Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-01 / 223. szám

MA 3 LEJ űr Szerkesztőség és ki®cióhiv*t<il: Cluj, O\cj. Modor 4. Tefefon: 11—09. Nyomd«: Sir. I G Duci, No, 8 F ókkiadó hivat«l és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 c -afrmn nr.n>c. 33.TOnroj1ra.-j ALAPÍTOTTA bSARTHA MIKLÓS áF«$«2es szerkesztő és Igazgatót DR. GROSS LÁSZLÓ EtssacEacsicamaz2CCK.-3ram Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki hjstromozísi szám: 39 (Doí. 886/ 1938. Trib Cluj.) Elóf-zetési árak: havonta negyedévre 210 ifélévre 420, egész évre 840 tej. I iiiiiiimniin 11 LI II ÉVFOL Y AM, 2 2 3. S Z Á M. b Z ü M ti A i jgBBMaaanBsaamaBaanaBMagwa ociszMKzama CLUJ, 1938 OKTÓBER J. fr^gCTB«, ja.-T3K?a^gag:gB trrscriirxrnm. Közzétették o manchem megegyezésről szóló hivatalos jelentést A német többségű szudéía-terüfeteket október 10-ig kiürítik a csehszlovák csapatok. — Német haderő nemzetközi bizottság utasítása sze int l-ÍO.-e között száíija meg a kiürített területeket. — A népszavazási területen nemzetközi csapatok tartják fönn a rendet ii »■iii uimi» mu— ­Magyarország és Lengyelország követelései, ha bárom hónapon belül megegyezés nem jön létre, újra a négyhatalmi értekezlet elé kerülnek A müncheni tanácskozáson teljes meg­egyezés jött létre. Ez a tegnapról mára virradó éjszaka szenzációja. A megegye’ zés a világpolitika nagy fordulatát is je­lentheti, de minden esetre megmentette Európát a közvetlenül fenyegető nagy és beláthatatJanul borzalmas háborútól. A tárgyaláson résztvett négy hatalom kor­mányfői egyhangúan elfogadták az alább közölt, magában is rendkívüli fontosságú határozatot. F.z a határozat eddig is so­kat hangoztatott, de a valóságban szigo­rúan visszaszorított elvek érvényesülésének ad szabad utat Európa nemzetközi életé­ben. Cseh részről a müncheni megegye­zést még nem fogadták el. Az egyezség szövegét ma délelőtt viszik repülőgépen Prágába, ahol a kérdés megtárgyalására azonnal minisztertanács ül össze. A fran­cia és angol államférfiak azonban tegnapi tanácskozásuk alatt is állandó érintkezés­ben voltak Csehszlovákia Münchenbe kül­dött megbízottjával. Chamberlain minisz­terelnök még a megegyezésről szóló hiva­talos közlemény közzététele előtt ismer­tette ennek tartalmát Mastny berlini cseh­szlovák követtel, aki az értesítést azonnal továbbadta Prágának. Föltehető tehát, Münchenben nem is kételkednek benne, hogy a ma hajnali órákban szabados pon­tokba foglalt megállapodást a prágai kor­mány sem fogja visszautasítani. A müncheni megegyezés, Csehszlová­kiával kapcsolatban, teljes érvényesülést enged a népi önrendelkezési jog elvének. Illetve egyelőre csak a szudéta-németek- rc vonatkozólag érvényesíti tisztán ezt az elvet, de későbbi érvényesítésére határo­zott ígéretet tesz Csehszlovákia magyar és lengyel nemzetiségével szemben is. A müncheni határozat három hónapi időt ad arra, hogy a prágai kormány a varsói és budapesti kormányokkal ebben a kér­désben megegyezzék. A kérdést tehát ki­veszi a csehszlovák kormány és a kor­mányzása alatt álló kisebbségek tárgyalá­sainak keretéből és egyenrangú kormá­nyok tanácskozásainak tárgyává teszi. Ha pedig ezek a tanácskozások három hóna­pon belül nem járnának eredménnyel ak­kor a kérdés elintézése újra a München­ben most tárgyaló négy hatalom kor­mányfői értekezletére száll vissza. De en­nek a kérdésnek elintézése és Csehszlová­kia végleges helyzetének rendezése között is már előre bizonyos kapcsolatot terem­tettek. A megegyezés szövegéhez csatolt pótmegállapodás szerint ugyanis Francia- ország és Anglia az egyezséget annak han­goztatásával Írták alá, hogy a csehszlovák határok garantálására vonatkozó előbbi álláspontjukat továbbra is fönntartják. Olaszország és Németország viszont kije­lentették, hogy a csehszlovák határok ga­rantálásához közvetlenül azután fognak hozzájárulni, amikor a köztársaság ma­gyar és lengyel nemzetiségeire vonatkozó követelések kérdésében a szükséges egyez­mény létrejön. A müncheni tanácskozás eredménye a j csehszlovák kérdéssel kapcsolatban így í egységes egéizet képez. Azonnal rendezi a Î szudéta-kárdést, de távolabbi következmé­nyeiben kiterjed Csehszlovákia magyar és lengyel nemzetiségeinek kérdésére is. Más nemzetközi kérdéseket a tanácskozáson VL.s nem érintetlek. Ma délelőtt azonban ujjbb megbeszélésre ülnek össze s ez a megbeszélés előreláthatólag a nem • zetkÖzi helyzet más fontos kérdéseit is fel­öleli. A tanácskozás menetéről szóló táv­iratok kiemelik Mussolini nagy szere pét a megegyezés létrehozásában. A Duce szüntelenül hangoztatta az utób­bi napokon máshol is sokat hangozta­tott érvét, hogy haszontalan és bűnös dolog lenne a háború olyan kérdés rendezéséért, melynek eddig megálla­pított megoldási módozataihoz elvben már Csehszlovákia is hozzájárult. Ugyanez az érv hangzik föl napok óta Parisból és Londonból is, ahol komoly politikusok szüntelenül hangoztatják, hogy egy már létrejött megegyezés módozatainak megvalósítása körüli vitákért monsíruózus dolog volna Eu­rópát lángba borítani. Az ellenállha­tatlan érv, hála Chamberlain kitartó és nemes munkájának, végül is hatott és nagyban hozzájárult a müncheni megegyezés létrehozásához. A müncheni tanácskozás sikere va­lóságos lidércnyomás alól szabadította föl egész Európát s a megegyezésnek éjjeli órákban közétett hírét igazi örömujjongással fogadták Európa min­den fontosabb központjában. A megegyezés előzményei MÜNCHEN, szeptember 30. A Mün­chenben íevő delegációk körében r.z cr • te kifejezett derűlátás uralkodott. Elvi megegyezés valamennyi kérdésre vonatko­zólag létrejött már. Ennek a megezvezé',- nek alapjait a déli x és 3 óra közötti ta­nácskozáson fektették le. Délután fo.'yta'- ték a tanácfkozásokat, melyeken ezutíü, miután technikai kérdésekről volt szó. resztvettek a szakértők is. Hitler nagy va­lóságérzetről tett bizonyságot. Az angol— francia szolidaritás teljességében mutatko­zott meg. Mussolini békítő magatartás: tanúsított, igyekezett közelíteni a két ál­láspontot. Legfontosabb érve az volt, hogy haszontalan do’og lenne egy háború olyan kérdés megoldásáért, melynek ren­dezését Csehszlovákia elvben már elfo­gadta. A tanácskozást 8 óra 20 perckor fel­függesztették. Hitler vacsorán látta ven­dégül Daiadiert, Chamberlaint és Musso­linit. A vacsora ötventeritékes volt. Tiz órakor folytatták a tanácskozás“, ezúttal a csehszlovákiai magyar és len­gyel kisebbségek ügyével foglakoztak. A két kisebbség kívánságait Mussolini tá­mogatta. A négy kormányfő asztal körül ülve ta­nácskozott, anélkül, hogy egyikük is bár­milyen formában elnökölt volna az érte­kezleten. Chamberlain ang olul b eszélt, Daladier franciául, Hitler németül, a Du­ce pedig felváltva használta három nyel­vet. Az értekezlet termébe lépve, Musso­lini vidám ,,Guten Tag mein Führer“ kö­szöntéssel barátságosan üdvözölte Hitlert. Mikor Diladter francia miniszterelnök szállodájába ért, két ismeretlen nő ragad* ts meg a kezét s németül könyörgő han­gon kérték, hogy munkálkodjék a Fran­ciaország és Németország közötti jó egyetértésért. Daladier először nem értette meg a kérés tartalmát, majd mikor e?t tolmácsolták neki, meleg szavakkal vála­szolt s megindultan szorította meg a két nő kezét. A négyhatalmi tanácskozás első résre MÜNCHEN, szeptember 3c. Cham- berhtin, Daladier és Mussolini tizenkét óra tájban a vezérházba mentek. A be-, járatnál Hitler kancellár üdvözölte őket. A voltaképpeni tárgyalást megelőzőleg Hir er két megbeszélést folytatott Musjo- linivel, egyet a külön vonaton, amikor Kupfsteinig elébe utazott. E megbeszélés Ktipfsteintó! Münchenig másfél órán át tartott. A második megbeszélés Mussolini szállásán, a Károly szákéban folyt le a két kormányfő között. Az államférfiak ezután a vezérház fo- gadótemiébe vonultak, ahol barátságos és szívélyes ieilcgü eszmecserét folytattak egymással. A fogadót eremben az említetteken k;- vüi jelen voltak: a miniszteremükökkel érkezett szakértők, magasrangu Küiügy- minisztériumi tisztviselők, Keitel tábor­nok, a német hadsereg főparancsnoka és Neurath. Hitler kancellár ez alkalommal Dala­dier francia miniszterelnökkel beszélgetett cs azt a reményét fejezte ki előtte, hogv a találkozó után Németország és Francia- ország között megkezdődhetik a tartós együttműködés korszaka. A rendki vili szívélyes jellegű fogadtatás és barátságos eszmecsere után Hitler kancellár a vendég államférfiakat a tanácskozó terembe ké­rette. A tanácskozás, — amint a Havas távirati iroda je'enti — a cseh kérdés áí- (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.) Ä megegyezés hivatalos szövege MÜNCHEN, szeptember 30. A müncheni négyes tanácskozás éjfélutáni egy óra harminc perckor ért véget. Befejeződése után jelentést adtak ki, mely a következő pontokat tartalmazza: 1. a német többségű szudéta területek kiürítése október 1-én kezdődik; 2. Anglia, Franciaország és Olaszország egyetértenek abban, hogy a kiürítést okíóbr 10-ig végrehajtsák, még pedig a kérdéses területeken levő védőmüvek szétrombolása nélkül. A csehszlovák kormány felelős minden rombolásért; 3. a módozatokat részletesen Németország, Anglia, Olaszország, Fran­ciaország és Csehszlovákia képviselőiből álló nemzetközi bizottság álla­pítja meg; 4. a német vidékeknek német csapatok által történő szakaszonkénti el­foglalása október l=én kezdődik. A jelentéshez mellékelt térképen megjelölt négy körzet elfoglalása a következő rendben megy végbe: az 1. körzet meg­szállása október 1—2=án, a 2=iké október 2—-3-án,a3-iké október 3—4—5=én és a 4-iké október 6—7-ikén történik meg. A többi német területet az em­lített nemzetközi bizottság nyomban kijelöli s ezek elfoglalása október 10-ig történik meg; 5. a már említett nemzetközi bizottság kijelöli a vidékeket, ahol nép­szavazást fognak tartani. Ezeket a vidékeket, egészen a népszavazás utánig, nemzetközi csapatok szálljak meg. A bizottság a Saar-vidéki népszavazás mintájára, megállapítja a népszavazás módozatait s ugyancsak ő állapítja meg a népszavazás idejét is, mely november hónap végét nem haladhatja túl; ó. a határok végleges kijelölését szintén nemzetközi bizottság végzi. Ki­vételes esetekben a bizottságnak joga van kisebbjeleníőségü módosításokat ajánlani a négy hatalomnak a népszavazás nélkül átadandó övezetek népi elosztására vonatkozó előírások tekintetében; 7. az átadott területek lakossága számára a területekre való bejutásra, vagy onnan kilépésre vonatkozólag megadják az optálás jogát. Az optálást az egyezmény megkötésétől számított hat hónapon belül keÜ megtenni. Egy német-csehszlovák bizottság szabályozza az optálás részleteit, tanulmányoz­za a lakosságcserére vonatkozó eljárást és rendezi a lakosságcseréből folyó kérdéseket; 8. katonai vagy rendőrségi egységeiből a csehszlovák kormány négy héten belül szabadságolja mindazokat a szudéía^németeket, akik ezt kíván­ják. Hasonlóképen négy héten belül szabadon engedi mindazokat a szudéta- németeket, akik politikai vétségek miatt töltik büntetésüket. A jelentéshez fűzött pótnyilatkozat szerint a négy kormány kijelenti, hogy a csehszlovákiai lengyei és magyar kisebbségek kérdése, amennyiben az érdekelt kormányok három hónapon belül nem jutnának megegyezésre, a négy hatalom uj 'kormányfői értekezletének tárgyát fogja képezni. Egy pótló jegyzőkönyv megállapítja, hogy az angol és francia kormá­nyok a fenti megegyezést azon az alapom iríák alá, hogy fenntartják a cseh­szlovák állam határainak nem kihivott támadással szembeni nemzetközi biz­tosítására vonatkozó szept. 19-i angol—francia javaslatokban tett ajánlatukat. Nyomban a. lengyel és magyar kisebbségek kérdésének megoldása után. Né­metország és Olaszország szintén hasonló biztosítékot ad Csehszlovákiának. Másik pótlónyilatkozat kijelenti, hogy a megegyezésben szereplő bi­zottság összetétele tekintetében szintén megállapodtak. A bizottság a né­met birodalom külügyi államtitkárából s az angol, francia és olasz berlini nagykövetekből fog állni. Végül megállapítják, hogy a területátadásból ere­dő minden kérdés a nemzetközi bizottság hatáskörébe tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom