Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-21 / 240. szám

ÁRA 3 LEJ; Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Teîefon: ii—09. Nyomda: Str. I G Duqj, No, 8 Fiókkiadó hivatal és könyv osztály; P. Unirii 9, Telefon 1199 UX ÉVFOLYAM, 2 4 0. SZÁM. Ankarai felhő Kernül Atiatürk s:omom végzete is jogitil- ko:tiltja mo'&t a világot. Igaz, hogy a köz­figyelmet igen .szétszórják a süniin gomolygó •nagy külpolitikai események. Ke mái Ai ta­tát k 'torsa és életpályája izgalmas érdeklő­dést keit, nemeseik Bonnet ankarai utjának lemondása révén, hímem ama előkészületek folytéin,, amelyek az uj Törökországban máris megkezdődött, akkor nyilván óriás az ember és vHágérdckü rendszerének sorsa. így nemcsak a török élet vezetői gyűltek a nagy megújító ágya köré, nemcsak rendszerének lelkes támogatói és szenvedélyes ellenzői lettek a főváros,:]® borult homályra, nemcsak az egész török nép. amely legutóbb óriási vallási, erkölcsi, lelki, politikai, gazdasági, társadalmi változásokon lábalt keresztül •miatta, épp legutóbb merült örömmámorba, mikor az alexandrettei szandzsákot Sziriá- ban francia—török barátsági szerződés ré­vén kivonták a népszövetségi mandátum ke­retéből és Hatdíj né.ven aj töröld országot szerveztek belőle, hanem az egész világ for­dult kelet felé, hogy kétoldalú érdeklődéssel neszelje Kernül pasa és Törökország nagy drámáját, amely kezdeményezője volt a pa- ranc sural maiknak, az egy párt rend- - nel, in jobboldali világszemlélet gyakorlati mun­kájának, habár hosszú időn keresztül a Szovjettel is szoros együttműködésbe tudott ■kapcsolódni. A korszerűségen és divatossá- gon túl azonban Kernül több is volt, mint a háborút követő történelmi keresés első nagy eredményese, hanem egy sülyedő ál­lamnak valóságos megváltója, százados mu­lasztások villámgyors helyrehozója és oly gyökeres újító, mint a régebbi őrs zúgnia pi­ték, királyok, egyházi és politikai forradal­mak győztes vezérei. Kemál pasa. a szalonildi ifjú török forra­dalomból, a „Testvériség és Haladás‘‘ tiszti páholyából indáit utjára Enver pasa társa­ságában. Ez a mozgalom buktatta meg Ab­dul Hamid > szultánt és kezdte meg az aj Törökország felépítését, csakhogy előbb a Tripolisz és Dodekánézos miatt kitört olasz .—török, majd a két balkáni és a világhábo­rú irgalmatlan akadályt állított elébe. .4 vi­lágháborúban a megújulni készülő Török, ország elbukott, Konstantinápolyt megszál­lották a nagyhatalmak, a tengerszorosok rommá lettek és a sevresi béke megfosztotta Törökországot ázsiai birtokaitól. A háború folyamán elégedetlen, egyidőre visszavonult Kemál pasa Anatoliába húzódott és itt meg­szervezte a nemzeti ellenállást. Sikerült ki­vernie Smirna vidékéről győztesen lábat vető Görögországot, megalapítani a török köztársaságot, amely később az utolsó szul­tánt még a mohamedán egyházi főségtöl, a Kalijuságtól is megfosztotta, előnyösebb bé­két kicsikarni a szövetséges és társult nagy hatalmaiktól, hogy uralmának hegén majd a tengerszorosokat ismét megszabadítsa és megerősítse, ,miután a Balkán-szövetség tag­ja lett. Ezek a Icatanaf és politikai sikerek kétségtelenül rendkívüliek, de még nagyabb a siker, melyet lelki és szellemi téren ért el oi kaland és az alkotás sajátszerü keveré­kével. a ma föl-fötbukkanó lakosság-cserék gondolata benne támadt: a kisázsiai partvi­dékekről kitelepítette a görögöket és Itaza- vitte balkáni törököket, legutóbb a romá­niai Dobrudzsából. Fölösleges részletezni, amit befelé végzett kérlelhetetlen kézzel és tántorít hatatlan lélekkel. Kisöpörte az arab- írást az iskolából, az egyházi, hivatalos élet­ből, kitörölte és a, nyugati írásmódot vezette be, a férfiak fejéről leütötte a fezt és letép­je a nők arcáról a fát golf. Átültette a nyu­gatot 0. regényes keleti romok fölé, . VT A BARTHA MIKLÓS szerkesztő és igazgató: msR. GROIS LÁSZLÓ PÉNTEK A Magyarország és Csehszlovákia közötti tárgyalások Újra­kezdéséről még mindig nincs határozott jelentés. — Csak az érdekeitek előzetes megállapodásai után kezdik meg az uj tárgyalásokat. — Anglia és Franciaország háttérből nézi a középeurópai helyzet kialakulását Hitler ma Bécsbe érkezik A Magyarország és Csehszlovákia közötti tárgyalások kérdése még mindig diplomáciai megbeszélések tárgyát , képezi. Mielőtt a két állam delegátusainak újabb összejövetelére kerülne a sor, nyilvánvalóan tisztázni akarják minden szem­pontból a fölmerült kérdéseket és olyan tárgyalási alapot igyekeznek teremteni, amely lehetővé teszi, hogy a megbeszélések sikere ne ütközzék kibékithetetlen el­lentétbe. A kérdés nagy nemzetközi jelentőségére vall, hogy az újabb tárgyalást előkészítő diplomáciai vitákban, talán Szovjetoroszországot kivéve, az összes eu­rópai nagyhatalmak s a kérdésben érdekelt többi államok is résztvesznek. Az ér­deklődés ebből a szempontból főleg Beck lengyel külügyminiszter galaţii látoga­tása körül összpontosul. Beck külügyminiszter tegnap délután érkezett Galatiba, ahol Őfelsége II. Károly király a „Luu-aíarüU yacht fedélzetén fogadta őt kihall­gatáson. Este Beck külügyminiszter tiszteletére, aki még a tegnapi nap folyamán hosszasan tárgyalt Comnen külügyminiszterrel, díszvacsora volt. A Rador távirati ügynökség a lengyel külügyek vezetőjének látogatásáról a következő jelentésben számol be: | „Beck lengyel külügyminiszter romániai látogatása alkalmával a román és lengyel külügyminiszterek bizalmas és barátságos szellemben lefolyt eszmecserén vitatták meg a két országot érdeklő, időszerű kérdéseket. Beck külügyminisztert ezután Őfelsége II. Károly király kihallgatáson fogadta“. lesn védelmi falai, faanem végleges rendezési akar Lengyelország Ebből a jelentésből természetesen nem világlik ki, hogy a galaţii tárgyaláson mi­ről volt szó, mint ahogy külpolitikai tár­gyalásokról szóló jelentések ezt nem is szokták közölni. Beck külügyminiszter­nek elutazása előtt tett nyilatkozata és a lengyel sajtónak a Rador hírügynökség által közvetített kommentárjai azonban nyilvánvalóvá teszik, hogy a tárgyalt nemzetközi kérdések között is vezető he­lyen állhatott a csehszlovák határok újabb kijelölésének kérdése. Beck külügyminisz­ter nyilatkozatában tiltakozott az ellen, hogy Lengyelország egyik vagy másik nemzet ellen védelmi falát akarna létesí­teni. Nem védelmi falat, hanem a válság végleges rendezését akarja Varsó — mondta a lengyel külpolitika vezetője, aki nyilvánvalóan ugyanennek álláspont­nak érvényesítése érdekében utazott Ro­mániába. Beck utazásával egyidejűleg a varsói külügyminisztérium kabinetfőnöké Budapesten tárgyalt Kánya külügyminisz­terrel, kétségtelenül szintén a Csehszlová­kiával kapcsolatos kérdésekben. Ugyan­akkor Tiso szlovák miniszterelnök Berchtesgadenben van, ahol egy mün­cheni jelentés szerint tegnap Ribbentrop külügyminiszterrel tárgyalt s a szlovák néppárt másik vezére, a lengyelek iránti rokonszenvéről ismert Sidor képviselő Varsóba érkezett, ahol Szembeck külügyi államtitkár tegnap kétizben is fogadta őt. Sidor, varsói jelentés szerint, bevár ja a len­gyel fővárosban Beck külügyminiszter visszatérését is. Varsói lapok Sidor tár­gyalásaival kapcsolatban olyan hireket közölnek, hogy a szlovák kormány nem akar nehézségeket hárítani a csehszlová­kiai határ kijelölésével kapcsolatos lengyel testvekkel szemben. Anglia és Franciaor­szág igyekszik háttérből nézni a kérdést s a középeurópai országok tárgyalásain ki­alakuló megoldással szemben előrelátható­lag nem fognak akadályokat gördíteni. A „Times“ szerint az angol kormány haj­landó támogatni Magyarországnak nép­rajzi adatokra támaszkodó követeléseit, tartózkodással viseltetik azonban minden politikai és harcászati szempontokra tá­maszkodó követeléssel szemben. A fran­cia sajtó alig tesz említést Franciaország álláspontjáról. Viszont távolbamenő kom­binációkat fűz a lengyel tervekhez. Arról beszél, hogy Lengyelország a terveihez való hozzájárulás viszonzásaképen hajlan­dó a danzigi korridoron keresztül Né­metország számára külön korridort biz­tosítani a német területek és Keletporosz- ország között. Más francia lapok viszont egy német ajánlat fantasztikus tervéről beszélnek, mely Litvánia felosztására vo­natkozna arra az esetre, ha viszont Len­gyelország mondana le az uj cseh hatá­rokkal kapcsolatos terveiről. A párisi saj­tó különben tovább is kitart amellett, hogy Németország ellene van a Ru- szinszkóval kapcsolatos lengyel—magyar tervnek. Chamberlain újabb tervei Londoni jelentések az angol külpoliti­ka tevékenységének közeli újrakezdésére engednek következtetni abból, hogy Chamberlain az utolsó nagy európai vál­ság után szükségesnek érzett szabadságá­ról visszatért. Valószínűnek látszik, hogy az angol kormány most már haladéktala­nul ratifikálni fogja az angol—olasz egyezményt, minek lehetőségét a spanyol- országi olasz önkéntesek folyamatban levő visszaszállítása adja meg. Londoni lapok kétségtelennek tartják, hogy Chamberlain miniszterelnök megkezdett békepolitiká­Ki adó .tulajdonos: PALLAS R. T, Törvényszéki 1'ijsttromozá.si szám: 39 (Dos. 886/, 1938. Trfb. Cluj.) Előfizetési áraik: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej, CLUJ, 1938 OKTÓBER 2 1. ját tovább folytatja s egyes kombinációk szerint értekezletet akar összehívni a Né­metországgal kapcsolatos problémák meg­beszélésére, más ujságkombinációk szerint újra találkozni fog Hitlerrel, hogy vég­legesen tisztázza Németország céljait. Az angol kormány különben tegnap minisz­tertanácsot tartott, ez a minisztertanács azonban még nem hozta meg a két meg­üresedett miniszteri tárca betöltését. Be­avatott londoni körök szerint kizárt do­lognak látszik, hogy akár Winston Chur­chill, akár Eden belépjen a kormányba, mert az utóbbi időben mindkét államférfi olyan éles külpolitikai nyilatkozatokat tett, amelyek kizárják, hogy Chamber­lain az ő támogatásukkal folytathassa to­vább az európai békének megszervezésé-; ben Németország és Olaszország segítsé­gét is igénybe venni óhajtó munkáját. HitLer vezér és kancellár különben leg­utóbbi táviratok szerint, ma Bécsbe érke­zik. Valószínűnek látszik, hogy bécsi idő­zése alatt beszédet tart majd, melyből majd következtetéseket lehet levonni a német külpolitikai álláspontról a fönt tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban is. „Lengyelország végleges rendezést akar a Duna-vidéken“ VARSÓ, október 20. Varsóból eluta­zása előtt Beck külügyminiszter nyilat­kozott az olasz Stefani-ügynökség tudó­sítójának: — A lengyel kormány érdeklődése — mondta Beck külügyminiszter — a ru- szinszkói kérdés iránt Lengyelország föld­rajzi helyzetével és történelmi tapasztala­taival magyarázható. Lengyelországot a cseh és szlovák nemzet iránt határozott rokonszenv hatja át, föltéve, hogy a cse­hek és a szlovákok nemzeti jogaikat füg­getlen állami létüket különválasztva te­kintik a két nemzet külön határain belül. Lengyelország magatartása Magyarország irányában hagyományosan és változatla­nul baráti. A lengyel kormány meggyő­ződése az, hogy mindaddig nem lehet rend Európának ebben a részében, amíg Magyarország jogos követelései nem tel­jesülnek. Csehszlovákia szerencsétlensége, hogy kiszolgáltatta magát más országok politikai eszközéül. Vannak, kik el sze­retnék hitetni, hogy bizonyos törekvé­sek a Duna-vidéket kizárólag politikai alapon akarják ujászervezni. Arról beszél­nek, hogy az egyik, vagy másik nemzet ellen védelmi falat akarnának létesíteni. Lengyelország törekvései nem irányul­nak egyetlen más nemzet ellen sem. Len­gyelország a Duna-vidéken egységes, tar­tós, békés és végleges rendezést akar, hogy a válság egyszersmindenkorra meg­oldódjék. A lengyel sajtó Beck külügyminiszter látogatásáról VARSÓ, okt. 20. A lengyel sajtó nagy jelentőséget tulajdonit Beck külügyminisz­ter romániai látogatásának, valamint Lu* bianszki kiilügy kabinetfőnök budapesti utjának. A Kurier Poranny tudni véli, hogy ez a két látogatás a középeurópai kérdések rendezésével és szabályozásával áll összefüggésben. A lengyel közvéle­mény — irja a lap — elégtétellel fogadja Beck újabb romániai látogatását, aki azért utazott, hogy közvetlen eszmecserét foly­tasson Őfelsége II. Károly királlyal, aki — úgymond — nemcsak az állam feje, hanem irányítója és megvalósítója is Ro­mánia külpolitikáját. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon,X Beck és €ov nes» külügyminiszterek „bizalmas :§ barátságos eszme­cserét folytattak“

Next

/
Oldalképek
Tartalom