Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-15 / 235. szám

r. L i. r is z r. K 1 0 3 H október 1 3. : eic 'ta céheh fifl $éir%1l/ÉV£*ft‘fr%9 Szigorúan erkölcsi alapon fognak működni SW/iy ffi/CBBy az uj törvény által felállítandó céhek KOLOZSVÁR, október M. Hulea professzor, munkaügyi miniszter feudeleltörvényl kés/, lett a céhek vivs/uálli­t.o'á ól J.s azoknak müköüésvíöl. t\ céhlör- vttiy élell:e''t';:'!elesé\el egyidejűleg megs/ün- nok in: lulli/ok a v/c ive /eleik, amelyek eddig eikölc-si célkitűzések nelkiiT működlek s elvűit.i| a murkaügvi minisztérium is meg- .szabadul ol vilin szervezetek. folytonos köz­benjárásaitól, aunelyek luki jdonkepeoi «ízért u lakai sitik', hogy folytonos segélykeii esekkel zaklassak 1 Kiolt kos mimisi/.l éri uniók mun­káját. A: uj lument/ álla/ fclöHiltindö céhek tisztán és sziyoniUn erkölcsi nlti/inn jnynuk működni. A közérdekű törvényt tósalelesen ismertet jiik. I. 1KJEZET. A szakmák szervezeteinek ala­kulása és célja 1. cikk. A szakmák szervezeteinek céljm tanulmányozni, megvódesni és fejleszteni a szoikina.': érdekékéi anélkül, hogy u jövedel­mek szétosztást ni. törekednének. A szakmai érdekek lenmKkzelüknél fog ve. korlátoltak, ipari, kereskedelmi, mezőgazda­sági. technikai, gazdasági, kulturális és szo­ciális vonailkozáslxiíi. A szakmák szorvczoleó' működésűket csuk n nemzeti síkon fejleszthetik ki. a nemzet maga so kb érdekeinek tiszteletben tartása- mellett, Xemzeklözi jelleggel bíró szervezetekhez nem tartóz ha írnok, vagy n Munkaügyi Mi* oisztérűim engedélye nélkül nemzetközi tün­tetéseken vagy kongresszusokon részt nem vehetnek. 2. cikk. A szakmák szervezeteiben való tömörülés joga elismertetik a- jelen törvény feltételei mellett, az alábbi kcrlcgóniákb« tar­tozó fizikai személyeknek, nk k ugyanazon, hasonló vagy összefüggő foglalkozást űznek. a) munkásoknak; b) mogániisz tviselőknek; c) kisiparosoknak. Senki sem kötelezhető, hogy akarain el­lenére lógja legyen, avagy megszűnjön tagja lenni egy szakmai szervezetinek. cikk. Ez a jog kierjed az összes álla­mi, megyei, közű'Igj. saját kezelésben dolgo­zó közintézmények munkásaira és köztiszt­viselőire is. A köztisztviselők szakmai szervezetben való tömő I ülés ének szükséges feltételeit kii- !"cs ‘törvény fogj*.* szvibályoz-ni. II. FEJEZET. 4. cikk. ,A szakmai szervezet jogi szemé- Iviségémk elismerését a munkaügyi tanács Határátlépők . . . Mindennapi kifejezés ez a katonai törvényszéken. Ez a szürke meghatározás azt is magában foglalja, hogy a szóbanforgó cselekedetükhöz nem kérték ki az illetékes tényezők engedői­mét. Éppen ezzel hívják ki a hatósági el­járást maguk ellen. Határátlépők . . . naponta akad belő- lük. Kis emberek sorsa, mindennapi gon­dok, botlások húzódnak meg a gyűjtő név alatt. A semmitmondó szó azonban gyak­ran regénybe illő kalandokat, átfogó em­beri tragikumokat leplez, takar. Három világcsavargó Egy sorba tartozik az a három német határátlépő, akiket a csehszlovák—román határvonal jogtalan átlépéséért tegnap vont felelősségre a helybeli katonai törvényszék. Eberle Edward, Wenzel Eward, Koro- novsky Heinz együttesen szoronganak a vádlottak részére elkerített helyen. Há­rom világtáj nyugtalansága összpontosul bennük. Élénk értelmet eláruló arcuk vi­lágcsavargásra valló öltözetük mellett is jobb sors után kívánkozik. A tárgyalást vezető Pantilimonescu Va- sile hadbiró-Jalezredes elnök kérdéseire egymásután bontakozik ki a vak végzet­től egybesodort három ember kiilön-kü- lön balsorsa, mely mégis ugyanazon bá­natba olvad. Eberle Edward a legidősebb közülük. Közel négy évtizeddel ezelőtt, a rajna- menti Frankfurt mellett, Landeskut-ban született. Mechanikus. A nagy háborút követő gazdasági válság azonban nem iut­véleménye alapján;, m munkaügyi mimszté- >< I. it ill jnvu\lntára. k i r:iI> i dekrétum mondja ki. o cikk. A s/akmui szervezetek ogys'úgicsek. Vegyes szakmai szervezeteket uCakitonii «ein k*liet. <i. dkk. MMiden elismert szakmai szerve­zeti területköre, :i jelen törvény alapján ;« tartomány. A tartomány keretén beiüil egy é-s ugyan­az ocr szakmából) csuk egy .szakmai szervezet jogi személyisége ismerhető el. A szakmai szervezetnek aeoniian lehelnek fiókjai a Kari ómé ny köreién 'belül eső fon- losoibb központokban. K/ek a fiókok csak akkor gyakorolhatják ai kép viselt ekés jogát, valamint a jelen törvény által előirt jogo­kat, ho« oare a. szakmai szervezet töt megha­talmazást kapnak. 7. cikk. A jogi személyiség e’ínyeit sőre a szakmai szervezet te következő feltételeknek kell megfeleljen: I. «■) A munkások szakmai szervezőié 3 keriiletlipci do'go/é) egyszakmájn munkások egyl izedrés/ét kell magába fogkulja, önkén­tes lielépésüik alapján. b) A kisiparosok szakrivul szervezele ön­kéntes belépés (ihi'pján egylúzcd' lás zést kell magába foglalja' az illető kerület lsen levő ugyanazon szakma k isiparosaimuk. Munkás, mágiim liszt viselő vagy kisipamos szakmaii szervezetének alapító tagjai sz-ámi.r sem mii körülmények között nem lehet 20 mii ke­vesebb. Ha az illető kcriilelíbcn bizonyos kategó­riához tartozó szakmákból nÓncs meg e.iz a szám, amelyet a. törvény egy szakim i szer- vezet megalakítására elöir, rsu'tilakoz.hnlírtk azon szakmai szervezethez), emely az illető szakmával legjobbna hasonlótos. Ezek kü­lön csoportokat fognak alkotni. n-zonlv.m minden tekintelben a szakmai szervezet fen- luvtósága aki tartoznak. Ebben az. cselben a szakma} szervezet a óimét kibővíti azzal a kifejezéssel', hogy: ,.összefüggő szakmák“. II. A szakmai ‘érdekek megvédésén kivid a szakmák szervezetei kötelezettséget vállal­nak, hogy' tagjaikat szakmai, erkölcsi és hazafias noveflésibein részesítik. III. A szakmai szervezetek vezető; román á’kampói górok kell legyenek, teljes polgári és politikai jogokkal; akiknek tiszteletie­mé] (ósága, képessége és hazafias érzése zá­logát képezi n szakmai szervezet akti-v lává­nak. vezetésére és fejődésére. 5. cikk. A veizelő-k vagy pedig ez alapító okmányban felsorolt alapuló tagok különle­ges megbízottja kell hogy benynjlso a mim­tatott számára kenyeret német földön és igy nyakába vette a világot. Beállott a francia idegen légióba, amivel francia állampolgárságod is szerzett. De szerződése letöltésével haza szólitotta a honvágy. Francia útlevéllel kereste fel j szülchonát, ahol később francia állampol­gárságát nem akarták elismerni és igy út­levelétől megfosztották. Eberle erre útlevél nélkül lépte át a német határt. Nyugatról keletre indult. Sikerült átjutnia Csehszlovákiába, ahol egészen a háborús hangulattá bevezetett fokozottabb ellenőrzésig maradt. Ekkor összeszedték a „nem kívánatos“ idegene­ket és áttették a román határon. A másik két vádlott jóval fiatalabb. De történetük nem kevésbé kalandos. Wenzel Ewald a hamburgi 59. torpe­dóhajó zenekarában teljesített szolgálatot. Később megszökött a hadseregből és évekig tartó kalandozás után jutott el Ro- mániába. Koronovszky Heinz szintén németor­szági szökevény. Kassán egybe terelték a három hontalant. Az ember-,.transzport“ Ungváron át érkezett a román határra. Itt a határőrök kezére kerültek, akik a VI. hadtest központi katonai fogházába továbbították. Az ítélet Tegnap kinyüt előttük a fogház ajtaja. De csak addig, amíg ítélkeztek felettük. Aztán újra visszakisérték őket, hogy ki- töltsék a rájuk szabott egy-egy hónaoi fogházbüntetést. Azután pedig . . . megint megkezdődik kálváriájuk ... A katonai törvényszék kiutasításukat határozta el. kuii^yi minisztériumhoz a jogi személyiség elismerése iránti kór vényt. , A kérvényhez csatolandó: a) az alakitásról szóló jegyzőkönyv és íi’opsznbályok eredi tije, valamint ezek. kei­két másolata, amely másolatok; hitelességit igazolni kell. 1 ; a \ezetőség névsorjegyzéke, kimutat­ván rmudenkinek 'nemzetségét, lakáscímét és fogadkozását. cl Az alapi ló Ingok névjegyzéke. amely minden alapító tag lakáscímét ési fogadko­zását kelt tartalmazza. Az, vagy pedig aizok. akik a jogi szemé­lyiségről szóló kérvényt 1 Kinyújtják, a fel­terjesztett akták ös'z.imtcségéÜTt felelősek, a törvény 43. okkébeu fogla'lt büntető intéz­kedések terhe ml a itt. .9. cikk. A .jogi személyiség i-aá-nti kénvényt n munkaügyi miniszlcr véleményadás végeit átutaljn a ni 1 inka tanácsnuik. A 'immkalanács' vizsgákat tárgyává teszi a kérdés'! és Telvilóige-s lás, avagy az iratok ki- ogé-zitése céljából megidé/het-i az wlapitó tagokat, vagy ezek megliatalmozattját. A mmik-jügyi tanács kikérheti a többi minisz­ter uniók, szeikkamarák, szövetségek, vagy más hatóságok V. le min }-e zését. A munkaügyi bizottsági kérheti az alap­szabályok' éj, «lapító okmány módosító sáli, ha ezek nem föleinek meg a törvényes ke­reteknek. A munkaügyi bizottság .vélem é- 1 tiyezésc nemcsak a tönvónyes intézkedések ■betartására terjed ki, hanem «ura ős, hogy politikai. gazdasági í's társadolm syempont- hól idösze'ü és hasznos-e a svak mai sze.r- vezet jogi szernél véig ének megadás«;. 10. cikk. A jogi személyiség elismeréséről szóló királyi dekrétum, e-z alapitó okmány- nynl és mlapszabá 1 yokfka-1 együtt, közlendők a Monitorul Of eh ti) cm. III. FEJEZET. A jogi személyiség elismerésé­nek hatása 11. cikk. A jogi személyiséget nyert szak' mai szervezet: a) kizárólagos jogot nyer a'z igazságszol­gál 1 itás előtt va’ó megjelenésre, ok áj mint közvetlenül ‘érdekelt, mkár m'rrt csatlakozott fél, 'nemcsak azokban az ügyekben, amelyek személyét vagy vagyonát érintik, he nem azokban O' tényekben is, amelyek annak da­cára, hogy úgy tekintetnek, mint1 a törvény­ből, törvényes rendelkezésekből és koü’cktiv egyezményekből s-zárma'zó, a tagok egyéni jogain es<‘lt sé:elemi de mégis kapcsolatban vannak a ö'nkma gyakodásával ‘és a tagok összességének érdekeivel; b) kizárólagos joga- ven, hogy a tagok sorából kiválasztott képviselőket jelöljön a munkákomarábn, o Társadalombiztosító és ennek fiókjai i j izjr 1 i; 1 .'10-.íba. továbbá ki­küldötteket, bizoítságokat jelölheti ki jogha­tósági! intézményekbe, valamiint bánmely mási közimtézménybe, «'hol képviselni kell a szakmai érdeket; c) kizárólagos joga van kollektiv munka- egyezményeket kötni; d) n> munkáikon,fliktusokat szabályozó tör­vény 7. 8. 9, 10. 17 Ms 19-i'k cikkei fl'lö'pján kiioöli a kiüld ötteke t a békéltető ési dön- tőbiiósági tárgyalásokon', valla mint bármely más munkakonfl'iktusokbani, amelyek egy, vt.így Ihvhb vál’ylátnál az ő működési terüle­tén keletkeznek és* a hozzátartozó munkáso­kat érintik; e) kizárólagos joga1 van, hogy tagján j«i- vára és ezek nevében kollektív, vagy egyéni egyez m én yekibői1 szármaizá cselek vésőket gva - ko 'of jen, QinéliküiH. hogy erre a dJüra a tagok részé: ől kül önleges mégha talma zásra lenne szüksége azzal a feltétellel, hogy a tag, vagy o tagok, akiknek érdekében a cselekvés tör­ténik. a perindítás időpontjában tagsági mi­nőségüket igazolják; f) joga van kiküldötteket jel ölén', akik a munkaügyi minisztérium közegeit! felügye’et esetén követhetik mindabban,, ami & törvé­nyek és rendeletek alkalmazását, a munka s'z-e;vezését, a munkeegyezmények és gyári rend he tart ásót illeti'.. a'zonban csak azon esetekben, amikor a munkaadók kiküldöttei is résztvesznek 0, felügyeletben. Amikor a munkaadók kiküldöttei nem vesznek részt, a felügyelet megtörténhet csak u munkás-kiküldöttek részvétele me'lett -s. A d) és c) pontokban, foglalt hatáskör csak a munkások szakmai szervezeteihez tartozik; g) joga ream, hogy egyedül, más szakmai szerveretekkel, a szakkamarákkal, vagy munkaügyi minisztcriumimal karöltve, szak­mai útbaigazító, előkészítő, kiképző és a nemzeti munkát védő intézményeket léte­sítsen , 12. cikk. A jogi személyiséggel b’ró sz.vik- mni szervezet, amennyiben az alapszabályok kimondják és azzal a határozott föltétellel. hogy jövedelmeket tagjai közöli \/é-i 1- *,sz «zoii,, jogosult: «) a s/.éíkm.i ii/é-éie /ijI.• l»a *m lye-i tárgy megvétel) u- é a tagol, közölt va'ó 1- ■ /ontdadáaáiru, kiI.ől< 1 önz> ■ 1 • 1 nyersanyagok, gépek, «-./közök, /< i zö­mök, Mb.; h) elralklárnzni a tagok műnk te'méki I, éhulciii vagy jm-gköniayileni a lenn -.1 i,uk eladását, továbhtá', olcsités és hirdeti' .ü- jánj, valamint bármilyen más eszköz Vk igénylaevétekvei, anélkül1, liogy ezen el Iá sok müve’etét a saját nevében vagy siaját tclelösségére «szkö/ölné; c) liogy alakitsoíi' év vezessen tagjainak érdekében, gazdasági intézni»ínyeket, vala­mint teumeflö és fogyasztási szövetkezeteket, vagy társadalmi jelleggel bíró intézménye­ket, kölcsönös segélyezési pén/.tárokal. m ly intézményeknek külön könyvelési rend ze- rük kell legyen; d) tagjai kulturális és technikai név-lé­sére közleményeket, sajtótermék éket nyom­tat hol és udhat ki. 13. cikk. A jogi személyiséggel bíró szak­mai szervezet u törvény . .. cikkéinek ren­delkezései szeritvt elmyerhet bármilyen ingó vagy ingatlan vagyont, akár díjmentesen, akár pedig megterhelés jogcíme ukett. 14. cikk. A szaíkmai szervezet által, a je­len törvény föltételei alüjyján elnyert ingó, vagy ingalliüin vogyon semmilyen ok miatt le nem foglalható, ha ezek az ingók, vagy ingatlanok, « szakmai szervezet lagjainak gyűlési, könyvtári, nagy pedig szekmüá tan­folyamok céljait szolgálják, kivételt képez­vén a kiváltságokban részesült adósságok, az államadókból származó adósságok. az államadókból származó adósságok. (Folytatjuk.) Királyi helytartók közös tanácskozása KOLOZSVÁR, október 14- Az erdélyi és bánsági helytartóságok el­határozták, hogy vezetőik havonta egy­szer közösen tárgyalják meg a tartomá­nyi közigazgatás megszervezésére és egy­séges szempontok szerinti vezetésére irá­nyuló intézkedéseket. Az első ilyen ter­mészetű megbeszélést ma tartják meg Gyulafehérváron. Ez alkalommal a városi és községi költségvetések összeállításának szempontjait tárgyalják meg. De megbe­szélik az üzérkedés letörése végett hozan­dó közös intézkedéseik irányelveit is. Szó van arról is, hogy nemcsak az élelmiszer- árakat, hanem egyéb szükségleti cikkeket, mint a tűzifát, a ruházati cikkek árait és a lakásberendezéseket is egységesen fogják szabályozni Szamos—Maros és Temes tar­tományokban. Elhalasztották a külföldi alatt­valók jelentkezésének időpont j it BUCUREŞTI, október 14. A külföldi követségek közbenjárása nyomán a belügyminisztérium a külföldi alattva'ók okmányainak benyújtására ki­tűzött időpontot november i5=ig halasz­totta el. MóúosHolfáft a vúsifíüh ior^üloiüiialiozöfgláíiiiH KorlűíozűsáS BUCUREŞTI, október aa- Elirt adtunk annak idején arról, hogy elrendelték mindazon árucikkeknek le.ta­rozását a nagykereskedőknél és gyárosox- ná', amely cikkeket a hadsereg felh.iszna - hat. Ezek között szerepelt a vászon ts és a vászonmennyiség 70 százalékát a had­sereg rendelkezésére kellett fenntartani. A kereskedelmi és iparkamarák szövetségé­nek közbenjárására a hadügyminiszter újabb rendeletét adott ki, amely azzal módosította az első rendeletet, hogy csak azokra 3 vásznakra vonatkozik az előző rendel­kezés, amely vásznak megfelelnek a hadsereg felszerelésére szükséges szállí­tási feltételeknek. A hadsereg pedig az úgynevezett aine- rika vásznat és fehérített vásznat használ­ta és igy a sifon, indián, perkál és a töb­bi finomabb gyártmányú vásznak korlá­tozás nélkül forgalomba hozható. Körös Andor: Isten bábjai Uj Atltenaeum-regény, 3S7 lap, fűzve 90 lej, Pourtalés: Csodálatos halászat. Francia Akad. nagydijas regény, 4*3 lap, vászonkötésben 17S lej. ’ Még könyvnapi áron: Ady összes versei, teljes kiadás, kői­vé T 5S lej (később aţi lej), Móricz: Légy jó mindhalálig íve 39 lej. Lépégénái. Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teijes jegyzéket. Világcsavargók: a katonai törvényszék előtt Három németországi határátlépőt iíélt el a hadbíróság KOLOZSVÁR, október 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom