Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-11 / 206. szám

I: I. LENZ /? K 10 3 8 izopt ember 1 1. MOZAIk Helgilamiból jön a, h'-'r, lmgy n ,.Koyal Sovereign“ nevii angol csatahajó gyakot- latozás közben I’d fogta ogy német Ini lt\szbárka rádióü/.enetét. Azonnal oda» sietett, hogy egy veszélyesen megbetege­dett halászt felvegyen kórházába. A ta­rnet lapok knfJön 'kiemelték az angol esa- tahajú kiváló, bajöársias magaviseletét. Melthamból köz. Il.*k, Angliaitól, bogy Sussex püspökének rendek téré lebontják ., grófság legrégibb plebánbubá/.ál, mely a rózsák-bálKvrujában hírhedt kivegzó hely volt. A házban állítólag nem lehet megmaradni a kísérletek miatt: 'akt- mennyi pliebános, aki az elmúlt tizenhat év alatt ott lakott, sajátságos szürke je­lenéseket látót1! éjszaka idején az öreg fallak közülit. A ,.kísérletek“ egyizben ossz erőmből tők a könyvtárszobát. A piis- pök véleménye ugyan az volt, hogy a kí­sérletek titkát tudományos vagy nyomo­zati utón és meg lehetne oldani, mégis úgy döntött, hogy bontsak le a véres múltú házat s a környéken építsenek uj plébániaiak olt. A hamburgi posta-muzeum népszerű­ségét felélesztette az aj körülmény, hogy Németországban újra/ bevezetik a roman­tikus postakocsikat. A múzeum érdekes­sége az Altona és Hamburg között vala­ha közlekedő gömbalaku postakocsi, melynek alllakja óvintézkedés volt: a sima gömb nem adott alkalmait a potyautasok­nak a felkapaszkodásra. Az észiaJknémet Duhuban van a világ legsajátságosabb 'lóversenypályája: a ten­gerfenék, mely apály idején kitűnő te­rep. Teljesen sima, nem 'túlságosan puha s nem kedl’ öntözni száraz' időben sem. A minden évben illit megrendezett hires duhni lóversenyek a tengeri fürdőt nép­szerűbbé tették, mint valaha voll. A németországi Pottenbrunnban, föld- munkálatok közben, mintegy nyolc mé­ter mélységben előbb egy három méter hosszú mammihagyarat, majd egy záp- fogat és egy felső com bot találtak. A mammutcsontok koráit a tudósok 30 ezer évre becsülik s azt gyalulják, hogy a jég­korszak ősemberének eddig ismeretlen vadászterületét fedezitek fel. A kétéltű vizi-autók mindeddig hadi­célokat szolgáltak. Első" voll köztük az ■ angol hadsereg feltűnést kellő vizslánk ja. Most Tőkkel hemburgi (Saarvidók) mér­nök olyan kocsit szerkesztett, mely szá­razföldön 120, vizen 20 kilométeres se­bességgel halad üzembiztosán: könnyen átkel folyókon, tavaikon s még az átke­lés,; helyben sem kell nagyon válogatnia, mert a kísérjetek folyamán kényelmesen megmászott 8—10 lépcsőfokot is. Tizen­öt személlyel megterhelve a Rajnán 48 óra hosszat haladt ai viziautó, melynek üzemanyagfogyasztása szárazon 12—15 liver, vizen 5—6 liter 100 kilométeren­ként. Jean Giovenalli francia mérnök azt ál­lítja, hogy sikerüDt neki növényi a 113-ág­ból uj motcrtüzelöanyagot előállítania. A -növényi Ifüzelőatnyajg állítólag nem ke­rül többe, mát a benzin. Kölnben október 2—9. napjai'n 27 or­szág fodrászai mérik össze tudásukat a kölni világkongresszussal! kapcsolatos versen 3reken. Ugyanakkor nemzetközi kiállítást rendeznek ,, Friz ura/- Kozmetika - Technika“ crmmel. Németország ikoizmefciikaji iparának fej­lettségére jellemző, hogy az elmúlt év­ben 19.514 mázsa pudert, krémet és fog- port szállított külföldié, 3.7 millió márka értékben. Kölnivízből! 340 ezier litert szál- lüo'.tak 1937-ben külföldre. A moszkvai népbiztosok tanácsa jóvá­hagyta a newyorki világkiállítás szovjet- paviüonjánaik felépítési és berendezési tervét. A szovjétpavillon magasabb lesz, mint Párizsban volt/ s kupoláján, a Kreml tornyát díszítő szovjetcsillag mintája sze­rint, nagy piros rubintcsillag fog dísze­legni, melynek fénye egész Newyorkban látható lesz. A bejáratnál Lenin, és Sztá­lin szobrai lesznek. A pavilonban egye­bek között lesz egy óriási kép, mely Sztálint ábrázolja, amint a május 1-én Moszkvába érkezett négerekkel beszélget. A pavilion személyzetiét! a GPU külügyi osztályának kiküldöttei! oktatják ki. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Izgalmas Izgalmas időkben — i» <u maiakhoz ha­sonló» izgalmas' napok «r vikigluVho' u kitöré'e óUi nőm volM. Ik J-.’li» ó pátijain <1(".L'.it("> I>i 1 !i I- autóikról' gyakran .szokás iteszéM. lőni hui is IioU'Ia óíu1 i> iiivé-t'elijilk, hogy olciko/lün'k av. ourópa.i válság <I(iun!ó pililumiludio/. A íí/3<’.u- iKulok aizoiiibnu. napokká, Mit hetekké uyiiilnrik ki, anélkül, hogy vuHőbtun. döntés törlén.r.o. A válság e.m enyhül' .s «»• háború vagy béke lüérdé'o .válilo/utlamil olt lolnjg llurőipu s ogy <-ur<>|>ai liálxn inba (Tik(‘l'i:íílu,|U“li'ei)iilll .szálltén belesodródó más vllágjő.szők fölött. Egyeben ml.’lpi som kiván ja a kátionul, mégiiu cu földrész mindon Ion lov.ilhb politikai központ jóból je­lentik, hogy (kósi/on ;’ilfticiui.k rá. Nagyhatal­mak bol- rejletten, boil nyílton mozgéjsülást megelőző, sót 'inár mozigitxsiitás' je.Keg'ii rend- -s/<iil)á'hy okát ó: ivón vessenek. Az KgyesiiHl-Al* .lomok is feJlltünő módon njl taisizorvezilk ultimo- liór.oánL haderejüket, melyet. pedig már liolc- dik óvó mci jdn*»ni 1o.ljo.son megszűnte ltok. Most egész sor ainoHikai hadihajó vajji útban nyilam 1 fótié t.i Pamoanai-rusuilimnán ült, nyiJ'ban nőm hangoz latoit, do «léggé átlói-i/.ikm érez­tetett célokkal. A közhcifgiuloif lázas bőinkr- sék.Ieto aggasztó gyorsat-tággulli emelkedik. Jvüliiiigyiniini:&z/o: ek. előzőleg közzétett prog­ramjuk e Remére. mein nu'.rnc.k otthonról el­mozdulná mort az eseményeik minden pilla* mattba!.» sziiks gessé tehetik jemeniéit ü kel. Ne­héz légkör iili inog Európát, melyet a- leg- doailátóbb lra jlueidóságiginfl' som 'lohol esuk v;i. ki mennyi re is biztatónak tekinteni. A válság központja A válság központjában válitozaiUltinul a csehszlovák c.om/.ohisógii kő idős rendezése áll. Az ekörül folyó i.-.Ui.p kii'ipol'tika.i erőjáték két központját azonban London és Be llin, il­letve ebben- a p Mamáiban az 'ideiglenesem né­meti politikán köz pótnak ietkűnthrtő Nürnberg képo/.i. A kii! pólót kai 11ét Bonnet francia küÜiüg\misuÍKzter é* Butáit ipúrú-ii aimerLloni nagykövet ki jelen téseivel kezdődött. Bullát a <hkLa t utakka l szembe-n pl domok'rtai'.nlkus rend- sze» oHönyeii. luunigstiilyozta ‘«'is célzott aim, bogy c.z esetleges európai háborúba balosod- ródhiatik az Egyesült-Államok is. még pedig n demokráciák oldalán. Ezt a kijeién lést megelőző hétvégi Ilinek alapján Roosevelt el­nöktől várták, de ’washmigtom kérők úgy- látsz, k tar.l.o-osa hinti He láttak az. Egyesült- . Villámok együk európai klépr.-iisclő jenek. szájá­ba adni. Bonnet francia külügyminiszter sie­tett az amerikai kijelentéshez ügye»? szceUóki ford ui.vthiil' hozzá kapcsolni Franciaország \ á l - tozaitlJaru áílLásiponit jónak hangoztatását is', hogy a csehszlovák kérdésben, szerződésileg ‘vállalt kötelezettségeit adott evetben föltétlenül lelje, sătenii fogja. Ezek a k jeCentések Sir John Siimianrauek An^laai álláspontját kófejlő előző heti bősz-de utáni következtek. Mindenki azt várta), hogy az ugyancsak a hét elején, meg- kezdődött nürnbergi kongresszuson most már S Hitler fogja .kifejteni Németország álláspont­ját. Általános meglepetésre, azonban, nümmber- gi első beszédeiben I Tiller ezt a kérdést nem «? én'ciitelte. Közheii kélséglelen.iH erős umg<ot> ösztönzésié, u prágai ko-raiáaiy közzétette I ,,iiIoi!imV‘ megO'ldá'ii javiiisJatát, mely lomdoni li lfo.Ms s'/irint köz<*l jár a xzudéta-németek ki\;iii'ágaiboz. és (aebszilővák'ai álailuikillávát ! jckMutheti fed)1'üö'sta állaiminui. Ezzel ugy lát­szott, hogy újra <t prágaá ikormájiy és a szu- tléla»-néuH‘lek lárgyalásaiim tkodálozódbiaik a , válság mcgol'dá'ii kőé"!«-tel, mélyim-k uemzet- köz.i \<)mi'likozái'.iaiit az rugói 'koirmánynuk elő* I zö'eg azzal .s'ikeriilt <I» inonsl áj/n,ia, hogy Run- 1 c íiiüLi, ill a.sponl járói 1 lenfleu’iii lévén juttatott ü zenet ci 11 i t I .tIm-z, A itnogy nemzetközi játék- bon u<HJOnis kezd már föltűnni a résztvevő feleknélz wtz'a irányuló (árfMlozása ist hogy a: esetleges knhrsztrúfáérr előre leszögezzék uz ellenfél felcJössu'gét. A dómot hallgatás részijén, o.;un k <i felelősséglvúllaikLSook el-li'áiri- lá.sitra szogál, 1 Ó'I/Ikui a> őíz-udétamérnetek ed- <|jg sikeresnek muCiatkozó liaűösztó takliikáját cika.rja .szolgálni. A 1110r.vai-os./. 1 ruvaj. incidens «iKiiitán leli<“lö\é tette a, sízudófcilk számára, hogy kikerüljék a gyors vtáfloszadást a .prágai kormány javaílatára, amint OKt PirágóJbuti ♦« kétségtelenül Berlinben «Js Párisiim óhajtot­ták \oit.a. A b tvégii eu ópoi helyzetképet igy. amint franciái lapok Írják, egy eg y isme- letlenü egyer.ilet adja legjob'hOin vissza s ezt az egy ismeretient IliLlear- állásfoglalása ké­pezi. Tapogatózások különböző irá­nyokban Az. események nagy horderejére való tekin- 1 eltel <11 szembenálló felek természeteset) erős és szüntelen dipitornáoiai tevékenységet fej- teneflt ki minden ktinyban. Ugy francioran­gol,, mint német résziről határozott kérdése­ket intérz^ek a hét folyamán a legtöbb euró­pai államukhoz, is, hogy háború esetit), mi­lyen me/gtita:tá.st lanusitanának. Válaszukról biztos hi»rck nen) kerültek (nyilvánosságra. A többé kevésbé iKoiuatott sajtó azonban igy is küllőiílm/ii kombkiációkat fűz a dologhoz. \ Jamgyelországról pé'dául azt Írják a nyugati lapok, hogy londoni ill!íebékés körőkkél valló liosiszas tárgyalások után, xvirsói koMmúinyTkö- rök ki jelen let Iák volna, hogy magatairlásukaí Anglia tnogalai-lá.sához alkalmazzák. Lengyel lnva'lalos JŐsziröl ezeket a híreiket edd'g nem erősítették meg. Olaszország áKiásfogla.’ásá- ról .szintén oMc ni mondó jelen lések vannak 'forgatoni/bati'. Bórna o csehszlovák válsággal szem'ben eddig meg chelősem tairtózkodó ma - ga,!arlást taauisitott. Az olasz sajtó azonban teljes erejével támogatja és jogosnak ismeri el a sandái a-'..érne,tok és Csehszlovákiai többi nenrzeli'S'égeinek kövcleleseif. Viszont nyugati (lapok, köztük az amerikai koTtmámy szócsö­véül szolgáló ..New York Herald Tribune'1 jy, azt írják, hogy az angol kormánynak a Rómából kapott válasz alapján oka vaui azt hinni», hogy Olaszország háború esettén jé>atk':i- ratn semlegességet tan or Lama Xérne tói szag iránt. Erre követkéz lelnek Londonihain' a fél- hlvalalos rónia’- ..Giarncfe d‘Ilau’a“-nak egy fcHünéist kellő c'kkéhöl is,, mely Olaszország­ról, m’n.t o hábo us konfléktus után esetleg dor.ilő biró szerepét játszó halálomról beszél. A dönlőbirói szerep omfiilésében a semleges­ség burkolt bejelentését véli fölismerni uz an­Megkezdték a katonai szóló behívók kézbesítéséi Mit kell tudni a felülvizsgálatra kerülő ifjaknak? NAGYVÁRAD, szeptember 10. Az orvosilag felmentett ég alkalmatlan­nak talált ifjak katonai felülvizsgálatára vonatkozó intézkedések megtétele folya­matban van a nagyváradi hadkiegészítő parancsnokságon, hol azt a felvilágosítást adták, hogy a felülvizsgálatra a behivóban feltüntetett napon és órában a kolozsvári hadtest katonai kórházában (Str Vasile Gcldis) kell jelentkezni. A nagyváradiak szeptember 29., 30. és október 1., 2., 3., 4., 5. és 6. napjain jelentkeznek járások szerint. A városok előbb következnek, mint a falvak. Első napokon tehát a vá- rcdiak, aztán a központi járás, később Nagyszalonta város, azután a járás követ­kezik és igy folytatódik a felülvizsgálác Az ifjak pontosan a behivóban megjelölt időben kell jelentkezzenek, az pedig, aki tévedésből behívást nem kapott, legké­sőbb szept. 28-ig önként kell jelentkezzen. A behívók kikézbesítésén már meg­kezdték s ingyenes utazásra jogosít Ko lozsvárig. A visszautazásra Kolozsváron vasúti jegyet (foaia de drum) kell kérni a felülvizsgálati bizottságtól. A felülvizsgá­lat alatt minden ifjú maga gondoskod k ellátásáról. A jelentkezés alkalmával mindenki két fényképet hoz magával, melynek hátán a csendőrség, vagy a rendőrség igazolja a személyazonosságot. A régi orvosi fel­mentési igazolványok ugyanis érvényü­ket vesztik s a bizottság — amennyiben a felmentést fenntartja — uj igazolván3’t ad ki, melyre fényképet ragasztanak. Rejtélyes körülmények között eltűnt a párisi PARIS, szeptember 10. Egyes francia lapok szerint a szovjetkövetség párisi attaséja julius elején eltűnt és azóta senki sem látta. A tápok szerint, a: attasét három férfi kereste fel, akiknek társaságában eltávozott és azóta nem látta senki. A lapok azt hiszik, hogy a három ember a GPU embere volt, akik meg­ölték az attasét. Ü(>'1 sajtó). Mivőzt 'viszont komoly jcYk urn mutálniuk, hogy Olaszország a s/udóta-német ikérdeshen is nz ogy idő óta megszokott kö­zösséget .kívánja vállalni .W-metoiszággoj.. Nürnberg adjon választ... Pillliainuínyükig u világ érdeklődése Nürn- lierg fee fordid. Innen várnak választ uz európai helyzetei kifejező egyenlegek úM ló­kig egyetlen ismerelteinjé e: liogy Hitler mi­lyen áJCá.s'jKMVthoz. szögezi Je a válságban egyik fő érdek dl szerepét elfoglaló nAnet hi* irodalmat. TermJévzete.seri megtörténhetik, hogy Hitler nagy feszültséggel vért beszéd»,* iijr« nem «-légit: ki az eziiányu várakozást, és nem fogunk a vál-ágot egyik r.agy másik. HA GYOMRÁT ELRONTOTTA, syék azon nil egy pohár rermészetes ,,1-ERENC JOZSE1 “ keserüv-'zet. mert ez ez cmésztőcsarorna tatal­mát gyorsan fü oldja és biztosin levezeti, a bél. működé:^ c'rer.dezi. -x any.'gcierét fokozza és- friss közérzetet teremt Kérdezze meg orvosat. lányban végleg eldöntő válásait; kapni u né­met vezér é.s kancellár ki jelen léseiből. Angol és f munci a r»sz.ről láthatólag szerelnék c*!«i- segLtemá a, német birodalmi vezér Lőkiilékeny ki jelentésiéi t. Óva losan kerülik azért azt a lát. s-zatot is, mintha tfenyegeLéseikkel akarnának nyomáisít gyakoolni Xémetor.szágna. Hender­son angol nagykövet ezért korlátozza német- orsizági tevékenyéig ét arra, hogy fesztelen beszélgetésekben udja tndomásiui Anglia ál­láspontját, luafáiozott üzenettel a letidoni kormány nem operál. .Angliai a veszedelmes kéirdésb még mindijg inkább Runciman. lord révén, P. ágából akarja megközelíteni s csak ennek a kisérlelnek végleges siikerteler.i-.ége esetén szánja rá magút, hogy* Henderson nagykövet utján minder» kétséget kizáró mó­don lismláte!lesse meg Berlinben Sir John Si­mon intő kijeiént'ésieáit. Henderson minden le- holőségine el van látva uleisi tások kai. Ezt igen jól tudják Berlinben, de tisztában vannak az­zal is, ho-gy .Anglia magatartását nem kell olyam egységesnek tekintené, amdlx-entnek az erélyesnek látszó londoni hivatalos: gesztusok mulatják. A szudéta-német kérdés- népszava­zással való megoldásának indítványa, mely egyes hírek szerint Hitler ajkéi:ól feg el- hangzan'i, nen) talál egészen süket fülekre az angol körvélem1 .'When. A ,.Times1“ mulibeti' cikkei érdekes ingadozást mutatnak ebben a tekintet ben. A háború elkerülése érdekében az angol közvélemény a végtok g hajlandó mentr.'f, bár: ezen a téren is megvan a határ,, melynek túllépése Ági tapasztalatok szerint, éppen az ellenkező irányba, háborús láz to 'lendítheti át a brit közvéleményt. A diplo­máciai játék német réigj-r^l iyo*t ezek között a hatánolk közölt folyik le. melyeknek miin- den tullépése azonban közvetlen háborús ve* szede'met jeleni he t. X érne! o ns zágba n viszont szir/ői.) tudják, hogy Aug’la- belépése a há*( boru'hai talán az elmúlt hábo-'ai csoportosulá­sai! n is túllévő v'lágkoeTcót hozhat ma el* »lenük. Ez pedig oíj-an kockázat, mely a há­ború vagy béke mérlegen isi a béke javára, nyomja le, legalább pillanatnyilag a serpe­nyőt. —s­ISKOLAI HÍREK .4 székelgudi’jorhe!yi rom. kert. jőgimná.. zium igazgatósága, értesíti aiz érdekelt szülő*' két, hogy az 1938/39. iskolai év szeptember L3-lc'n nyiEk meg. Az igazgatóság ezen* nz utón' is fölhivja az igen tisztelt szülők fi* gj-ief.imét arrai, hogy mindazok a tanulók, akik­nek szülei nem laknak a városon’, csak az intemátusbain helyezkedhetnek el), ahol a kö­zölt tájékoztató szeiönt kitűnő e'liláíáisban, a leggondosabb nevelésben és a legszigorúbb felügyeletben, részesülnek. Az internátusba beiratkozott tanulóknak szeptember* 14-én délután 5 óráig kell bevonu’ntok. Szeptem­ber 15-én délelőtt 10 órakor ünnepélyen iszemitmiise, „Verni Sancte“ a plébánia temp­lomban és utána az iskolai év ünnep' ilyes, megnyitása) a főgimnázium tornacsarnokában lesz. Szapteínxbcn 16-án egynegyed 8 órakor az első regalii diákima, utána 8 ó-akor kez- «főcük a feinikis. A róni. kai. egyházközség elemi iskoláibanz Augtisrzteuin eJcani leányiskola; (Strada Ghj Cosbuc 1. számi), Mánián um elemi leányis­kola (Gailea. Kegele Ferdinand 66.), LyeeUnn elemi /fiúiskola (Strada Cogatoiceaimu 2.), Szenitpéteni elemi vegyes iskola* (Calea Ma-» rechai Foch 123.), a boiratások szeptember, 10-ián déli 12 óráig eszközJölhetők. A tanítás cs*ak szeptember 20-án kezdődik, ennék da­cára ©zoptemiber 10 éke lilán egyetlen Tanu­lót sem irhalt'Uink be. A tonévmegnyiló 3’eni Sancte szept'ember 18-án, vasárnap défatlptt 9 órakor lesz & Szent Mihály .templomban. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg« választékosabb kivitelig legolcsóbbak az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, j^iata (Jairii. ' ' J ’ w * * v '* ' *

Next

/
Oldalképek
Tartalom