Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-30 / 222. szám
n ELLENZÉK 1 (J 3 H H 7. c p t e m h c r 3 0. Tallózás a múltban: 99 A barcelonai lázadás lejei francia hajón menekültek meg“ írja a „Mult és Jelen“ 1843 január 10.-én. - Amiről egy megsárgult újság beszél... KOLOZSVÁR, szeptember 29. Ma gyorsan élünk és nyugtalanul, s/.** delegve a rohanó lurek közt. Naponta hat újság és nem is ritkán rendk.vüii »m adás hordja hozzánk a világ nem apa Jó sok vitáját, már azt se tudjuk, melyikre figyeljünk. A válsághírek közül — pihenőnek — szaladjunk vissza egy kicsit a múltba, szeszélyesen csak, nem his/ami- tottan, például 9$ év előttre, minor heti két újság is elég volt, hatha ott nyugta* tóbb szavakra lelnek már fáradni nczdő idegeink. Hadd lássuk, mit mond a „Mult és Jelen“, Szilágyi Ferenc érdemes szerkesztő Kolozsvárt minden kedden s pénteken megjelent négyoldalas kicsi lapja, amelynek jellegét apró betűk igy magyarázzák: „históriai és politikai erdélyi hírlap“. Az újság „nyomtatott az evang. *-efor-.r Fő-oskola könyv és kőnyomó intézeti* ben“. Egy öreg rokkant újságárusunk akadt rá a városban valahol egy példányára és szolgálatkészen elhozta hozzánk, mondva: — Úgy gondoltam, hogy használni tudják valamire. „Januarius ro-k 1S43“ a keltezése a régi újságnak, mely az évben immár a harmadik szám. Papírját az idő megsárgította s itt-ott lyukat harapott szeműén, de betűi tisztán olvashatóak. Has/.náljuk hát a 9S év s néhány hónap késéssel érkezett hírlapot, tudakoljuk ki be'.ő'e, mi volt érdekes abban az időben mikor még nagyapánk is fiatal volt, ha nem éppen bölcsőlakó gyerek. Minden előtt, tájékozódás végett olvassuk cl, mit mond a „Foglalat“. Megtudhatjuk belőle, hogy a hírlap két részre van beosztva és ezek: „I. Honi tudósítások. II. Külföldi tudósítások.“ Utóbbinak ismét két része van: „Ujságrnagyará- zótár. Napi események.“ Vegyük rendre ez útbaigazító alapján most a hírlap anyagát. „Kézdi-Vásárheíy városa közönségének“ panasza A „Honi tudósítások“ csaknem egészét kitevő „Országgyűlési hiteles tudósítások“ között olvassuk „a bíráló bizottságnak Kézdi-Vésárhely városa közönségének kérése tárgyában beadott“ jelentését. Kézdi- Vásárheíy városa közönségének követei által beadott kérelmében elpanaszolja, hogy „noha még Zsigmond magyar király által 1427-ben adott kiváltságánál fogva a‘ királyi városok sorába igtattatott, ‘s egyenlő fokozatra emeltetett M.-Vásárhellyel, még is ha mai áílapotja amazéval egybevettetik, nagy a különbség, mert amaz political’, törvénykezési és gazdasági szempontból független és ac kereskedési szabadság .ipara rendkívüli teher által nincs akadályozva: ellenben Kézdi-Vásárhely a‘ mezővárosok sorába tartozik, pereit ac szék elibe terjeszti, adóit ennek pénztárába fizeti, kereskedése a‘ határ őrség cimje alatt tartott katonáskodás terhe miatt virágzó állapotra nem juthat, ‘s miután Ö Felségének ac közelebbről k'o t k:r. leiratából* legkisebb oly fénysugár sem lövellik, miből ac székely városokra nézve a‘ fegyver alól felszabadulás óráját csak hozzávetőleg is sejteni lehetne, szükségesnek látták más útra térni, mely az igazgatásnak is alkalmat szolgáltassan ac közérdek kifejezése végett segédkezeket nyújtani, és ez azon kérésök: hogy vámsuk, mely mint mezőváros rendeltetésének meg nem felelhet, a£ kir. városuk sorába emeltessék. Szükségessé teszi ezt geeg- raphiai helyzete, . . . kivánja ezt a‘ kiürülte levő 80 ezernyi népességű több széAz építész két fontos kézikönyve: Óriás Zoltán : Építőipar 1 h€zlKdn@w A főbb gyüjtőfejezetek cimei: Matematikai és segédtáblázatok. Statisztika. (Általános rész. Falszerkezetek. Faszerkezetek, Vasszerkezeíek. Vasbetonszerkezetek. Födémek.) Gyakorlati rész. (A költségszámítás módszerei. A rendszeres költségszámítás mintái. Költségszámítás. Kivitelezés. Elszámolás.) — A hatalmas kötet, 1023 oldalon, külön költségvetési mintákkal, vászonkötésben, lexikonalakban lei Í.Í55. 'Mihály Ferencz: Keláségveíéseíc és leszámol ások készítése Kézikönyv építészek, vállalkozók, szakiparosok és építtetők számára. Vászonkötésben 298 oldalon, 19 tervrajz melléklettel Lel 396. Kaphatók az Ellenzék: könyv-» osztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. kely székekből álló vidéknek érdeke, . . . cs midőn a értelemnek és erkölcsnek művelésére katonai és polgári nevelő iv.éze- ’ekkel, a‘ kézi mesterségek folytatására hat nagy és népes czéhokkal, úgy társaságokkal dicsekszik, pálinka és bor kereskedése az egész országra kiterjed, mint egy hatezer lélekre menő népessége. M.-Vá sárhely után helyezi, a‘ polgári hivatalok viselésére alkalmas cgyedek híjával nincs és a‘ közigazgatás költségeire megkívánható jövedelemmel is el van látva, a‘ kir. városok sorában nem utolsó helyet íogla- íand . . . Igaz ugyan, hogy ezáltal a‘ -as 2-d székely gyalog ezred 10-d -zázadja megapadna: de midőn az ipar ezáltal tízszeresen nyertnd, a‘ státus érdeke szempontjából tekintve, mely legfőbb törvény, mely kivánatosb? ..." A jogi érvek sorát hozza fel ezután még a kérelem, mely alapján úgy „határozott“, hogy: K'zJi- Vásárhely városa a' felhozott fontos ekekből kiindulva, ezen országgyűlésen alkotandó törvényezikk által a‘ szabad kir. városok közzé soroztassék, ‘s ezen törvényezikk Ö Felsége elibe terjesztessél: királyi megerősítés végett.“ A határozottat szemben ellenmondás is hangzott el, nevezetesen ,,ns marcwzéki egyik követ“ Nagy József részéről, aki „azon indokból: hogy ha Kézdi-Vásárhely városa a‘ szabad királyi városok közzé emeltetnék, ezáltal az Appr. Corst. 3 r. 76 tit. 7 art. világos szabálya eben jjs regium kir. jog vitetne még az ottan létező eredeti székely jószágokra, a' székely nemzet kiváltságai nagy megromlására, minthogy a‘ székely föld általánosan a* nemzeté, következve a succession 2 k s kárára lenne, és a‘ kézdi-vásárhelyi nemesek ezáltal mostani nemesi állapot jókból városi polgári conditiora szállítanának alá“, — óvást jelentett be. MA 46 ÉVE „Kiiliöldi tudósítások“ Spanyolországról és Kínáról Úgy látszik, mégsem nagy idő, az a kilencvenöt esztendő, mely .1 /. akkori a mától ehváhaszitja. A külföldi tudósítások nap jóinkban is ismerős bony dudásokról beszélnek: az „Ujságmagyarázó tár“ egyetlen cikkének enne ,,.4/ keleti hadak nézöhelye“ s Kínáról hoz ismertetést, a „Napi események“-ben pedig „Barcelonai események" cDm aéatt lázadásról szó. ló „friss“ híreket olvashatunk. „.V közelebbi lázadás fejei — olvassuk ibt a spanyolokról — fra.ncz.ia» hajón menekültek meg, módon a‘ barcelonai án- gol consul maga nemzete hajónak világosan megtiltotta, hagy egy spanyol alaUSvaDót se vegyenek fel. Ezen kornyfőállásból tiltó angol és franczia hírlapok között igen mérges súrlódás támadod: a francia újságok az angol consul tettét élesen kárhoztatták, midőn az angol lapok szerint, — a‘ nentráhs hatalmasságok hajóira a‘ lázadás je je it nem le eil et t volna befogadni, a‘ melleit francia consul Lesseps-et nyilván a zen- dülökkeii egyetértéssel, czimboráskodás- sal vádolák. Miivel a Francziák királya ac mondott consult a‘ becsület rend keresztjével 'lisztéile meg, ac mondott ügybe vegyült pártszellemnek ez uj táplálást adott, vallani int » két nemzet közötti irigység és ellenséges indulat e' szerencsétlen zendülés által mérgesen fellobbant, ‘s tar ké.f kormány is éles súrlódásba jött. A‘ spanyci] kormány a‘ franc/.a consul visszahívását kéri, a‘ franczi-ai kabinét pedig egy, a‘ barcelonai polgári kormányzótól közönségessé tett és a' Iran, ezia consult vádló, sértő nyilatkozat jóvátételt visszahúzását kivánja: az ellenkező (esetben ügyvivőjének Madridból visszahívásával fenyegotődzik, Ugv h-i*- szik, az angol kormány közbenjárása a‘ két szomszédot mejgbékélteti...“ Megtudjuk, hogy a zéndűlők hárommillió frank hadi adót kötelesek nyolc nap alatt megfizetni és „ez a‘ pénz a‘ lázadás alal't megsebesült katonák kára megtérítésére, vagy közziilünk ac zendülőklől megölelitek özvegyei és árvái lelsegélésére, a' támadás alatt tíüveszetí, vagy elromlott liadi- szerek kipótlására, és a‘ fellegvár felépítésére fordlfcfiatük.“ Ide vonatkozik „egy dec, 11 -1c. kőit katonai hivatalos tudósítás (mely) szerint, mindn elfogoltak száma 238-ra menyen: ezek közzül még 86-nak ké;l megitéltefm“. Különben „az ágvuztatás által Barcelonában okozott kár sokkal kisebb, mint előbb írták: emberek is nem sokun vesztek el“. „A Chinai birodalom.“ .,.4‘ keleti Irodák mezőhelyeciinü cikk felvilágosit, hogy „Chinát északra» a‘ Mongolok földjétől elválasztja azon hires kőfal, mely az ott lakó vad nomád népek pusz. iló beütései ellen épületeit, a‘ Krisztus születése ellőtt mintegy harmad- fél századdal: mely óriási munka, tehet kétezer esztendősnél régibb. Ez mintegy 300 mértfö’.dnyi hosszúságra terjed, s‘ begyeken, völgyeken, mélységeken, folyókon átvive, egészen a Sárgatengerig nyúlik... Egy angol felvetette, hogy egész Anglia és Skotzia minden épü’.eljei kövét összeszámít vai, nem foglalnak magokban oly tömeg követ, mint e‘ roppant kőfal, az emberi despotismus szomorú mive...“ A elek iróia eziután az ország legnagyobb folytait sorolja fel, majd elidőzik a föld termékenyítését szolgáló csatornáknál, melyek közül legnevezetesebb a „valódi óriási m’v, az Yuen-ttong vagy császári, rendesen nagy csatorna...“ „China éghajlata — mondja tovább — északra szinte olyanforma, mint nálunk délre sokkal melegebb, db nem rekkenö: áInjában (levegője mérsékelt és a‘ birodalom termékenységének nem kics/i előmozdítója. Több jeles 'termékei közit említhetjük a tiieát, irigy bekor forma növényt, melynek megisz árasztott levelei több európai népeknél oly kedves italt adnak, mi azért a 1 kereskedés egyik igen nevezetes czikkelye...“ Végül pedig befejezésnek álljon itt egy kicsike hir: „Angliában, miinit tudva» van (természetesen a nép alsó és bárdolallan osztályában) gyakoroCtotik azon szokás, hogy ai férj feleségét eladja. Közelebbről Stam- fordbam az elöljáróság ilyen czélba vett féleség eladást megakadályoztatott, s‘ ac mondoWü házas párt 3 font-sterling kezesség adásra szorította“. Ezzel1 vegyünk is búcsút a „Mult és Jelen“ hÍréiből, a kilencvenöt év előtti múlttól, kerüljünk vissza a jelenhez, amelynek szintén vannak hírei! Kínáról és Spanyioilországyól. és vannak más hírei is, komorak, súlyosak, nyugtalanítók s kitérni előlük úgy sem tudunk. <—b—) 1802 s c pl ember 29-én nurgnlma. a i/ia. 911" r politii.■<:, j /,ti ti/ii:i/'ilá■, áUamadtá. ,''ára ti'nt .Sor.pőnj Gyűlte minisztejelnök - " erőtsakos Bánffy De i16 bt lm elnök állandó lánmdáxbun áll. Must volt a „jár. herényi tli'Pbdu", nagyi* a - ellenzi-ki Ap- panyi Albert yr. beszámoló beszéde I j főispánok és- /őiendi kinevezések nem segítenek a helyzeten: mint horuát kiküldőtI Jujtsevich Tivadar, mint budapesti tábla, elnök Czord< Bádog került a felsőházija, Mety mindig hullámzik a közélet a ÍJÍ) éves Kossuth Bajos tiszteletére rendezett ünnepségeitől és főleg amiatt, hogy a kar. mány nem bírta megakadályozni Buda. pest díszpolgári választását. Külföldi la. pák minden hivatalos cáfolat előzetes visz- szaulnmt(inával azt a hirt kőzlik, hogy Erzsébet királyné Kossuth születésnapján, szept 19-én misét olvastatott (Kossuth lu c- rálla* volt!) és erről A’opcsa br. föudv' i- mesternek IudósitQnio kellett a lurini re. melét, A Turinba meiy képviselői küldött- seg tiszteletére (mely eredetileg <>z egész ellenzékből készülődött, <lc az agg ember kívánságára ‘22-re apadt, Juüh Gyula, 1 h'dy Kálmán, Károlyi Gábor gr. vezetésével) di'zebéd volt és erre a budapesti vendégek, a családi környezel, Figyel, messy Fülöp, a Délamerikából jött szó. bodságharci ezredes és családja, végül a város polgiirmestere kapott meghívást; Kossuthnak o társalgás közben elejtett egyik megjegyzését a világsajtó élénken magyarázza: ij, Vilmos császárról mondotta ugyanis: „az ember úgy van ezzel az úrral, hogy minduntalan kérdezi: ki ez orvosag“ Európaszerte nagy az ijedelem a kolera miatt; fészke Lemberg, Kegyvára. dón éles háború dúl két asszony között: a nöcgyletl közgyűlésen hosszú előzményeic után Gcrliczy Félix br.-né apácákat követelt ápoló 'személyzetül, Tisza Kálmánná világi elemet; az előző győzött 483 szavazattal 72 ellenében és a párt hatalmasan éljenezte vezérét, abcugolta meg a- ezut. tol ellenzéki Tisza családtagot. .4 Zlégszex:, világítás a Trcncsén-téren elkészült, úriad komondorok csatangolnak éjnek idején utcákon — írja lapunk — s bár nem fizetnek értük a szomszéd falubeli gazdák: mert elemésztik a dús hulladékot, a város vem tesz ellenük semmit. .4 04 éves Brassói Sámuel javába utazgat; legutóbb Szegeden járt, ahol bevette magát a Somogyi, könyvtárba,- majd álment volt egyetemi tanártársa, a színién nyugalomba vonult Imre Sándor látogatására, Don Vigole álnév alatt az Ellenzék egy munl.-atársa megelőzi Karinthyt az „így irtok ti“ terén: Viktor Hugo, Zola, Jókai Petőfi, Arany „elmeséli" a maga módján, hogyan tépett szét a juhászkutya egy vándorlegényt az erdöszé'.en. Még mind tele van a lap Küry Klára, két évig bálványoztt kedvence búcsújával, mely 3 estére terjedt. Színre kerüli Uff Király, az Ingyenélő és végül XebántsrÁrág, Tisztarák <7 zárdában Szegény Jonathan 1—/ fölvonása,- ünneplés, beszéd, ajándék, virág (az utolsó estén 10G0 frt árai adtak) később a lovak ki fogása db. sorra került. Lapunk nagy tárcájában Szckula Ákos igazgató külön ünnepelte, A nagyarányú banketten ,.a bájos díva ifj, Bánffy Miklós gr. karján“ jelent meg: a pohárköszöntőket Deáky Albert, Dobál Antal, Gyalui Farkas, Bánffy Miklós gr.. Szckuh: Ákos, Obeßschcll Pál „többizben", Serig Lajos, Váradí Aurél, K^posi Józsa k. a, mondtfa, végül özv. Küry Qszkárné, a művésznő anyja ékesen megköszönte leánya ünneplését. A színkör két utolsó estjén Komor Gyula mesebohózatát, melyhez Oberti karmester irt zenét, Ali babát és a 40 törpét játszók Gál Gyula, Farkas Jozefin. Kaposi Józsa, Várnái, Bálhonyi, Foriss, Szer érni, lladay. Befogják mulatni E. Kovács Gyula színmüvét: ,,Bocskai István".t, melyből az Ellenzék szemelvényt ad. Halai mag előkészületek folynak a kolozsvári színészet 100 éves évforduló j á nap meg ürmei pl és éré. Mindenkinek nagyon fontos! Három uj munkaíörvány A vasárnapi munkaszünetiről szóló térvény módosítása. A munkaszerződésekről szóló törvény módosítása. A kereskedelmi vállalatok irodái és az üzletek záróráiról szóló törvény. Teljes magyarnyelvű fordítás, magyarázatokkal, kommentárokkal és bírósági joggyakorlattá’. Gyárosok, kereskedők, iparosok, magántisztviselők és munkások részére ixéíkil- lözheietlen. 20 lejért kapható az ELLENZÉK köníjvosztályában Cluj-Kolozsvár, Piát a Unirii. Vidékiek 25 lejt küldjenek S be, pénzben vagy postabélyegben.
