Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-16 / 236. szám
I ELLHNZÉK I 'UH október I 6. Mit tartalmaz a szakmai szervezetekről szóié térvény? Közérdekű rendelkezések a céhek a'apszabályairó! és vezető szerveiről IV. FEJ EZET. Az alapszabályokról 15. cikk. a .si/iaikmai sztvvezetek cilaipsz«- l»ályai kötelezőkig magukba kod foglalják: 1. a S'/aikintiii szc-mezej elnevezésiét és céiját;-• fős/.ék hellyé t és esetleg fiók jaknak székhely ét ; 3. kezdő vagyonát, raeninyitségiért*, összetételei, vaüumant a járni, .'kokul; 4. nyilait koz akit az aillkoljiiány iJs, <i tői vények ti <!/ tel-e Wren tar tűsei róf kifejezett lemondásit bármilyen külső és belkö formájú olyan :iv v ék e.i í ységiröh, annely az ál'lam érdekeivel tíkk.'íitétes; ő. elisnm-iését anowik a ténynek, hogy •'* szaiknui.i szervezetek a nemzetga.vdawág egyéb tényezőivel együtt aktiv közreműködési tényezőt k'.pez; G. a tagok felvitelének módozatait és feltételeit., ezek jogait és kötelezettségei l. kizá- zará&i és a k zárás eljáráaándk módozatait; 7. a fiókok inegal«ki Iásántalk, működésé nek szabályait és ezek hozzájár ittasát a szakmai (vzervezet költségeihez mely hozzá- járultís semmi esetre sem hadódhatja meg a minden tiók által 1 vészedéit járulékok őszszegének 70 SBázflilt'ká't; 8. a vezető és ellenőrző szervek meg választásának módozatait és ez.dk hatáskörét. V. FEJEZ,ET. A vezető szervek 16. cikk. A szakmai szervezet vezető szervei: ai) a közgyűlés; b) a vezetőség. 17. cikk. A közgyűlés a szakmai szervezet legmagasabb szerve. A közgyűlésen azon tagok összességéből tevődik össze, akik já :u- lékaikkütl hátralékban minősének. 18. ciki:. A közgyűlés östsizehivandó: aj ez alaipsr/jaibályokban meghatározott esetekben; b) amikor a szetvaizásna jogosult tagok egyötöde azt 'írásban köri, kimutatva o. közgyűlés összehivásánalk célját. 19. cikk. A közgyiiillés összehívását a szakmai szervezetek főd/ékhelyé ni vatgy fiókjának székhelyén, az elmök, ennek hiányában az aleln'ök rendeld el. Amikor azoknak, akik a közgyűlés összelő vására] fel vamniaik ruházva,, vagy helyetteseknek már n'itries' meg a minőségük, távol vannak, vagy az összehívás munkájában' meg vannak gátolva, valamint araok bari az esetekben is, mikor, ha meg is van. a minőségük. de az összehívást megtagadják, ha az eiiapseabâlyok és az alapitó okmány ilyen tekintetben nem rendelkezik, a szakmai szervezet körzetében levő törvtánytsRék főelnöke, vagy elnöke felhaitalimazhatja a közgyűlés összehívásává] azokat, akik az esetet tudomására hozták és megjhatmlmazhat ja » munka ügyi minis, zténtum kiküldöttjét arra, hogy a közgyűlés 1 evezetésének elnöki tisztjét ihetültee és a hozott határozatokat jegyzőkönyvbe fogdád ja.. 20. cikk. A közgyűlés mem tárgyalhat más ügyeket, mint azokat, amelyek a közgyűlés összehivásániak tárgyát ktüpezrték, szigora ;m betartva a jelen törvény eliveáitl. Semmisnek tekintetnek azon ügyekben hozott határa ztatok, amelyek nem képezték a közgyűlés összefarvásárKiik napirendjét. 21. cikk. A közgyűlés! határozatképes, ha a 17. cikkben fogdáit tagok száméin iák ösz- szességéből felénél eggyel több jelen, vagy képviselve vám. A határozatok a jelem képviselt tagok szótöbbségével hozatnak. Ha az első összehívás alkalmával]: nem .jönnek (össze a tagok, áz első bekezdéshez meghatározóit számiban, a közgyűlés hirvu- talből elhalasiztandó a következő nap ugyan- azon órájá-rn, amikor meg lesz tartveu ai tagok számára valló tekintet nélkül, mem lévén szükség ujelbb meghívó kibocsátására. 22. cikk. A közgyűlési hatáskörébe tartoznak mindazok ez ügyek, amelyek nincsenek fenretantva a 'vezetőség és ellenőrző bizottság részére az alapszabályok utján. Különösen! a következők estnek a közgyűlés hatáskörébe: ai) a tagokra kirovandó szólgálltatások és .jánulékök összege; b) a tagok felvétele és kizárása; c) a vezetőség és ellenőrző bizottság meg- válhlsziása és ezek hatáskörének megáHapi- tása; d) az évi zárszámadás és arnyagü jelentés ellenőrzláse és .jóváhagyása; e) a vezetőség felmentvén.yédek megadása anyagi téren; f) uj fiókok feláffiadássa; II. közlemény Ä gl) ingó, vagy ingái lám vagyon elniverése di jiiu« iile.scn . vagy megleli ütéssel; h) m atapszalwlyok módosulás«1: i) a stövetséghez való csatlakozás; j) más s/.aikinákkai| való egyesülés; k) a şi/:>ikmaii szervezet felszámolás«, vagy felosztat« A közgyüiHls unn i' határozatai, amelyek ti g), hl, j) és k) belük «lati felsorolt ügyekre vonatko'naik hogy végrehajtó erővel birjar nak, a ninrJkadigyi nén vzttv.iujn elfiz.eles jóváhagy«“« szái’ksilg< s amel y célból « mi - misizh-r kikéri a munkaügyi bizottság vélemény«-résiéi. 2.V cikk. A közgyűlés által' inegválliawzl >11 vezetőség ál! 7 ta.glliól, akik svaikina' szervezetnek is tagjai. A vezelöM g képviseli a szakmai szervezetig az iga-/, igsizo'ga’lntá', <i halóágdk élőit és harmadik személlyel sízcmbeen A vezetőség kijelölhet sorából egy vagy több szemnél!yt erre a cé’ra. 24. cikk A vezetőség1 tagja’ román nem- zoliisiégiiHik kiül legyeinek, lretöltsék a 30 éve-s ko,'határi és legalább g évig ténylegesen I kél ti \ gy kelletih gyakorolniok azl a fogl il- í kozás'l, «mely « szakmai szervezel kalegó- j.«iájába esk. Tel jes polgári és polütik««>i jogok- I ka] kell rendelkezzenek é-, bümU'liek, vagy <i következő bűnesetek egyike inait e'ilél've ne Eegveiuk • biz adómmal való vissza,élés, közpénzek el ökka vzitá - a, sza'ilhánBOs.ság csalás, lopás megvesztegelés eltitkolása, ipéirzhauu- sétás, bébi'gbi,miwitás és lefogtaiVis alatti 'ár- gyaik eladása. 25. cikk. A vezetőség saját kel*-léből választ ja meg az elnököt, aileínököt ' Is a titkárt. (Folytatjuk.! Őfelsége születésnapján iiáíaadó istentiszteleteket tartanak Kolozsváron KOLOZSVÁR, október 15. 11. Károly király Őfelségének 45. születésnapja alkalmából, folyó hó 16-án, vasárnap, az egész országban hálaadó istentiszteletek lesznek. Kolozsvárt délelőtt 11 órakor a Stefan cel Mare-téri görögkeleti kátéd- ralisban tartják meg a hivatalos istentiszteletet az összes helyi hatóságok képviselőinek a jelenlétében. Délután a Mihály-parkban lévő sporttelepen, őfelsége iábanyomát megörökítő emléknél tartanak ünnepséget. Az országör-zászló felvonása után szavalatok, végül pedig a kolozsvári cser kész zászlóalj parancsnokának szónoklata következik. A délutáni ünnepélyt az országörök felvonulása zárja he. I Elítélte!« a „resiKefösöK“ szektájának gg&tekezCsea ért tagiait KOLOZSVÁR, október^ ? ţ. Bármennyire tiltják is a hatóságok a törvényesen el nem ismert vallásfelekezetük működését, minduntalan akadnak vakbuzgó emberek, akik — a legszigorúbb tiltó rendelkezések ellenére — „egyedül üdvözítőnek“ képzelt hitelveik hirdetésére hol itt, hol amott összeverődnek. Az idei szeptember 25-én a szatmárme- gyei Csernafalván is lelepleztek egy ilyen gyülekezetét a hatóságok. A Bota Triian (aiz István fia) földműves házában egybe- gyült falusiakat letartóztatták, majd tegnap a VI. hadtest katonai törvényszéke előtt vonták felelősségre. Kihallgatásuk alkalmával és a náluk talált vallásos iratok alapján megállapították, hogy az iletők a reszketősök tiltod szektájához tartoznak s igy — az ügyészi vádbeszéd értelmében — megszegték a gyülekezeti tilalmat, sőt izgatásban is bűnösök. A katonai törvényszék ennek alapján a gyülekezetnek otthont adó Bota Traiant 3 havi, az abban résztvevő Pop Joan, Blaj Petru, Marc Maria és Bota Terezia híveket pedig i—i havi fogházbüntetésre ítélte el, mig a szintén velük talált, de az igehirdetésen részt nem vevő Bota Traiant (a Jánosét) felmentették. Emellett kimondották a tőlük összeszedett vallásos iratok elkobzását. Kétévi börtönre ítélte a kolozsvári törvényszék a szélhámos álhiríapirót Példás ítéletet hozott a bíróság az emberi jóhiszeműség zsarolója ellen KOLOZSVÁR, október 15-^ Az emberi hiszékenység klasszikus példáját szolgáltadra, az x bünper, mely tegnap fejeződött be a kolozsvári törvényszék II. tagozatának Barbatei—Gradea ta^ nácsa előtt. A per vádloctja Reményi Pál temesvári eredetű állítólagos doktor és álhirlapiró, akinek viselt dolgai Kolozsváron is ismeretesek. Legutóbb, meglehetősen viharvert állapotban, a névhasonlóság felhasználásával nem átalkodott visszaélni kiváló költőnk, Reményik Sándor nevével sem. de ráfizetett; leleplezték és letartóztatták. A jelenlegi ügy régebbi keletű, ameny- nyiben még i93 5=re nyúlik vissza. Az akkoriban jól kiöközött Reményi megjelent dr. Baziota Bazil egészségügyi főfelügyelőnél, akinek a belügyminisztérium megbízottjaként mutatkozott be. Bizalmat keltő modorával sikerült rávennie a főfelügyelőt arra, hogy „társuljon“ egy — különböző minisztériumok által kitüntetett egyének arcképeit és életrajzát magában foglaló — diszalbum kiadásához. Megegyezésük szerint, a megrendelésekből előzetesen befolyó összegeket a nyomda- költség folyósítására egyik helybeli banknál kellett volna letétbe helyezni a gyűjtést végző Reményinek. Erre azonban nem került sor. A megnyerő fellépésű Reményi, a tanúként kihallgatott károsultak vallomása szerint, igen sok embert és intézményt hálózott be, akiktől 75 lejtől kezdődőleg 1100 lejig terjedő összegeket vett fel, összesen mintegy 40—50.000 lej értékben. Mig az intézményeket támogatás címén vette rá a hozzájárulásra, egyéni áldozatait, akik között cipésztől kezdődőleg egyetemi tanárig minden rendű és rangú ember szerepelt, azzal a titokzatos „jól ér- tesültséggel“ vette le lábaikról, hogy — mint hivatalos helyeken „bejáratos“ személyiségének — tudomására jutott a szó- banforgó kitüntetése,, amit érdemesnek tart album keretében megörökíteni. Ha valamelyik szabó, vagy egyéb kisiparos kételkedéssel fogadta volna a megtisztelő kitüntetést, amelyre talán nem is találta méltónak magát, fölényesen torkolta le: — Kérem, én egyenesen az illetékes minisztériumban láttam. Számon tartják ott az ön szakmai érdemeit. Ki állhatott ellent ennyi tömjénezés- nek?! Az előfizetés megtörtént és a mellékelt fénykép klisircztatási költségeire bizonyos előlegei is folyósítottak. A/ ötlet egészen szép ke rest" cl bi/Josi- ‘utt mindaddig, amíg tamáskodó nem akadt a meglátogatónak k ,'/.öu. Sioieo- viti Emil egyetemi laboratóriumi vezető gyanúsnak találta a „miniszteri kiküldőn“ működését és az ügyészséghez fordult. A napokban megtartott tárgyaláson a tanúkihallgatások és dr. I.áni Helmut ügyész vádbeszéde után a távollevő vádlott ügyében mára halasztott ítélethozatal sezrint Reményi Pált kétcszicndci börtönbüntetésre ítélték csalás és sikkasz- lás cimén. m \ A luvagKoi Menyei Közzel gondo^Kodik arról, horjy az idejét végképpen ne járassa .V. Ennek a kornak a romantikáját frisséii lel (“gy kereskedelmi kamara igazgatója, aki a hivatalával járó kétsz.erkei- lö száraiz hidegével ellentétben, konok epekedéssel láncolta magát egy szépséges íi Lm színésznő ajtóié, iájához; elszán- tan kijelentve, hogy addig fel nem oidoz- za magát, am g szive hölgye meg nem hallgatja. Nincs miért megütköznünk azon, hogy a Lovagokat is megszégyenítő, ekkora és ilven különös oslromnak a színésznő sem tudott el cnállam s szerelmes raibját saját, jól ápolt kacsójával oldotta fel láncaitól. — Ebből a bájos tör ténelkóbö' keltőre következtethetünk. Először: hogy a nők edőnyben részesítik a megláncolt férfiakat. Másodszor: hogy ez a történet lehet egy kitalált mese is, mely az élelmes filrmszúiésznő részére a hírverés szerepét tölti be. S ha az utóbbi vodra igaz. azon sem csodálkoznánk egy cseppet sem, mert a mai kortól nem várhatunk más izü romantikát. őfelsége, a1 brit király birodalma nem ok nélkül őshazája a polgári és alpoigári szabadságnak, mert már a* cselédlányok is pontokba foglaltak előjogaikat, melyekbe egy háziasszony sem ütközhetik bele büntetlenül. E pontok között van olyan is, mely önzetlen irigységet kelhet minden rendű As rangú nőben egyaránt. Például a cselédlányoknak hetenként egy szabadnap jár ki, melyet a legszelídebb ellenőrzés kizárásával tölthet el. A szak- szervezet szigorúan utánajár annak, hogy az alkalmazott lakása, ellátása és életmódja megfelel-e az előirt színvonalnak s fizetését pontosan kapja-e. — Kép* zelem, hogy néhány háziasszony meny nyíre sajnálja cselédjétől különösen azt a szabadnapot, melynek eltöltött óráiról nem köteles beszámolni. Nem ütödnék meg rajta, ha az angol misztresszek álmatlan éjszakáikon azon tűnődnének, hogy ai háziasszonyság nem fizeti ki magát s érdemesebb cselédlánynak lenni. A legcsekélyebb nagyzás nélkül meg- állapithatjuk, hogy a hősök korának befellegzett. Vége a rendkívüli teljesitmé- nyeknek s nincs szükség a személyes bátorság fittogtatasára. Mai már mindenkinek meg van a magia helye, feladata, a salját sínpárja.) melyből kiugrania nem szabad. A minisztert éppen úgy köti a szolgálati madzag, mint az uzsorást a maga titkos kamatlába, a világjárót a kiszabott útirány, vagy a rabot — a lánc. Erről a láncról feledkezett meg az egyik minlahirü fegyház Lakója, aki a magas és tilos kerítésen átugorva, saját életa kockáztatásával fékezett meg egy megvadult lovat és biztosiüotta a kocsiban ülők í további kényelmes életét. Az emberi élet megmentése kétségen kívül dicsérendő cselekedet, de ha az szabálytalanul történik, akkor •— kihágás. Ebben az esetben pedig nyilvánvaló a visszaélés, mert a magáról megfeledkezett rabnak nem volt átugrási engedélye s igy főbenjáró vétséget követeti e. ai fogházszabályok ■ellen. Azonkívül oildalbarugta a szökevények lélektanát is, mert az elkövetett „hiba“ után jámborul visszatornázta magát börtönébe. Végül — s ez talán a legnagyobb vétke volt a szerencsétlennek — veszélyeztette a börtön 5 főképpen az igazgató jó hírnevét, akinek a. felfelé haladását könnyen megakaszthatja egv ilyen „indokolatlan“ halálugrás. A régi, ostoba világban az ilyen cselekedetért talán még szabadon is engedték a foglyot; a in! fegyencünk azonban elrettentő büntetésül egv heti súlyosbított magánzárkát kapott. -— Megérdemelte . . Omikron.