Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-28 / 220. szám

Ara 3 Szerkesztői éj ét kiadóhivatal: Cluj, Cdca_ Modor 4. Telefon: tt—09. Nyomd®: Sir. I G Duoj. No. 8 F-ókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Tdefoa 1:99 LÎX íiVFOLYAM, 2 2 0. SZÁM. &?-T^saa»r-;^aiaL«Ba^w.-«^«arMiaBaews»««^iwTTW>rnMMBHFrf-ag^jnas ALAPÍTOTTA ÜARTHA MIKLÓS Főielöa areríiesrfő ts íjjargalóí Í.W. GROIS LÁSZLÓ SZERDA Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T. Törvényszéki lijsfromozisi szám: 39. (Doí. 886/ 1938. Tnî>. Cluj.) Elóf-zetési árak: havonta 70, negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 Ulf. azaaciaszmaKi mamíaamanfmassmmaaBamBnsnaBBm» CLUJ, 1928 SZEPTEMBER 28. Híder IbeszéJe ssiem záftá el 02 alai lávából tárgyalásaik élőié — 11 —m n i nini—■ A kancellár erélyes kijelentései ellenére is éjjel folyamán enyhült a nemzetközi helyzet — Roosevelt fölhívása szintén bizakodóbb han- uiaíoi kelt Hivatalos angol közlemény áliapi'ja meg,hogy Cseh­szlovákia meg ámadása ese én AngJa Francia- országgal egyiiií háboiuba megy Tegnap a változatokban gazdag nagy európai válságnak egyik legmozgalmasbb napja volt. A francia és angol kormányok vezetői megegyezésre jutottak Londonban s ez a megegyezés visszautasítja Hitlernek legutóbbi memorandumában foglárt, ha- táridőhöz körött követeléseit. Chamber­lain a határozatot magántitkára, bir Ho­race Wilson utján repülőgépen juttatta Hitlerhez. Este Hitler kancellár az angol miniszterelnök üzenetének tudatiban tar­totta meg az egész világon nagy feszült­séggel várt beszédét. Ez a beszéd lényegé­ben fönntartja az emlékezetes memoran­dumban foglalt nemet követeléseket. Nem tagit sem a területi, sem az időpontra vo­natkozó kívánságoktól. Mégis, amint késő estb folyamán Londonban és Parisban is megállapították, Hitler előbbi beszédeihez hasonlítva azt a benyomást kelti, hogy nem zárja el az utat további tárgyalások elől. A beszéd nyomán így inkább bizako dó, mine lemondó hangulat keletkezett. Ennek az érzésnek adott kifejezést éiíél körül tett kijelentésében Chamberlain mi­niszterelnök is. Az angol kormány veze­tője Hitlernek azzal a kijelentésével szem­ben, hogy nem követel (többet, mint amennyit francia—angol indítványra Be­nes már egyszer elfogadott, kijelentette, Hogy a prágai elfogadó nyilatkozat pontos végrehajtásáért pedig Anglia és Francia- erszág garantálhatnak. / Ugyanakkor azonban a francia—angol targylást követő angol minisztertanács eredményeképen jelentést tettek London­ban közzé, mely teljes határozottsággal is- métni^ meg, hogy Csehszlovákia német megtámadása esetén Anglia is belép a há­borúba. A jelentés szövege a következőt — Ha Chamberlain miniszterelnök erő­feszítéseinek ellenére német támadás in­dulna Csehszlovákia ellen, akkor Francia- ország kötelezve lesz Csehszlovákia segít­ségére menni és az is biztos, hogy Nagy- britannia és Szovjetoroszország ebben az esetben Franciaország mellett fognak ál- lani.^ Még nem késő megállítani a nagy tragédiát, ezért minden nemzet népeinek szorgalmaznak kell az ellentét szabad tár­gyalások utján történő megoldását. Ugyancsak a szabad tárgyalások érde­kében intézett Roosevelt elnök tegnap táviratot Hitler kancellárhoz és Benes köztársasági elnökhöz. Ezt a táviratot ké­sőbb ugyanilyen céllal eljuttatták a lengyel és magyar kormányokhoz is, kérve, hogy mindkét kormány tegyen meg mindent a beke megmentése érdekében. Az angol és francia kormányok, melyeket Roosevelt elnök közbelépéséről szintén tudósítottak, válaszukban nagy melegséggel üdvözölték az Egyesült-Államok elnökének lépését. Nemet részről még nem adtak választ a felszólításra, a félhivatalos „Deutsche Dip­lomatisch-Politischen Korrespondez“ azon­ban céloz arra, hogy az Egyesült-Államok a Mcnroedoktrina értelmében nem enge­dik meg Európának az amerikai kérdé sekbe való beleszólást, az Egyesük-Álla­moknak sem kellene tehát beavatkoznia Európa ügyeibe A varsói kormány sürgető jegyzékére válaszolva, Benes csehszlovák köztársasági elnök tegnap külön levélben fordult Mos- cicki lengyel köztársasági elnökhöz és ugyanakkor Krofta külügyminiszter is J- jutt'atta a varsói kormányhoz a prágai kormány válaszát. A lengyel sajtó cikkei­ből ítélve, a válasz nem elégíti ki a varsói kormányt. A helyzet jellemzéséhez tartozik, hogy a tegnapi angol—francia tárgyalásokra Gamelin francia vezérkari főnököt is sür­gősen Londonba hiveák. Gamelin a fran­cia miniszterek visszautazása után is Lon- donbon maradt, ahol ismételt tárgyaláso­kat folytat az angol véderő vezetőivel. Londonban, Parisban, Washingtonban és Brüsszelben ma rendkívüli minisztertaná­csok lesznek. György angol király, aki­nek Londonból egy ünnepségre ma el kel­lett volna utaznia, Chamberlain kérésére továbbra is az angol fővárosban marad. Hitler beszéde BERLIN, szeptember 27. Tegnap este mondotta el Hitler német birodalmi ve­zér és kameellár & berlini Sport-palotában összegyűlt, körülbelül 30 ezer főnyi tö­meg előtt ai világszerte hatalmas érdeklő­déssel várt beszédét. A tömeg szűnni nem akaró ovációi mellett lépett a terembe a kancellár és foglalta el helyét az emelvényen Góbbels megnyitó szavai után. — Ezerkilencszázharminchéí február bó 22-én rendezett birodalmi gyűlésről üze­netet küldöttem egy államférfinak. Ez az államférfi azóta már a múlté és Ígéretem igy beváltottam. Másodízben Nürnberg- ben beszélnem ugyanerről a kérdésről és ismét hangoztattam egy nemzeti követe­lést. Önök tudják, mit jelent ez a világ többi része számára. Ebben az órában nem a vezér beszél, hanem a német nép. Hiszem és tudom, hogy ez a 75 miliiós nép szóról-szóra megerősíti szavaimat és saját esküjévé teszi azokat. Vizsgálják meg a többi államférfiak is, vájjon igy van-e ez az ő nemzetüknél is. Az a kér­dés, amely ma Németországban az embe­rek millióit foglalkoztat ja, fanatikus el­határozással tölt el valamennyiünket. Néptársaink! — egészen röviden, még egyszer el akarom ismételni a német kül­politika lényegét és céljait, melyek vi­lágnézeti vonatkozásukban eltérnek a demokrata államokéitól. Ez a külpoliti­kai a német nép megtartására és létének biztosítására irányul. Semmi érdekünk, hogy más népeket elnyomjunk, nem aka^ runk más népeket magunk alatt látni. Tegyék ezt mások a maguk módján. Ez a felfogás világnézetünk lényegében gyö­kerezik és külpolitikánk korlátozására I vezet, ami azt jelenti, hogy céljaink nem határ nélküliek. Céljainkat megszabja az az elhatározás, hogy a német népet szol­gáljuk, megtartsuk és létéért síkra száll­junk. Önök tudják, hogy egykor a né­pek önrendelkezési jogának jelszava alatt u német népet is rávették arra. hogy le­mondjon saját erejének végsőkig való megfeszítésétől. Az akkori üldözés elle­nére mégis szabad és erős lett ez a nép, akkor ezt kizárólag saját erejének kö­szönheti, mert :a világ többi része ehhez semmivel sem járult hozzá, sőt igyekezett törekvéseinket elnyomni. Eljött a piJa- nat, hogy véget vessünk mindennek s megmutassuk azt az utat, amely méltó egy szabad és nagy néphez. Noha saját erőnkből lettünk szabadok és erősek, nincs gyűlölet bennünk más nemzet iránt. Nem akarunk haragot tartani azért, ami történt, nem lehet a népeket felelőssé tenni. „Bebizonyítottuk békeszeretetünket" Ismétlem, a világ iránt semmi harag nincs bennünk s ezt be is bizonvitotrak. Megerősítettük a német békeszeretetet- Hozzáfogtunk a német egyenjogúság fel - á litásához és ugvanakkor a megtorlásról Jó lemondás látható jeleként, a világ többi részének egész sor egyezményt ja­vasoltam. Először a fegyverkezések korlá­tozását kértem és kijelentettem, hogy Né­metország minden körülmények között egyenjogúságot követel, de ha a többi ugyanazt teszi, az uto'só géppuskáig haj­landó leszerelni. Ezt a javaslatomat még arra sem méltatták, hogy megvícascák. Másodszor hajlandó voltam, ha a többi állam is beleegyezik ebbe, a hadseregemet kétszázezer főre korlátozni. Evezették ezt is. Ekkor újabb javaslattal álltam elő 69 a többiekkel együtt hajlandó voltam le­mondani minden nehéz támadó fegyver­ről, tankró\ bombavető repülőgépről, a repülőgépekről általában, ha szükséges és ‘ a nehéz tüzérségről. Elvetették. Akkor S nemzetközi ellenőrzés alatt áló hadsere- j get javasoltam, valamennyi európai állam I számára. Elvetették. Akkor a légi haderő korlátozását javasoltam és azt, hogy szün­tessük meg a gázháborut, biztosítsuk a harcvonal mögötti területeket, szüntes­sük meg a legnehezebb tüzérséget és a tankokat. Hiábavaló volt minden kísérle­tem, két esztendőn át egyik ajánlatot a másik után utasították el. — Ekkor parancsot adtam, helyezzék a német hadsereget olyan á lapotba, ami­j lyent csak elérni tudunk. Most nyíltan I megmondhatom, olyan fegyverkezést haj- J tottunk végre, amilyent a világ nem lá­tott. Ez alatt az öt esztendő alatt csak fegyverkeztem. A milliárdokat csak erre használtam fel. Parancsot adtam, teremt­senek olyan légi védelmet, amely Német­országot minden lehető légi támadástól megvédje. — Megteremtettük a leg­jobb légitámadást és a legjobb tankel- háritást. Ezekben az esztendőkben való­ban gyakorid békepolitikát gyakoroltam és azon igyekeztem, hogy a íöbbé-ke- vésbé súlyos német lemondások veszélyé­re is, de békésen oldjuk meg a kérdése­ket. Sorkatona vagyok és tudom, milyen nehéz háborút viselni. Meg akartam kí­mélni a német népet egy háborútól. — Hitler itt a lengyel—német megbéké’és történetét vázolta és igy folytatta be­szédét: — Mindez egyedül nekem nem sikerült volna, ha Lengyelországban demokrácia lett volna. De nem demokrácia vök ural­mon ebben az országban, hanem egy fér­fi, akivel egy esztendő alatt sikerült olyan megállapodást kötnöm, amely 10 eszten­dőre kiküszöbölt közöttünk minden há­borút. Hiszem, hogy a következő nyolc, esztendőben sem lesznek vitás problémák közöttünk. Ez volt az igazi békeszeretet. Megkísérelem, hogy másokkal is megkös­sem a jó és tartós békét és biztosítottam területük sérthetetlenségét. Annak a re­ményünknek adtunk kifejezést* akkor, hogy a többi nemzetekben, főleg az an­gol népben is megvan ez az akarat. Né­mi nézeteltérés felmerült közöttünk és a francia nemzet között is, de ez a nézet- eltérés a Saar-vidék elfoglalása után el­simult. A Saar-vidék után kijelentettem, hogy nincs további nézeteltérés közöt­tünk és a francia nép között. Ez a nép akkor örült ennek a kijelentésnek. Itt egy nép él, amely dolgozik és együtt akar dolgozni. A német kívánság — Franciaország és Anglia jegyzéket intézett Csehszlovákiához és hangsúlyoz­ta, hogy csak a németlakta területeknek a birodalomhoz való csatolása mentheti meg a békét. Az egész német nép tudja, hogy az elmúlt hetekben és naDokban történt találkozásoknál és megbeszélések­nél mindent e’követtünk, hogy biztosít­suk ezt a békevágyat. Közös elhatározás folytan megállapítottuk, hogy ezeket a területeket rendelkezésünkre kell bocsás­sák, de ennek megvalósitása helyett a né­meteket kiü’dözték hajlékaikból. Elérke­zett a pillanat, hogy véget vessünk ennek a játéknak, jelen pillanatban a csehek eze­ken a területeken felgyújtják a falvakat é? városokat és készek, hegy megsemmisítse­nek mindent, ami német. (Heves tiltako­zások). Beszéljünk őszintén: Benes mel­lett hétmillió cseh, mellettem a hetvenöt­milliós népem áll. Emlékiratot terjesztet­tem a brit kormány elé és meghatároz­tam végérvényesen a német javaslatokat. Ezek a javaslatok pedig nem tartalmaznak mást, mint Benesnek az Ígéreteit. A né­metektől lakott temetek egységes óhaja, hogy a birodalomhoz csatoltassanak an­nak dacára, hogy Benes mindent e’követ, hogy kiüldözze hajlékaikból azonnali ha­tállyal egy vagy kétmillió németet. Kije­löltem az uj határvonalat, amely szem előtt tartja Geshszlovákia helyzetét a nyel­vi szempontból. Kije entettem: ezeket a területeket helyezzék német főhatóság alá. Amikor azt ajánlották, hogy egyes vidékeken legyen népszavazás, hajlandó voltam arra is, hegy a népszavazást nem­! zetközi bizottság vizsgálja felül. Benes j azonban visszautasította ezeket íz e’gon- dolásokat. Kijelentettem Chamberlainnak többek kc'zött, hogy a népszavazások J» kalmával visszavonom csapataimat és biz­tosítottam, hogy bármikor kész vagyok elfogadni az angol katonaság közremükö- i dósét a népszavazás biztosítására. I — Ez az utolsó területi követelés, j amelyet Európában támasztunk, de ogy- j úttal olyan követelés, melynek teljesité- ; séről nem mondhattunk le soha. — Hit- I Ler itten ű csehszlovák állam keletkezését ; vázolta és a nemzetiségek megoszlását ismertette, majd pedig igy folytatta: — En németjeim szószólója vagyok. A kantonrendszert, amelyet megígértek, nem valósították meg. Képtelen voltam tovább ezt tehetetlenül nézni és kijelen­tettem, hogy ai helyzetnek meg kell vál tozni. Csehszlovákia másként fogta fel akkori kijelentésemet és még súlyosabbá tette a helyzetet. Ezt azzal indokolta, I hogy Németország mozgósított, holott í (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom