Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-27 / 219. szám

ELLENZŐK

1 O.? H H 7 e p / e m h e r 2 7.

MÂR AI SÁNDOR:

Szabad az erdélyi városokban nyoScemeíetes házai építeni

A közigazgatási tábla döntése

Európa idegei

i várakozás" - írja e napok eseményéivel kapcsolatban egy fnutria lap, <t: Epouuc - ,M-d Európa idegeire men- ni". E: a mondat pocsékon hangzik nun a mondd pocsék, de taudó. 'Égés: Európában érzik, hopp c napodban tölénik ..ralanti", - - nem lehel ege- s-en pontosan megmondani, mi az, anii 'törteik s „ lapok elsÖoldcd'K táviratai nem beszélnek mindig és szabatosan álról, ami történik. Csak azt érzi ntgijsza:« millió ember, hogy ez, ami v"n, nem maradhat igg tovább.

Ebből az (eladómból siessünk mrgtd- bipitnni, hogy az európai tömegek idegei kitűnőek. .1 várakozást, amely, a Iránéin lap megallap tava szerint, e népség és le- Ionosáig ,.idegeire megy", csodálatosan bírják. Bizonyos az, hogy n bálnán es béke ncmesak gazdasági, katonai és haini mi kérdés, hanem elsőrendűen idegkérdés is. A békét, mint r. háborút, a: nyeri meg, etki jobban bírjn idegekkel. Európa megmutatta a: clmnll öl-hat esz- esztendőben, hogy nem hisztérikus i en- asszony, — az a tekieró, az az ellenállás, mellyel Európa népei az elinnit évtized gazdasági, politikai, szellemi válságaira feleltek, tanúság, hogy a: értelem embere mindig jobban birja a nagy próbát, mint a: ösztön embere. Európ i válságot él meg s gondolkozik. Irhát birja. Európa megéli az autarchiákat és birja, Európa negyven vámhatára szokad és csoda, de birja, Európa minden fölösleges pénzét, sőt azt a pénzét is, amely már nem is fölösé eg s, fegyverekbe fekteti és birja, mert gondolkozik. Európa nem ideges. Most megint egyszer várakozik s ez a várakozás Berlinben ét Londonban, Parisban és Rómában csodálatosan fegyelmezett. .4 táviratok, menjek hirt adnak arról, hogy Londonban háborúról és békéről döntőitek, a fényképek, melyek bemutatják egy aj fegyvernem félelmes hatásait, mindez nem dúlja fel jobban Európa idegeit, mint egy sport- esemény. Európa beidcyzelfc a történelmi időket, megtanult újságot oinasni és rádiót hallgatni, a tömegek pontosan érzékelik a hírek mögött a valóságot, a maszlag mögött az érdeket, az árnyalat mögött a nyers szöveget. Europe nyugodt. Egy későbbi kor kutatója számára érdekes feladat lesz. megmutatni, mi volt hát e különös nyugalom tartalma?

Európában ma természetesen kétféle ember él: olyan, aki hisz egy közeli háborúban s ennek esélyei szerint rendezi be életét s olyan, aki nem ívsz benne. Ebben a kérdésben minden ember csak egyszerű igennel és nemmel fejelhet s mindenkinek le kell adni lélekben a maga voksát. E sorok írója például nem hisz a háborúban: s teljesen közömbös az indokolás, mellyel e mérésţ lé'élt bizonyíthatnám, mert az ellenfél, aki hisz benne, ugyanolyan meggyőzően és hatásosan csoportosíthatja érveit. ,4 végzet, mely szárnyaira vette a földrész emberét, közömbös végzet. Nagy távlatok felé szárnyal s a háború és béke esélyeit nem éppen emberi szempontok szerint birálja el. Aíz ember, az európai ember megia- nulta az években a történelmivel szemben na: ó lelki ellenállási, kitermel le a veszély- Igei szemben a veszélyönludaíot, a halálos méreggel szemben azt a lelki ellenmérget, amelynek birtoka nélkül már elpusztult volna a kétségben és várakozásban. Igen, a béke „idegeinkre megy legalább úgy, mint „ment“ a háború: ha valaki messzebbről belenéz e hetek, e hónapok, ez évek történetébe, elcsodálkozik és eltelik tisztelettel. hogy Európa, mégis, minden áron, működik és termel, alkot és tervei, kiállítások időpontját luzi ki, beleépít az időbe, nemzetközi kapcsolatokat ápol s nem fekszik le hisztérikus óbégatássai a sínekre, mondván, hogy úgyis mindegy. Egyáílaln nem mindegy. A béke a háború egyik válfaja, ennyit már me gtanul turtle s most kezdjük e tanulság hasznát értékesíteni. A békéhez éppen úgy fegyver kell. mint a háborúhoz s aki nem süti el idő elölt a fegyvert, talán megnyeri a békét és a háborút: s ahhoz, hogy valaki idő előtt ne húzza meg a fegyver ravaszát, legalább olyan jó idegek kellenek, mint a rohamhoz. Minden az ,,idegekre megy“ ez években s bizonyos az, hogy a vezetők

KOLOZSVÁR, s/iipilcmlirr 20. Az Asigura- I roa Roinaivr-uM-1 )» y>!io-üto társaság már ré- geltlHMi i’lholáro/ia, hogy Brassó nagy idegen I I oi galiiuára wiilú IrkiíaVcltc á a város területen ogv teljesen modern !S eniek-tes s/ál'l'Odút fog éjiiteni. A kVpsaság a városi mérnöki hi valaki lói <i N emeletes parola '■ p-léséiv engiedélyt •is kéri és tv! a város uvéniöki hivaiaha meg is engedte. I):. \um!i (á:i.j>ali11 i. brassói ügyvéd <i mrniaöki h.valahaik ezt a lialározalát a sárosi lanáeslm/ nw\g rteiblwzle «uzon az ■alaipon, lmgy Brassó város épilévi s/abály- rei ide leiknek ogvik v/aika.syo .nem engedi meg, hogy a •vúros le rii Ilién kél emeletinél magasaid) épii Vle.kol emel jenek. A 'v-á-mu lamács a fcleh- ]*■/é'.'t1 visszii'iil a síi! ni la.

K/ elten a lamáesi határozni ellen dr. Aurél Ikipal cm a koln/av ;iri I.. /.ig.u/ga lási láh- iánál emeli pauias/t. A tárgyaláson Brassó

varos képviselője elüaidla, hogy oz éjjilési s/ali i|yr<Mi(lelcl vonuHko/ó .szaka '/ál a vá'Osi tanács már h-.ilályon kivül helyezte és a módosított w; II>;á 1 yiviideiel."i a belügyin niszter- hoz még lel írnál- -1 én íeJlerjesztelte. Azon- Iram válaisz a felterjeszlésre még írem érke- /«“II. A közigiíizgialási tábla Caipafinn ügyvéd pamis/ái visszaiikusilot'la l'« a 8 emeletes szálloda Lipit éjére küldőit engedélyi megerü- ; lelte azza l az it idnkoláss.id. luigv az építési szaliályrendel'i-i liiiu-itlknzott szakasza már nincs érvény.lM‘11. A lieiiigyjuLniiszler a inódo- s.loli éip.i'l esi sy.m:| mi ty i ciKkíVdef haliig.'! tólaggo- .sKio jiVváhaigyla, iii<‘ ifc <i február 4-i fcÜUerjesz- U’.-sre még nákuszl nem adóik már pedig, ha a .szabályrendelet jóváhagyását megtagadta volna, arról Brassó város tanácsán már értesítette volna.

Az ország passéiv védelme

Bemutató gyakorlatok a lakosság tájékoztatására

BUCUREŞTI, szeptember 26.

A körülmények felverik— ma jobban, mint bármikor — a polgári lakosság minél jobb is eredményesebb védelmének a kérdésért. Akérdés jelentőségére való tekintettel a kormány, a katonai' hatóságokkal egyetértve, bemutat > gyakoritokat rendelt el a légitámadásaik elleni védekezés szemlé1'dőlésére. A nagy lakossággal rendelkező központok, a nagv városok közönségének szüksége van ilyenirányú neve’és re. Egy esetleges jövő) háborúban, leginkább éjjel, a városok központjait éri majd támadás, ahol a legnagyobb épületek és • a hatóságok hivatalai helyiségéé vannak

BOMBA- ÉS GÁZTÁMADÁSOK

A háború előkészítésének és megsemmisítéséig való pusztításának fejlett technikája nagyon sok gyúlékony anyagot használt’ fel, süriteüt bombákba» és gázokba. Az úgynevezett gyűjtőbe inbák, melyeknek célja a? iiiz széles kénben való gyors terjesztése, a védelmi szervek részéről minél iübb, különösen a külvárosokban elhelyezett tűzoltóállomás íeláliilá-sát teszik szükségessé. A bőm*

bák egy másik fajtáját csak a városok központjába s a nagy épületekre dobják, hogy rombolásuk minél nagyobb legyen. Ami a városok viz ellátására szolgáló berendezések védelmét illeti, a szakemberek egészen a harmadik rétegig erő mély kutak szerkesztését látják jónak.

A VÁROSOK KIÜRÍTÉSE

A nagy központok számára kétségtelenül nagyfontosságu kérdés, légi támadás esetén, a kiürítés. A. nagyszámú halálos a dozat elkerülése végett, hogy a lakossá got a bomba- és gáztámadások következményei elől minél nagyobb biztonságba helyezzék, a zsúfolt központok kiürítését egész a város körzetéig a legtökéletesebb rendben kell végrehajtani. A közök menedékhelyeknek, melyeknek építése megkezdődött, rendkívül nagy szerepük vau a passzív védekezésben, különösen előre nem látott támadás esetén.

A legfontosabb, amit a lakosságnak meg kell szoknia a sorra kerülő bemutató gyakorlatok során: a rend cs a fegyelem. Nyugalom cs rnég inkább fegyelem nélkül, bármennyire jól szervezett legyen is a légi támadások elleni vedelem, nem hozhat legjobb eredményeket.

Bucureşti napló

öt éve csak átutazóban jártam itt kétszer, sietősen, két vonat között. Most este, mikor kilépek a szálloda kapujából és felnézek a nyolc-tizenhat emeletes ragyogó, uj, modern palotákra, melyeknek kör vonalai tisztán és élesen rajzolódnak a szeptemberi égre, — megdöbbent a város amerikai sulii, egyéni, világvárosi arca. Azt hiszem, nincs európai főváros, amely- ennyit épült volna öt év alatt. Az élet izzó, siető, rohanó ritmusa kap el a szé'es transzparensfenyes felhőkarcolókkal szegélyezett utakon. S amellett az az egyén' sajátos hangulata Kelet Parisának. Az utca esti képe párisi — s az utcára tett ká; véházi székeken falatozó, olvasó, beszélgető emberekkel — kicsit olaszos is. A forgalom óriási, mindenütt idegenek. Kozmopolita világváros Bukarest amely azért megőrizte egyéni jellegét. Gombamódra szaporodnak, szinte a földből szökkennek elő az óriási, hófehér blcckhausok, bérpaloták, s a távolabbi negyedekben a villák. A taxisofőrnek igaza van, mikor azt mondja:

— Kérem, aki öt éve nem látta a fővárost, az most nem ismer rá. ..

j sen válogathatják ki maguknak a tengeri I halait, a csirkét, a hús szeletet, amely - z üvegpolcokról azonnal a konyhába kerül, s pár perc múlva frissen illatozik -T t- tiink. Itt igazán látják és tudják, hogy mi az, amit megesznek.

Őrségváltás, katonazene az egyszerű, fehér, impozánsan királyi palota előtt. A siető nagyvá:osiak is megállnak egy percre, s elgyönyörködnek a katonai parádén. Hát még a külföldiek, akik nem sietnek.

Dé.íelé a Boulevardokon csak lépésben lehet már haladni. Az újságpalotákból özönlenek a hírek, plakátok előtt nagy publikum olvassa a sorsdöntő európai eseményeket. Bemegyünk Herdanhoz egv- egy szendvicsre, aztán újra ki a Boule- Arardra. Rengeteg ember, a kávéházakban, aperitifre s beszélgetésre gyűlnek össze. A fiatalság az óriási moziplakátok előtt azt tárgyalja, hogy mit nézzen meg este. Meleg van, a levegő párás, felhős az ég.

Parkok. Cismigiu. Cserkészek és cser készlányok eveznek a tavon, a nagy fák alatt végtelen béke fogadja a zajos metro - polisból ideérkezőt. Szeretjük a Cismigiut, mert egy darab természet és szépség. A Parcul Carol impozáns, hatalmas, méltó

idegein múlik e hetekben élet és halál. De utolsó pillanatig hinni kell abban, hogy Európában nem az idegek uraikodnak hanem az értele m. Bróm nem segít. Bóditószerek nem segítenek. Csak az értelem segíthet.

a fővároshoz. ( ! nagyon hov./.u merj

visz oda .«/ autobuiz, alacsonyhizai, kanyargós kii.'városi utcákon. Szökőkutak, gyönyörű virágágyak, óriásfák, erdei utak, s a nagy tó sok-sok hattyúja. Mcg éri a hoss/u autobuszutat, olyan s/.ép.

«•

Apropos. Autobus/ok. Tiszták, nagyol:, kényelmesek és olcsók, öt lejért végigvisznek egész Bucure tin. És olcsó a villamos is. Csak most látjuk, hogy Kolozt váron milyen drága dolog közlekedni.

KUjra este van, újra kigyulnak a fények. A nagy bfockházak hatalmas ablaknégysio- gei mögött vakító villanyfényben járkál nak, ülnek íróasztalnak telefonálnak nz emberek. Amerikai kép. És lenn a téren zsúfoltak a kávéházak asztalai, szép, elegáns nők hosszú szalmaszálon át szívják a wermuthot, s a cocktailt. E pi!!anafban csak ezt látjuk Bukarestiből. Az elegáns sétálók között néhány ötletes vak kol dús: hogy észrevétessék magukat, ütemesen dobolnak faládikájukon egy pénzdarabbal.

Egyik téren óriási teleszkóp. E pillanatban a Saturnus felé irányítva — mond ja a tulajdonosa. Jó, megnézzük a Satu'-- nust. Először szabadszemmel. Kicsi, fénylő, messze csillag a nagyváros felett. S a teleszkópon át, kis ezüstgolyó, három parányi gycmántponttal, a három látható holdjával, kettővel a jobb-, eggyel a baloldalán. A negyedik hold nem látható, de igy is felejthetetlen a látvány. Csak a külföldi hölgyeket nem érdekli, akik távolabb, egy ékszerész fényes kirakatában csodálják nem az ég — hanem a föld gvé- mántjait. (M. L.)

Plöszühai sebészei* ezréieí eperálfáh meg a japán

fcälonäftäf, bo£t! lobban íiHf.hnaft célozni

LONDON, szeptember 26. Többizben utalt a lapult orrúi, bogy a kiaiű-j—japán hadjárat során n japán had vezetőségnek súlyos gondnka I okoz, hogy a japán lövészek igen ro-z- -sz.iil célozniuk. Ezt annak tulajdoni lot iák, hogy a jaipóciok nagyon nehezen tudják — féiazeniiikel behunyni. Most a News Re.'ew ismét foglalkozik a kérdéssel és megástapiija, hogy a japán katonák rossz célzó tehetsegének oka az úgynevezett japán metszésű szem. A felső szemhéjuk külső sz-tüc ugyanis olyan mélyen ereszkedik: a szem golyóra, hogy a púpéiba felét elfedi és igy a japán ember nem láthatja olyan tisztán ia cél-H, miirat a teljesen fedetlen ipupilláju európai ember.

A lap 'beszámol orról, hogy p’asz ti kai sebészek sokezer jüipán katonán ha jtottak végre operációt, mii bélitől' cbtávoRlotlák a felső szemhéj kü’ső peremét, hogy jobban lássanak. A műtéttől o japánok egyébként sokkal európaibb kü-’sőt kapnak, elvesztik különös, álmos, mszíiku.-? arcki fejező siiket.

Ezt a műtétet elsöi-zben Henry Shireson amerikai plasztikus sebész végez le 1-t évve! ezelőtt egy fiola! kinjaii férfin. A kínai fiatalember egy amerikai lányba volt szerelmes, aki iwis'szaniadt udv-sirlója ázs'oi külsejétől. SI lire son próbaképpen elvégezte a .-nyugatin, siló“ mii létet és a szem-műtéten kr-viil. a fiatal k nai orrát is megope'álUi. kiegyeresi- teite és széles, e’ul'ó orreámpáját bevarrta Európában, ületőVg Amentkábam’ élő japán nők. akik a nyugatot ma jmolják, moslniaábnu gyek:iáim hajüanak 'végre magukon ilyen operációt.

Psuzbirsá^ra ííéiIeH cá i morosvésárMyi fiaywéöeí, meri mm ielíe Hl a zűsziói

\DVROSVÁSÁR HELY, szeptember 26. Az elmúlt év eítejctr élijáiás indult dr. Sebezvén Miklós közismert mairosvúsiárhelyi ügyvid ellen, mert 1936 december 1-én, a nemzeti ünír.ic-p fllkalimáviail házára^nem letette ki a zászlót. Ügyié'veO első dzben a helyi járábs;-ró- sárt foglalkozoMt. amely Sebestyén dr-t. in n! ^iss'zaesőt — mitnlbhogy hasonló vétség miatt 1933-bain 100 lejbe mán inegbiinleHék — 10 ez«r lej pénzbinvág megfizetésére kötelezte. A rof.idkivül magas pénzbüntetést Sebeslyén dr. megfeliebbezite. Fellebbezését mo t tárgyai.Lo I a helyi 'törvényszék és a büntetés-t 1000 lejre s-zálíliitotla le.

Minden

fegjofcsóijbon aîEîieiîz éli iáösByvoszáályáisao, líoíezsváí' szes-ezheío be

Vidéki megrendeléseket azonnal yjfézünk.

Reggeli a Caffé de Ja Paix=ban. Nem is drága. És nem drága az ebéd sem. Külföldi utitársamnak az tetszik, hogy nyer-