Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-04 / 225. szám

ELLEN ZAK a || HHlTi'lMfu——1MMM——— Milyen fesz a fövő háborúin ? Harcászati üzemek, nagy élelmiszer és lőszer-raktárak - a repülő­támadások veszélyében. - A repülőimre egyik íőfeíadata a gyors­járatú tartalékok felvonultatásának megakadályozása KOLOZSVÁR, október 3. A két szakértő műszaki őrnagy, az. amerikai R. E. Dupuy os ii. F. Fiiét . H war comes“ c mii avagy feltűnési támasz­tott tanúmánya alapján, miután legutób­bi cikkünkben vázoltuk a hadi repülőgé­pek különböző osztályait s ezek munka­körét, lássuk most: a jövő háborujnboii mii-yen hely vár a légi haderőre u többi fegyver összessége közt. A jövő háború valószínűleg az ellensé­ges ellenállás fontosabb központjminak magasból bombázásával kezdődik. A hadsereg ereje szempontjából lontos lie- lvek alaitit természetesen nem fegyverte­len városokat értünk; — hadászati vona­lak nagy élelmiszer és lőszerraktárak, fegyvergyárak, jelentőséggel bíró /izeinek, stb. ezek a pontok. Az ilyen légi táma­dások ugyan nem vívhatják ki a döntő (IV. KÖZLEMÉNY.:. eredményt, de erőszakolt védekezésre kényszeríthetik az ellenfelet, ami későbbi vereségnek lebet már az előjátéka. A fontos központok elleni támadás leg­jobb megválaszolás;« kétségtelenül az el­lenfél fontos központ jutnak támadása. Nem szabad mellőzni azonban a vedé,cm szervezését sem. A hadviselés szamara: nélkülözhetetlen üzemek védelmét vadász- repülőgépek végzik, di* természetesen nagy része van ebben a külön repülőgép­ei háriJó védő felszerelésnek is. \ kezdeti légi támadásokkal szemben annál köny- nvebb ;i. védekezés, minél széiszórtiaibban vannak elhelyezve a fontos központok. Közben ugyanis működésbe lép a földi erő is, anr a légi egységek jelentékeny hányadát vonjai e.l közvetlenebb hadi mű­veletekhez s csökkenti! a központok elle­ni támadások lehetőségeit. Kezdeti tégi támadások A hadviselés szempontjából jelentőség- 1 gél biró üzemek megtámadása nemcsak anyagi, de eigen nagy erkölcsi eredményt is hozhat. Ezeknek a támadásoknak si­keréhez azonban részletekre terjedő pon­tos értesülésekre van szűk ég, amelyeket még béke idején gyűjtöttek össze. Ezért van nagy jelentősége a kémkedés elleni harcnak, amelyet első sorban a hndi üzemek körül kell gondosan megszer­vezni. Az ellenséges légi erő megbénítá­sához például nem feltétlenül szükséges az, ellenfél valamennyi repülőgépgyárá­nak lerombolása, elég a pontos tájéko­zottság s az ennek alapján inditott táma­dás, mely a mágneseket előállító üzemet veszi célba. Egyetlen nagy erőközpont­nak elpusztítása hadászati szempontból százszor többet ér, mint tiz egyéb, ki­sebb jelentőségű üzem lerombolása. Ha az ellenfélnek nagy lelhamozolt anyagkészlete van. pillanatnyilag haszno­sabb ai 'tartalékraktárak feldulása, mint akár a termelő központoké. Ha azonban az ellenfélnek nincsenek előre felhalmo­zott, készen álló tartalékja«, elsősorban a termelő központok elpusztítása hasz­nos. még mielőtt ai küzdő arcvonal után­pótlását megszervezhetné. A fölényt a háború kezdetétől1 az ai fél tudja bizto­sítani!, amelyik képes nyomban uj erőt, uj pilótát és uj repülőgépet állítani az elpusztult helyére. A közlekedés megbénításához szintén nem feltétlen szükséges a nagyobb vas­úti gócok elpusztítása. Sok esetben hatá­sosabb lehet haladó vonatok megtáma­dása és kilsiklatásiai, ami' bonyolultabb torlászJt emelhet a vasútvonalon. A vonatok megtámadása repülőgép számára különösen éjszaka könnyű, amikor alacsonyan szállva vezettetheti magát a mozdony lámpája által, anél­kül, hogy a felfedezés veszélye nagyon fenyegetné. Az országutak rombolása akkor legered­ményesebb, ha városokba torkollásuk bolyén törttént a támadás s a/ bombák által üss zed öntött házak romjai növelik az akadályt. A lőszer és élelmiszerraktárak magas­ból jövő megtámadása ellen legjobb vé­dekezés ezeknek minél szétszórtabban el­helyezése. A nagy csapátösszevonásokat, a repülés maii helyzete melleit, ma rnár nem olyan könnyű véghe/AÚrtni, mint volt 1914 ben. Az óriási fegyveres tömegek felvonulta­tását az eilet íségosk ed ás e.k kezeidén nem egykönnyen lehet majd végbevinni. S a tulaj<Emképpsesú ütközetben mi lesz n légi erő szerep«?... Ma, mikor a véde­kezőnek is rejídelkcvAsére ál! n mozgé­kony fiaink. páiboéios gépkocsi, slb., a repülőgép lehhinin az. hogy megakadá­lyozza e gyors járású tartalékok felvonul­tatását. Miután ezeknél sokkalta gyor­sabb. üldözni s szétszórni is tudja őket. A visszavonuló eilenf6! üldözésénél is jelentős szerephez jut :r repülőgép, akár mini támadó, akár mint csapatot szállító eszköz. Hogy az előőrsök segítségében milyen fontos lehet a működése, az abessziniai ellátsz, hadjárat során eléggé bebizonyosodott. Végső következtetés a légi erőre vonatkozólag Végső kövdkcztelesképpen a két ame­rikai ömiagy megállapítja: Megrendítő felhívás a békéért 1 A légi erő fejlődése kevésbbé nagy tö­megű sereget tesz szükségessé. Jennek " seregnek viszont mozgékonynak kell len­nie és szükséges, hogy vezetői össze tud­ják hangolni a földit es légi hadműveletek terveit és végrehajósát. A hálK>ru, a repülőgép révén, mélyen 1 Kinyúlik frontok mögé, szétszóródásra kénvszeriti az egységeket s 3' front után­pótlását végző köz pofitoknak egymástól 1 lehetőleg távol fekvő elhelyezését teszi szükségessé. Ami a távolság által nyúj­tott védelmet illetik erre sem lehet egészen épitemi, jelentősége részben elenyészett, tie legalább is megfogyatkozott. A légi erő — helyesen alkalmazva szörnyű fegyver — természetesen csak akkor hídja érvényesíteni egészében nagy képességeit, ha Olyan parancsnokok irá­nyítják, akik egy kép tisztában vannak előnyeivel s hátrányaival; akik összhang­ba hozzák működését a többi fegyvernem mindegyikével és általában a hadviselés minden más vonatkozásával. Végzetes következményekkel járhat a vakmerő terv, amely mindent a légi erő­től vár. De ugyanígy végzetes lehet az is, ha a légi haderő) lehetőségeit nem mél­tányolják érdemük szerint s úgy kezelik, mint a földi erők pusztán segédszerepü eszközét. > -* A volt Ironikarcosokkéreti a kormányokul, hogy békés eszközökhöz Soíyamodjanak BUCUREŞTI, október 3. A volt fronthar­cosok bucureştii kongfresswisa két szempont­ból is megául tó időben történt: először, a háborús hírek műn csúcspontra fokozták a lelkek feszültségét, másodszor, a volt front harcosoknak ez ej tizenkilencedik nagygyűlése alig nehány liéllel az emberiség legborzalma­sabb háborúja befejezésének huszadik év. ’fordulója után ült össze. Mélységesen megrendülő volts, mikor ji volt frontharcosok elhozták üdvözletüket a csata, téren' elesett baj társaik millióinak. Ebből az alkalomból, ai frontharcosok nem­zetközi szövetsége határozati javaslatot szava, zott meg ei béke érdekében, abból a nagy igazságból indulva kii, hogiy ez a löbbmi.liió halott azért esett el, hogy a világon több le­gyen a jog, igazság és boldogság. Aivolt frontharcosok kong es'Sizusa h.angoz. taitta a nemzetek felelősségérzetébe vetett hü­tet s elutasította' magától a háború végzet-sze­rűségét állí tó véleményt. Egy uj háború kateisztrófához vezetne, mely elpusztítaná mind a legyőzőiteket, mind a győzteseket. A kongresszus kimondotta, hogy lehetséges a béke megőrzése és a biza’om megszilárdí­tása valamennyi nemzet között. A volt frontharcosok, mikor az államok közötti viszonylatokban ezt a bizalmat és becsület-érzést ajánlották, beleértették a meg- egyeZ '-ek tiszteletben tartását s kizárták más államinak egy ország belső ügyeibe való be­avatkozását. Bölcs szavak hangzottak cl, mély igazsá­gok. melyeik a jövő békének is alapját ké­pezik. A felhívás, mellyel a volt frontharcosok nemzetközi szövetsége arns kéri a népeket és kormány akad, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést az ellentéteik békés eszközökkel való rendezésiére, — valóban megindító. Erős szivek és világos 'lelkiisme-etek. kiáltása, olyanoké, akik saját életükből ismerik a há­borút. E front harcosok mindegyike átélte a lövészárkok gyötrelme« napjait, töküknek testét megcsonkították ciz éles fegyverek, mindegyiküknek emlékében él még a halál képe, mely soha ki irrem törlődik többé onnan. A volt frontharcosa1; elítélik a háborút, mint a civilizáció legnagyobb katasztrófáját s békét kivannak. A volt frontharcosok, hadiözvegyek és ha- d árvák mlílil/lóiiniak nemében a tömegek bike. akairatát fejezték ki. Kivételesen negyjelenitőségfü esemény ez az emberiség és a civilizáció érdekében. U\ korszak a meiodazdrisúgí oktatásban Mm elméleti emberen sokaságára fiit sioksegonk, nőisem népiéit és icliiüiosili meiogiilllri BUCUREŞTI, október y Az eddigi mezőgazdasági oktatás bűneit számtalanszor újra és újra megvitatták- Mindenkor vitákból, érvekből és cl!cnér= vekből egv igazság virágosán kibontako­zott és pedig az, hogy: a mezőgazdasági oktatás nem volt az, aminek lennie kel­lett volna: ahelyett hogy a tudománynak a föld termékenyebbé tételére vonatkozó legújabb felfedezéseivel ismertették volna meg az ország mezőgazdáit, ezek az isko­lák évente „tudósokat“ és „teoretikuso­kat“ bocsátottak ki, akik meddő elvont elméletek terén élték ki magukat azután. Ilyen módon, a mezőgazdasági oktatás megszervezése minden szempontból h:bas volt. Ahelyett, hogy a legnagyobb figyel­met az oktatás gyakorlati oldalának szen­telte volna, a földműves gyermekek ko­ponyájában egész raktárát gyűjtötte ősz- rze a ma kívülről megtanult, de holnapra teljességében elfelejtett elméleti ismeretek­nek. Az uj rendszer végre rendet teremt en­nek a kivételes fontosságú kérdésnek i területén is. Gh. íonct u-Siscsti miniszter i itv.vo gazdasági oktatásban csodálatraméltó iji- tási valósdott meg, amely a mezőgazda-.» gi iskolákat azzá teszi, amivé lenniük i.-.-ll: műhelyekké, melyekben legalaposabban tanítják a művészetet, hogyan lehet a i g gazdagabb termést elnyerni a földtől U| iskolatípusokat létesítettek (a nr-giévő al­só- és középfokú iskolák mellett). így a gyakorlati iskolák (melyeknek oktatási ideje két év) nem ismerik az elő­adásokat, hanem csak a „helyszínen“ va­ló munkát, vagyis a kertben, műhelyek­ben, gazdaságban, szöllőben, stb. Ezek az iskolák egész sorait hozzák meg az any- nyira szükséges és mostanáig annyira ne­hezen fellelhető minősitett (hangsúlyoz.! kell a „minősített“ szót) munkásokat* mezőgazdasági gépészeket, traktorvez.-'ő- ket, jószágigazgatókat, kertészeket, isrál- ióvezetőket, stb. Szakmai iskolák bizonyos foglalkozási ágakban való kiképzés végett écesülnek, mint: halászatban, mezőgazdaságban, pin­cészetben, stb. Ezekbe az iskolákba, me* lyekbcn csak a kérdéses foglalkozást t.i- n it jak, az alsó iskolák absolvenseit, vagv néhány gimnáziumi osztály végzettjeit veszik fel. A már felnőtt fiatalok (i8—24 év kö­zötti falusi fiatalok) számára általánosítani fogják a f Husi iskolákat, melyek tanfo­lyamának ideje két télen át tart. Az ok­tatás számára azért választották a telet, hogy ne akadályozzák a földművesek munkáját az év többi szakában. A régi iskolatípusok közül csak kefó marad meg: a középfokú iskola, melynek az a feladata, hogy kiképezze a birtoko­sok gyerekeit s kertészethez és szőlőmű­veléshez értő jószágigazgatókat neveljen, és az alsófoku iskola, melyet a középbir­tokos falusiak fiai látogatnak, akik azután otthon gazdálkodnak. A gyakorlati kiképzés fontossága A mezőgazdasági oktatás átszervezésé­ről szóló törvény mindvégig a gyakorlat­ra helyezi elsősorban a hangsúlyt. A tana-' rok, mostantól kezdve, nem katedrához tapadó tanitók lesznek; az iskola mintt- gazdaságának éő gyakorin szervei lesz­nek; minden, tanár szivén fogja viselni nö­vendékeinek nevelését. Hasonlóképpen hangsúlyozni kell, hogy a tanároknak nem lesz többé úgy­nevezett „vakációjuk“, hanem csak sza­badságuk e ugyanigy ki kell emelni azt is, hogy a gyakorlati és az aTófoku isko­lákba csak a legalább tizennégvéves nö­vendékeket veszik fel, akik a mezőgazda- sági munkában már résztvehetnek, anél­küli, hogy egészségük megsinylené azt. Egyenlő mértékben dicséretreméltó a' rendelkezés, amely megszünteti a képesí­tő vizsgát, mint az is, mely a megyei me­zőgazdasági szolgálatoknál megteremti a vándor föidmüvesoktatást. * A mezőgazdasági oktatás reform:.!, mely teljes egészében kiemeli a kiképzés gyakorlati részének fontosságát, dinami­kus, vi'iágos eszü, képzett, a barázdák kölnyvében csodálatosan olvasni tudó fia­tal földmüvesnemzedéket ad az ország­nak. S ezen az utón az uj rendszer ismét be­bizonyítja üdvös voltát s képességét uj távlatok megnyitására. hogy a Thalia prózai társulata Temesváron is bemutatja y. Ion Popa nálunk is ■nagy si. kert aratott finom vigjátékát a Muskátlis ab­lakot, Kedden, holnap este ivari a darab te. mesoári premierje; hogy legutóbb amerikai szépség szakértő!: megtalálták a- amerikai láng szépségideálját Miss June Cox személyében. June HP) centi­méter magas, 62 kiló, -s 60 centiméter karcsú; hogy az U. S. .4. Virginia államában egy Williamsburg nevű város plébánia-templomá­nak fain; alatt Shakespeare kéziratok :Han­karainak. Állítólag ezeket a felbecsülhetetlen értékű kéziratokat az amerikai szabadságharc idején hozták át Angliából; hogy európai ruha viselésére kötelezik a [perzsa nőket. A; iráni kereskedők sietve gy"1- potkclméket rendellek az angliai gyáraktól: hogy Nagy Kató a Fejedelmi éjszakák című filmben, mint drámai színésznő és ni./- cosnő is debütál. .4 Parisban készüli filmben N°gil Kató olyan kozál.tónrot matat he, amely becsületére válna a legkitűnőbb tán­cosnőnek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom