Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-04 / 200. szám

I9 3H nzcptcmhcr to ELLENZÉK t > lobeMEUI Törvénykezés Épül Pariskönyvíárvárosa Rovatvezető :DR. KÖVLSS IS IVÁN I DKKil ,1 IN ES NOTARTÁS. HYmu'S- vari ítélőtábla No. C. 111. 1524 397.1 A törvényszék a lüi/a.slelokel hat hónapi"1 ágytól ős as/la.i.ól elválás/tolta s ugyan akkoi arrai kötelezte a lorjet, hogy fe Eb­be/, és re való tekintet nőikül havi 100 h-j ideiglenes lartá.sctijaií li/.essen feleségének. A vasutas törj ai baitáirozatoti felebbezéssol támadta meg a/ja', hogy felesége nein méltó a tarlósra, mert a házasságkötés után nem akart Lúgosról: Temesvárra költözni vole, mikor a CKR áthelyezte. Az asszony egyébként nyilvánosan kije­lentette, hogy ..nem szeretlek!“ Erdek- böl ment férjébe/', aki ellen bántalmazás mi-alt bűnügy: feljelentést 'tlett, a bűnügyi tárgyaláson «izomban a férj viszonvádaít! emelt és ai bíróság a panaszos feleséget Ítélte el. A tárgyalás során az asszony többször kifakadt férje ellen: „Anyám kényszeritett a házasságra!“ „Nem aka­rok élni vele!“ Ezek a kijelentések a bűnügyi tárgyalás jegyzőkönyvében is fel vannak tüntetve. A válóper során pe­dig megállapítási nyert, hogy a<z asszoiny szállodában és hasonló helyeken járt és meg nem engedett módon viselkedett. A tényállás laidatainak figyelembevétele mellett az Ítélőtábla leszögezte, hogy nem liebet ideiglenes tartásdij fizetésére köte­lezni a férjet, ha a felleség a kötelező hitvesi hűség megsértésével, becsületes asszonyhoz nem méltó viselkedést tanú­sít. Ezzel aiz indokolással az ítélőtábla elutasította az asszonyt ideiglenes nőfcar- t'ás iránti kérelmével. BIRTOKBAHELYEZÉS. (Kolozsvári ítélőtábla No. C. II. 682—937.) Az ag- rárbiziottság birtokba helyezte Oroszidecs községet, igy nem lehet az Optkv. 320. paragrafusára hivatkozni az elöljáróság­gal szemben. A birtokba helyez és ugyanis az iiíebékes hatóság áltál? hozo*t végrehajt­ható törvényes határozat alapján tör­tént, igy aiz Op'Bkv. 339. paragrafusa ér­telmében nem llehet szó birtokháborítás­ról. FIZETÉSKÉPTELENSÉG. (Kolozsvá­ri Ítélőtábla No. 1078—937.) A csődtör­vény 248. paragrafusa alapján tárgyalás nélkül csupán akkor lehet csődöt elren­delni, ha kereskedőről van szó és a kér­vényből: a követelés létezése és fizetések beszüntetése — fizetésképtefernség nyilván­való. A hitelező cég kérvényéhez két vál­tót csatok, melyek közül asz egyik óvás­ra került. így igazolta 4000 lej követelé­sét. Ugyanakkor azt is igazolta, hogy kielégítési végrehajtást vezetett az adós elfen. Az Ítélőtábla megáMapitása szerint az óvás még nem jelenti a fizetések be­szüntetését, midőn kisebb összegről — 4000 tejről — van szó. Ami pedig a ki- elégitési végrehajtás foganatosítását iga­zoló járásbirósági, iratot illeti, ebből nem tűnik ki>: mikor történt a végrehajtás fo­ganatosítása.' s utólag az érdekeit hitele­zők is bejelentették, liotgjy a végrehajtást tárgytalannak tekintik. A csődnyitó ha­tározatot ezért az Ítélőtábla szerint meg kelIOUt! semmisíteni. ÖRÖKÖSÖDÉSI ILLETÉK. (Temes­vári ítélőtábla Fisc. II. Nő. 181—937.) Az örökösödési illetéket megállapító pénzügyi határozat elten a feleség jog­orvoslatot nyújtott! be azon az alapon, hogy eáhunyt férje nevén álló vagyon közszerzemény volt, igy csak feiét lehet örökösödési illetékkel terhelni. A tör­vényszék azzal utasította eűi a kóréhnek hogy a közszerzeményre vonatkozó ma­gánjogi intézkedéseket nem lehet adó­ügyekben alkalmazni. Az Ítélőtábla nem fogadta el a törvényszék indokolását. Ál­talános adózási elv szerint — állapította meg a tábla — nem tehet idegen vagyon után adót kivetni. A közszerzemény megosztása a házasságnak a haláleset : alytari történt megszűnése után joggal követelhető, igy a túlélő házastárs részét nem lehet örökösödési illetékkel terhel­ni. A köz szerzeményre vonatkozó magán­jogi szabállyá egyébként semmiféle adó­törvény nem helyezte hatályon kívül, "igy örökösödési- ügyekben is szem előtt kell tartani. JOGGYAKORLAT. A vízjogi törvény 63. szakasza értelmében a közmunkaügyi miniszter állapítja meg a vízrendezési munkálatokkal okozott kár mennyiségét'. A miniszter határozatával elégedetlen fél) kártérítési igényével a rendes bíróság­Egy nap a kontinens legnagyobb könyvtárában PÁK IS, szeptember hó. A Louvois-tér szinte áhiratos csendjét hetek óta súlyos csákányütések zaja vál­tói in tel. Hgy é)si ház szürke terméskőfa- lait bontogatják, amelyet a bibliothéque Nationale, a gondolat Franciaországának büszkesége vásárolt meg, régóta esedékes terjeszkedése céljából. Az a hatalmas épülettömb, melyet négy utca határol, akár maga az óriási könyv­tár, melynek nem egységes gondolat szü­lötte, hanem, mint minden, az időkkel dacoló intézmény, szerves történelmi fej­lődés eredménye. Egyik legfontosabb szárnya, a XIII. Lajos korabeli építkezésnek (kő és vörös tégla) valóságos remeke, a Tuboeuf-palo­ta. Gazdája lázas telekspekuláció idején | építtette, a Palais-Royal lős/.omszédságá- b.tn. Alig volt készen, kártyán elnyerte tőle Mo/.arin bíboros. A hatalmas államférfi lakott itt, mi­előtt a királyi palotába küLtüzött volna. XV. Lajos idejében a Compagnie des In­des költözött ide, majd hetven éven át (1724—1793) a Tőzsde ülésezett benne. Világos, hogy ilyen felhasználás mellett a főépületek távolról sem felelhettek meg könyvtári feladatuknak. Arról nem Is szólva, hogy mint „szerves lény“, a „Na­tionale“ nőttön-nő és hova-tovább elke­rülhetetlenül olyan öregedési tüneteket mutat, melyeket az eddigi lokális keze­léssel eltüntetni lehetetlen. Ahol Kleopátra nyugszik Julien Cain igazgató a sorvadásnak in­dult organizmust komoly, fiatalító kú­rának vetette alá. Úgy az intézmény, mint a közönség előnyére. III. Napoleon annakidején Labrouste építésszel ugyan másfélmillió kötetet befogadó raktárakat emeltetett, ámde a lefolyt hetven eszten­dő folyamán évenként körülbelül 35 ezer újabb nyomtatvány érkezett, vagyis közel két és félmillió! A kincseket érő inkunabulák, rézkar­cok, miniatűrök, ősrégi kéziratok s más efféle gyűjtemények rendszertelen felhal­mozódása, a rohamosan gyarapodó köny­vek mind nehézkesebb kezelése — mely évről-évre több fizikai erőt követelt az alkalmazottaktól, akik viszont csak a há­ború rokkantjai közül kerülhetnek ki —, már önmagában is elodázhatatlanná tette az erélyes műtétet. De másrészt a kezdetleges világítás (a raktárakban) télidőben csak délután há­rom óráig engedte meg a könyvek kiszol­gáltatását. Télen-nyáron hat órakor zár­ni kellett az olvasótermet, holott! a kuta­tók jórésze csak akkor jut szabad időhöz. Végül, az immár megoldott világítási problémán kivülí — nemsokára esti Gz óráig maradhatunk a „Nationale“-ban — súlyos tűzveszéllyel fenyegetett az arány­lag kezdetleges fűtési rendszer: harminc­két, még 1875-ből származó, melegfejlcsz- tő-készülék. A Vivienne-utcára nyitó kert — mely­ben állítólag Kleopátrának, Egyiptom ki­rálynőiének hamvai nyugszanak — hosz- szában mát épül az uj thermális központ, mely nemcsak a tűzbiztonság, de a higie­na és a munka megkönnyítése szempont­jából is üdvös reformot jelent. Nem célom a temérdek intézkedést felsorolni, mely ajz évente növekvő könyv- és folyóirat-áradat megfékezésé­re, csatornázására szolgál. Közel húszezer ládányi újság költözött például az uj Ver­sailles! napilapraktárba. De kétségtelen, hogy a szomszédos Louvris-teret környe­ző ingatlanoknak lassú, tervszerű meg­szerzése belátható időn belül Páris szivé­ben a szellem uj negyedét fogja megte­remteni, melyet a Louvre, a Comédie Î Francaise, a Palais-Royal és a Bibliathe- I quet Nationale fognak diadalmasan ha- ‘ tárolni. Női törzsvendégek Nem hiszem, hogy ez a földrajzi fej­lődés a „Nationale“ változatos, de meg­rögzött faunájában észlelhető változáso­kat idéz majd elő. Ez a fauna, mint azt 35 éves megfigye­lés alapján kétségen kívül megállapíthat­tam, három főfajtába osztható: a kérész- életüek, a törzsvendégek és az őslakók. A kérészéletű rendesen vidéki, külföldi, vagy olyan párisi műkedvelő, aki csak azért fordul meg a hatalmas, Verne Gyű- la-sGlusu kupolateremben, hogy odahaza eídícseke-dh essék: dolgoztam a „Nadona- le"-ban, a kontinens vezető könyvesházá­ban. Könnyen felismerhető félénk, zavart magatartásáról, ideges futkosásáról, túlzott udvariasságáról és arról, hogy nem szűnik meg kérdezősködni. Gyakorlat híján kép­telen. eligazodni a tudomány e labirint- szerű csarnokában, melynek egy félévez­redre visszatekintő könyvrengetegei meg­félemlítik, megszéditik az avatatlant. Vé­gül, vérmérséklete szerint, sértődötten, dühösen, vagy megállaz ottan távozik., anélkül, hogy akár egy kötetet is szem­ügyre vehetett volna. A törzsvendégek zöme, a közhit elle­nére, jóval innen van a harvanom. S a fia­talok között sok a nő. Legalább ötven százalékuk szemrevaló és elegáns. Első pillantásra megkülönbözteti köztük az avatott szem a divatos regényírók: titkár­nőit, akik a mester legújabb regényéhez keresnek „alapos“ dokumentációt, leg­hoz fordulbalt. (Kolozsvári ítélőtábla No. G. III. 441—937.). — Bűnügyekben az ujrafelvételi kérelmet az I. bírósághoz kell intézni, mely a? uj Bprts. 504. pa­ragrafusa értelmében hozza meg határo­zatát. (Temesváré ítélőtáblái P. 5225— 938.). — .Az aüJsóbiróság álltai elkövetett súlyos ténybeli tévedés bizonyítására elég a felülvizsgálati bíróság előtt pontosan megjelölni az ügycsomóban levő azt a bizonyítékot, melyből nyilvánvaló, hogy téves következtetés, vagy nyilvánvalóan téves értelmezés történt. (Kolozsvár ítélő­tábla No. C. III. 1259—937.). — „Köz­vetlen“ feljelentés esetén az ítélőtábla 1 többször másod-harmadkézből össze­kompilált kézikönyvekben. (Ami nem akadályozza majd a naiv olvasót, hogy el- álmélkodjék a szerző „meglepő történel­mi tudásán“. Harminc éven felüli nem akad közöt­tük. Dekolltált ruhájuk, finoman festett ábrázatuk, fesztelen csevegésük és erős parfőmjük nincs ínyére az őslakóknak, akik szívesen lepisszegik őket, szokottnál is hangosabb eszmecsere esetén. Sokkal türelmesebbek e barknglakók a doktori értekezések felett izzadó höl­gyek iránt, akiknek biztos ismertető jelei: kevés rizspor, platinaszerü hajzat, villogó szem és abszolút némaság. Az idegen diáknők éppen ilyen hallgatagok, csak a ruházkodásuk bizarrabb néha. Három éve hónapokon át láttunk egy beyrouthi egyetemi hallgatónőt, a klasszikus sziriai viseletben (ruha és kendő egyben), min­den nap más, rikító színben — hol túli- piros, hol hupikék vagy sáfrány — való­ságos papagáj módjára. De a legnagyobb megbotránkozást egy nagy szomszéd ál­lambeli hölgy váltotta ki, aki golf-nad­rágban lépett a szentélybe . . . Az őslakók Sok a papi látogató. Minden felekezet- beli. Tonzurás szerzetesek, félmeztelen lá­baik (saruban) kivildan a fehér vagy bar­na daróccsuha alól. Világiak, kiknek szen­vedélyük a cimertan és a régészet. Szá­mos clergy-man, merev gesztusokkal, ap­csupán abban az esetben foglalkozhat a bűnösség kérdésével, ha a törvényszék felmentő Ítéletet hozott) és az ügyész maga is felmentést indítványozott. (Ko­lozsvári ítélőtábla No. P. 976—937.). — Férj s feleség magánúton szabadon meg. álBapodhflftnak a nőtartásra vonatkozóan s erről az asszony lemondhat. A házas­felek megegyezését azonban közjegyzői okiratba kelj foglalni. (Ktoibzsvári Ítélő­tábla C. rí. 1090—937.). — A Pprts. 2. paragrafusának 3. pontja hatályon kívül | van helyezve. A perérték irányadó a köz- ! intézmények és tisztviselők közötti pe- j rekben. 1 ró fekete zakóban. A keleti, szír, örmény, kopt, stb. talárok közt ki sem ismeri ma­gát az ember. Az őslakókat zajtalan mozgásuk, disz­krét, szerény magatartásuk és sürgő-for­gó elfoglaltságuk jellemzi. Kopasz, fázós, reumás öregek, sokszor kánikulában is a nyakuk köre csavart kendővel, körmül- nek, olvasnak, kutatnak szakadatlanul, újévtől Szilveszterig, a zöldernyős lámpák tövében; elsőnek érkeznek és utolsónak távoznak. Szinte már hozzátartoznak a bútorzathoz. Akad köztük, aki egy emberöltő óta dolgozik, csak a jó Isten a tudója, micsoda furcsa művön, szótáron, bibliográfián, népmesegyüjteményen, anélkül, hogy, akadna teremtett lélek, aki ismerné kilé­tét, címét, foglalkozását, ambícióit! És a különcök . . . Nem hiányozhatnak, természetesen,’ ebből a faunából a különcök, a csodabo­garak sem. A Herkules-termetü egykori fakereske­dő, aki máról-holnapra a bizánci lósport tanulmányozására vetette magát és azzal szórakozott, hogy szivarokat dobott az őröknek — az asztal alá! Kánikula idején is feszes gallérral, zsakettban, villain ne­héz mal’aclapóval jött s oly hangosan diskurált, hogy mindenki sietve menekült a közeléből. Kellemetlen vis-á-vis az örökké neve­tő kis öreg, akinek vidámsága igazán nem ragadós, mikor komoly munkában aka­dályoz. Semmivel sem előnyösebb a nyu­galmazott ezredes szomszédsága: vala­hányszor érdekes dologra bukkan, örö­mében nyeritésszerü hangot hallat. Saj­nos, állandóan tesz ilyen ragyogó felfe­dezéseket. Még folytathatnám igy néhány hasá­bon át . . . De nem hagyhatom szó nélkül azt az egyébként kiváló magyar jogászt, akiről a rossz nyelvek azt suttogták, hogy Pa- pinianusnak világos fejtegetései képezik egyetlen táplálékát, olyan áttetsző a bőr beesett orcáján. örökös háborúságban élt az alkalma­zottakkal. Kapunyitás után félperccel kezdte maga körül felépíteni pandekták- ból, méteres, tizkalós középkori fólián- sokból az ő külön Maginot-vonalát. A teremszolgák bizonyára még ma is emle­getik ... a. s. 300 százalékos kiadástöbblet a szovjet hadi iparában MOSZKVA, szeptember hó. Szverev pénzügyi népbiztos, a Szovjet­unió Legfelső tanácsa előtt a napokban beszámolt az 1938. évi államháztartásról A bevételi oldalon — mondotta — az egyenes és közvetett adókból' származó bevételek erős emelkedést mutatnak. A kiadás oldalon megnövekedtek az ipari és gazdasági beruházási kiadások, ame­lyek iái múltév,ji 39 milliard rubellel szem­ben ez évben 47 milliárd rubelt tesznek ki, vágyás a költségvetés 40 százalékát. Különösen emelkedtek a hadiipari és a felszerelési ipari beruházási kiadások. A nehézipari beruházások 6.9 milliárdot, a feliszerelési iparban 7.4 milliárdot, a közlekedési iparban 6 milliárdot tesznek ki. A hadseregre és a hajóhadra szánt kiadások a tavalyi 20 milliárddal szem­ben azi idei költségvetésben 27 milíiárdra emelkednek. Ez az összeg az 1936. év­hez viszonyítva százszázalékos. 1935. év­hez viszonyítva pedig 300 százalékos emelkedést jelent. A belügyi népbiztos­ságnak előirányzott kiadások is elérik a multvéinek közel kétszeresét. Az adók hatalmas emelését Szverev az­zal indokolta, hogy „még sohasem fenye­getett olyan közelről és olyan komolyan a háború, mint jelenleg“. A népbiztos kijelentette, hogy Japán kihivó magatar­tást tanusit a távolkelleti határvidéken. Hozzátette, hogy japán katonai köröknek az a törekvése, hogy háborút idézzenek elő Japán és a Szovjetunió között. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom