Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-09 / 204. szám

1938 szeptember 9. ELLENZÉK A A vasárnapja Lene? bsx obi XXß Icy! §í.d riH táv 3S3 ffiíí 3m tßd sd ab iU3 ad Í33 Jü iv >a iv Szerényen húzódik meg a fegyvercsör- tetéstől hangos Európa válságáról szóló hírek között egy rövid ausztráliai távirati jelentés. Ez a távirat azt közli a nyilvá­nossággal, hogy az ausztráliai kormány rendelete értdmében a legközelebbi va­sárnapot „a világbékéért való imádkozás vasárnapjának“ szentelik. A rendelet ér­telmében vasárnap az összes templomok­ban különleges pompával fogják megren­dezni az istentiszteleteket. Jellemző mindnyájunk ideges hanguía- tára, hogy a mai izgalmaktól túlfűtött napokban a világhétéért imádkoznak a távoli világrész templomaiban. A lapok hasábjain nincs hely ennek a keresztényi szellemben hozott rendeletnek méltatá­sára, a vezércikkek a háború esélyeit latolgatják, a fegyverben álló Európa sor= sának intézői pedig idegfeszitő sakkjaték- kal akarják tisztázni az erőviszonyokat. Az az érzésünk, hogy ennek a távirat­nak szavai túl kellene harsogják a fegy­verkezés és kardesörtetés zaját. Európa keresztény egyházai magukévá kellene te­gyék ezt a tengerentúli akciót. Soha nem volt több okunk megrendezni a yilágbéke vasárnapját, mint most, amikor világvál­ság óráit éljük és talán egyik napról a másikra lángba borulhat körülöttünk minden. Milyen anakronizmus ilyenkor az egyén elszigetelt magánélete! Milyen semmivé törpülnek egy élet reményei, vágyai, a nyugodt öregség Ígérete, amikor a kény­szerítő körülmények fegyverbe szólíthat­ják a nemzeteket! Elgondolni is szörnyű, hogy két évti­zeddel a világháború borzalmai után fe­lelős politikusok komolyan számolnak azzal a ténnyel, hogy a helyzet komo­lyabb, mint 1914-bén volt és legnagyobb higgadtság szükséges a béke megőrzéséhez. Hittük volna 1918-ban, amikor a vérzi­vataros pokolból megmenekült tömegek végre hazatértek a családjukhoz, hogy ezeknek az embereknek az életében még háborúról merjen beszélni valaki? Az ese­mények beigazolták, hogy a mi világunk­ban nincsenek lehetetlenek, hogy az em­beriség újra és újra a hatalomért fog küz­deni, amely minden nemes érzést és kul­túrát legyőz. Minden oka meg volt a távoli vlágrész kormányf érfiainak arra, hogy figyelmez­tetést küldjenek a fegyverkező Európába: ütött a huszonnegyedik óra, amikor még visszafordulhatunk az örvény széléről. Befejeződött! a habozások ideje. Vagy visszatérünk a keresztényi gondolkozás alapjára, vagy vállaljuk a veszély vak ha­zárdjátékát és számolunk azzal, hogy rendkívüli idők rendkívüli eseményei pusztulásba dönthetnek. Hányszor dicsekszünk azzal, hogy ke­resztények vagyunk! Már a vallásból is hangzatos jelszavakat csinálunk! A dip­lomáciai tárgyalások sorsdöntő óráiban azonban elfeledkeznek a keresztény hit­ről a felelős kormányférfiak. A politikai konferenciák zöld asztalánál kinevetnék azt, aki gazdasági, vagy katonai erőre való hivatkozás helyett egyszerűen azzal érvelne: „Szálljunk magunkba Uraim! Krisztus mondotta, hogy aki fegyvert fog, fegyver által hal meg!“ Emlékezzünk csak vissza a legutóbbi genfi tanácskozá­sokra! Á diplomaták gyüléstermében új­ra megjelent egy apostol, aki röpcédulá­kon figyelmeztette a hatalmak képvise­lőit a világ hitványságára. Ezt a szegény apostolt rövidesen beszállították az őrül­tek házába a Népszövetség tisztviselői. Pedig talán lángleíkü zseni volt ez a kü­lönös férfi, aki világbékéről mert beszél­ni abban az épületben, amelyet csakugyan a viíágbéke csarnokának képzelt el WiÍ= son, 3 nagy tengerentúli teoretikus! Ismét eljutottunk odáig, hogy egy má­sik világrészből kell intsenek arra: Euró­pa. a háborúk szülőanyja. A mi biztonsá­gunkért, a mi békességünkért fograk imádkozni elsősorban ennek az idegen vi­lágrésznek templomaiban, amikor vasár­nap a világbéke ünnepét hirdetik a haran­gok. Zarándokoljunk el mi is az Isten házába. Boruljunk le alázatos hittel a ke­resztényi szeretet házában. Higyjük, hogy valaha megváltozik a világ és csakugyan felépül a ^ szivekben Isfctennek. országa, amely száműzi a gyűlöletet és csak egy parancsot ismer fe&étel nélkül valónak: Szeresd embertársadat, mint tenmagad#U IVÉGH JÓZSEF. ícr? a borbélyok vasárnapi mspsmem mtmkaszüaeíe ügyében A borbélyiparosok egy része a va lakozó vasárnapi nyitás bevezetéséi ajánlja KOLCZSVÁIt, i'Zöptamiber 8. A too:lbély.ürü!h«%iek vaiítáJrurapi':1 miunlkiaKiză - luebáiieik 'meigsHinitellésiáie voaxöillkozó kar- oiániyr-endeille[■ nyomán, keletkezety hullámve­rések. még nem; ütitek el. A horirély üzletek vasármaipi aryiittásániak megengedése két táibo1’1- <ra osztotta' a! körbe!y okai .<► ez « bét tábor mosi eír ős harcot folytat egymással. Miután a. munkaügyi hatóságok mem voliak tisza­iban azzaili, hogy a) többséginek mi a ivéleam- - ínyé., eteeudellltfk a horbélrváparosok szavazó’ j «árt. Egy h/étl'tell ezelőtt a. kolozsvári m unka- j ügyi felügyelőség féühiivtla ai váró« területén j Iparengedéllyel működő összes (borbély''iparo- i sokad, jelenijesiek meg a munkaügyi felügye- lőslés hivatalában és adják jegyzőkönyvibe: ! helyeslik, vagy ellenzik a) vaisárnajpi nyitást. I Kolozsvár város berüilebén jelenleg százöl- . vem 4x>rbléJJjii|piaíro® 'miüiködik. A (miumkaJügyi felügyelőség fedih'ivásiátá eddig) sczázhusiz ipa- I rois adta jegyzőlkxjöiyfvtbe véleményét. Értesiü- ' lestünk sízierúimt a iviaisámia|pú nyitás vagy zá­rási kérdésié ezzel a szavazassad nem' dőlt el*. Sóikkal töibben vanínak ugyanis azok m bor béllyiipai-o-iok, akik a nyitásit1 eOILeozák, mint atzok a Tcüilvárosá borbélyok, akik azit htun- gozitiaibják, hogy üiztebeik (vasárnapi zárása tönk' ebeimmé ökot. A vélemények tehát meg- , oszlanak s ennek klökestkez tétben a borbély- iparosok közötti; ej kritikus kérdés megoldá­sára vonalközökig uj megoOdásii terv merült fel. A bo<ibülyiipairosok, úgy 'amint Francia­országbaa. érvéaiybein van, az úgynevezett váltakozó rendszert akarják életbe léptetni, azt, hogy asz üzletek fele az egyik vasárnap, a másik fele a következő vasárnap tartson nyitva. Így műiden borba tyip áros arak szabad ilenjne a hónap két vasárnapja. Ez a megoldás nem rossz és a közönség­nek nincs kifogásokéi valója raijila. A borbé­lyok azt tertveJziik, liogv mindem hét szom­batján. a Iriirlajpoik utján, közliik azoknak a Ixxnbéliymühelyékaiek a nevét, amelyek va- j sá;«majp a. (közönség rendelkeziéskfre áldanának. J A megoldási tervet azonban a munkások I élénken kifogásolják. A munkások nem haj- ! landök lemondani két vasárnapijukról. mert i ez régi. elveik feladását jetenitené. ÜCSfClI — i liÜSii üCil c|| filial |c|ici|ir A cérnaisSii vithsmosüze mek mérnökének és menyasszonyának tragédiáin BUCUREŞTI, szeptember 8. Megrendítő öngyilkosság történt Cer- nauitiban, hol1 egy fiatal jegyespár esküvője napján megmérgezte magát. Caiman Z Inzer 3y éves villamos üzemi mérnök néhány hónap óta jegyben volt Aizikovici Cellái 24 éves leánnyal, és szer­dára tűzték ki, az esküvő megtartását. Az egybegyüDf násznép azonban hiába várt a fiatall párra Keresésükre indultak s holtan találták őket a mérnök laká­sán. Az orvosi vizsgálat megállapítása szerint jódimMurába kevert ciankálit ittak. Há­rom búcsúlevelet hagytak, hátra, mely­ben ai vőlegény közli, hogy gyógyíthatat­lan betegsége miatt öllé meg menyasz* sízonyáü és dobta el* az élle..ét magától. A fiatalember az esküvő elölt közölte betegségét menyasszonyával. Lei kiismer ef jurda­lásAt érzett és hozzátette, hogy szégye­nében megmérgezi magát. A szerelmes leány erre elhatározta, hogy ő is kö­veti a halálba. Az öngyilkosság hire érthető megdöbbe­nést keltett a városban. AtfcölfOztQnk Calea flarcclaaf focb 4. szán alá!! EUDÖLF MOSSE S» A. hirdetési vállalat fiókja. Telefon: 14—11. Módosítják a CFR-gépkocsik szállítási tarifáját BUCUREŞTI, szeptember 8. A közlekedésügyi miniilsizléiium és a. OFR vezé'j'igazigjalUóságia között megeg5reziés; jlöüt íéto'e az orsziigntülkon géjpkoesival lörU-hő áru- és sízemélyszálSliillásrp vonatkozóan. Az egyez­ményt Müheáil! Gbeltnegeaniu közlíekedésügyí miiuiszter és Ioau Maicoived CF'R weserigiaizga- tó most Írták állá. Az egyezményhez kimu­tatási vein csatolva, meiHy részletesen sorolja fel a GFR gépkocsiforgalom számára áten- giedéht! orsz'águitaíkait ® ugyanakkor azt d« le­szögezi, hogy niódas'iiani kelt a' jelenlegi gép- kocsiszálUtási dijakat. A kimutatásiban sze re plő orsizlágőüaikoini összesen csupán 2500 tkm. utón közlekednek GFR kocsik s 5072 km. ut romáinnaji gépkocsi Sízállüítótá.’Saságok részére van fenntartva. A CPR az országútiak kihasználásáért 350 millió lej előleget folyó­sított a földművelésügyi minisztériumnak. Letelepedni engedető! ad APessziniában az olasz kormány a kiotasltott zsidóknak RÓMA, szeptember 8. A Havas-ügynökség jelentése szerint, az olasz kormány meg fogja engedni az Olaszországból és a gyarmatokról kiutasí­tott zsidó állampolgároknak, hogy Abesszíniában telepedjenek le. FlQiipoEclkkclf után nem szedhetnek criCkadOl a városi tanácsok Eivi jelentőségű döntést panasza KOLOZSVÁR, szeptember 8. Az uj közigazgatási törvény a közsé­gek háztartási mérlegének megerősítése érdekében több uj intézkedést léptetett' életbe. így többek között azifc is, amely felhatalmazza az egyes törvényhatóságo­kat, hogy a területükről kivitt, Uéetőleg a terü­letükön áthaladó iparcikkekre és élel­miszerekre úgynevezett értékadót lép­tessenek életbe. A közigazgatási 'törvénynek e rendelke­zése alapján aztán a városok, hogy jö­vedelmeikéit emeljék, sürgősen megkezd« hoztak a szeszgyárosok ügyében I fék az éntékadó beszedését, ami bizonyos i mértékben hozzájárult a drágaság eme- I léséhez is, mert természetszerűleg a , piacon az egyes árucikkek a kivetett értékadó arányában emelkedtek. Beszterce város tanácsa kissé túllőve a» célon, értékadót vetett ki a város terüle­tén levő szesz- és likörgyárak gyártmá­nyai után is. A besztercei szesz;- és likörgyárosok azonban, ezt! az értókadót igazságtalan­nak találták, mert az 1932-ben életbe léptetett monopoltörvény kimondotta, hogy a monopolcikkeket az állom által megállapított adókon kívül semmi más illeték nem terheli. Ezért aztán a besz­tercei tanácsnak & monopolcikkekre ki« vetett értékadóra vonatkozó határozatát a kolozsvári közigazgatási táblához fe­llebbezték meg. Az Ítélőtábla dr. Lupu Pompei köziigazgatási táblai elnök elnök* lete átállt tegnap tárgyalta a felebbezést. A besztercei városi tanács képviseleté­ben jelen levő városi ügyész; a tárgyalá­son azt fejtegette, hogy a tanácsnak joga volt a monopoteikkek után is értékadót kivetni annál is inkább, mert a közigaz­gatási törvény csak ai mu.lt évben lépett érvénybe s ennek zárórendelkezése ki­mondja, hogy az előbbi törvények ér­vénytelenek és felhatalmazza a városi tanácsot arra, hogy minden iparcikket és élelmiszert értékadóval terheljen meg Ezzel az érveléssel szemben a beszter­cei szeszgyárosok és 1 ikörkereskedők elő­adták, hogy a monopoltörvény pedig' haltározottan megíMltja, hogy a monopol- cikkeket az állami adókon kivüj más községül illetékekkel is megterheljék Az érdekeit felek előadása után a közigazgatási tábla helyet adott a felebbezésnek és megsemmisítette Besz­terce város tanácsnak azt a határoza­tát, mely a monopolcikkekre értékadót vetett ki. A határozatnak az az indokolása, hogy az 1932-ben életbelép teteti monopoltör­vényt semmi; más törvény, igy a közigaz* gaitási törvény sem helyezte hatályon kívül' s igy ennek most is érvényben van az a rendelkezése, mely a monopolcikkek­nek községi illetékkel való megterhelését határozio'tiialn megtiltja. Leiarfözfatiah Dralláhan egy «zeiîiânîos „ssieniâf©“ par^Sîio! BUCUREŞTI, szeptember 8. A brailiai rendőrség letartóztatta Vasile Simion földművest, aki azzal ámította a parasztokat, hogy a mezőről jövet ,,isten képét“ látta egy kutban. Kihallgatása során beismerte, hogy vallási mozgalmat akart indítani. Átadták az ügyészségnek. Felgyújtották Manolescu-Strunga volt miniszter termését. Bucurestiből jelentik: Manolescu-Strunga dr. volt miniszter io« manmegyei birtokán tűz ütött ki. A tüzet — mely Manolescu-Strunga dr, egész ideá termését elpusztította; — gyújtogatás okozta. A gyújtogatok kéz re ke ütésé re széleskörű eljárás indult. A kár több, mint egymillió tej. Ismertető az iparosok mestervizsgáiról s OtmutátO iparoson 6$ miffiliäSÄ si ám ára a tanomé szegődtetésére, segédi és mes- teri vizsgákra, iparengedély elnyerésére vonatkozó tudnivalók, az összes szüksé­ges kervényformulákkal, valamint a ké­pesítési vizsgák anyaga, általános kér­dések és válaszok, szerszámok, nyers­anyagok és szakkifejezések, román és magyar nyelven, munkiaköltségelöirány­zatok és leírások. Ára 30 lej és kapható az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj* Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre 35 lej pénz vagy postabélyeg beküldése ellené» ben szállítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom