Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-04 / 200. szám
I9 3H nzcptcmhcr to ELLENZÉK t > lobeMEUI Törvénykezés Épül Pariskönyvíárvárosa Rovatvezető :DR. KÖVLSS IS IVÁN I DKKil ,1 IN ES NOTARTÁS. HYmu'S- vari ítélőtábla No. C. 111. 1524 397.1 A törvényszék a lüi/a.slelokel hat hónapi"1 ágytól ős as/la.i.ól elválás/tolta s ugyan akkoi arrai kötelezte a lorjet, hogy fe Ebbe/, és re való tekintet nőikül havi 100 h-j ideiglenes lartá.sctijaií li/.essen feleségének. A vasutas törj ai baitáirozatoti felebbezéssol támadta meg a/ja', hogy felesége nein méltó a tarlósra, mert a házasságkötés után nem akart Lúgosról: Temesvárra költözni vole, mikor a CKR áthelyezte. Az asszony egyébként nyilvánosan kijelentette, hogy ..nem szeretlek!“ Erdek- böl ment férjébe/', aki ellen bántalmazás mi-alt bűnügy: feljelentést 'tlett, a bűnügyi tárgyaláson «izomban a férj viszonvádaít! emelt és ai bíróság a panaszos feleséget Ítélte el. A tárgyalás során az asszony többször kifakadt férje ellen: „Anyám kényszeritett a házasságra!“ „Nem akarok élni vele!“ Ezek a kijelentések a bűnügyi tárgyalás jegyzőkönyvében is fel vannak tüntetve. A válóper során pedig megállapítási nyert, hogy a<z asszoiny szállodában és hasonló helyeken járt és meg nem engedett módon viselkedett. A tényállás laidatainak figyelembevétele mellett az Ítélőtábla leszögezte, hogy nem liebet ideiglenes tartásdij fizetésére kötelezni a férjet, ha a felleség a kötelező hitvesi hűség megsértésével, becsületes asszonyhoz nem méltó viselkedést tanúsít. Ezzel aiz indokolással az ítélőtábla elutasította az asszonyt ideiglenes nőfcar- t'ás iránti kérelmével. BIRTOKBAHELYEZÉS. (Kolozsvári ítélőtábla No. C. II. 682—937.) Az ag- rárbiziottság birtokba helyezte Oroszidecs községet, igy nem lehet az Optkv. 320. paragrafusára hivatkozni az elöljárósággal szemben. A birtokba helyez és ugyanis az iiíebékes hatóság áltál? hozo*t végrehajtható törvényes határozat alapján történt, igy aiz Op'Bkv. 339. paragrafusa értelmében nem llehet szó birtokháborításról. FIZETÉSKÉPTELENSÉG. (Kolozsvári Ítélőtábla No. 1078—937.) A csődtörvény 248. paragrafusa alapján tárgyalás nélkül csupán akkor lehet csődöt elrendelni, ha kereskedőről van szó és a kérvényből: a követelés létezése és fizetések beszüntetése — fizetésképtefernség nyilvánvaló. A hitelező cég kérvényéhez két váltót csatok, melyek közül asz egyik óvásra került. így igazolta 4000 lej követelését. Ugyanakkor azt is igazolta, hogy kielégítési végrehajtást vezetett az adós elfen. Az Ítélőtábla megáMapitása szerint az óvás még nem jelenti a fizetések beszüntetését, midőn kisebb összegről — 4000 tejről — van szó. Ami pedig a ki- elégitési végrehajtás foganatosítását igazoló járásbirósági, iratot illeti, ebből nem tűnik ki>: mikor történt a végrehajtás foganatosítása.' s utólag az érdekeit hitelezők is bejelentették, liotgjy a végrehajtást tárgytalannak tekintik. A csődnyitó határozatot ezért az Ítélőtábla szerint meg kelIOUt! semmisíteni. ÖRÖKÖSÖDÉSI ILLETÉK. (Temesvári ítélőtábla Fisc. II. Nő. 181—937.) Az örökösödési illetéket megállapító pénzügyi határozat elten a feleség jogorvoslatot nyújtott! be azon az alapon, hogy eáhunyt férje nevén álló vagyon közszerzemény volt, igy csak feiét lehet örökösödési illetékkel terhelni. A törvényszék azzal utasította eűi a kóréhnek hogy a közszerzeményre vonatkozó magánjogi intézkedéseket nem lehet adóügyekben alkalmazni. Az Ítélőtábla nem fogadta el a törvényszék indokolását. Általános adózási elv szerint — állapította meg a tábla — nem tehet idegen vagyon után adót kivetni. A közszerzemény megosztása a házasságnak a haláleset : alytari történt megszűnése után joggal követelhető, igy a túlélő házastárs részét nem lehet örökösödési illetékkel terhelni. A köz szerzeményre vonatkozó magánjogi szabállyá egyébként semmiféle adótörvény nem helyezte hatályon kívül, "igy örökösödési- ügyekben is szem előtt kell tartani. JOGGYAKORLAT. A vízjogi törvény 63. szakasza értelmében a közmunkaügyi miniszter állapítja meg a vízrendezési munkálatokkal okozott kár mennyiségét'. A miniszter határozatával elégedetlen fél) kártérítési igényével a rendes bíróságEgy nap a kontinens legnagyobb könyvtárában PÁK IS, szeptember hó. A Louvois-tér szinte áhiratos csendjét hetek óta súlyos csákányütések zaja váltói in tel. Hgy é)si ház szürke terméskőfa- lait bontogatják, amelyet a bibliothéque Nationale, a gondolat Franciaországának büszkesége vásárolt meg, régóta esedékes terjeszkedése céljából. Az a hatalmas épülettömb, melyet négy utca határol, akár maga az óriási könyvtár, melynek nem egységes gondolat szülötte, hanem, mint minden, az időkkel dacoló intézmény, szerves történelmi fejlődés eredménye. Egyik legfontosabb szárnya, a XIII. Lajos korabeli építkezésnek (kő és vörös tégla) valóságos remeke, a Tuboeuf-palota. Gazdája lázas telekspekuláció idején | építtette, a Palais-Royal lős/.omszédságá- b.tn. Alig volt készen, kártyán elnyerte tőle Mo/.arin bíboros. A hatalmas államférfi lakott itt, mielőtt a királyi palotába küLtüzött volna. XV. Lajos idejében a Compagnie des Indes költözött ide, majd hetven éven át (1724—1793) a Tőzsde ülésezett benne. Világos, hogy ilyen felhasználás mellett a főépületek távolról sem felelhettek meg könyvtári feladatuknak. Arról nem Is szólva, hogy mint „szerves lény“, a „Nationale“ nőttön-nő és hova-tovább elkerülhetetlenül olyan öregedési tüneteket mutat, melyeket az eddigi lokális kezeléssel eltüntetni lehetetlen. Ahol Kleopátra nyugszik Julien Cain igazgató a sorvadásnak indult organizmust komoly, fiatalító kúrának vetette alá. Úgy az intézmény, mint a közönség előnyére. III. Napoleon annakidején Labrouste építésszel ugyan másfélmillió kötetet befogadó raktárakat emeltetett, ámde a lefolyt hetven esztendő folyamán évenként körülbelül 35 ezer újabb nyomtatvány érkezett, vagyis közel két és félmillió! A kincseket érő inkunabulák, rézkarcok, miniatűrök, ősrégi kéziratok s más efféle gyűjtemények rendszertelen felhalmozódása, a rohamosan gyarapodó könyvek mind nehézkesebb kezelése — mely évről-évre több fizikai erőt követelt az alkalmazottaktól, akik viszont csak a háború rokkantjai közül kerülhetnek ki —, már önmagában is elodázhatatlanná tette az erélyes műtétet. De másrészt a kezdetleges világítás (a raktárakban) télidőben csak délután három óráig engedte meg a könyvek kiszolgáltatását. Télen-nyáron hat órakor zárni kellett az olvasótermet, holott! a kutatók jórésze csak akkor jut szabad időhöz. Végül, az immár megoldott világítási problémán kivülí — nemsokára esti Gz óráig maradhatunk a „Nationale“-ban — súlyos tűzveszéllyel fenyegetett az aránylag kezdetleges fűtési rendszer: harminckét, még 1875-ből származó, melegfejlcsz- tő-készülék. A Vivienne-utcára nyitó kert — melyben állítólag Kleopátrának, Egyiptom királynőiének hamvai nyugszanak — hosz- szában mát épül az uj thermális központ, mely nemcsak a tűzbiztonság, de a higiena és a munka megkönnyítése szempontjából is üdvös reformot jelent. Nem célom a temérdek intézkedést felsorolni, mely ajz évente növekvő könyv- és folyóirat-áradat megfékezésére, csatornázására szolgál. Közel húszezer ládányi újság költözött például az uj Versailles! napilapraktárba. De kétségtelen, hogy a szomszédos Louvris-teret környező ingatlanoknak lassú, tervszerű megszerzése belátható időn belül Páris szivében a szellem uj negyedét fogja megteremteni, melyet a Louvre, a Comédie Î Francaise, a Palais-Royal és a Bibliathe- I quet Nationale fognak diadalmasan ha- ‘ tárolni. Női törzsvendégek Nem hiszem, hogy ez a földrajzi fejlődés a „Nationale“ változatos, de megrögzött faunájában észlelhető változásokat idéz majd elő. Ez a fauna, mint azt 35 éves megfigyelés alapján kétségen kívül megállapíthattam, három főfajtába osztható: a kérész- életüek, a törzsvendégek és az őslakók. A kérészéletű rendesen vidéki, külföldi, vagy olyan párisi műkedvelő, aki csak azért fordul meg a hatalmas, Verne Gyű- la-sGlusu kupolateremben, hogy odahaza eídícseke-dh essék: dolgoztam a „Nadona- le"-ban, a kontinens vezető könyvesházában. Könnyen felismerhető félénk, zavart magatartásáról, ideges futkosásáról, túlzott udvariasságáról és arról, hogy nem szűnik meg kérdezősködni. Gyakorlat híján képtelen. eligazodni a tudomány e labirint- szerű csarnokában, melynek egy félévezredre visszatekintő könyvrengetegei megfélemlítik, megszéditik az avatatlant. Végül, vérmérséklete szerint, sértődötten, dühösen, vagy megállaz ottan távozik., anélkül, hogy akár egy kötetet is szemügyre vehetett volna. A törzsvendégek zöme, a közhit ellenére, jóval innen van a harvanom. S a fiatalok között sok a nő. Legalább ötven százalékuk szemrevaló és elegáns. Első pillantásra megkülönbözteti köztük az avatott szem a divatos regényírók: titkárnőit, akik a mester legújabb regényéhez keresnek „alapos“ dokumentációt, leghoz fordulbalt. (Kolozsvári ítélőtábla No. G. III. 441—937.). — Bűnügyekben az ujrafelvételi kérelmet az I. bírósághoz kell intézni, mely a? uj Bprts. 504. paragrafusa értelmében hozza meg határozatát. (Temesváré ítélőtáblái P. 5225— 938.). — .Az aüJsóbiróság álltai elkövetett súlyos ténybeli tévedés bizonyítására elég a felülvizsgálati bíróság előtt pontosan megjelölni az ügycsomóban levő azt a bizonyítékot, melyből nyilvánvaló, hogy téves következtetés, vagy nyilvánvalóan téves értelmezés történt. (Kolozsvár ítélőtábla No. C. III. 1259—937.). — „Közvetlen“ feljelentés esetén az ítélőtábla 1 többször másod-harmadkézből összekompilált kézikönyvekben. (Ami nem akadályozza majd a naiv olvasót, hogy el- álmélkodjék a szerző „meglepő történelmi tudásán“. Harminc éven felüli nem akad közöttük. Dekolltált ruhájuk, finoman festett ábrázatuk, fesztelen csevegésük és erős parfőmjük nincs ínyére az őslakóknak, akik szívesen lepisszegik őket, szokottnál is hangosabb eszmecsere esetén. Sokkal türelmesebbek e barknglakók a doktori értekezések felett izzadó hölgyek iránt, akiknek biztos ismertető jelei: kevés rizspor, platinaszerü hajzat, villogó szem és abszolút némaság. Az idegen diáknők éppen ilyen hallgatagok, csak a ruházkodásuk bizarrabb néha. Három éve hónapokon át láttunk egy beyrouthi egyetemi hallgatónőt, a klasszikus sziriai viseletben (ruha és kendő egyben), minden nap más, rikító színben — hol túli- piros, hol hupikék vagy sáfrány — valóságos papagáj módjára. De a legnagyobb megbotránkozást egy nagy szomszéd állambeli hölgy váltotta ki, aki golf-nadrágban lépett a szentélybe . . . Az őslakók Sok a papi látogató. Minden felekezet- beli. Tonzurás szerzetesek, félmeztelen lábaik (saruban) kivildan a fehér vagy barna daróccsuha alól. Világiak, kiknek szenvedélyük a cimertan és a régészet. Számos clergy-man, merev gesztusokkal, apcsupán abban az esetben foglalkozhat a bűnösség kérdésével, ha a törvényszék felmentő Ítéletet hozott) és az ügyész maga is felmentést indítványozott. (Kolozsvári ítélőtábla No. P. 976—937.). — Férj s feleség magánúton szabadon meg. álBapodhflftnak a nőtartásra vonatkozóan s erről az asszony lemondhat. A házasfelek megegyezését azonban közjegyzői okiratba kelj foglalni. (Ktoibzsvári Ítélőtábla C. rí. 1090—937.). — A Pprts. 2. paragrafusának 3. pontja hatályon kívül | van helyezve. A perérték irányadó a köz- ! intézmények és tisztviselők közötti pe- j rekben. 1 ró fekete zakóban. A keleti, szír, örmény, kopt, stb. talárok közt ki sem ismeri magát az ember. Az őslakókat zajtalan mozgásuk, diszkrét, szerény magatartásuk és sürgő-forgó elfoglaltságuk jellemzi. Kopasz, fázós, reumás öregek, sokszor kánikulában is a nyakuk köre csavart kendővel, körmül- nek, olvasnak, kutatnak szakadatlanul, újévtől Szilveszterig, a zöldernyős lámpák tövében; elsőnek érkeznek és utolsónak távoznak. Szinte már hozzátartoznak a bútorzathoz. Akad köztük, aki egy emberöltő óta dolgozik, csak a jó Isten a tudója, micsoda furcsa művön, szótáron, bibliográfián, népmesegyüjteményen, anélkül, hogy, akadna teremtett lélek, aki ismerné kilétét, címét, foglalkozását, ambícióit! És a különcök . . . Nem hiányozhatnak, természetesen,’ ebből a faunából a különcök, a csodabogarak sem. A Herkules-termetü egykori fakereskedő, aki máról-holnapra a bizánci lósport tanulmányozására vetette magát és azzal szórakozott, hogy szivarokat dobott az őröknek — az asztal alá! Kánikula idején is feszes gallérral, zsakettban, villain nehéz mal’aclapóval jött s oly hangosan diskurált, hogy mindenki sietve menekült a közeléből. Kellemetlen vis-á-vis az örökké nevető kis öreg, akinek vidámsága igazán nem ragadós, mikor komoly munkában akadályoz. Semmivel sem előnyösebb a nyugalmazott ezredes szomszédsága: valahányszor érdekes dologra bukkan, örömében nyeritésszerü hangot hallat. Sajnos, állandóan tesz ilyen ragyogó felfedezéseket. Még folytathatnám igy néhány hasábon át . . . De nem hagyhatom szó nélkül azt az egyébként kiváló magyar jogászt, akiről a rossz nyelvek azt suttogták, hogy Pa- pinianusnak világos fejtegetései képezik egyetlen táplálékát, olyan áttetsző a bőr beesett orcáján. örökös háborúságban élt az alkalmazottakkal. Kapunyitás után félperccel kezdte maga körül felépíteni pandekták- ból, méteres, tizkalós középkori fólián- sokból az ő külön Maginot-vonalát. A teremszolgák bizonyára még ma is emlegetik ... a. s. 300 százalékos kiadástöbblet a szovjet hadi iparában MOSZKVA, szeptember hó. Szverev pénzügyi népbiztos, a Szovjetunió Legfelső tanácsa előtt a napokban beszámolt az 1938. évi államháztartásról A bevételi oldalon — mondotta — az egyenes és közvetett adókból' származó bevételek erős emelkedést mutatnak. A kiadás oldalon megnövekedtek az ipari és gazdasági beruházási kiadások, amelyek iái múltév,ji 39 milliard rubellel szemben ez évben 47 milliárd rubelt tesznek ki, vágyás a költségvetés 40 százalékát. Különösen emelkedtek a hadiipari és a felszerelési ipari beruházási kiadások. A nehézipari beruházások 6.9 milliárdot, a feliszerelési iparban 7.4 milliárdot, a közlekedési iparban 6 milliárdot tesznek ki. A hadseregre és a hajóhadra szánt kiadások a tavalyi 20 milliárddal szemben azi idei költségvetésben 27 milíiárdra emelkednek. Ez az összeg az 1936. évhez viszonyítva százszázalékos. 1935. évhez viszonyítva pedig 300 százalékos emelkedést jelent. A belügyi népbiztosságnak előirányzott kiadások is elérik a multvéinek közel kétszeresét. Az adók hatalmas emelését Szverev azzal indokolta, hogy „még sohasem fenyegetett olyan közelről és olyan komolyan a háború, mint jelenleg“. A népbiztos kijelentette, hogy Japán kihivó magatartást tanusit a távolkelleti határvidéken. Hozzátette, hogy japán katonai köröknek az a törekvése, hogy háborút idézzenek elő Japán és a Szovjetunió között. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii.
