Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-16 / 236. szám
19 3 8 október 16. e&xo ELLENZÉK „Miieden ember «grafomániáis“ Vilmos barátom elhatározta, hogy ,a fiát angol intézetbe kiilcli tanulni. Az ilyen elhatározás persze nem kis bonyodalmakkal jár. El kell intézni a valuta kérdéstt odakint meg kell keresni az edlcalm'ös intézetet, a gyereket egyedül nem lehet o!yan messzire kiengedni, tehát vele Izei! utazni, vízumok kellenek, satöbbi, satöbbi. A család mindezt elintézte, apa, anya és fin kiutaztak Angliába. Ott megnézték a számba jöhető intézeteket, óla- pos megfontolás után döntöttek s végül elkövetkezett az Qi pillanat, mikor a szülők elbúcsúztak s az ifjú ember, mwszermt Jani, ott maradt az angol intézetben. Itthon aztán következett a mindennapi postára való feszült várakozás. ]r-e a gyerek vagy nem ir. Inkább ir, mint nem, de gyakori leveleiben nem volt köszöneté Minden nagyon tetszett neki, intézet, környezet, professzorok, uj pajtások, de leveleinek ez a megelégedett része néhány sornál nem terjedt többre. Viszont oldalakat töltött meg (panasz.a <a legfontosabb kérdésről. Mi a legfontosabb kérdés egy serdülő gimnazista szántára? A ,koszt. /Iát bizony a- sehogysem Ízlett ’tieki: rémesnek találta. Akármilyen éhes volt. nem tudta megenni, amit adtok neki. Elvégre a véres húsokat és a birka- zsirt nem mindenki szereti, ezt fel kell hoznom mentségére. Elkeseredett leveleire nagy ribilUó támadt o családban. Jani éhezüc, —. ezt a szülői szivek nem bírhatják. Azonnal küldtek neki egy rúd szőlőmet Hegy hogyQ.n küldték, azt nem tudom. Ein mostanában vem küldtem külföldre szalámit. nem ismerem az ilye,n dolog lebongoli- •Iásónak részleteit. A szülők mindenesetre kimódolták a lehetőséget, a rúd szalámi elment Ango. oi szagba. De nemcsak a szülői háznál keltett ekkora riadalmat, hogy jani éhes. Hanem természetesen az egész rokonságban. Mert nagymama és nagynéni és unokatestvér és a többiek, akik vidékről tudakolták, mi van janival, valamennyien azt a választ kapták, hogy jó volna minden, csak nem tudja megenni az otiaini ét-élt és éhes szegény.. Erre természetesen megmozdult az egész atyafiság. A szülőknek nem szóltak semmit, siettek enyhíteni Jani angliai szenvedéseit. Hogy hogyan. annak a módját mindenki meg tudta találni. Ezzel a gyerek élelmezési kérdése meg is lett volna oldva ideig-óráig. De 'az újabb levelek újabb bajokról panaszkodtak. jani legyőzhetetlen honvágyat érzett. Hiába Mfc napjait a legremekebb intézetben, hiába volta],- hozzá a lehető legkedvesebbek tanárai és pajtásai egyaránt, nem találta helyét se. hogysem. Reggeltől estig csak azon járt az esze, hogy megint hazajusson. Es mo-Sf már ■nem az élelemről irta az oldalakat leveleiben, hanem erről. Könyörgött, hogy hozzák haza. Apa és anya végül vállat vontad:: ha 'annyim kínlódik a gyerek odakintt okkor semmi értelme az angol intézetnek. Jöjjön \. csak haza. Ezt meg is írták neki. A szülök mindez alatt végig élték a fíodes- bergef és Münchent megelőző háborús feszültségét. Légoltalmi és éléskamráról beszélgettek otthon, meg bombaálló (pincéről. De valljuk meg: leginkább éléskamráról. Ha háború lesz. tanácsos minden eshetőségre tetemes liszttel és cukorral felkészülni, fis sza. Iámmal. Mert nemcsak a gyerek szereti a szalámit, hanem <a szülők is. Az anya tehát nekieredt a városnak, hogy amit Ighct, beszerezzen. Sikeáilt is kapnia mindent, csak egyet nem: szalámit. , A szalámi teljesen és tökéletesen eltűnt a háborús veszedelem ala\tf izguló Budapestről. .4 gondos háziasszony bement fiz különböző füszerü-letbe, sehol sem kapott egy harapást se,m. Aztán hazulról telefonon felhívott még harminc más üzletet. Szalámi sehol. Mintha n föld nyelte volna el. Ekkor érkezett haza Angliából jani. A szülők kimentek a pályaudvar na. Mialatt várták a vonatot, az anipy szomorúan mondta: — Szcgny jani, úgy szereti a. szalámit, milyen öröm lelt volna neki, ha otthon azzal várholtuk volna. — Úgy main, — bólintott a: apn — szegény fiú biztosain feni most a fogói a v'is. utón. hogy azonnal nekiüljön. Es nem tudunk adni neki. Így szomorkodtak szülői szivükben. Befutott a vonat. Leugrott róla Jani. Alaposan megsaványodva. de azért jó színben. Vége- ,hossza nem volt a sok kérdésnek a kocsiban, mig haza aem értek. Otthon a f'u rögtön az evéssel kezdte. — Most azonnuj enni kérek. Olyan éhes ■vagyok, hogy megeszem egy félrud szalámit magam. — Drága gyermekem — mondta a\z anya — szívből sajnálom, de azt nem kaphatsz. Itthon nincs, a holtokban nem lehet kapni. A gyerek felsöbbségesen vállat vont. — Nem fontos. A kis sárga bőröndöt csomagoljuk ki először. Abban van hat rúd. Most már München után vagyunk és megint lehet szalámit kapni. De <■náluk a szükséglet egyelőre fedezve van. Harsányi Zsolt. — mondja a neografológus, aki az elmebajkuíató Rohr- schalUkisérlet alapján analizálja az öntudatlan firkálásokat Szabâlysxeru liözleKeaes i A nagy vállalat heti konferenciáján vezérigazgató az előtte lévő papírlapon szórakozottan rajzolgat. A konferencia végén ottmaradt a zöMasz talon egy nrnisz- terpapéir, rajta a ,i,vezér“ t-nergikus geometriai ábrái, kétszer aláhúzva egy kali- grafiikusfâin irod szó fele: „vedlik“, alatta pedig számok, erőteljes kettes, utána rengeteg nulla. Milliárdok milliárd ja»... Jelent ez valamit? Lehet ebből n „vezér“ egyéniségére következtetni. A szórakozott rajzolgatás analízisének a neogra- fo ógiának művelője azt mondja, hogy 'tehet, csak nem szabad a szórakozott irka-firkának tartalmát és jelentőségét nézni: csupán a formáját. Fiatalember telefonál s közben töltőtollával az előtte beverő blokkon kapir- gál1. Profilokat rajzol, összeadja adósságait, hogy aztán egyre táguló köröket írjon le, rendszeresen? A neografológus ezeknek a köröknek formájából is tud amaMzist készíteni. — Minden ember gnafomániás — mondja a fekete, szurósszemü grafológus, miközben csontkereies szemüvege mögül egy össze-vissza firkáit! no tesz lapot nézeget. — Nem a „tartalmi grafomániára“ gondolok, arra', hogy sok emberben elpusztíthatatlan Írásé mánia van, hanem az öntudatlan, „értelmetlen“ grafomániára, arra, hogy mindenki', akinek kezében ceruza és ellőtte papir van, el- lenállb'aihatlan ösztöntől hajtva firkálni, rajzolgahií, krix-kraxolni kezd. 1 smerii a Rohrschaft-testet? Ez, adta meg a lökést a neografológiénak. A Roiirscbaft-kisér- 1 ettél az el m eb a j ok vadfajait á 11 a p i 1 j á k meg. A kísérlet lényege a következő: Veszünk egy sima, fényes papírlapot, ráfröccsentünk jó adag tintát és aztán a lapot összehajtjuk. A tinta* minden irányban szétfut és valamilyen formájú tinto- folt képződik. A paciensnek megmutatják a foltot és n „formiafeleietek“ alapján hajszálpontosan meg tudják állapítani, hogy valaki elmebajos, vagy sem és ha' igen, miilyen az elmebaja. A ka- tatoniáisok példáu'l1 megfordítják n papírlapot és azt mondják, hogy a bálán nincs semmi. Nos, ha a tínlaíoltok megítélésében benne van a jellem, mennyivel inkább leheli' analizálni az öntudatlan irka-firkákat, az emberek szórakozott geometriai ábráét, számait, a telefonálás közben kiélt ornamentikái képességékét. — Sokféle firkálás van: Telefonfirka, unalom-firka, izgalom-firka, erot’kus- l'irka, félelem-firka, szórakozott-!irka. — Az unalom-firka és a szórakozott- firka nem ugyanaz? — Dehogy is. A szórakozott-firkánál nem vesszük észre, hogy firkálunk, mig •aiz unalom-firka1 tudatos munka. Ezért- egészen más megítélés alá esik. A firká- lás spontánabb, mint az irás. Van eset, amikor nyolc-tíz levélből nem sikerül megállapítani azt, amit az újságpapír szélére firkált rajz megdöbbentő teljességgel elárul. Most üzletember hoz öt-hat levelet. A grafológus rávágja: ezzel ne tárgyaljon, nincs pénze, csak szédíti önt. Ennek van tőkéje, de megbíz ha La Lan. Ez pedig egyenesen csalni akar. Ez abszolút komolytalan, csak azért tárgyal önnel, mert unatkozik. Ez megbízható, de nincs pénze. Ez nem egészen megbízható, de vám pénze, ügyes ember is -- ezzel csinálja meg az üzletet. Ne féljen a kis hibáitól, ön okosabb nála, túl fog járni az eszén, ha megkísérelné önt becsapni. A grafológus panaszkodik, hogy unja az üzletembereket és szerelmeseket. Az ő problémáik túlságosan egyszerűek, csak a miaiguk önző szempontjából kiváncsiak az airaailiz isire s mikor el akarna mélyedni, már kérik is vissza az írást, vagy irka-firkát és elsietnek. Legjobban azt szereti, ha írást és firkálást kap. A kettőből lehet teljes képet alkotni az emberről. Különben nagy jelentőséget tulajdonit a nagy W-betünek. Ez a legárulkodóbb betű, sajátos alakja miatt. Gyűjti a W-hetükeb Most dolgozik egy tudományos tanulmányon a YV-betü jelentőségéről, amelyben, szerinte in nuce benne van az egész emberi irás. Beszélgetés közben azon kapom rajta, magam, hogy én is firkálok. El akarja vonni. Megköszönöm szépen és zseb re teszem ai firkák csak interjúért jöttem, nem a ízért, Inogy a lelkűmbe lásson. czi) 0 Bató Eszter legendája az uj miskolci Beszhatempíom hátterében MISKOLC, október hó. Moefl, hogy országos ünnepségek keretében ke!.szentéit ék a miskolci reformá- tusság uj templomát, a legszebb erdélyi, kalotaszegi stílusban épült .s legnagyobb részben fenyőilörzsekből kivitelezett Dcszkatemplomot, megint egyszerre időszerű lett Miskolcon a,z úgynevezett „Ba- ló-legenda“. A kevés hijján százezer pengős költséggel megépített Deszka templom építési alapja ugyanis az az ötvenezer pengő volt, aimélvet Bató Islván és élete párja', nemes Imre Eszter — mint a templom fel szén telest végző Farkas István püspök említette neszedében —, Bató uram a legenda ködében A Bató-legendái visszatérő időkben foglal koz Haltja a miskolciak képzeletét. Apáról fiúra, szülőről gyerekre száll a legenda. őrzik megfakult írások, egykorú újság-riportok és a legenda mindig versenyre kél a valósággal. A miskolci református egyház szeretettél őrzi hü fiának, Bató uramnak emlékét. A legendává szövődött hagyomány, mint hét vármegyében ismert különc természetű emberről emlékezik meg róla. a legenda szeriint csizmadia volt. majd később buza kereskedő, aki lutrin nyerte legendáshírű vagyonát, a nyerő számokat Eszter nevű leánya álmodta meg. Megsúgta apés a valóság Sassy Csaba, a miskolci „Nótafa“, a minden régi miskolci történetet tudó neves költő és újságíró feljegyzései szerint Bató István buziakereskedö volt, a miskolci Buzatéren árulta terményed. Kár* V\a ai \irrtv ftOSCH u'tell°'' . „aUrr'f , y* *osc,!L x^rmuvo. SCH. \iA * neW«A I Eszter lányuk elvesztése felett érzett fájdalmukban hagytak a miskolci református egyházra. Bató István és felesége rendelitek végrendeletükben, bogy a Deszkatemplom — álljon örökké, fiai lerongyolódnék, vagy tűz pusztítaná el. alapítványuk terhére újból fából- és deszkából építtessék az fel. A püspök szimbólumot lát e végrendeleti rendelkezésben: az emberi múlandóságra gondolt a Ba tó-házaspár és azért rendelte, hogy fából építtessék meg az uj templom ■;«, arra gondolván, hogy nincs itt a földön állandóság és átutazók vagyunk ebben a világban ... bi«®4 bosch vt eVbe" be jának a számokat, hogy ha tesz a lutrira, gazdag ember lesz, belőle, de nem szabad ám megmondania senkinek, hogy mi a lutri megölésének titka. Mert bal elárulja, lánya abban a o illa na than meghal. Már moist a legenda szerint, Bató uram megtette a lutrit és megütötte, c gy- szeribe gazdag ember lett belőle. Egy napon azonban a régi hires nevezetes „Vörösrákban“ 'iszogatott, ni kelleténél ■többet hajtott fel a garatra és pilyókás jókedvében kiszaladt a száján a biok — és ebben a pillanatban, otthon meghalt egyetlen g)rermeke, Eszter lanya. Ez a legenda... tyát, italt nem ismert, se lutrin nem játszott. Megvagyomcsodásának magyarázata az akkori idők útviszonyaiban keresendő. Két váltófomimt volt akkor egy köböl buza, Bató uram is összevásárolta a A MEGBÍZHATÓ-FELSZERELÉS MINDEN GÉPJÁRMŰ SZÁMARA LEONIDA & C o. Bucureşti és fiókjai BOSCH SERVICE: Leonide & Co. Bucureşti Soc. Acumulator, Tlralf«vâ H. Danák, Braşov Muller & Lorens, Sibils terményt és esős őszi időben, meg télen, mikor a falusi szekerek elakadtak a feneketlen sárba, mllindenki, aki terményt akart vásárolni, a buzakereskedöre volt utalva- és a két váJltófarintos buza egyszerre busz vá'dóforintra ugrott fel. Bató István is így csinálta és modos ember lett belőle. Már a mult század negyvenes éveiben a Tetemvár-i sfflfkertbcn kriptát építtetett és amikor Diri nevű leánya meghalt, 1846-ban, a püspök tartót la a g}rászbeszédet az alig páréves gyerek fölött és a sárospataki» kórus énekelt. Különc ember volt Bató István, mielőtt kislánya koporsójába tette annak játékait, előbb összetörte, nehogy halott-, vagy kriptarablók kezébe kerüljenek. Hiú ember volt és hires ember akart lenni. Az egyházban is az lett. A köznép — mondják ia régi feljegyzések —, abban a bitben élt, hogy ö tartja e’J az egyházai és annak mididen gondja az ü vállára nehezedik. Különc természetéről egész csomó szájhagyomány él. Eszter lányát ai rajongásig szerette és amikor meghall, emlékéből valósággá! kultuszt csinált, templomharangokait ajándékozott az egyháznak és végrendeletileg az egyházra hagyta egész vagyonát. Két elsötétített ablak o miskolci ,, Fő-utcán“ A miüsztikum is ébren tartja és őrzi a Baló-legendát. Miskolcon, a Szécheriyi- utea 77. számú ház emeletén két sötét ablak mered qi járókelőkre: Bató Eszter szobájának halála pillanatától lezárt ablakai. Kegyelettel őrzik ezt a szobát, ahol Baitó Eszter meghalt. Fekete bakacsin posztóval húzták be szobája falait és az ablakokat. És a szobában ma is ugv valn minden, minit) 1865 május 13 án, mikor Bató Eszter meghalt. A szoba vasajtaján vbévűiről“, Táblán aranyozott betűkkel ezt írták: „néhai boldogemléke- zetii Baitó Eszternek ni mélybánatu szülők“. Bató István és neje 1880-ban végrendeletet csinált és abban 150 ezer forint értékű vagyonukat a ref. egyházra hagyták. — Végrendeletükben azonban meghagyták, hogy Bató Eszter szobáját, melyben meghalt, mindaddig, mig reformátusok élnek Miskolcon és amíg az enyészet meg nem öli m szobában levő bútorokat, tartsák tezárva és a benne levő bútorokat kegyelettel őrizzék meg. Ezt a végrendeleti kívánságot tiszteletben tartották a forradalmak és a kom- mün alatt is és azóta is Bató Eszter szobája lezárva s úgy van, ahogy azt kii- löncéletii, de étele alkonyán jótékony és minden vagyonát egyházára hagyó apja. Bató István meghagyta. ...Most. hogy először kondultak meg n:z uj Deszkatemplom harangjai és fel - szentelték az uj templomot, melynek uj- raépitését néhai Baitó István és neje hagyománya tette lehetővé, Miskolcon c napokban feléledt a Bató-legenda. És a ko- gyeletes emlékezésen !ul a járókelők m.eg-megálInaik a Széchenyi-utca 77. szánni ház előtt s misztikus történetek meséiébe közben hosszan elnézegetik Ba*ö Eszter szobájának hetven három esztendő óta fekete haikacsiimposzióval beborított két ablakát. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, yi&iu Unirii. .............. ... ’ • ’ *. Szalámi
