Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-28 / 220. szám
Ara 3 Szerkesztői éj ét kiadóhivatal: Cluj, Cdca_ Modor 4. Telefon: tt—09. Nyomd®: Sir. I G Duoj. No. 8 F-ókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Tdefoa 1:99 LÎX íiVFOLYAM, 2 2 0. SZÁM. &?-T^saa»r-;^aiaL«Ba^w.-«^«arMiaBaews»««^iwTTW>rnMMBHFrf-ag^jnas ALAPÍTOTTA ÜARTHA MIKLÓS Főielöa areríiesrfő ts íjjargalóí Í.W. GROIS LÁSZLÓ SZERDA Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T. Törvényszéki lijsfromozisi szám: 39. (Doí. 886/ 1938. Tnî>. Cluj.) Elóf-zetési árak: havonta 70, negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 Ulf. azaaciaszmaKi mamíaamanfmassmmaaBamBnsnaBBm» CLUJ, 1928 SZEPTEMBER 28. Híder IbeszéJe ssiem záftá el 02 alai lávából tárgyalásaik élőié — 11 —m n i nini—■ A kancellár erélyes kijelentései ellenére is éjjel folyamán enyhült a nemzetközi helyzet — Roosevelt fölhívása szintén bizakodóbb han- uiaíoi kelt Hivatalos angol közlemény áliapi'ja meg,hogy Csehszlovákia meg ámadása ese én AngJa Francia- országgal egyiiií háboiuba megy Tegnap a változatokban gazdag nagy európai válságnak egyik legmozgalmasbb napja volt. A francia és angol kormányok vezetői megegyezésre jutottak Londonban s ez a megegyezés visszautasítja Hitlernek legutóbbi memorandumában foglárt, ha- táridőhöz körött követeléseit. Chamberlain a határozatot magántitkára, bir Horace Wilson utján repülőgépen juttatta Hitlerhez. Este Hitler kancellár az angol miniszterelnök üzenetének tudatiban tartotta meg az egész világon nagy feszültséggel várt beszédét. Ez a beszéd lényegében fönntartja az emlékezetes memorandumban foglalt nemet követeléseket. Nem tagit sem a területi, sem az időpontra vonatkozó kívánságoktól. Mégis, amint késő estb folyamán Londonban és Parisban is megállapították, Hitler előbbi beszédeihez hasonlítva azt a benyomást kelti, hogy nem zárja el az utat további tárgyalások elől. A beszéd nyomán így inkább bizako dó, mine lemondó hangulat keletkezett. Ennek az érzésnek adott kifejezést éiíél körül tett kijelentésében Chamberlain miniszterelnök is. Az angol kormány vezetője Hitlernek azzal a kijelentésével szemben, hogy nem követel (többet, mint amennyit francia—angol indítványra Benes már egyszer elfogadott, kijelentette, Hogy a prágai elfogadó nyilatkozat pontos végrehajtásáért pedig Anglia és Francia- erszág garantálhatnak. / Ugyanakkor azonban a francia—angol targylást követő angol minisztertanács eredményeképen jelentést tettek Londonban közzé, mely teljes határozottsággal is- métni^ meg, hogy Csehszlovákia német megtámadása esetén Anglia is belép a háborúba. A jelentés szövege a következőt — Ha Chamberlain miniszterelnök erőfeszítéseinek ellenére német támadás indulna Csehszlovákia ellen, akkor Francia- ország kötelezve lesz Csehszlovákia segítségére menni és az is biztos, hogy Nagy- britannia és Szovjetoroszország ebben az esetben Franciaország mellett fognak ál- lani.^ Még nem késő megállítani a nagy tragédiát, ezért minden nemzet népeinek szorgalmaznak kell az ellentét szabad tárgyalások utján történő megoldását. Ugyancsak a szabad tárgyalások érdekében intézett Roosevelt elnök tegnap táviratot Hitler kancellárhoz és Benes köztársasági elnökhöz. Ezt a táviratot később ugyanilyen céllal eljuttatták a lengyel és magyar kormányokhoz is, kérve, hogy mindkét kormány tegyen meg mindent a beke megmentése érdekében. Az angol és francia kormányok, melyeket Roosevelt elnök közbelépéséről szintén tudósítottak, válaszukban nagy melegséggel üdvözölték az Egyesült-Államok elnökének lépését. Nemet részről még nem adtak választ a felszólításra, a félhivatalos „Deutsche Diplomatisch-Politischen Korrespondez“ azonban céloz arra, hogy az Egyesült-Államok a Mcnroedoktrina értelmében nem engedik meg Európának az amerikai kérdé sekbe való beleszólást, az Egyesük-Államoknak sem kellene tehát beavatkoznia Európa ügyeibe A varsói kormány sürgető jegyzékére válaszolva, Benes csehszlovák köztársasági elnök tegnap külön levélben fordult Mos- cicki lengyel köztársasági elnökhöz és ugyanakkor Krofta külügyminiszter is J- jutt'atta a varsói kormányhoz a prágai kormány válaszát. A lengyel sajtó cikkeiből ítélve, a válasz nem elégíti ki a varsói kormányt. A helyzet jellemzéséhez tartozik, hogy a tegnapi angol—francia tárgyalásokra Gamelin francia vezérkari főnököt is sürgősen Londonba hiveák. Gamelin a francia miniszterek visszautazása után is Lon- donbon maradt, ahol ismételt tárgyalásokat folytat az angol véderő vezetőivel. Londonban, Parisban, Washingtonban és Brüsszelben ma rendkívüli minisztertanácsok lesznek. György angol király, akinek Londonból egy ünnepségre ma el kellett volna utaznia, Chamberlain kérésére továbbra is az angol fővárosban marad. Hitler beszéde BERLIN, szeptember 27. Tegnap este mondotta el Hitler német birodalmi vezér és kameellár & berlini Sport-palotában összegyűlt, körülbelül 30 ezer főnyi tömeg előtt ai világszerte hatalmas érdeklődéssel várt beszédét. A tömeg szűnni nem akaró ovációi mellett lépett a terembe a kancellár és foglalta el helyét az emelvényen Góbbels megnyitó szavai után. — Ezerkilencszázharminchéí február bó 22-én rendezett birodalmi gyűlésről üzenetet küldöttem egy államférfinak. Ez az államférfi azóta már a múlté és Ígéretem igy beváltottam. Másodízben Nürnberg- ben beszélnem ugyanerről a kérdésről és ismét hangoztattam egy nemzeti követelést. Önök tudják, mit jelent ez a világ többi része számára. Ebben az órában nem a vezér beszél, hanem a német nép. Hiszem és tudom, hogy ez a 75 miliiós nép szóról-szóra megerősíti szavaimat és saját esküjévé teszi azokat. Vizsgálják meg a többi államférfiak is, vájjon igy van-e ez az ő nemzetüknél is. Az a kérdés, amely ma Németországban az emberek millióit foglalkoztat ja, fanatikus elhatározással tölt el valamennyiünket. Néptársaink! — egészen röviden, még egyszer el akarom ismételni a német külpolitika lényegét és céljait, melyek világnézeti vonatkozásukban eltérnek a demokrata államokéitól. Ez a külpolitikai a német nép megtartására és létének biztosítására irányul. Semmi érdekünk, hogy más népeket elnyomjunk, nem aka^ runk más népeket magunk alatt látni. Tegyék ezt mások a maguk módján. Ez a felfogás világnézetünk lényegében gyökerezik és külpolitikánk korlátozására I vezet, ami azt jelenti, hogy céljaink nem határ nélküliek. Céljainkat megszabja az az elhatározás, hogy a német népet szolgáljuk, megtartsuk és létéért síkra szálljunk. Önök tudják, hogy egykor a népek önrendelkezési jogának jelszava alatt u német népet is rávették arra. hogy lemondjon saját erejének végsőkig való megfeszítésétől. Az akkori üldözés ellenére mégis szabad és erős lett ez a nép, akkor ezt kizárólag saját erejének köszönheti, mert :a világ többi része ehhez semmivel sem járult hozzá, sőt igyekezett törekvéseinket elnyomni. Eljött a piJa- nat, hogy véget vessünk mindennek s megmutassuk azt az utat, amely méltó egy szabad és nagy néphez. Noha saját erőnkből lettünk szabadok és erősek, nincs gyűlölet bennünk más nemzet iránt. Nem akarunk haragot tartani azért, ami történt, nem lehet a népeket felelőssé tenni. „Bebizonyítottuk békeszeretetünket" Ismétlem, a világ iránt semmi harag nincs bennünk s ezt be is bizonvitotrak. Megerősítettük a német békeszeretetet- Hozzáfogtunk a német egyenjogúság fel - á litásához és ugvanakkor a megtorlásról Jó lemondás látható jeleként, a világ többi részének egész sor egyezményt javasoltam. Először a fegyverkezések korlátozását kértem és kijelentettem, hogy Németország minden körülmények között egyenjogúságot követel, de ha a többi ugyanazt teszi, az uto'só géppuskáig hajlandó leszerelni. Ezt a javaslatomat még arra sem méltatták, hogy megvícascák. Másodszor hajlandó voltam, ha a többi állam is beleegyezik ebbe, a hadseregemet kétszázezer főre korlátozni. Evezették ezt is. Ekkor újabb javaslattal álltam elő 69 a többiekkel együtt hajlandó voltam lemondani minden nehéz támadó fegyverről, tankró\ bombavető repülőgépről, a repülőgépekről általában, ha szükséges és ‘ a nehéz tüzérségről. Elvetették. Akkor S nemzetközi ellenőrzés alatt áló hadsere- j get javasoltam, valamennyi európai állam I számára. Elvetették. Akkor a légi haderő korlátozását javasoltam és azt, hogy szüntessük meg a gázháborut, biztosítsuk a harcvonal mögötti területeket, szüntessük meg a legnehezebb tüzérséget és a tankokat. Hiábavaló volt minden kísérletem, két esztendőn át egyik ajánlatot a másik után utasították el. — Ekkor parancsot adtam, helyezzék a német hadsereget olyan á lapotba, amij lyent csak elérni tudunk. Most nyíltan I megmondhatom, olyan fegyverkezést haj- J tottunk végre, amilyent a világ nem látott. Ez alatt az öt esztendő alatt csak fegyverkeztem. A milliárdokat csak erre használtam fel. Parancsot adtam, teremtsenek olyan légi védelmet, amely Németországot minden lehető légi támadástól megvédje. — Megteremtettük a legjobb légitámadást és a legjobb tankel- háritást. Ezekben az esztendőkben valóban gyakorid békepolitikát gyakoroltam és azon igyekeztem, hogy a íöbbé-ke- vésbé súlyos német lemondások veszélyére is, de békésen oldjuk meg a kérdéseket. Sorkatona vagyok és tudom, milyen nehéz háborút viselni. Meg akartam kímélni a német népet egy háborútól. — Hitler itt a lengyel—német megbéké’és történetét vázolta és igy folytatta beszédét: — Mindez egyedül nekem nem sikerült volna, ha Lengyelországban demokrácia lett volna. De nem demokrácia vök uralmon ebben az országban, hanem egy férfi, akivel egy esztendő alatt sikerült olyan megállapodást kötnöm, amely 10 esztendőre kiküszöbölt közöttünk minden háborút. Hiszem, hogy a következő nyolc, esztendőben sem lesznek vitás problémák közöttünk. Ez volt az igazi békeszeretet. Megkísérelem, hogy másokkal is megkössem a jó és tartós békét és biztosítottam területük sérthetetlenségét. Annak a reményünknek adtunk kifejezést* akkor, hogy a többi nemzetekben, főleg az angol népben is megvan ez az akarat. Némi nézeteltérés felmerült közöttünk és a francia nemzet között is, de ez a nézet- eltérés a Saar-vidék elfoglalása után elsimult. A Saar-vidék után kijelentettem, hogy nincs további nézeteltérés közöttünk és a francia nép között. Ez a nép akkor örült ennek a kijelentésnek. Itt egy nép él, amely dolgozik és együtt akar dolgozni. A német kívánság — Franciaország és Anglia jegyzéket intézett Csehszlovákiához és hangsúlyozta, hogy csak a németlakta területeknek a birodalomhoz való csatolása mentheti meg a békét. Az egész német nép tudja, hogy az elmúlt hetekben és naDokban történt találkozásoknál és megbeszéléseknél mindent e’követtünk, hogy biztosítsuk ezt a békevágyat. Közös elhatározás folytan megállapítottuk, hogy ezeket a területeket rendelkezésünkre kell bocsássák, de ennek megvalósitása helyett a németeket kiü’dözték hajlékaikból. Elérkezett a pillanat, hogy véget vessünk ennek a játéknak, jelen pillanatban a csehek ezeken a területeken felgyújtják a falvakat é? városokat és készek, hegy megsemmisítsenek mindent, ami német. (Heves tiltakozások). Beszéljünk őszintén: Benes mellett hétmillió cseh, mellettem a hetvenötmilliós népem áll. Emlékiratot terjesztettem a brit kormány elé és meghatároztam végérvényesen a német javaslatokat. Ezek a javaslatok pedig nem tartalmaznak mást, mint Benesnek az Ígéreteit. A németektől lakott temetek egységes óhaja, hogy a birodalomhoz csatoltassanak annak dacára, hogy Benes mindent e’követ, hogy kiüldözze hajlékaikból azonnali hatállyal egy vagy kétmillió németet. Kijelöltem az uj határvonalat, amely szem előtt tartja Geshszlovákia helyzetét a nyelvi szempontból. Kije entettem: ezeket a területeket helyezzék német főhatóság alá. Amikor azt ajánlották, hogy egyes vidékeken legyen népszavazás, hajlandó voltam arra is, hegy a népszavazást nem! zetközi bizottság vizsgálja felül. Benes j azonban visszautasította ezeket íz e’gon- dolásokat. Kijelentettem Chamberlainnak többek kc'zött, hogy a népszavazások J» kalmával visszavonom csapataimat és biztosítottam, hogy bármikor kész vagyok elfogadni az angol katonaság közremükö- i dósét a népszavazás biztosítására. I — Ez az utolsó területi követelés, j amelyet Európában támasztunk, de ogy- j úttal olyan követelés, melynek teljesité- ; séről nem mondhattunk le soha. — Hit- I Ler itten ű csehszlovák állam keletkezését ; vázolta és a nemzetiségek megoszlását ismertette, majd pedig igy folytatta: — En németjeim szószólója vagyok. A kantonrendszert, amelyet megígértek, nem valósították meg. Képtelen voltam tovább ezt tehetetlenül nézni és kijelentettem, hogy ai helyzetnek meg kell vál tozni. Csehszlovákia másként fogta fel akkori kijelentésemet és még súlyosabbá tette a helyzetet. Ezt azzal indokolta, I hogy Németország mozgósított, holott í (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)
