Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-16 / 236. szám

19 3 8 október 16. e&xo ELLENZÉK „Miieden ember «grafomániáis“ Vilmos barátom elhatározta, hogy ,a fiát angol intézetbe kiilcli tanulni. Az ilyen elha­tározás persze nem kis bonyodalmakkal jár. El kell intézni a valuta kérdéstt odakint meg kell keresni az edlcalm'ös intézetet, a gyereket egyedül nem lehet o!yan messzire kiengedni, tehát vele Izei! utazni, vízumok kellenek, satöbbi, satöbbi. A család mindezt elintézte, apa, anya és fin kiutaztak Angliába. Ott megnézték a számba jöhető intézeteket, óla- pos megfontolás után döntöttek s végül el­következett az Qi pillanat, mikor a szülők el­búcsúztak s az ifjú ember, mwszermt Jani, ott maradt az angol intézetben. Itthon aztán következett a mindennapi postára való feszült várakozás. ]r-e a gye­rek vagy nem ir. Inkább ir, mint nem, de gyakori leveleiben nem volt köszöneté Min­den nagyon tetszett neki, intézet, környezet, professzorok, uj pajtások, de leveleinek ez a megelégedett része néhány sornál nem ter­jedt többre. Viszont oldalakat töltött meg (panasz.a <a legfontosabb kérdésről. Mi a leg­fontosabb kérdés egy serdülő gimnazista szá­ntára? A ,koszt. /Iát bizony a- sehogysem Ízlett ’tieki: rémesnek találta. Akármilyen éhes volt. nem tudta megenni, amit adtok neki. Elvégre a véres húsokat és a birka- zsirt nem mindenki szereti, ezt fel kell hoz­nom mentségére. Elkeseredett leveleire nagy ribilUó támadt o családban. Jani éhezüc, —. ezt a szülői szi­vek nem bírhatják. Azonnal küldtek neki egy rúd szőlőmet Hegy hogyQ.n küldték, azt nem tudom. Ein mostanában vem küldtem külföldre szalá­mit. nem ismerem az ilye,n dolog lebongoli- •Iásónak részleteit. A szülők mindenesetre ki­módolták a lehetőséget, a rúd szalámi el­ment Ango. oi szagba. De nemcsak a szülői háznál keltett ekko­ra riadalmat, hogy jani éhes. Hanem ter­mészetesen az egész rokonságban. Mert nagymama és nagynéni és unokatestvér és a többiek, akik vidékről tudakolták, mi van janival, valamennyien azt a választ kapták, hogy jó volna minden, csak nem tudja meg­enni az otiaini ét-élt és éhes szegény.. Erre természetesen megmozdult az egész atyafiság. A szülőknek nem szóltak semmit, siettek enyhíteni Jani angliai szenvedéseit. Hogy hogyan. annak a módját mindenki meg tudta találni. Ezzel a gyerek élelmezési kérdése meg is lett volna oldva ideig-óráig. De 'az újabb le­velek újabb bajokról panaszkodtak. jani legyőzhetetlen honvágyat érzett. Hiába Mfc napjait a legremekebb intézetben, hiába vol­ta],- hozzá a lehető legkedvesebbek tanárai és pajtásai egyaránt, nem találta helyét se. hogysem. Reggeltől estig csak azon járt az esze, hogy megint hazajusson. Es mo-Sf már ■nem az élelemről irta az oldalakat levelei­ben, hanem erről. Könyörgött, hogy hozzák haza. Apa és anya végül vállat vontad:: ha 'annyim kínlódik a gyerek odakintt okkor semmi értelme az angol intézetnek. Jöjjön \. csak haza. Ezt meg is írták neki. A szülök mindez alatt végig élték a fíodes- bergef és Münchent megelőző háborús fe­szültségét. Légoltalmi és éléskamráról beszél­gettek otthon, meg bombaálló (pincéről. De valljuk meg: leginkább éléskamráról. Ha há­ború lesz. tanácsos minden eshetőségre tete­mes liszttel és cukorral felkészülni, fis sza. Iámmal. Mert nemcsak a gyerek szereti a szalámit, hanem <a szülők is. Az anya tehát nekieredt a városnak, hogy amit Ighct, be­szerezzen. Sikeáilt is kapnia mindent, csak egyet nem: szalámit. , A szalámi teljesen és tökéletesen eltűnt a háborús veszedelem ala\tf izguló Budapest­ről. .4 gondos háziasszony bement fiz külön­böző füszerü-letbe, sehol sem kapott egy ha­rapást se,m. Aztán hazulról telefonon felhí­vott még harminc más üzletet. Szalámi se­hol. Mintha n föld nyelte volna el. Ekkor érkezett haza Angliából jani. A szülők kimentek a pályaudvar na. Mialatt várták a vonatot, az anipy szomorúan mondta: — Szcgny jani, úgy szereti a. szalámit, milyen öröm lelt volna neki, ha otthon az­zal várholtuk volna. — Úgy main, — bólintott a: apn — sze­gény fiú biztosain feni most a fogói a v'is. utón. hogy azonnal nekiüljön. Es nem tu­dunk adni neki. Így szomorkodtak szülői szivükben. Be­futott a vonat. Leugrott róla Jani. Alaposan megsaványodva. de azért jó színben. Vége- ,hossza nem volt a sok kérdésnek a kocsi­ban, mig haza aem értek. Otthon a f'u rögtön az evéssel kezdte. — Most azonnuj enni kérek. Olyan éhes ■vagyok, hogy megeszem egy félrud szalámit magam. — Drága gyermekem — mondta a\z anya — szívből sajnálom, de azt nem kaphatsz. Itthon nincs, a holtokban nem lehet kapni. A gyerek felsöbbségesen vállat vont. — Nem fontos. A kis sárga bőröndöt cso­magoljuk ki először. Abban van hat rúd. Most már München után vagyunk és me­gint lehet szalámit kapni. De <■náluk a szük­séglet egyelőre fedezve van. Harsányi Zsolt. — mondja a neografológus, aki az elmebajkuíató Rohr- schalUkisérlet alapján analizálja az öntudatlan firkálásokat Szabâlysxeru liözleKeaes i A nagy vállalat heti konferenciáján vezérigazgató az előtte lévő papírlapon szórakozottan rajzolgat. A konferencia vé­gén ottmaradt a zöMasz talon egy nrnisz- terpapéir, rajta a ,i,vezér“ t-nergikus geo­metriai ábrái, kétszer aláhúzva egy kali- grafiikusfâin irod szó fele: „vedlik“, alatta pedig számok, erőteljes kettes, utána rengeteg nulla. Milliárdok milliárd ja»... Jelent ez valamit? Lehet ebből n „ve­zér“ egyéniségére következtetni. A szóra­kozott rajzolgatás analízisének a neogra- fo ógiának művelője azt mondja, hogy 'tehet, csak nem szabad a szórakozott irka-firkának tartalmát és jelentőségét nézni: csupán a formáját. Fiatalember telefonál s közben töltő­tollával az előtte beverő blokkon kapir- gál1. Profilokat rajzol, összeadja adóssá­gait, hogy aztán egyre táguló köröket írjon le, rendszeresen? A neografológus ezeknek a köröknek formájából is tud amaMzist készíteni. — Minden ember gnafomániás — mondja a fekete, szurósszemü grafoló­gus, miközben csontkereies szemüvege mögül egy össze-vissza firkáit! no tesz lapot nézeget. — Nem a „tartalmi grafomá­niára“ gondolok, arra', hogy sok ember­ben elpusztíthatatlan Írásé mánia van, ha­nem az öntudatlan, „értelmetlen“ grafo­mániára, arra, hogy mindenki', akinek kezében ceruza és ellőtte papir van, el- lenállb'aihatlan ösztöntől hajtva firkálni, rajzolgahií, krix-kraxolni kezd. 1 smerii a Rohrschaft-testet? Ez, adta meg a lökést a neografológiénak. A Roiirscbaft-kisér- 1 ettél az el m eb a j ok vadfajait á 11 a p i 1 j á k meg. A kísérlet lényege a következő: Ve­szünk egy sima, fényes papírlapot, rá­fröccsentünk jó adag tintát és aztán a lapot összehajtjuk. A tinta* minden irány­ban szétfut és valamilyen formájú tinto- folt képződik. A paciensnek megmutat­ják a foltot és n „formiafeleietek“ alap­ján hajszálpontosan meg tudják állapí­tani, hogy valaki elmebajos, vagy sem és ha' igen, miilyen az elmebaja. A ka- tatoniáisok példáu'l1 megfordítják n papír­lapot és azt mondják, hogy a bálán nincs semmi. Nos, ha a tínlaíoltok meg­ítélésében benne van a jellem, mennyi­vel inkább leheli' analizálni az öntudatlan irka-firkákat, az emberek szórakozott geometriai ábráét, számait, a telefonálás közben kiélt ornamentikái képességékét. — Sokféle firkálás van: Telefonfirka, unalom-firka, izgalom-firka, erot’kus- l'irka, félelem-firka, szórakozott-!irka. — Az unalom-firka és a szórakozott- firka nem ugyanaz? — Dehogy is. A szórakozott-firkánál nem vesszük észre, hogy firkálunk, mig •aiz unalom-firka1 tudatos munka. Ezért- egészen más megítélés alá esik. A firká- lás spontánabb, mint az irás. Van eset, amikor nyolc-tíz levélből nem sikerül megállapítani azt, amit az újságpapír szélére firkált rajz megdöbbentő teljes­séggel elárul. Most üzletember hoz öt-hat levelet. A grafológus rávágja: ezzel ne tárgyaljon, nincs pénze, csak szédíti önt. Ennek van tőkéje, de megbíz ha La Lan. Ez pedig egyenesen csalni akar. Ez abszolút ko­molytalan, csak azért tárgyal önnel, mert unatkozik. Ez megbízható, de nincs pénze. Ez nem egészen megbízható, de vám pénze, ügyes ember is -- ezzel csi­nálja meg az üzletet. Ne féljen a kis hi­báitól, ön okosabb nála, túl fog járni az eszén, ha megkísérelné önt becsapni. A grafológus panaszkodik, hogy unja az üzletembereket és szerelmeseket. Az ő problémáik túlságosan egyszerűek, csak a miaiguk önző szempontjából ki­váncsiak az airaailiz isire s mikor el akarna mélyedni, már kérik is vissza az írást, vagy irka-firkát és elsietnek. Legjobban azt szereti, ha írást és firkálást kap. A kettőből lehet teljes képet alkotni az em­berről. Különben nagy jelentőséget tu­lajdonit a nagy W-betünek. Ez a leg­árulkodóbb betű, sajátos alakja miatt. Gyűjti a W-hetükeb Most dolgozik egy tudományos tanulmányon a YV-betü je­lentőségéről, amelyben, szerinte in nuce benne van az egész emberi irás. Beszélgetés közben azon kapom rajta, magam, hogy én is firkálok. El akarja vonni. Megköszönöm szépen és zseb re te­szem ai firkák csak interjúért jöttem, nem a ízért, Inogy a lelkűmbe lásson. czi) 0 Bató Eszter legendája az uj miskolci Beszhatempíom hátterében MISKOLC, október hó. Moefl, hogy országos ünnepségek ke­retében ke!.szentéit ék a miskolci reformá- tusság uj templomát, a legszebb erdélyi, kalotaszegi stílusban épült .s legnagyobb részben fenyőilörzsekből kivitelezett Dcszkatemplomot, megint egyszerre idő­szerű lett Miskolcon a,z úgynevezett „Ba- ló-legenda“. A kevés hijján százezer pengős költséggel megépített Deszka tem­plom építési alapja ugyanis az az ötven­ezer pengő volt, aimélvet Bató Islván és élete párja', nemes Imre Eszter — mint a templom fel szén telest végző Farkas Ist­ván püspök említette neszedében —, Bató uram a legenda ködében A Bató-legendái visszatérő időkben fog­lal koz Haltja a miskolciak képzeletét. Apá­ról fiúra, szülőről gyerekre száll a le­genda. őrzik megfakult írások, egykorú újság-riportok és a legenda mindig ver­senyre kél a valósággal. A miskolci re­formátus egyház szeretettél őrzi hü fiá­nak, Bató uramnak emlékét. A legendá­vá szövődött hagyomány, mint hét vár­megyében ismert különc természetű em­berről emlékezik meg róla. a legenda szeriint csizmadia volt. majd később bu­za kereskedő, aki lutrin nyerte legendás­hírű vagyonát, a nyerő számokat Eszter nevű leánya álmodta meg. Megsúgta ap­és a valóság Sassy Csaba, a miskolci „Nótafa“, a minden régi miskolci történetet tudó ne­ves költő és újságíró feljegyzései szerint Bató István buziakereskedö volt, a mis­kolci Buzatéren árulta terményed. Kár* V\a ai \irrtv ftOSCH u'tell°'' . „aUrr'f , y* *osc,!L x^rmuvo. SCH. \iA * neW«A I Eszter lányuk elvesztése felett érzett fáj­dalmukban hagytak a miskolci refor­mátus egyházra. Bató István és felesége rendelitek végrendeletükben, bogy a Deszkatemplom — álljon örökké, fiai le­rongyolódnék, vagy tűz pusztítaná el. alapítványuk terhére újból fából- és desz­kából építtessék az fel. A püspök szim­bólumot lát e végrendeleti rendelkezés­ben: az emberi múlandóságra gondolt a Ba tó-házaspár és azért rendelte, hogy fából építtessék meg az uj templom ■;«, arra gondolván, hogy nincs itt a földön állandóság és átutazók vagyunk ebben a világban ... bi«®4 bosch vt eVbe" be jának a számokat, hogy ha tesz a lutri­ra, gazdag ember lesz, belőle, de nem szabad ám megmondania senkinek, hogy mi a lutri megölésének titka. Mert bal elárulja, lánya abban a o illa na than meg­hal. Már moist a legenda szerint, Bató uram megtette a lutrit és megütötte, c gy- szeribe gazdag ember lett belőle. Egy napon azonban a régi hires nevezetes „Vörösrákban“ 'iszogatott, ni kelleténél ■többet hajtott fel a garatra és pilyókás jókedvében kiszaladt a száján a biok — és ebben a pillanatban, otthon meghalt egyetlen g)rermeke, Eszter lanya. Ez a legenda... tyát, italt nem ismert, se lutrin nem ját­szott. Megvagyomcsodásának magyaráza­ta az akkori idők útviszonyaiban kere­sendő. Két váltófomimt volt akkor egy kö­böl buza, Bató uram is összevásárolta a A MEGBÍZHATÓ-FELSZERELÉS MINDEN GÉPJÁRMŰ SZÁMARA LEONIDA & C o. Bucureşti és fiókjai BOSCH SERVICE: Leonide & Co. Bucureşti Soc. Acumulator, Tlralf«vâ H. Danák, Braşov Muller & Lorens, Sibils terményt és esős őszi időben, meg télen, mikor a falusi szekerek elakadtak a fe­neketlen sárba, mllindenki, aki terményt akart vásárolni, a buzakereskedöre volt utalva- és a két váJltófarintos buza egy­szerre busz vá'dóforintra ugrott fel. Bató István is így csinálta és modos ember lett belőle. Már a mult század negyve­nes éveiben a Tetemvár-i sfflfkertbcn krip­tát építtetett és amikor Diri nevű leánya meghalt, 1846-ban, a püspök tartót la a g}rászbeszédet az alig páréves gyerek fö­lött és a sárospataki» kórus énekelt. Kü­lönc ember volt Bató István, mielőtt kis­lánya koporsójába tette annak játékait, előbb összetörte, nehogy halott-, vagy kriptarablók kezébe kerüljenek. Hiú em­ber volt és hires ember akart lenni. Az egyházban is az lett. A köznép — mond­ják ia régi feljegyzések —, abban a bit­ben élt, hogy ö tartja e’J az egyházai és annak mididen gondja az ü vállára ne­hezedik. Különc természetéről egész csomó szájhagyomány él. Eszter lányát ai rajongásig szerette és amikor meghall, emlékéből valósággá! kultuszt csinált, templomharangokait ajándékozott az egyháznak és végrendeletileg az egyház­ra hagyta egész vagyonát. Két elsötétített ablak o miskolci ,, Fő-utcán“ A miüsztikum is ébren tartja és őrzi a Baló-legendát. Miskolcon, a Szécheriyi- utea 77. számú ház emeletén két sötét ablak mered qi járókelőkre: Bató Eszter szobájának halála pillanatától lezárt ab­lakai. Kegyelettel őrzik ezt a szobát, ahol Baitó Eszter meghalt. Fekete bakacsin posztóval húzták be szobája falait és az ablakokat. És a szobában ma is ugv valn minden, minit) 1865 május 13 án, mikor Bató Eszter meghalt. A szoba vasajtaján vbévűiről“, Táblán aranyozott betűkkel ezt írták: „néhai boldogemléke- zetii Baitó Eszternek ni mélybánatu szü­lők“. Bató István és neje 1880-ban vég­rendeletet csinált és abban 150 ezer fo­rint értékű vagyonukat a ref. egyházra hagyták. — Végrendeletükben azonban meghagyták, hogy Bató Eszter szobáját, melyben meghalt, mindaddig, mig refor­mátusok élnek Miskolcon és amíg az enyészet meg nem öli m szobában levő bútorokat, tartsák tezárva és a benne le­vő bútorokat kegyelettel őrizzék meg. Ezt a végrendeleti kívánságot tiszte­letben tartották a forradalmak és a kom- mün alatt is és azóta is Bató Eszter szo­bája lezárva s úgy van, ahogy azt kii- löncéletii, de étele alkonyán jótékony és minden vagyonát egyházára hagyó apja. Bató István meghagyta. ...Most. hogy először kondultak meg n:z uj Deszkatemplom harangjai és fel - szentelték az uj templomot, melynek uj- raépitését néhai Baitó István és neje ha­gyománya tette lehetővé, Miskolcon c na­pokban feléledt a Bató-legenda. És a ko- gyeletes emlékezésen !ul a járókelők m.eg-megálInaik a Széchenyi-utca 77. szá­nni ház előtt s misztikus történetek me­séiébe közben hosszan elnézegetik Ba*ö Eszter szobájának hetven három esztendő óta fekete haikacsiimposzióval beborított két ablakát. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, yi&iu Unirii. .............. ... ’ • ’ *. Szalámi

Next

/
Oldalképek
Tartalom