Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-25 / 243. szám
i M 6 ö u K i o o á r 2 ó. E L bér ll^gyar éleá a régi Buciirestfibem Miáizs élnek magyarok Bucuresííben? — Színes adatok a régi román tsjedeíemségek magyar lakúiról — történelmi feljegyzések alapján I. közlemény. isUCURESTI. október 24. \ Vájjon mióla cincit Bucurestiben ma ; gyarok? Nem elszórtan, véletlenül oda- } vetődve, hanem tömegesen, mint a román főváros népességének számottevő részesei? A havas aljföldi városok o&yik-másiltá han, numi például Cámpulungban is, nz utolsó árpád házi királiiolpg tarthatjuk számon a magyar települések nyom0it. A XI11 század végéről köbe laragobi em- Hékek beszélnek arról, hogy azoknak a fioiyöknak a mentén, amelyek az erdélyi Kárpátok déli Lejtőin fakadva a havasalföldi medence felé lejtenek, az Arges, a Teteje an, a Dâmbovita. a Ialomiţa fo lyók pariján elszórt falvakban és városokban nagyszámú katolikus hivő élt, akik gondozásai az erdélyi magyar szét - zctcsrendek látták el. Később, amikor már indít emlékekre támaszkodhatik a mult idők kutatója, e — nagyrészt magyar — katolikus települések közölt, Ar ges. Râmnicul!-Vâlcea, Craiova, Piteşti, Targovisite és Câmplung városok mellett mindig ott szerepel Bucureşti nene is. Ionnescu-Gion román történetíró, áld máig <i<s hézagpótjjó könyveli irt Bucureşti múltjáról, sokát foglalkozik a boráéin ‘- val, ahiOigyia.il évszázadok óta nemcsak Bucurestiben, hanem egész Romániában a katolikus templomokat és kolostorokat elnevezték. > Ez a „boráéin“ elnevezés — amint1 1lorga is írja — a' „barát“ szóból szárma zik, ahogyan Szent Ferenc tisztes rendjének szerzeteseit hívták, akikre a római , Ekcéma, égési sebek és más bőrbántalmak a korábbi időkben kétségbeejtették az embert. Ma már HiRISAN-PASZTÁT használunk s a fájdalom és visz- ketegség egy csapásra megszűnik. Tubusok 44 és 85 lei árban gyógyszertárakban és drogériákban. — Képv.: Mr. G. HIETSCH, Sibiu. egyház és ennek utasításán- a csíksam- lyói rendi vezetőség a román fejedelemségek katolikusainak gondozását bízta. Ionnescu Gion megemlíti, hogy Vladislav Basar ah havasalföldi fejedelem, akt a XIV. század második felében uralkodik. parancsot ad országa katolikusainak, fogadják kellő tisztelettel a katolikus püspököt, aki templomokat! jön szentelni az országba. Valószínű, hogy a bucureştii ba rác io templom és rendház is ebből az időből származik. r Egy 1578-ból származó levél, amelyet 'Alexandru Voda Mircca fejedehn neje intézett Velence mellldtt) lakó testvérnén- jéhez, máT kifejezetten megemlítést tesz a bucureştii katolikus templomról. A bucureştii magyar katolikusok sorsáról egyóbkénlt később még elmondunk egyet-mást. Mese a magyar pékről, meg a kenyeréről Ezek a bucureştii régi magyarok ügyes mesteremberek lehette«, amit az a megbecsülés is igazol, amelyben részük volt. Ázik is Ionnescu-Gion könyvében olvastam, hogy voit vagy százötven évvel ezelőtií Bucurestiben egy pék, akit Ba- fríc-nfak hívtak és aki a barăci a városrészben, ia papok egyik házában ütőbe fel műhelyét. Hia a jó bucurestiek azt mondták: „cultuc dela Bab le*, vagyis magyarul: „Babic cipója“, ezzel a mondással azt akarták kifejezni, hogy valaminek a színét se látta senki. Babic kenyere ugyanis olyan izes, fősziős volt, hogy amint a sütőből kiszedte, úgy melegében szélkiapkodták a vataf ok, hgofetek és egyéb urak, valamiképpen a fejedelmi udvar emberei .v bizony rendes közönséges emberfia számára még egy falat sem maradt belőle. Már peditg én bizonyítani tudom, hogy ez a Br,bir magyar ember volt, még pe dig a javából. lorga Miklós katolikus okmánytárának második kötetében bukkantam rá több ízben is a Babic névre. Babic (Babich) Mózesm/c hívták a Rámnicuj-Valceaban levő barát kolostor gvárdiánját, aki az Ur 1732 ik esztendejében hu kálózó 111- cl. A bucureslliii bairácia temploma bejára tának belső részén — lorgu szerint — a következő ékes fa'tiinsággal megfogalmazott felírás volt olvasható: Erecta in honorem Nativilatis gto- riosae **1 'bentae Mariae semper Viryinis Anno 1812. Sub prefectura Ambrosü Babich. Magyarul: A Boldoyságos és Dicsőséges Szűz Mária tiszteletére szenteltetett az 1812. esztendőben, Babich Ambrus prefektus idejében“. Ez a másik Babic, aki* Ambrusnak kereszteltek el, a bucureşti» baráeiának volt negyven esztendőn kérésziül gvár dián ja és ia p aró eh i a adinin sztráfora, amig 1834-ben, munkás életének 63 ik észtén dejében meg nem tért az Úrhoz. A hires bucureştii pék, Babic tehát minden bizonnyal ugyanabból a családból szánmaiziotft, amely Mózes és Ambrus atyákat a adla a magyar Szent Fcrenc- rendnek. A francia forradalom magyar hivei Bucurestiben Ionnescu-Gion érdekes adatokat közöl a magyarsággal kapcsolatban a nagy francia forradalom idejéből is. Amikor megindul a párisi tömegek ostroma a Bastil e komor falai ellen, a Balkán-félszigeten egy különös forradalmi mozgalom lappangó tüze izzik végig. A görögök, akik urai voltak ugyan ennek az ozmán iga alatt nyögő félszigetnek, de ugyanakkor kiszolgáltatott bérencei is vokak a török portának, elérkezettnek látták , az időt arra, hogy a roskadozó világbirodalmat belülről ássák alá. Bucureşti ekkor tele van görögökkel, akik csillogó szemmel lesik a párisi híreket. Napóleont magukénak vallják a görögök és ezt a hitűkor a következő legendával indokolják: Bona-parte görögül Ca> los-meros-t jelent. Már pedig Calomeros egy görög sziget neve. Erről a szigetről származtak el Korzikába Napoleon ősei, akik aztán görög család nevüket az olasz hangzású Bonaparte-ra cserélték fel. Amikor a francia forradalom előszele Bucurestibe, az ébredő hellenizmus fellegvárába ért, a Pária: megjárt román és görög ifjak titkos társaságot alapítanak ..Barátok Szövetsége“ néven, melynek a 25 éves Rhigas nevű görög a vezetője. Jelszavuk: Éljen a honszeretet! A Marseil'l'es-t lefordítják görögül és kimondhatatlan az örömük, amikor a francia konzulokkal együtt megérkeznek Bucurestibe az első sans-culotte-ok is. Itt valami forradalmi központ-félét állítanak fel, amely Moldován, Szerbián, Bulgárián és Lengyelországon kivül összeköttetést tart fenn Erdéllyel és Magyarországgal is. Rhigas Pesten és Bécscn át szerzi be híreit Parisból'. Mivel Bécsben jelentékeny számú görög kolónia él, Rhigas az osztrák fővárosban élő fajtestvéreit is bevonja összeesküvésébe és nemsokára ládaszámra szállítják Becsből Magyarországon és Erdélyen át a görög nyelvű forradalmi felhívásokat Bucurestibe. Ekkor állapítják meg az erdélyi románok a „Societatea filosofcasca“ társaságukat, amely francia mintára enciklopédiát akar szerkeszteni s amely a szabadgondoi- kozás akkoriban vakmerő hitét vallja. Ezzel az erdélyi társasággal igen szoros kapcsolatban lép Rhigas és a „Barátok Szövetsége“. A párisi forradalmi konvent figyelme a havasalföldi főváros felé fordul- 1795hogy fogait hófehérré és fog- húsát egészségessé varázsolja Kolynost, amely kiváló tulajdonságai által eltünteti a visszataszítóan ható foltokat és ragyogó fehérséget kölcsönöz fogainak anélkül, hogy zománcukat megtámadná. Tegyen kísérletet ezzel a fogorvosa áltat ajánlott antíszeptikus és tisztitó fogápolóNövelje mosolya varázsát KOLYNOS által szerrel, amely az Ön megelégedésére szájízét kellemessé, leheletét üdévé és fogait! széppé, egészségessé varázsolja. Kolynos a leggazdagságosabb fogápolószer, amelyből csak félannyi ■ szükséges, mint bármely ntás közönséges fogkrémböL Egy centiméternyi a száraz kefére kenve elegendő. iN agyóbb -takarékosság kedvéérfr ' vásároljon-nagy tubus ' KOLYNOS Antíszeptikus \- ‘FOGKRÉMET; ben felállítják á francia konzulátust Bucurestiben, ahol mindaddig csak osztrák és orosz konzulátus működött. A francia konzul mindössze 25 éves, titkára 22. A konzulátus dragománjául, akinek a hivatalos körökkel való kapcsolatok elősegítése és a tolmácsolás a feladata, Rhigasx nevezik ki. Bucurestiben különös idegenek bukkannak fel. „Lengyelek, magyarok, görögök jötltek minden felől és megtöltették Bucureşti kávéházait“ —irja Ionnescu-Gion—, ha ugyan ráillik a kávéház elnevezés azokra a helyiségekre, amelyek akkoriban a társas összejövetelek céljait szolgálták. Magyar jakobinusok végzete Kik ezek a jövevény magyarok? Erre a kérdésre már nehezebb választ adni. Rhigas viszontagságos pályát futott be. Hol fölfe’é vitte a végzet kereke, hol alá. A törökök végre megunják okvetetlenke- déseit, a belgrádi pasa kézre keríti és 35 éves korában megfojtana. Valószínű, hogy Rhigasnak voltak kap.* csolatai a magyar jakobinusokkal is, akiket a párisi forradalmi központ megbízására Martinovics Ignác szervezett meg Budapesten és Bécsben, körülbelül ugyanabban az időben, amikor Rhigas vezetésével Bucurestiben megalakult a Barátok Szövetsége. Martinovics mozgalmát 1794 júliusában leplezi le a császár titkos rendőrsége. Maga Martinovics és hu társa a vérpadon fizettek a komolynak alig nevezhető összeesküvésért. Eeltehető-e, hogy Rhigasnak ne lettek volna kapcsolatai a magyar jakobinusok pesti és bécsi szervezeteivel, amikor Rhigas forradalmi kiáltványai Bécsben készültek és Pesten ált vették útjukat a román határok feé? Azokat a külföldről érkező magyarokat, akik Ionnescu-Gion könyve szerint a francia forradalom idején „megtöltötték a bucureştii kávéházakat“, valószínűleg Martinovics társaságában, esetleg ennek a társaságnak a letartóztatás és kivégzés elől menekülő tagjai között kell keresnünk. Székelyei* a románok közötá A bucureştii magyarok számára, a mult évszázadokból, még hozzávetőleges adataink sincsenek. De, hogy sokan voltak, az bizonyítható. Amikor az 1848-as szabadságharc leverését követő években a magyar emigránsok Kossuth-tal és Klapkával az é ükön egy uj szabadságharc megindításán munkálkodnak, Klapka tábornok részletes tervet dolgozott ki arra nézve, hogy a román fejedelemségekben lakó magyarokból egy kisebb hadsereget áliit fel, amellyel Erdélybe betörhet. És hogy ez a terv nem volt képzelődés, bizonyiták rá a bucureştii osztrák konzulok idegessége, akik a fenyegetések és tiltakozások valóságos pergőtüzével árasztották el a román kormányt, a magyar próbálkozások letörését követelve. Klapka György i860 december 22-én Iasiból a következőket írja gróf Teleki Lászlóhoz intézett levelében, aki a magyar emigráció egyik vezéralakja volt: „A székelyföld nyomora már évek ó‘a arra kényszeríti népének jelentékeny részét, hogy az otthont e hagyva, itt keressen a románok közt munkát és kenyeret. A két fejedelemségben lézengenek közülük vagy 40.000-en“. Ludvigh, aki német neve ellenére Kossuth egyik legbizalmasabb embere volt, 1859 őszén Kossuth megbízásából bejárta Szerbiát és a román fejedelemségeket. 1859 szeptember 25-iki levelében többek között a következőket irja Kossuth-nak: „Moldva-Havasalföld reánk, még Erdély szomszédságától is eltekintve, igen nagy fontossággal bir: 30-000 magyar lélek magában Bucurestiben s nem tudom hányezer Galaóban, Tasiban és a csángók — nem csekéy dolog“. (Mindkét levél Kossuth emlékirataiban-) Bizonyos, hogy Ludvigh 30.000-res számadata túlzott, hiszen abban a* időben Bucureşti lakossága nem haladta meg a másfélszázezret. De ez a túlzás is csak azt bizonyívja, hogy Bucureşti magyarjai a főváros népességének jelentékeny hányadát képezték. Dr. Röszler Viktor. A LONDONI ÁLLATKERT HÁZTARTÁSI KÖNYVE. Musi jelent meg a londoni áDatkert költségvetése. Eszerint n< állóikért lakói évente 11.700 font értékű írni valót esznek meg. Többek közt a kővetkezőket: 28 tonna cukrot, 42.000 fej salátát, 14 torma a’imát, 57 tonna beringet. 31.000 tojást. 44 tonna1 diót és mandula’. 4 lonno szőlőt, 1 tonna zsirt, 215 kiló befőttet, 11 tonna kenve et. 26 tonna krimi piát, 120 tonna szénát, 2 tonna rizst. 11 tonna tejfelt. 249 lomra husi.
