Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-23 / 242. szám

\

2

103 fi október 21. Armwmmy%rvwxnj m ina

ELLENZIK

rar”íB®w? •r.’r ^^fTOirj^(K'''inpţri

Érdekli talán iff*™™™

hogy (i /öi>ö /i<7 <•/<(■) napján <> / 'Idáin prózai tár.'Hilaht MarosmWir helye n vendcyszere pel, eltol <'lö<alj,; a kok rókái < < bemutatja Ver- ttt'uil Duó cinui hatásos színmüvét. .1 1 ('r- ncuH-dar-bnak amelynek kél szerepel lengés Alice és \(tgg István játszók e: ^'•v: <’r fAs'ő erdélyi elöitdása;

hogy Ból;<ry János uj nig játékában, a Bn' gesz kódúm a szerelemhez cinui nagysikerű d<rt8l>l>an Kiénu'r Áfáméi 'prózai szerepet játszik. () eleműim meg azt a fhjnrát, amelyet Pesten Semnyei Vera írlakitolt;

hogy Erényi Hőske túszont primadonna, szerepet játszik Erdélyi Mihály n< ggsikerii operettjében, a I.égtj enyém, min/ régeidben. Ez a (Mii/) ma is állandóan zsúfolt házak előtt megy Budapesten. <ilud ediluj '200 szór játszották mór. Erényi llonlhg lla„mt repít alakitjn az operettben;

hogy /.Halig Lajos Hazajáró lélek cinui szinjáteka is hamarosan sorra kerül <t Thalia játékrendjén. /Halig iMjos megígérte, hogy Icut-acik Kolozsvárra a premierre;

hogy az idei erdélyi bemulat ók közül kettőt munkába vett (t színház: Salamon László l'(i;radis kisasszonyát és Marian Lili Sikátor einrü vigjátékát, amelyet már a legközelebbi napokban J> ró Ind ni kezd ^ prózai együttes;

hogy a Kék róka legutóbbi előadásán paál Magda ugrott be a beteg langes Alice helyett J.encsi szerepébe. A kitűnő Paál Magdának igen nagy sikere volt;

h°g\J a htitz fivérek brilliáns uj revüfilm- je a Goldwyn Follies már negyedik hónap, ja fut a londoni Metro' filmszínházban;

hogy a Mr. Deeds cimü hires Gary Coo- pcr-filmnek megcsinálták r? folytatását. Frank Capra rendezi az uj filmet, amelynek fár- yya: ml történt a vidéki Uecdsel, miután megházasodott;

hogy o bucureştii Timpul nrTgy cikkben foglalkozik a kolozsvári színházi élettel és beszámol a Kék róka premierjéről is. Különösen dicséri n lop Erényi Baske nagyszerű alakítását, amelyet zn'a’g^.? művészi értékű játéknak nevez a Timpul kritikusa

A ROYAL SLAGERMOZGO ES AZ ELLENZÉK LAPVÁLLALAT

VERSPÁLYÁZATA

mm tu?#*¥

HE AM08 P&miámMé* « HÁJMA«/ IMHiAIngyen jegyet nyerhetnek az ELLENZEK olvasói a Rosalie filmslágerhez!

fértek, romantika, zene Szerelem és pazar tánc.

Ez a filmek királynője ROSALIE — a nagy románc!

Péntektől kerül bemutatásra a ROYAL Slágermozgóban a METRO GOLDWYN FILMGYÁR remeke, a ROSALIE. — NEE‘ (ii EDDY szerelmes dalai, ELEANOR POWEL boszorkányos táncai és ESAj&fÁSSY ILONA bemutatkozása csak egy kis része a ROSALIE szenzációinak.

Ötszáz cigány és tatár táncosnő, csodás szépségű görlök serege, az egyedülálló pizsama-parádé és az ezer kadett felvonulása, mind-mind a romantikát és a szépséget képviselik ebben a filmben. — Hódoljunk a ROSALIE-nak, a szerelemnek és a vidámságnak egy kis verssel (lásd fenti verset) és a tiz legjobb vers beküldőjének.

2-2 INGYEN JEGYET

bocsájt rendelkezésére az ELLENZÉK LAPVÁLLALAT a ROYAL SLÁGERMOZGÓBAN bemutatásra kerülő ROSALIE filmhez. — Ez nem megvetendő jutalom, mert két jegy a ROSALtE-hoz nagyobb örömet fog szerezni, mint bármi más. A pályázatot szerdáig, október 26-ig kell az ELLENZ3K kiadóhivaía'ához eljuttatni. — A 10 legjobb verset a ROYAL Mozgó és az ELLENZÉK, igazgatóságából 2—2 t3gu bizottság fogja elbírálni. — A legjobb

verseket és a nyertesek nevét közölni fogjuk.

A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA

Késik a megnyugvás

A norvég képviselőház cinöke pár nap előtt egy újságcikkben elevenítette fül a keserű viccet, mely az emuit európai háborús válság alatt keringett Géniben a kisállamok népszövetségi ütésen résztvevő képviselői között: „Nem lesz háború. Addig semmiesetre sem lesz, amíg akad még egy kisállam, melyet a nagyok föláldozhassanak'“. És ugyanaznap Sayre, az Egyesült-Államok kereskedelmi minisztere a világgazdaság nehézségeiről beszélve, kijelentette: „A nagy dráma csúcspontján még nem haladtunk át, a háború csak el- halasztódott“. Az általános hangulat tehát, mely a csehszlovák kérdéssel főiméi ült háborús veszedelem elhárítása után érthetően emelkedett volt, rna távolró! sem tekinthető már kedvezőnek. Angliában, ahol valóságos fegyverkezési láz vett a közvéleményen erőt, a pihenésre visszavonult Chamberlain szükségét is érezte, hogy egyik legközelebbi bizalmasával, Sir Thomas Inskipp hadfeíszerelési miniszterrel csillapító kijelentéseket tétessen. Sir Thomas a választók cőtc tartott beszédében újra kiemelte a müncheni megegyezés nagy jelentőségét Európa békéjére, ami, szerinte, fontos már azért is, mert a béke hangulata épp elvan ragályos, mint a háborús hangulat. „Az alternativa az — mondotta a hadfelszerelési miniszter — béke legyen-e megegyezés revén, vagy háborúra aljunk készen a demokrácia nevében? Chamberlain miniszterelnök nem hagyott kétséget az iránt, hogy melyik lehetőséget választja“. De Sir Thomas Inskipp békés utat képviselő kijelentései ellenére beszéde végén szintén az angol háborús felkészii'tség gyors tőkéiére- sitését kívánta, ugyanúgy, mint a többi miniszterek, Hore Belisha, lord Winter- ton és mások. Lord Winterton szerint senki sem kívánhatja az angol államférfiaktól, hogy nemzetközi tárgyalásokat hátrakötött kezekkel folytassanak.

Az angol fegyverkezési láz természetesen nem marad nyom nélkül Németországban sem, ahol Hitler Saarbrückern beszédében adott választ rá. Németország Angliával is békét akar — mondta a kancellár —, de nem tudhatja, hogy a demokratikus alkotmány nem hozza-e holnap Chamber'ain helyett hatalomra azokat az államférfiakat, akik Németországul való megegyezés helyett a háborús

megoldást választhatják. Hitler kijelentésére Sir Sámuel Haare angol belügyminiszter, Chamberlain másik bizalmasa válaszolt. Az angol kormány — mondta Sir Samuel — bízik Hitler bekeakaratában. De nem tudhatja, hogy Hitler utódát is ugyanez a békeakarat fogja áthatni. Szóval a hata'mak egyformán hisznek egymás békeakaratában, de minden erejükkel fegyverkeznek tovább. Anglia el van szánva — irta nemrég egy angol vezető politikus —. hogy szükség esetén megkétszerezi, megháromszorozza és esetleg meg is négyszerezi a haderejét. A többiek ugyanígy el vannak szánva mindenre. És közben igyekeznek békésen likvidálni Csehszlovákiának még mindig súlyosan megoldatlan kérdéseit.

Különbség a túlerő módszere és a

tárgyalások módszere között

Mert a Németország és Lengye'ország felé eső csehszlovák határok kijelölése után, még mindig teljesen megoldatlan a köztársaság Magyarország felé eső határainak kérdése. Ezt az utóbbi kérdést közvetlen tárgyalások utján igyekeztek eddig megoldani, mig a másik két határ kijelölése katonai túlerő nyomása alatt

történt meg. S mint a csehszlovák válság egész folyamán, a közvetlenül érdekeltek törekvésein kívül, külső nagy érdekek komplikálják ezúttal is a megoldást. Német és lengyel követelésekre csehszlovák részről meglepő gyorsasággal nvugodtak bele a megvá tozhatatlanba. Magyarországgal szemben inkább a tárgyalások cl- nyujtásának taktikáját alkalmazzák. Abban a hiszemben vannak, hogy olyan részről is támogatásban részesülhetnek, ahonnan azelőtt ilyesmire nem számíthattak. Chwa kovsky csehszlovák külügyminiszter berchtesgadeni és berlini útja és cseh, szlovák és ruszin miniszterek ezt követő németországi látogatása szintén arra szolgálhattak mindenek-előtt, hogy a maguk szempontjából kedvező hátteret próbáljanak teremteni a Magyarországgal folytatott tárgyalásoknak. Németország ugyanis tényleg azt kívánja, hogy Csehszlovákia életképes állapotban maradjon fönn. A „Völkischer Beobachter“ legutóbb már a Németország és Csehszlovákia közötti vámhatár eltörlésének lehetőségéről beszélt. Addig azonban német részről nem mennek, hogy olyan látszat támadjon, mintha a Csehszlovákia és Magyarország közötti vitában a szlovákok Berlinre, a magyarok Rómára támaszkodnának. Ez ellen a magyarázat ellen Berlin és Róma egyaránt ti takozik. És hogy a tiltakozásnak nagyobb súlya legyen, a Münchenbe utazott szlovák és ruszin miniszterek csak Ribbentrop külügyminiszterrel tárgyaltak, Hitler előtt nem jelenhettek meg.

Csehszlovákia ajánlatai

A komáromi tárgya ások nem sikerültek, mert a csehszlovák ajánlatokat a magyar küldöttség elfogadhatatlannak tartotta. Magyar részről a tárgyalásokon az 1910-es népszámlálás adataihoz ragaszkodtak, nem voltak hajlandók alapul elfogadni az azóta megváltoztatott helyzetet. Az i9ro-es népszámlálási szerint Csehszlovákiához esett tiszta magyar területek 12.940 négyzetkilométert tettek ki egymillió 039.700 lakossal. Az 1930-as csehszlovák statisztikák nagyban eltérnek ezektől az adatoktól a magyarság lóvására. A Tiso szlovák miniszterelnök vezetése alatt álló csehszlovák küldöttség két ajánlatot tett a magyar tárgyaló feleknek. Az első ajánlat csak Csallóköze akarta visszaadni 105.000 lakossal' és Komáromot szabad-kikötőnek jelölte ki. A második ajánlat 5.200 négyzetkilométernyi területet ajánlott föl 345.000 lakossal. Ez a terület jórészt a Duna me lett vonul •.!. Pozsonytól délre kezdődik cs Balassagyarmatig húzódik. Ebben az esetben is egyedül Komárom jutott volna a magyar részről követelt nyolc város közül az átengedett területre. A tárgyalások köze- lebbről valószínű ujrafölvételén kétségtelenül kedvezőbb ajánlat fog elhangzani csehszlovák részről' is. Ezen a téren előbb- utóbb létrejön a megegyezés, mert annak a néprajzi elvnek érvényesítését, mely a szudéta-német területek átengedésénél is érvényesült, föltartózeatni végeredményben ezúttal sem lehet. A magyar követelések pedig nem mennek tűi a néprajzi határ megszerzésénél és az önrendelkezési jog követelésénél.

Amit Lengyelország akar

A vita nagy nemzetközi kihatást, nem is néprajzi halár elérésének kérdésénél, inkább a magyar követelés második részével. fiz önrendelkezési joggal kapcsolatban gyakorol i\ Az önrendelkezési jog 1 ölve ugyanis a kárpátaljai ruszin területre vonatkozólag merült 1‘oi. Ezen a téren pedig Lengyelország lépett erélyesen a magyar követelések mellé azzal az indokolással, hogy a Kárpátalján keresztül kialakuló lengyel-magyar közös határ, közös front lehetőségét adná meg a legyengült Csehszlovákia felé törekvő bolsevista terjeszkedés cl’cn. A lengyel ál- lásponjllial szemben viszont Berlinben mutattak föltűnő tartózkodást, amit francia és angol részről sietlek azzal magyarázni, hogy a lengyel* 1—magyar közös határ nemcsak ai nyugat felé törő szovjetorosz hatásnak, hanem a kelet felé törő nemzeti szocialista erőnek is fő!tartóztató fala lehet. Beck lengve! külügyminiszter legutóbbi románi'2ii útja kétségtelenül szintén a csehszlovák határkérdéssel állott kapcsolatban. A gjaí’atii tárgyalások eredményéről részletes felvilágosítás nem került nyilvánosságra. HivataJos jelentés azonban hangsúlyozna, hogy a tárgyalások bizalmas és barátságos szellemben folytak le. Ugyaniakkor egy jólszcrkesz- i telit bucureştii lap, a ,pLe Moment“, mely szigorúan igyekszik a külügyminisztérium véleményét visszaadni, főszerkesztőjének tollából érdekes kommentárokat fűz a Beck külügyminiszter Iátogaitásá-. nak tárgyául szolgáló kérdéshez: „Lengyelország mindinkább közeledik Romániához — írja a bucureştii lap —, ugyanazok aiz érdeked, mint nekünk és Jugoszláviának, azzaü a többlettel, hogy ezt a konsitrukitóv politikát Róma nyilA létért való küzdelemben gyakran hath'liés segítségére vain a dolgozó egyénnek egy pohár természetes „Ferenc József“ keserüviz. reggel éhgyomorra bevéve dzént. mert ez gyorsan szabályozza a. szellemi és test1) munkaképességre o y igen fonton bélmüködést és anyagcserét. Kérdezze meg orvosát.

vánva’ió érdekeivel is üsszekapcsolhaíiónak tartja. Egy kárpátaljai Oroszország, mely Lengyelország és Olaszország támogatásával újra Magyarországhoz csatolód nők, csak egy nagyon precíz együtlmíiködés keretében fölélné meg Romániának és Jugoszláviának, ha ez az együttműködés Római és Varsó tényleges bizonyítékai mellott alakulna ki és fejlődne tovább. TekinlBettel a valószínű német—csehszlovák barátságra, ezek a biztosi lékok kii lön oson érdekelhetnék Bucureştii és Bel grádoit. Normális dolognak tekinthetjük, hogy a Lengyelországból, O'asz u^zágbó1. Romániából ék Magyarországból alakuló blokk komoly gálát jelent minden sz.ov- jel-e.'ö töréssel szemben. Ugyanakkor hatékony korlát volna a kelet felé irányuló náci-tcrjeszkedéssel szemben is.

■-- 9