Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-29 / 247. szám

ELLENZIK )—3 Közlekedés és piacügy Kok>/.sv:ir városa, ujjy ünkóiinctk. M/áuiáü le­ik intve, «U- Jixi'l(kiloM.Mi tcrüihetiiileg m;Vr fuy* kinőtte Mb:i gá I hogy JU-I Kérdés öll- kttUclemil IÍM <»!«rK»; In*. Mindkettő ugvami­is :i vnms |)<H^;ir:ii.'imilk jó tiy.ezere.it érinti, éI *‘íí ÜHídiff .nagyon is közel.röL. .Miiért i.s ér­demes vi»|ijiui % cl ük ci 'Vairo.s ól én á I'l ók maik siiK'-rkciiuiii', I kt'| Üggyel irtát' többször fogtalkoz tllJit ;i nagy nyilniitmutva}» elöli cím «‘.kiüli, lio.pv a kitűzött ebit inam, hogy elérnem., de még ■luegközeli'Umein iv wi került voim». Hogv e két ügyl>en tijl»c*l> lé!s/<)|uilok. Uw.eni ezt Hóból ci tényből' 'kifolyódon hogyr o város ilt-r«' u j tpokgnü mesler kerüli, ciikt. amint ol­vasom, 'rnegénlésisc'l \tiin a város jrolgá <ii:ci<a'k érdekeivel. sziik-ségleloi vei szaeml>en.. Meg, hogy c jósul uki t u 13 megértő nucnycvkirtcis­ii.i k már bwiu jelét 'is adtai, aimenmyibein mindjárt lii vártadba lépésének első cn;i']>jci-id>an 1 iveuucsiaik, hogy ü nnejiélyes 'Ígéretet lett több o'Iyom sérelem orvoslására éis több olyan közérdekű ügy •megoldálsám, amelyeknek kedvező niegold ásóra a |>oligárSLÍg régóto és ej Kerl ve vá raikozák!, de o/etk egyikéi, :i ké­ményseprési kérdést. amely oly nagy ipoct vert volt fel, 'ííZitán, oly .nagy ikavuirodásit és nyugtalanságot okozott a polgárság körében, meg is eldőlte, még pedig a. közkivánídom- nak megfelelően. I'elhúivom tefiL.it figyelmél az alábbi idösizerü és áiltnflános /peunuszokna a közlekedési és piaeüggyel kapcsolatban: Mit is követelünk a közlekedéstől? Hogy gyors, kényelmes és olcsó legyen. Mármost, ■írni ,u gvorsaságot, vagyis ez első követel­ményt illeti, nemigen leltet panaszunk. A má­sodik követelmény, vagyis a kényelem, már sok kívánni vallót hagy habra. 'Különöseit azokon o vonalakon és a ruaip azon szálkái­ban, ahol és ajmikor a közönség egy óbb számban veszd igénybe az autóbuszokat. □' t a. felróvást nem kell különösebben bi­zon vitgutni. Éltig, bn megtekintjii.k azokat a szűk, tdacsoc’.y ú.s kurta, kockacukor^sktutai- 1 vakhoz hasonlítható alkotmányokat, ame­lyek Kolozsvár utcáin futnak és n személy- forgatni'H.t lebonyolítják. Az igaassig kedvé­ért azonban' meg kell emlilenem, hogy e sza­bály alól néhány ka vétel is vám. A tarifa, különösen egyes utvonailakon'- mértéktelemül drága. Csak egy példát hozzak lel. A GEgorescu-út 10. számlól a piacig, nincs több 1 kilométernél, 7, mondd bét lej a dij. A főváros közlekedési liairífájtáfvatl ösz- szehaisonl: 1 vat, «am n á 1 aránytalan ml drágább. Aliért is, ha már nem tudom milyen' okok­ból kifolyóig, 'ki vagyunk füve a közleke­dést lebonyolító magántársaságok kénye- kedvének és általános tarif are víziót nem is lehel ivéigirebajtami. de azt már igazán meg­követelhetjük, hogy a ‘táros vezetősége, kü­lönösen a külneggeclek lakóira tekintettel, kötelezze a renitens társalgói is n térti jegy- rendszer — amely egyébként beváh — be. vezetésére. A mai helyzet egyszerűen tűrhetetlen és pedig nemcsak a vékonypúnzü és az autó­buszokat igénybevevő polgárok szempontjá­ból, kiknek érdekeit szintén kötelesség szent előtt tartami, de ez m<á!r komoly városi köz­lekedési politika szempontjából sem enged­hető meg. A város szeméiyszál'li'tását tudva­levőleg két társaság bonyolítja le. Az egyik, több mint egy éve, jutányos dij mellett be­vezette tu térti jegy-rendszert. Ez a rendszer, különösen a külmegyedek lakóira, nagyon előnyös, de amellett mega a társaság — sa­ját iáilld'tása szerint — sem jár rosszul. Ennek ellenére a másik társaság, józan ésszel fel nem fogható okoktól vezéreltetve, tudni sem akar a közönség ‘érdekét ás- szolgáló eme rendszer 'bevezetéséről. Ez a visszük helyzet, az 'anyagi érdekektől eltekintve, tűrhetetlen abból ei szempontból is. hogy sok kellemet­lenségnek a kutforrásai, különösen' olyan­kor, amikor mindkét társaság kocsijai fut­nak egyszerre ugyanazon a. vonalon. Miiért is ennek az állapotnak egyszer már véget kell vetni és pedig a közönség érdekeinek megfelelően. Ami pedig a: plae-centriailiizációt illeti, azt hiszem, felmentve erezhetem magam azon kivánalom alól, hogy bővebben és különö­sében indokoljam, hogy egy olyan maigy- kiterjedléisii városban, mint amiilyen Kolozs­vár is, az egypiac rendszer legkevésbé sem szolgálja a polgárság érdekeit. Az élelmisze­reknek naponkénti több kilométerről való beszerzése és hazacipclése, eltekintve az ez­zel járó fáradtságtól, idő és pénzveszteség­gel jár. Ez a piacügy különösen érinti '» Grigorés­en—'Don ál-negyed lakóit, akiknek hozzá még köz veblen au tóbusz összeköt tetősük si ncse.n az éle! ml szénpiaccal, E négyedre igazán rá­férne egy piacnak megszervezése — amely egyelőre a kétvizközt és Monostor felső ré­Miiiály nagyvajda — az «ország reménysége A román korona örököse mindinkább résztvesz az ország közéletének minden megnyilatkozásában. Ünnepi alkalmakkor rítt láttuk a trón­örököst a királyt díszpáholyban Felséges Atyja mellett, amikor az ország erejének és tekintélyének legfontosabb megnyilat­kozásairól van szó. Van rá eset, hogy kül­döttségeket fogad és hogy külföldön is képjviseli a Trónt. Mindezen alkalmak­kor méltónak bizonyult a/. általa képvi­selt magas célokhoz és általánosan elismer­ten bájt és különös varázst árasztott maga körül. Mihály nagyvasának minden al­kalmat megadnak arra, hogy minden olyan ismeretet elsajátítson, ami hozzáse­gíti majdani hivatásának erősebbé <:~, fé­nyesebbé tételéhez. A vajda együtt nőtt mm Jr \'A Őfensége, Miliőig nagyvajdu fel a nép leikével és ismeri a köztevé­kenységek minden ágazatát. Rendkívül választékos nevelésben ré­szesítik. Őfelsége, a király közvetlen fel­ügyelete mellett, hogy a román népnek el­fövendő felelősségteljes óráiban a nagy­vajda Őfensége mindenben meg tudion fe­lelni a kívánalmaknak és az eseményeket megfelelő méltósággal tudja mérlegeim. A nép ösztöne sohasem csalódik. Ez a népi ösztön bizalommal és reménységgel fordul ki rályi családunk ifjú és fényes Ígéretekkel teljes sarja felé, a Vajda fe’é, aki arra van hivatva, hogy holnap kezeibe vegye az uralom jogarát. Mihály nagyvajda minden köztevékeny- ségét nagy lelkesedéssel üdvözlik úgy ka­tonai, mint országőri körökben s a városi és falusi ünnepségek alkalmával egyaránt. Az egész ország, mint egy ember, kíván őfenségének egészséget, boldogságot és sok hosszú évet! A trónörökös és a hazai népszokások Abban a korban, amikor a gyermekek nagyrésze még játszadozásban lelik örö­müket, Mihály nagyvajda az élet mélyére tud nézni és fel tudja ismerni a román élet jellegzetes és fontos sajátosságait. A hagyomány az. a boltív, amelyen át a ro­mán közösség tisztelettel tekint a román mult felé, hogy azt lelkében és emlékeze­tében megőrizze. Az örökkévalóságnak e boltozatánál, a hagyományoknál, Mihály nagyvajda gon­dolata mindig tisztelettel pihen meg. A román nemzet valamennyi ünnepe a trón­örökös számára alkalmat jelent a lelkiek­ben való megújhodásra és felemelkedésre, őfensége nem elégszik meg azzal, hogy jelen legyen, de részt is vesz mindabban, ami ősi szokást jelent. A husvet, a karácsony, az újév ünnepét és általában minden ünnepet a nagyvajda az ősök hagyománya szerint ül meg. íme, báránybőrsapkában, bottal a kezében és... szakállt viselve láthatjuk őt a bedeherniá* ráskor, amikor osztálytársaival együtt csil­laggal és énekelve járul felséges atyja elé, úgy, ahogy a hagyomány követeli. Es lát­hatjuk őt, amint a húsvéti festett tojások finomművű figuráit bámulja. Az az eset, amit Sidorovici országőrpa- rancsnok mond el ,.Egy királyfi életéből“ című könyvében, élénk fényt vet arra, hogyan tiszteli Mihály nagyvajda az ő:i hagyományokat. Idézünk: ,,A husvét előtti nagyhétben voltunk. Őfensége egy szárnysegédtől kisérve meg­látogatta a festett tojások kiállítását. Az egyik polcon egy tál közepén művésziesen díszített tojások közé helyezett moldovai román kalács ragadta meg a figyelmét, — Milyen szép! — kiáltott fel. Egy hölgy a polchoz sietett, hogy egy darabkát szeljen a kalácsból és megkínál­ja a trónörököst. — Oh, nem. nem — tartotta vissza a nagyvajda. — A nagyhétben vagyunk és ilyenkor nem illik Ukmároznunk. És tovább ment azzal a fénnyel szemé­ben, amit a vágyakat legyőző önura­lom adc. «şâ jFh fjfe évre szóló mindenféle rchlámnaptárak PPStillllillljB legolcsóbb beszerzési forrása „©H&MÎ ^ÄPTÄ8V/1LI.ÄIÄT Cluj, Strada luliu Maniu 8. i-nflM.iMmj.il imniMmc A hafonoi €lőKc§iifö parancsnohság fontos ieihivása! . > -L , A szülök: és munkaadók figyelmébe KOLOZSVÁR, október z8. A kolozsvári katonai előkészítő pa­rancsnokság az alábbi cikk közlésére kérte fel lapunkat: a) A katonai előkészítő parancsnokság ezúton hozza a szülők, illetve a munka­adók tudomására, hogy a premilitár gya­korlatokon résztvevő ifjak részére rövide­sen uj igazolványokat fognak kibocsátani, melybő állandóan nyilvántarthatják az ifjak hiányzásait, illetve a katonai előké­szítő gyakorlatokon való résztvételüket, hogy 'ezáltal is felügyeljenek arra, hogy a felügyeletük alatt álló ifjak rendesen láto­gassák a gyakorlatokat. Ezzel kapcsolatban a rendőrség állandó razziákat fog tartani és azon ifjak ellen, akik nem tudják magukat kellően igazol­ni, a legszigorúbban fognak eljárni. b) Mivelhogy a közmunkák utolsó sze­szét is kiszolgálná — a Fantatiele-iitoáíban e célból meghagyott szép téren, amely jelen­leg szemétlerakodóhe.lyi'il szolgál, a környék lakóin1'.'!-: legnagyobb testi ’és lelki örömére és gyönyörűségére. \ddig is, amíg e piac végre-'vaiahára még­I riája hétfőn, azaz október 31-én veszi kezdetét, a katonai előkészítő parancsnok­ság ezúton hozza tudomására mindazon ifjak részére, akik eddigi elfoglaltságuk, vagy egyéb hanyagságuk miatt ez évben még nem vettek részt a közmunkákon, jelentkezzenek vasárnap reggel a gyakor­latokon, ahol a beosztásukat meg fogják kapni. Az előbbi heti szériákat Haiduc Juliu és David Gheorghe hadnagyok ve­zették, mig az utolsó szériának Moldo­van Nicolae hadnagy lesz a vezetője. c) Az 1920-ban születettek, tehát az 1924-es kontingens ifjai, akik most lettek besorozva, kötelesek október 30-án, va­sárnap reggel, pontosan 7 órakor a Sub- inspectorat előtt (Cogalniceanu 4. sz.) megjelenni, hogy a beosztásukat az egyes csoportokba meglehessen ejteni. d) November hó 6=án nagyszabású ün­oldást fog nyerni, kívánatos és szükséges volna,, bogy a délelőtti' órákban1, a piacinak közvetlen autóbuszjárattal 'megközeli'lNe cél" jóból, nf hány kocsi n^rekötletest tartson finn e négyed és a- Mihaj Viieuzu!-térrel a ßairiüu-utcán keresztit!. Pocol Vidor. 1 0 3H október 2(). ■ítüi III ............................. imiBEnBggaMA.r.7J3íi3agi nepely lesz a Károly kirá y parl.bm, mely­re a szülők figyelmét már most felhívja 1 katonai clőkés/.űő parancsnokság, hogy megjelenésükkel szemtanúi lehev -ud. •-/. ifjak fejlődésének. Ennek keretében for- nabemutatók, luarci mutatványok, ícgy- vergyakorlatok, énekek, stb. lesznek be­mutatva. uovábbá ki lesznek tüntetve mindazon ifjak, akik az év folyamán szor­galmukkal kivívták feletteseik elismerését. ielyik a legjobb veers? Döntés a mozi-pályázat ügyében A .,Royal“ mozgó most mutatja be „Rosalie“ citnü nagy revüfi'met. A film­mel kapcsodat ban a mozi igazgatósága pályázatot hirdetett a legötletesebb ver­sijére, amely a film szépsége t őneki meg. A pályázatra számos pályamunka érkezettül be. A bírálóbizottság a dijakat a következőknek Ítélte oda: Hirsch Lajos (Kolozsvár, Cantemtir-utcai 19) HegyessV' Piri (Morea-utca 10 ) Kiss Zoltán (Pie zLse-iiüoa 17.) Gábor István, Kovács Gi­zella, Mezei Ferenc, Péter Pál, Szilágyi' István, Rónai Andor karnagy, Porsos L. A legjobban sikerült versikét, melynek; szerzője Szilágyi István, az alábbiakban, közöljük: A „Rog^!“-mozgóban zene, tánc és ének; odasietnek ma fiatalok, vének. A Rosalie pereg ott, reoüfilmek gyöngye,» forró éjszakáknak százezer gyönyörbe. Hajmássy Ilona szoprán hangja csendül Eleonora Poivel égi táncra perdül, Eddy Kelson lágy tenorja szaldós Félek, sokan lesznek — jegyet váll ok Imár most Másik jól sikerült vers Rónai Anialé." ,,RosaJieu'röl verset írjak9 Minek nekem ingyen jegy?, ,,Royal“-mozi filmjeire Pénzért is mindenki megy. A dijny er leseket felhívjuk, hogy a pá- lyaciij fejében a jegyeket ma, péntek dél-; után 4—6, vagy szombaton délelőtt 8—1.2 óráig vegyék át az Ellenzék kiadóhiva­talában, Cal. Moţilor 4. szám alatt. hogy nagy sikere volt Radó Éváinak, a kitűnő, fiatal színésznőnek a Júlia pre­mierjén. Radó Év°, aki Pécsben végezte a táncakadémiái, két gyönyörű tárni be­téttel szerepeli az előadáson és rendkívül tetszett a közönségnek; hagy az angol királyi pár párisi láto­gatásakor feltűnést ke'.'e’t az a tény, hogy Lebrun elnök felesége mély bókot vágott a királyné elölt, mikor az kezet nyújtott neki. A franciáknak nem lei- szett, hogy az elnökné nem egyenrangú félként üdvözölte az angol uralkodó je­leségét. Most az esel fel kapcsolatban az, amerikaiak elhatározták, hogy Roosevelt elnök felesége egtjszerá kézszorltással fogja köszönteni Erzsébet angol király­nét, a királyi pár amenkai látogatása során; hogy Bárdy Teréz, a bucureştii Come­dia színház tehetséges magyar hígja, leg­közelebb az Asszonyok című oWerikoi vígjátékban lép fel a fővárosban. Bárdy Teréz fontos szerepet kapott a h:res szín­darabban; hogy Felszeg k g Máriád, a 1 hőiia volt tagjáit, az aradi társulat szerződ1-die; hogy a neivyorki rendőrség női o :fo­ga nyolcvan uj tagolt vet' fel. A felvételi vizsgán hét szépségkca'yiV) és i ihb re- vügörl jelentkezett; hogy Hans von Sínek, a népszerű autóversenyző, romániai útjáról és sike­reiről hasábokat ir és számtalan, itt ké­szült fényképet közöl a német sajtó. Stuck két rádióelőadást is tarlóit, egyet a Deutschlandsander állomáson, egy másikat Münchenben és mindkét helyen elragadtatva nyilatkozott Románia szép­ségeiről és az itteni kedves fogadtatásról. A népszerű autóversenyző rádióelöndása nagy feltűnést keltett iáéir.etorszögbon, ahol erről az előadásról gramofunlcaiczt is készítetlek; hogy Fischer Annie, a hues magyar zongoraművésznő. a nemzdkö~i Liszl- vrricny győztese, legközelebb Kagyvárn- don ad hangversenyt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom