Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-02 / 224. szám

X

S 938 október 2.

msmssaoBsaaausutmtM

ELLENZÉK

n

Törvénykezés Mosf szedtem a iáról

Ahol: szén van, olt liegy is van.

I S az ilyen kincses hegyvidék k'vül rendesen szegényes és zordon, mintha el akarná ijeszteni -a minden kincsre szomjas embert. Köves, szeszélyesen púpos talaján buza nem terem, szőlő be n< m érik. Még az: alimafáiti is elvadítja kissé, barackot meg éppen neon látsz erre mosolyogni.

De nincs mindig kivül1 s kéznél, ami érték. Néha igen mélyre kell ásni érte...

Míin/dig szerettem a bányászokat, de a legelső bányász, aki a mitsem igérö föld be tört keresve, egyenesen hősként áll e*! ötHém.

*

Szénországban mjntha mindig köd feküdné a völgyeket, úgy libeg, hullámzik tanácsba lanul fölötte a> füst- és gázgomo- lyag. A vakondmunkához egészen illő glória.

Talán. ezért sápadtabbak iLb az arcok.

Még a kis Marosai Hajnalkáé is, pedig ök a völgyben nem is kaplak beivel s kiszorultak a hegyhátra, ahol már a világnak is vége, olyan irdatlan nagy erdő kezdődik. Hajnalka legalább meg volt győződve róla.

Talán ez az erdő varázsolta is el egyszer — vagy meg szokoht történni más lánnyal is, ugv tizenötéves kora táján? —, mert a dalos, nevető kedvét, mintha elvágták volna ezen az őszön. Máskor már korín reggel versenyt énekelt a/ er dő lakóival, ahogy vizér! ment a közeli forráshoz. Most ai madarak megritkultak ugyan, de a kibeszéli!etetten inrkaságu erdő minden szine énekelt, harsogott, mint egy ezersipu, kozmikus orgona. Nem iis tud meghalni' semmi teremtett lény olyan szépen, olyan zengő vidámsággal. mint a,? erdő.

Bár öt gyermek sivalkodott még a háznál, Marosinak is feltűnt lánya hallgatag- sága. Mondta, is a feleségének, mikor egy este vadkbák húztak el a ház fölött:

— Tán a madarak vitték el a hangját ennek a kislánynak, hogy nem szól, nem dalol motstanába?

S felfelé nézeti, mintha a< vadludaktól várna feleletet, vagy mintha a kéksötét égen ez a Utók is •ötül bujkálna.

Sóhajtva legyintett a.z asszony:

— Azt biza inkább a vitte el, aki jöttt, nem, aki ment.

S hogy az ura értetlenkedett, hozzátette:

— Bizony, a Berci, a lányod már nem kislány. Pataki Árpád se gyerek, mióta katonáéktó) hazakerült.

— Ohio, hát innén fuj a szél? Na< majd levágok én a Hajni szoknyájából. Ráér még nagylányoskodni. Szerelembeteg? Fenét! Bárányhimlő az, feleség!

A Marosiné asszonyi ösztöne nem csalt.

Pedig Hajni és Árpád alig törődtek egymással. A régi ismeretség, mely Árpád szabadságai alatt mindennapos találkozássá erősödött, éppen most hidegül! cl

Erről pedig Kusatós Erzsi, a Hajni barátnője tudna legtöbbet mesélni. Ok kezdődött, hogy Erzsinek már nyáron leszerelt a választottja, aki Aradról hazatérve egy kosár mosolygós kajszinba- rackkal lepte meg a menyasszonyát. Soha ilyen szép barackot nem látott talán a. vadvidékü, kis bányatelep. Elég az hozzá, hogy Árpád is ugyanott szolgált, de ő a leszereléskor a barackszüreten nagyon is túl és a mátkáságon nagyon its innen volt. Következésképpen, nem hozott semmit Hajninak. Nem is tűnt fel ez senkinek, csupán Hajninak egyedül. Egy (’ilyen csűri lány hallgatni szokott az effélével s abból csinál hősiességet, hogy maRovalvezető :DR. KÖVESS iSTVÁlS

Férj vétkessége. (Kolozsvári itélőtábl No. C .1. 40—938.) A felperes nő elhagy ta férjét, mert rájött, hogy mással él vad házasságban. Ez a körülmény ugyanis le hetetlenné tette a házassági együttélés annyival inkább, mert a férj nem akart visszafogadni s nem akart felhagyni me| nem engedett életmódjával. Az itélőtábl ebben a helyzetben arra kötelezte az al peres férjet, hogy a természetbeni ellátás sál arányos ideiglenes nőtartást fizessen é jogosnak mondta ki a feleség szakítását.

Végrehajtás konverziós nyiiatkoza alapján. (Kolozsvári ítélőtábla No. C. III 381—938.) Az 1934 április 9-én kelt kon verziós törvény azzal akarta kárpótolni ; hitelezőket, hogy mentői előbb jussánál hozzá leszállított követeléseikhez. A tör vény 13. §-a megengedte, hogy a konv törv. alapján a hite.ezók adósaikkal szem' ben egyenként lépjenek fel cs azok a hi telezők, akik nem rendelkeznek jogerő; Ítélettel, kielégítési végrehajtást kérjenel részben, vagy egészben azon összeg ereje ig, melyet az adós konverziós nyiiatkoza iában elismert. A végrehajtás elrendelés« ebben az esetben annak a bíróságnak tanúsítványa alapján történik, ahol a konverziós nyilatkozat elő volt terjesztve. A törvény világos intézkedéséből — állapit' ja meg az Ítélőtábla — nyilvánvaló, hogv az 1881. évi LX. te. i. §=ban írt feltételeken kivül a konverziós nyilatkozat keretén belül is kielégítési végrehajtást lehet elrendelni, amennyiben az előbb em = litert bíróság tanúsítványából minden kétséget kizáróan megállapítható az ehs= mert követelés mennyisége.

Végrehajtás külföldi okirat alapján (Kolozsvári Ítélőtábla No. C. III. 576— 938.) Az 1912. évi LIV. te. 31. §-a: értelmében kielégítési végrehajtás elrendelése* hez végrehajtható okirat szükséges. Jelen esetben a gratzi törvényszék előtt kötött bírói egyezséget csatolta felperes a dévai törvényszékhez benyújtott végrehajtási kérelméhez. A kérvény azonban — az Ítélőtábla szerint — hibásan volt benyújt* va, mert ilyen esetben a végrehajtás elrendelésére az a járásbíróság illetékes, melynek területén a foganatositás, vagy betáblázás megtörténhet.

Perújítás. (Kolozsvári Ítélőtábla No C. I. 1254—937.) A törvényszék azzal utasította el felperes perujitási keresetét, hogy időelőtti, mert az Ítélőtábla alapper* beli határozata még nem volt kézbesítve, igy nem emelkedhetett jogerőre. A tábla megváltoztatta a törvényszék ítéletét. A Pprts. 410. §-a alapján ugyanis az olyan Ítéletet, melyet további jogorvoslattal nem lehet megtámadni, a kihirdetés folytán jogerősnek kell tekinteni. Miután a perben a tábla, mint felülvizsgálati bíróság utolsó fokon döntött, a Pprts. 565. §-a alapján törvényes időben a kihirdetés után nyomban perujitási kérelmet lehet előterjeszteni. Nem változtat ezen a Pprts. 410. §-nak rendelkezése, mely sze- rint az ott megjelölt határidőket az ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani.

A volt frontharcosok szövetkezete 1934 december 20. napján pert indított adósai ellen, akik a konverziós törvény kedvezményeire hivatkoztak. A járásbíróság ítéletében helyt adott ugyan a keresetnek, de úgy döntött, hogy az adósok a konverziós törvény értelmében fizessék tartozásaikat. Felperes szövetkezet felebbezést nyújtott be a határozat, ellen azzal, hogv a kereset 1932 január i-én kelt egyezőségre volt alapítva, mely egyezség „novációt" képezett, igy 1931 utáni követelésről V2n szó. A törvényszék a fe- lebbezést elutasította és megállapította, hogy az adós személyében és a per tárgyában váh07is nem történt s ugyanaz a személy tartozik, csupán a tartozás csökkentéséről van szó, ez a tényállás pedig nem födi az Optkv. 1 \-j6. §-ban jelzett „p.ovációt“. mely a jogcím megváltoztatását kívánja. Az ítélőtábla a törvényszék Ítéletét jóváhagyta. A tábla határozata szerint nem változtat a lényegen, hogy alperes eredetileg csak kezes volt, mert a felek lényegében nem tettek mást, mint a főadóst felmentették a fizetés aló!1' az egyezségkötés alkalmával.

Joggyakorlat: Fizetési meghagyást csupán az. ellen lehet kibocsátani, aki a kérvény beadása idején a járásbiróság terű- ’étén, vagy székhelyén lakott, illetve a

■■■■■■■—— —■ ■ MMUUI—U«——«

fizetési meghagyás részére itt kikézbesit- hető. (Kolozsvári ítélőtábla No. C. III. 848—937.) Konverziós törvény szempontjából az ingatlanárverést követő tulajdoni bekebelezést jogerős végzésnek kel! tekinteni akkor is. ha a bekebelezésről szóló végzés még nem emelkedett jogerőre a valóságban. (Kolozsvári Ítélőtábla No. C. IIJ. 104—938.) — Ügyvédi dijle- vélben az ügyvéd által vezetett perből befolyó összeg egv része kiköthető honorárium cimén. (Semmitőszék I. szekció Ti- pei előadó.) — Nincs szó vagylagos kötelességről, ha főkötelezettség és mellékkötelezettség teljesítését foglalták a felek

gában emésztődik miatlta. De Hajni — miagára vessen! — nyomban lupakkölt véle s még hozzá az egész aranyifjuság előlit, mikor templomból jövet először találkoztak. Árpád kacagva vágott vissza:

— Dehogyis nem hoztam neked barackok H'aijnil De neked még csak ilyen jár... — És barackot nyomott a lány fejére.

Csak, hogy Lángbaborult a Hajnika arca, vette észre, hogy bizony nagylány ez, akinél több lehel játéknál a játék.

Hajni később maga is nevetett az eseten s niern bossz/ankodott, ha barackfa virágnak csúfolták. Csak virágos kedve nem akairt visszatérni és Árpádot kerülte állhatatosan.

Tragikusan mégse vette senkise a dolgot: szerelmesek haragja. Az a bizonyos hidegség, ami annál jobbam hevít. A vihar csak gyertyalángot olt el, jó tüzet még erősebbre izzít.

De mikor égy év múlva Árpád bün- bánaititia'i kérdezte meg Hajnalkát, hogy akar-e a felesége lenni, kacagás közt ezt a választ kapta:

— Hogyne, ha vám a kertedbe jó barack. De igazi ám, nemcsak ilyen...

És visszaadta a barackot.

Már nem is naigylány — nő vol*.

Árpád újra elkésett mellette. De hol az. a fiú. aki lépést tud tartani egy kinyiló teányélettel? Nem rohanás kell, hogy elérjük: férfinyugalom, hogv megvárjuk.

Árpád megvárta.

öt évig kertészkedett a barackfákkal. Az ő szégyene kettőjük közt maradt s mivel a lány nem ment feléjük, titkos mesterkedésében nem zavarta senki, ültetett, oltott, metszett, ki tudja, hányszor. A vad, köves föld, a korán, elfáradó, öregesre didergő időjárás mindegyre megHotel Corvin

Budapest, Csokonay-utca 14. sz. Nemzeti Színháznál.

Családi szálloda a város szivében. Újonnan berendezve, közp. liilés, hideg-meleg folyóvíz. 1 ágyas szoba 3, P. 2 ágyas 6 P.

ölte hol az oltovámyt, höl a virágot, hol a még zöldelö gyümölcsöt. Árpád azonban rendüldlüien vett. Olykor ugyan kedve lett volna ráfogni a kiszáradt csemetét az elnémult lányra, de hogy az mást se tűrt maga mellett, megújult reménykedéssel újra kezdlte a titkos küzdelmet. Még felüdülést is hozol! a bányamunka sötét terhe után ez a napfényes szórakozás.

Egy nyárvégi najpon aztán csak beálli- tott Ma rostokhoz, mosolygó kajszinba- rack okkal a kalapjában.

— Menjen, csak menjen - irányította tovább az anya —, megkapja Hajnit a forrásnál.

Fele-utón találkoztak. Szemeik is. És ugv tetszett: évek óta jönnek már igy egymás felé. _

S mintha csak az előbb kérte volna a lány, olyan egyszerűen nyujtolta ki két kezét a fto:

— Elhoztam a barackot, Hajni

El is feledte mondani, hogy honnan.

És Hajni... Hajni is későn, igen későn jutott már hozzá, hogy megkérdezze.

— Háti igazán a kertetekbe termett?

Árpád vigyázva., mint egv friss gyümölcshöz, hajolt le a lány szájához s csak aíz első csók után mond'a dús derűvel:

— Ugy e, gyönyörű? Most szedtem a

fáról. Horváth Jenő.

okiratba. (Kolozsvári Ítélőtábla No. 856 —937-) — Nem keresetváltozás, ha az adásvételi szerződés megsemmisítésére vonatkozó perben a felperes később a 4420 —918. sz. rendeletre hivatkozik. (Kolozsvári ítélőtábla No. ioó—937.) — Közeli rokonok — nővér és anvós — között ellenkező világos kikötés hiányában a munka ingyenes volta vélelmezendő. (Kolozsvár: ítélőtábla No. :o8—037.) — Az 1877. XXI te. ír. §-a alapián a törvénytelen gyermek tartása és nevelése ügvében a rendes biróság és nem a gyámhatóság hivatott határozni. (Kolozsvári Ítélőtábla No. C. II. 091—937.)

rcgper-csztéfika

Fantáziátlan, unalmas emberek mostanában állandóan szidják a fegyvereket. Ha szegény Amerika néhány uj cirkálót épit, akkor gúnyosan Írnak az eseményről, mintha társaságbeli úriember számára illetlenség volna a cirkálóépités. Ha bornbavető repülőgépek gyártásáról hallanak, égnek emelik a szemüket, mint a londoni urak, amikor valaki frakkhoz fekete nyakkendőt vesz fel. Shocking, is'nt it? Nincs érzékük a légelháritó ágyuk kecses vonataihoz s még az a látvány sem ragadja el őket, amikor egy ezred bombavető repülőgép ezüstös teste elhúz a tejszinbabos fellegek fölött s kékesfehér árnyai suhannak. Ó, bárdolatlan lelkek. Jómagam az utóbbi időben lelkesen tanulmányoztam a' fegyverek és hadiszerek esztétikáját és csak azt fájlalom gyakran, hogy lehetőségeim távol tartanak a hadgyakorlatoktól és flottamanőverektől. így a filmhíradókra vagyok utalva, de hála Foxéknak, Paramountéknak és a többieknek, tanulmányaim igy is szépen haladnak.

Amerikai flottagyakoriatot láttam a minap. Bájos és mégis tüzes induló hangjára fürge torpedórombolók vonultak fel az acélszürke tengeren. Merész ivelésü orruk fehér tajtékot túrt és a kéményeikből kigomolygó füst apró bárányfelhőkkel hintette tele a vizet. Repülőgépről vették föl a száguldó hajókat, a szürke tengert, a szürke feli egeket és a hajók, mintha sejtelmesen a levegőben úsztak volna, igazi felhők között.

Újabb indulóra feltűntek a revü görl- jei: az ütemre mozgó és forduló egyforma repülőgépek százai. A napfény megcsillant propellerjeiken, mint a táncosnő nyakán a hamisgyöngy. Most ékalakban szálltak, a darvakat utánozták.

Ugyanebben a híradóban .szerepeltek a férfias tankok is, fenséges dübörgéssel, hasonlatosan a középkor talpig páncélba öltözött lovagjaihoz. Elegáns mozdulattal futottak neki a szálfák derekának, majd könnyedén földhöz lapították őket. Az artistamutatványoknál is csak az a szép, ha nem látszik izzadtságsziagu erőlködés.

Fenséges csatahajó és hófehér bombavető repülőgép, tank és ágyú, karcsú tengeralattjáró és fürge géppuska: valameny- nyien szépek, szépek még a legszigorúbb meghatározás szerint is, hiszen érdek nélkül tetszenek nekem. Páncéltestük csillogásához aligha fűz gyarló emberi érdek, mert nem vagyok fegyvergyáros, sem nagyban, sem kicsinyben, részvényesi minőségben. S ha már viszonyunkat kutatom, létezésük legfeljebb jómagam intenzív nem-létével jöhet a legközvetlenebb kapcsolatba. De minő kultúrálatlan elfogultság az ilyen kicsinyes cs önző szempont kedvéért szemethunyru szépségük előtt és mindenféle szedett-vedett szólammal megzavarni azt az esztétikai élményt, imdve: szép fegyverek és csatagépek keltenek. Páncéltestük tagadhatatlanul szép s mi készítettük őket. Nekünk igazán nincs okunk és iogunk ellenszenvre, vagy megvetésre. Ha a messzeherdó agyú. a tank, vagy a bombavető repülőgép nyilatkozna lekicsinylőén az emberekről: rc jes joggal tenné.

„Mily furcsa és ostoba fajtat, szólhatna megvetően, lázas iramban gyárt bennünket. aztán szid, sőt becsmérel. Azt állítja gyakran, bogy csupán néhár.y nyerészkedő, kapusi embernek köszönhetjük keletkezesünket, holott a gyárakban, ahe készülünk, sokezer ember dolgozik cs gvár* tásunk sem volna lehetséges a többiek aktiv, vagy hallgatólagos beleegyezése nélkül“.

„Fia rajtunk állna, mi nem pusztítanánk egymást, mint az emberek. Épelméjű repülőgép nem tör társa; életére, de mit tehet róla, ha gvomráhan dühös ember ül, aki gépfegyveréből halált köpköd a több: gépekre. Csak pusztuljanak ki az emberek, hogy megmutassuk, rruképm él a repülőgépek és hadihajók ho'dog é« békés társadalma“.

„De az ember nemcsak ostoba ha’ :m undorítóan csunva is. Jobbizlésü tank, vagy bomba vető repülőgép felhúzza az orrát és legszívesebben elfordul, ha embert lát a csatatéren. Páncélból Vészüt tökéletes formái mellett a csapzott és lihegő ember még életében sem valami gyönyörű1. Hát még amikor a bomba szétzúzza, vagy a tank összelapitotta! Ilyenkor egyenesen undorító látvány“.

Pálóczi Horváth Gvörgv