Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-27 / 245. szám
MTW Hlelsécgéá ösinepeltólí & Siaogyakorlatok befefezése utón a Ihadseffeg vezetói Színfoltok a galaţii nagy napokról. — Ciuperca nemzetvédelmi miniszter nagy beszéde GALATI, október 20. A gakriiiii iuaigy kirally i hadgyakorlatok ibefejezödtiek. Tekiiinte'lltó!! a kedvezőtlen időjárásira, Őfelsége a király úgy rendelkezett, hogy hagyják el a vasárnapra, október 2ő-ra Téouciban tervezett kator nai felvonulásit, melynek a k rályi had-' gya korlatokba ii résizitvoílt valamennyi egység bevonásával kellett volna lefolynál. A parancsnokok s a királyi hangyáik úriatokba In részivel t egységek vezetői 'tehát a hadgyakorlatok végeztével Gala; libái jöttek, ahol — mint megirtuk — Őfelsége a király elnöklete alatt a Tiszti Kör dísztér inéin ni Ináé jező lakoma voÜL (őfelsége II. Károly király mellett a lakomán részivelt őfensége Mihály gyulafehérvári nagyvajda is, vajba mint! llo- henzoLlern Frigyes királyi hereeg. Jelen voltaik még: N. Ciuperca hadoszlály- táboiniucik, nemizéhvédolm!’ii miniszter, Iosif lacobioi fábornto'k, h ad felszerelésű gyi in ír niszter, PnuÖ Teodorcscu tábornok, királyi szárnysegéd, légügyi és tengerészeiül gyii ínmisziterg idr. N. Marineseu tábornok, egészségügyi és népjóléti miniszter, M. GhcLmegea.nu közmunkaügyi nrnisz- <¥.ér, Vioílnr Gadere AülunaJn rtomány királyi helytartója, Floren Teneseu tábornok, királyi szárnysegéd, a királyi hadgyakorlatok iJgalz gat ója; Confescu meghatalmazott miniszter, Románia képviselője a G. E. l).-ben„ Cozma, Aldunaríarl'o- •mány és Par tenia Ciopron, a hadsereg püspöke, Stofa,n lenesen tábornok, vezérkari főnök, Sanaiitáscu tábornok, Uasie- vici, Ataniasascu, Mofas, Florescu hadse- regfeKigyclő tábornokok, Gh. Argesianu tábornok, volt nemzőívedelmi miniszter, Petre I) nini trescu h adosz tálv i á 11 o r n ok, Ion Ileus 11adoszlálytábornok, a „kék“ sereg parancsnoka, Dumitru Pop es eu tár bornok, a „vörös“ hadsereg parancsnoka, Mihail láborjámöc, szárnysegéd, a had* gyaik áriátok ZLsüriijénelc igazgatója és első királyi hadsegéd, Ion Stcxieescu liadosz- tálytábornok, a légi erők parancsnoka, Pclrc Barbuneainn tengernagy, a királyi tengerésze!: parancsnoka, David Popescu tábornok, a had gyakorlatok vezérkarának főnöke, Milláid Tonescu hadosztály; iábornok, voili’j miniszter, a GFR igazgató- tanácsának elnöke, Macotvei mérnök, CFR vezérigazgató, Cornicio'u liadosz- tá-iylábornok, Constantin Atanasescu tábornok, valamint Gh. Popescu, Tarén és Telemnc tábornokok, dr. CrLsüiián tábor- •nok, a hadsereg egész-ségügyi szolgálatának parancsnoka, Atainasm tábornok, Nicolaesou tábornok. Som tábornok, So- tir Dumitru tábornok, P. Georgescu tábornok, Lcvoonu tábornok, Tunis tábornok, Schmidt ellentengernagy, Zisu tábornok, Tatom tábornok, Iliescu tábornok , RiOLsoá ellentengernagy, Stefién', Das- calescu, Parcnflabescu,, Litcamu, Gavrie- lescu, Grigone Popescu, Pantazi, Tcodo- rescu D., Rcngliu, Giosanu. Nie ölesen, Topor, Gheorghe Radu, Marineseu, Boi- ceamu, Vladoscu, Popescu Stefan, Raseu, L. Teodorcscu, Avraimescu, Popescu Jae (tábornokok; Suholtén Pompiliu ezredes, Covurl ui-miegye prefektusa, Adamescu ga'aili polgármester, Michaíaehe mérnök, a PCA igazgatója, E. Bianu az állambizton* sági hivatal vezérigazgatója, Preda Fun- dr.éeanu comandor, valamint Filitii, Mi- haileseu és Slúubei ezredesek, királyi szárnysegédek, Ilié Radu őrnagy, szolgái tlajtos 'tészt, a főtisztek, a nagy egységek veziérloairi főnökei, az ezredek parancsnok ezredesei, a hadsereg különböző segédszolgálatainak tisztjei, akik részlvettek a királyi hadgyakorlatokban, valamint a küföldi katonai attasék, a galaţii Vasile ALexandri-bceum és kereskedelmi líceum Igazgatói. Ciuperca tábornok, nemzetvédelmi miniszter beszéde A lakomán N. Ciuperca tábornok, nemizeftvédlelmi miniszter a következő beszédet mondta: ,,Siire! Egy, már hagyománnyá vált szokás* ebben az évben is elhozta Felségedet a nagy hadgyakorlatokra, a katonák Uozé. A legnagyobb megtiszteltetés ez, melyre íii hadsereg, légi erő és a királyi tengerészet minden évben láziais türelmetlenségr gdil várakozik. Hasonlitíhataitlnn jutalom ez, melyet Felséged magas jóságai bőkezűen oszt szét kialtioináib között. Es ezen túl, különös, összehasoin'ithatnt 1 an büszkeséggel tölt el bennünket',, hogy néhány napra minden évben a mi körünkben, csak a mienkben haljuk Felségedet. Felséged kallónái, akik minden román lélekkel együtt annyira értékelik Felségednek az ország minden cselekvési terén kifejtet;: 'erőfeszöLósei', különös háló- va® látják az állandó gondol, mellyel Felséged a hadsereg, a légi erő és a hadi tengerészet Iránt viseltetik. Felség! A súlyos körülmények’, melyek között ma az egész emberiség Halad, igazolják n.7 egészen kúvéMus gondoskodást, me- íyat Felséged hacLseregének felszerelése iránt tonusi't. Ezért, különösen mi, a kormányban és tu hadsereg vezérkarában résztvevő kallóinak, biz Imi Illatjuk Felségedet, hogy kéz a kézben fonunk haladni minél jobb és máméi gyorsaid) meg- vaT.ós'ilása érdekében ai jóságos gondoláinak, melyet Felséged a hadsereg, .a légi erő és haditengerészete iránt táplál. Őfelsége, //. Károly király Felséged látná cs a dói, itt, mindenki előtt biizfois.liják Felségedet, hogy semmi ál- dSozaitlJÓl nem riadnak vissza azért és csak azért, hogy minél teljesebben s minél gyorsabban betöltsék Felséged magas és annyira törvényes királyi kívánságát, mely egyben az egész országnak kívánsága is.“ Mihály nagy vajda üdvözlése N. Ciuperca tábornok, nemzetvédelmi miniszter ezután Őfensége Mihály gyulafehérvári naigyvajda felé fordulva, ezeket mondta: „Fenség! Mint a mukban, ebben az évben is eljött a királyüi hadgyakorlatokra.’ De elr jött Fenséged közénk is, mikor először viseli a tiszti paszományt. Fenséged figyelme;, ismeretei s különös szenvedélye mindenkor feléje fordult ai kalonai dolgoknak s teljesen igazolja a kalonai érettség jelvényei!, melyekkel Őfelsége felruházta. A tisztek és a csapatok, akik itt jelen voltak, szeretettel és tisztelő csodái a tlta.1 kisérték Fenséged lelkesedését és tórhe- teden kitartását, melyet e hadgyakorlatok idején tainnsűtott. Az előkészítés, mellyel őfelsége, a király magas bölcsességében sikerrel igyek. szik kiképezni! Fenségedet minden irányban, különösen a fegyvereit szép, de nehéz mesterségében, minden román lélek számára a legjobb kezessége annak, hogy holnap — mikor a körülmények kívánják — Fenséged, Mihály, gyulafehérvári naigyvajda, mehettünk, Őfelsége katonái médett, ugyanazzal a ragyogással 5 legendás hirrel viseli ai nagy fejedelem, Mihaâ Viteazul nevét.“ N. Ciuperca tábornok, nemzetvédelmi miniszter, ezután néhány francia nyelvű éSZ fiS&fzius Lcilli/zJji minden Aspirin-tablettán a belevésett Bayer-ke- resztet. Nem Aspirin az, amelyről ez a jel hiányzik, ASPIRIN VALÓDI CSAK A» «KERESZTTEL, ia'yt' ** tLruwiiiniVUiji üdvözlő szót iin'tézctt Iíohcnzollern Frigyes királyi herceg felé, aki, mint őfelsége a király vendége vett részt a királyi hadgyakorlatokon. N. Ciuperca tábornok, miniszter végül a jelenlevők mindegyikéhez fordulva, igy folytatta buszúdét; „Bajtársak! Határaink körül még hangzik a fegyverek zöreje. Az ágyuk hangja, mely kérsz viollt a megszólalásra, elhallgatott. De meg nem némáit. A nehéz órákban, molyok között a viliág nyugalma áthalad, a hadsereg legyen igazságunk eszköze s hókebiziosilékünk. Most, jobban, mint bárfaikor, készen kell áliánunk. Készüljünk tehát még komolyabban. A Trón körül át hatol hataXan füllamot és a határon védőpajzsot alkotni: ez küldetésünk. Ezektől a gondoláitoktól áthatva és valamennyi) tiszt, ajl,Liszt s a legénység egyetértés év eb a hadsereg, a légi erő és őfelsége tengerész ele egyesíti hangját velem és teljes szivéből kiállja: Etjén Őfelsége II. Károly király! Éljen Mihály gyulafehérvári 'nagy- vajda! 1 . Kljén Románia!“ A nemzetvédelmi miniszter beszédének elhangzása után a résztvevők állva, bősz-, szasan éljenezték aiz Uralkodót s a Trónörököst. Őfelsége válasza A nemzetvédelmi miniszter beszédére Őfelsége II. Károly király válaszolt, meghatott, gyönyörű szavakkal. Az uralkodó beszédét már szó szerint közöltük a Rador jelentése alapján a hadgyakorlatok he. fejezéséről szóló 'tudósításunkban. Királyunk szavald! eizóto az egész ország meg- i ftsm.er.tie és hálátólt szívvel töltötték el az állampolgárokat. A királygyakoriaiok színterén Az elmúlt hétien az ország lakosai érdeklődésének központjában a nagyszerű kliráiltygy a korlatok lefolyásának különböző események állottak. Napsütésben és az utóbbi napok esőzései közepette is, csapataink egyenlő mértékben és nagy lelkesedéssel lettek tanúságot az okosan felhasznált erejükről, műszakit képzeU- ségükrőJ és kifogástalan erkölcsi magatartásukról. A külföldi nagy lapok tudósítóinak, (akik közi1 megjelenít Didier Poularn, a hires francia újságíró is) alkalmuk volt megcsodálnak a legújabb gyártmányú fegyvereket, melyeket t élj es tamultsággal használtak a katonák, a fáradhatatlan készséget, valamint a tisztek hozzáértését és magatartását... Különösen mély benyomást keltett az a hittel egyenlő erősségű kapcsolat, amely ai román katona és n hazai föld s a király és katona között fennáll. Az ősök ideje óla örökségképpen és változatlanig maradt meg a román ka? tona egyszerűsége (s valóban, akárcsak Stefan cel Mare idejében, az életnek ér- tóimé számára ma ás lényegileg a hazai földnek és Uralkodójának szeretet ében). őfelsége II. Károly király, aki többször bejáríla a) hadgyakorlatok színterét, részt- vett a csap aim ozidula tok irányításában, ■megkérdezett egy katonát, aki a földön fekve, szemével ai fegyver irányzékát figyelte s az „ellenségre“ célzott. — Nos, hogy megy a dolog bajtárs? — kérdezte az Uralkodó. — Nagyon jól, Felség! — Mit csináltok ti itt? — kérdezte tovább Őfelsége. A válasz egyszerű volt, nyugodt és természetes a virágok és n fák növekedésé? hoz hasonlóan: — A hazát védjük, Felség! Akárcsak busz évvel ezelőtt, vagy évtizedekkel és századokkal ezelőtt, a válasz ugyanaz maradt; nem egy katona válasza, hanem a román katona válasza, mely egyben a hazai és a király szerétét jelképe is. A román katona mindenben megőrizte lelkében őseinek legyőzhetetlen nyugalmát és erejét s azt a inegrendithetetlen meggyőződését, hogy életfeladata, mint amilyen természetes, époly niagasrendü és: a román föld érintetlenül való megőrzése. ,,A hazát védjük!“ Ugyanaz a felkiáltás, melyet változatlanul mondtak és hangoztattak, sőt telté váltottak a román nemzedékek egymásután következő sorai. A honalapiló vajdáktól kezdve máág, a románok tökép hazájukat védték, a román katona sohasem vetíti részt más nemzet elnyomására irányuló bábomban. Sohasem ‘tett egyebet, mint a hazáját védte. — Mit csánáLsz Neacsu? — kérdezte századokkal ezelőtt Stefan cel Mare a harc előtt egyik lánd'zsását. — A rögöt védem, Nagyságos Fejedelem ! Ma, annyi idő .múltán, őfelsége 11 Károly király is megkérdi katonáit: — Mit csináltok fiuk? — A hazát védjük. Felség! . .. S akárcsak századokkal ezelőtt, ezeknek a katonáknak Hangja valójába r az egész haza hangját fejezi ki Hapestés, íaríős ondoí i! n. divatos frizurák BAYER fiöIg\??odrá^ : , Strada lorga No. 11.
