Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-16 / 236. szám

I ELLHNZÉK I 'UH október I 6. Mit tartalmaz a szakmai szervezetekről szóié térvény? Közérdekű rendelkezések a céhek a'apszabályairó! és vezető szerveiről IV. FEJ EZET. Az alapszabályokról 15. cikk. a .si/iaikmai sztvvezetek cilaipsz«- l»ályai kötelezőkig magukba kod foglalják: 1. a S'/aikintiii szc-mezej elnevezésiét és céiját;-• fős/.ék hellyé t és esetleg fiók jaknak szék­hely ét ; 3. kezdő vagyonát, raeninyitségiért*, összetéte­lei, vaüumant a járni, .'kokul; 4. nyilait koz akit az aillkoljiiány iJs, <i tői vé­nyek ti <!/ tel-e Wren tar tűsei róf kifejezett lemon­dásit bármilyen külső és belkö formájú olyan :iv v ék e.i í ységiröh, annely az ál'lam érdekeivel tíkk.'íitétes; ő. elisnm-iését anowik a ténynek, hogy •'* szaiknui.i szervezetek a nemzetga.vdawág egyéb tényezőivel együtt aktiv közreműködési té­nyezőt k'.pez; G. a tagok felvitelének módozatait és fel­tételeit., ezek jogait és kötelezettségei l. kizá- zará&i és a k zárás eljáráaándk módozatait; 7. a fiókok inegal«ki Iásántalk, működésé nek szabályait és ezek hozzájár ittasát a szakmai (vzervezet költségeihez mely hozzá- járultís semmi esetre sem hadódhatja meg a minden tiók által 1 vészedéit járulékok ősz­szegének 70 SBázflilt'ká't; 8. a vezető és ellenőrző szervek meg vá­lasztásának módozatait és ez.dk hatáskörét. V. FEJEZ,ET. A vezető szervek 16. cikk. A szakmai szervezet vezető szer­vei: ai) a közgyűlés; b) a vezetőség. 17. cikk. A közgyűlés a szakmai szervezet legmagasabb szerve. A közgyűlésen azon ta­gok összességéből tevődik össze, akik já :u- lékaikkütl hátralékban minősének. 18. ciki:. A közgyűlés östsizehivandó: aj ez alaipsr/jaibályokban meghatározott esetekben; b) amikor a szetvaizásna jogosult tagok egyötöde azt 'írásban köri, kimutatva o. köz­gyűlés összehivásánalk célját. 19. cikk. A közgyiiillés összehívását a szak­mai szervezetek főd/ékhelyé ni vatgy fiókjá­nak székhelyén, az elmök, ennek hiányában az aleln'ök rendeld el. Amikor azoknak, akik a közgyűlés össze­lő vására] fel vamniaik ruházva,, vagy helyet­teseknek már n'itries' meg a minőségük, tá­vol vannak, vagy az összehívás munkájá­ban' meg vannak gátolva, valamint araok bari az esetekben is, mikor, ha meg is van. a mi­nőségük. de az összehívást megtagadják, ha az eiiapseabâlyok és az alapitó okmány ilyen tekintetben nem rendelkezik, a szakmai szervezet körzetében levő törvtánytsRék fő­elnöke, vagy elnöke felhaitalimazhatja a köz­gyűlés összehívásává] azokat, akik az esetet tudomására hozták és megjhatmlmazhat ja » munka ügyi minis, zténtum kiküldöttjét arra, hogy a közgyűlés 1 evezetésének elnöki tiszt­jét ihetültee és a hozott határozatokat jegy­zőkönyvbe fogdád ja.. 20. cikk. A közgyűlés mem tárgyalhat más ügyeket, mint azokat, amelyek a közgyűlés összehivásániak tárgyát ktüpezrték, szigora ;m betartva a jelen törvény eliveáitl. Semmisnek tekintetnek azon ügyekben hozott határa ztatok, amelyek nem képezték a közgyűlés összefarvásárKiik napirendjét. 21. cikk. A közgyűlés! határozatképes, ha a 17. cikkben fogdáit tagok száméin iák ösz- szességéből felénél eggyel több jelen, vagy képviselve vám. A határozatok a jelem képviselt tagok szótöbbségével hozatnak. Ha az első összehívás alkalmával]: nem .jönnek (össze a tagok, áz első bekezdéshez meghatározóit számiban, a közgyűlés hirvu- talből elhalasiztandó a következő nap ugyan- azon órájá-rn, amikor meg lesz tartveu ai ta­gok számára valló tekintet nélkül, mem lévén szükség ujelbb meghívó kibocsátására. 22. cikk. A közgyűlési hatáskörébe tartoz­nak mindazok ez ügyek, amelyek nincsenek fenretantva a 'vezetőség és ellenőrző bizottság részére az alapszabályok utján. Különösen! a következők estnek a közgyű­lés hatáskörébe: ai) a tagokra kirovandó szólgálltatások és .jánulékök összege; b) a tagok felvétele és kizárása; c) a vezetőség és ellenőrző bizottság meg- válhlsziása és ezek hatáskörének megáHapi- tása; d) az évi zárszámadás és arnyagü jelentés ellenőrzláse és .jóváhagyása; e) a vezetőség felmentvén.yédek megadása anyagi téren; f) uj fiókok feláffiadássa; II. közlemény Ä gl) ingó, vagy ingái lám vagyon elniverése di jiiu« iile.scn . vagy megleli ütéssel; h) m atapszalwlyok módosulás«1: i) a stövetséghez való csatlakozás; j) más s/.aikinákkai| való egyesülés; k) a şi/:>ikmaii szervezet felszámolás«, vagy felosztat« A közgyüiHls unn i' határozatai, amelyek ti g), hl, j) és k) belük «lati felsorolt ügyekre vonatko'naik hogy végrehajtó erővel birjar nak, a ninrJkadigyi nén vzttv.iujn elfiz.eles jóváhagy«“« szái’ksilg< s amel y célból « mi - misizh-r kikéri a munkaügyi bizottság véle­mény«-résiéi. 2.V cikk. A közgyűlés által' inegválliawzl >11 vezetőség ál! 7 ta.glliól, akik svaikina' szer­vezetnek is tagjai. A vezelöM g képviseli a szakmai szerveze­tig az iga-/, igsizo'ga’lntá', <i halóágdk élőit és harmadik személlyel sízcmbeen A vezetőség kijelölhet sorából egy vagy több szemnél!yt erre a cé’ra. 24. cikk A vezetőség1 tagja’ román nem- zoliisiégiiHik kiül legyeinek, lretöltsék a 30 éve-s ko,'határi és legalább g évig ténylegesen I kél ti \ gy kelletih gyakorolniok azl a fogl il- í kozás'l, «mely « szakmai szervezel kalegó- j.«iájába esk. Tel jes polgári és polütik««>i jogok- I ka] kell rendelkezzenek é-, bümU'liek, vagy <i következő bűnesetek egyike inait e'ilél've ne Eegveiuk • biz adómmal való vissza,élés, köz­pénzek el ökka vzitá - a, sza'ilhánBOs.ság csalás, lopás megvesztegelés eltitkolása, ipéirzhauu- sétás, bébi'gbi,miwitás és lefogtaiVis alatti 'ár- gyaik eladása. 25. cikk. A vezetőség saját kel*-léből vá­laszt ja meg az elnököt, aileínököt ' Is a tit­kárt. (Folytatjuk.! Őfelsége születésnapján iiáíaadó istentiszteleteket tartanak Kolozsváron KOLOZSVÁR, október 15. 11. Károly király Őfelségének 45. születés­napja alkalmából, folyó hó 16-án, vasárnap, az egész országban hálaadó is­tentiszteletek lesznek. Kolozsvárt délelőtt 11 órakor a Stefan cel Mare-téri görögkeleti kátéd- ralisban tartják meg a hivatalos istentiszteletet az összes helyi hatóságok képviselőinek a jelenlétében. Délután a Mihály-parkban lévő sporttelepen, őfelsége iábanyomát meg­örökítő emléknél tartanak ünnepséget. Az országör-zászló felvonása után szavalatok, végül pedig a kolozsvári cser kész zászlóalj parancsnokának szó­noklata következik. A délutáni ünnepélyt az országörök felvonulása zárja he. I Elítélte!« a „resiKefösöK“ szektájának gg&tekezCsea ért tagiait KOLOZSVÁR, október^ ? ţ. Bármennyire tiltják is a hatóságok a törvényesen el nem ismert vallásfelekeze­tük működését, minduntalan akadnak vakbuzgó emberek, akik — a legszigo­rúbb tiltó rendelkezések ellenére — „egyedül üdvözítőnek“ képzelt hitelveik hirdetésére hol itt, hol amott összeve­rődnek. Az idei szeptember 25-én a szatmárme- gyei Csernafalván is lelepleztek egy ilyen gyülekezetét a hatóságok. A Bota Triian (aiz István fia) földműves házában egybe- gyült falusiakat letartóztatták, majd teg­nap a VI. hadtest katonai törvényszéke előtt vonták felelősségre. Kihallgatásuk alkalmával és a náluk talált vallásos iratok alapján megállapították, hogy az iletők a reszketősök tiltod szektájához tartoz­nak s igy — az ügyészi vádbeszéd értel­mében — megszegték a gyülekezeti tilal­mat, sőt izgatásban is bűnösök. A katonai törvényszék ennek alapján a gyülekezetnek otthont adó Bota Traiant 3 havi, az abban résztvevő Pop Joan, Blaj Petru, Marc Maria és Bota Terezia híveket pedig i—i havi fogházbüntetésre ítélte el, mig a szintén velük talált, de az igehirdetésen részt nem vevő Bota Traiant (a Jánosét) felmentették. Emel­lett kimondották a tőlük összeszedett val­lásos iratok elkobzását. Kétévi börtönre ítélte a kolozsvári törvényszék a szélhámos álhiríapirót Példás ítéletet hozott a bíróság az emberi jóhiszeműség zsarolója ellen KOLOZSVÁR, október 15-^ Az emberi hiszékenység klasszikus pél­dáját szolgáltadra, az x bünper, mely teg­nap fejeződött be a kolozsvári törvény­szék II. tagozatának Barbatei—Gradea ta^ nácsa előtt. A per vádloctja Reményi Pál temesvári eredetű állítólagos doktor és álhirlapiró, akinek viselt dolgai Kolozsváron is isme­retesek. Legutóbb, meglehetősen viharvert álla­potban, a névhasonlóság felhasználásával nem átalkodott visszaélni kiváló költőnk, Reményik Sándor nevével sem. de ráfize­tett; leleplezték és letartóztatták. A jelenlegi ügy régebbi keletű, ameny- nyiben még i93 5=re nyúlik vissza. Az ak­koriban jól kiöközött Reményi megjelent dr. Baziota Bazil egészségügyi főfelügye­lőnél, akinek a belügyminisztérium meg­bízottjaként mutatkozott be. Bizalmat keltő modorával sikerült rávennie a fő­felügyelőt arra, hogy „társuljon“ egy — különböző minisztériumok által kitünte­tett egyének arcképeit és életrajzát ma­gában foglaló — diszalbum kiadásához. Megegyezésük szerint, a megrendelésekből előzetesen befolyó összegeket a nyomda- költség folyósítására egyik helybeli bank­nál kellett volna letétbe helyezni a gyűj­tést végző Reményinek. Erre azonban nem került sor. A meg­nyerő fellépésű Reményi, a tanúként ki­hallgatott károsultak vallomása szerint, igen sok embert és intézményt hálózott be, akiktől 75 lejtől kezdődőleg 1100 lejig terjedő összegeket vett fel, összesen mintegy 40—50.000 lej értékben. Mig az intézményeket támogatás címén vette rá a hozzájárulásra, egyéni áldoza­tait, akik között cipésztől kezdődőleg egyetemi tanárig minden rendű és rangú ember szerepelt, azzal a titokzatos „jól ér- tesültséggel“ vette le lábaikról, hogy — mint hivatalos helyeken „bejáratos“ sze­mélyiségének — tudomására jutott a szó- banforgó kitüntetése,, amit érdemesnek tart album keretében megörökíteni. Ha valamelyik szabó, vagy egyéb kisiparos kételkedéssel fogadta volna a megtisztelő kitüntetést, amelyre talán nem is találta méltónak magát, fölényesen torkolta le: — Kérem, én egyenesen az illetékes minisztériumban láttam. Számon tartják ott az ön szakmai érdemeit. Ki állhatott ellent ennyi tömjénezés- nek?! Az előfizetés megtörtént és a mel­lékelt fénykép klisircztatási költségeire bizonyos előlegei is folyósítottak. A/ ötlet egészen szép ke rest" cl bi/Josi- ‘utt mindaddig, amíg tamáskodó nem akadt a meglátogatónak k ,'/.öu. Sioieo- viti Emil egyetemi laboratóriumi vezető gyanúsnak találta a „miniszteri kiküldőn“ működését és az ügyészséghez fordult. A napokban megtartott tárgyaláson a tanúkihallgatások és dr. I.áni Helmut ügyész vádbeszéde után a távollevő vád­lott ügyében mára halasztott ítélethoza­tal sezrint Reményi Pált kétcszicndci börtönbüntetésre ítélték csalás és sikkasz- lás cimén. m \ A luvagKoi Menyei Közzel gondo^Kodik arról, horjy az idejét végképpen ne járas­sa .V. Ennek a kornak a romantikáját frisséii lel (“gy kereskedelmi kamara igaz­gatója, aki a hivatalával járó kétsz.erkei- lö száraiz hidegével ellentétben, konok epekedéssel láncolta magát egy szépsé­ges íi Lm színésznő ajtóié, iájához; elszán- tan kijelentve, hogy addig fel nem oidoz- za magát, am g szive hölgye meg nem hallgatja. Nincs miért megütköznünk azon, hogy a Lovagokat is megszégyenítő, ekkora és ilven különös oslromnak a szí­nésznő sem tudott el cnállam s szerel­mes raibját saját, jól ápolt kacsójával ol­dotta fel láncaitól. — Ebből a bájos tör ténelkóbö' keltőre következtethetünk. Először: hogy a nők edőnyben részesítik a megláncolt férfiakat. Másodszor: hogy ez a történet lehet egy kitalált mese is, mely az élelmes filrmszúiésznő részére a hírverés szerepét tölti be. S ha az utóbbi vodra igaz. azon sem csodálkoznánk egy cseppet sem, mert a mai kortól nem vár­hatunk más izü romantikát. őfelsége, a1 brit király birodalma nem ok nélkül őshazája a polgári és alpoigári szabadságnak, mert már a* cselédlányok is pontokba foglaltak előjogaikat, me­lyekbe egy háziasszony sem ütközhetik bele büntetlenül. E pontok között van olyan is, mely önzetlen irigységet kelhet minden rendű As rangú nőben egyaránt. Például a cselédlányoknak hetenként egy szabadnap jár ki, melyet a legszelídebb ellenőrzés kizárásával tölthet el. A szak- szervezet szigorúan utánajár annak, hogy az alkalmazott lakása, ellátása és életmódja megfelel-e az előirt színvonal­nak s fizetését pontosan kapja-e. — Kép* zelem, hogy néhány háziasszony meny nyíre sajnálja cselédjétől különösen azt a szabadnapot, melynek eltöltött óráiról nem köteles beszámolni. Nem ütödnék meg rajta, ha az angol misztresszek ál­matlan éjszakáikon azon tűnődnének, hogy ai háziasszonyság nem fizeti ki ma­gát s érdemesebb cselédlánynak lenni. A legcsekélyebb nagyzás nélkül meg- állapithatjuk, hogy a hősök korának be­fellegzett. Vége a rendkívüli teljesitmé- nyeknek s nincs szükség a személyes bá­torság fittogtatasára. Mai már mindenki­nek meg van a magia helye, feladata, a salját sínpárja.) melyből kiugrania nem szabad. A minisztert éppen úgy köti a szolgálati madzag, mint az uzsorást a maga titkos kamatlába, a világjárót a ki­szabott útirány, vagy a rabot — a lánc. Erről a láncról feledkezett meg az egyik minlahirü fegyház Lakója, aki a magas és tilos kerítésen átugorva, saját életa kockáztatásával fékezett meg egy megva­dult lovat és biztosiüotta a kocsiban ülők í további kényelmes életét. Az emberi élet megmentése kétségen kívül dicsérendő cselekedet, de ha az szabálytalanul tör­ténik, akkor •— kihágás. Ebben az eset­ben pedig nyilvánvaló a visszaélés, mert a magáról megfeledkezett rabnak nem volt átugrási engedélye s igy főbenjáró vétséget követeti e. ai fogházszabályok ■ellen. Azonkívül oildalbarugta a szökevé­nyek lélektanát is, mert az elkövetett „hiba“ után jámborul visszatornázta ma­gát börtönébe. Végül — s ez talán a leg­nagyobb vétke volt a szerencsétlennek — veszélyeztette a börtön 5 főképpen az igazgató jó hírnevét, akinek a. felfelé ha­ladását könnyen megakaszthatja egv ilyen „indokolatlan“ halálugrás. A régi, ostoba világban az ilyen cselekedetért ta­lán még szabadon is engedték a foglyot; a in! fegyencünk azonban elrettentő bün­tetésül egv heti súlyosbított magánzárkát kapott. -— Megérdemelte . . Omikron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom