Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-18 / 212. szám

5 Szerkesztő rég cs kiadóhivatal: Cluj, Culca Moţilor 4. Teíeíon: îl—09. Nyomda: Str. I G Du oi' No. 8. F i ó k k i a d ó h i v a t al és körtyV osztály: P. Unirii 9 Telefon 1599 L)X ÉVFOLYAM, 2 12. SZÁM. ^rrtfnsvHTfiPinajigT^.'.E^ Üdvös So'yîonosság A hét bégén gondolatai bk és érzéseink ne cfto+k fíz élet izgtflmus eseményeire suhlt janink vis«ter. Fergéntko* zártáik a Mái bor zászló fényeivel is. Fittéiy kisebbségi közéle­iének. se: j nos. két jelentős holott ja volt a közel múhtbrm és jogon estünk emlő kükbe A két nrtgy Italait n maga módján fokozza veszteség-!adatunkéit és jövő gx)itdjain»knt Ki és hogyan tép örökűkbe? Mint magyarok, kivétet nélkül éreztük a pótothatatlan vesz- tcikyrt, emelget fíánffy Ferenc báró elhalá­lozása okozott. Ki nos ki való jóban betöltse helyét, mert ezt ő maga cs ■ saját magának ai-a kitolta ki. Ft de az Utolsó 7 8 év folyamán tett jellegzetes és kitünően kisebbségi ma­gyar. amikor példái keltett mutatni, hogy az igazi férfi és a: égés; ember menekedjék a tehetetlen sérelmezésből és bánatból, de al­kalmazkodjék az uj törttétiei-mi fAnmcs-hoz. liánffy Ferenc a kisajátítás után megmaradt birtoktörmelékét a legalaposabb művelés alá fogta s elmélyítéssel pótolta, mii számsze­rűen elveszített. Megtartás, állva maradás, uj -szerzemény ivóit a törekvése. Szorgalmas gija.korlatieággjd és higgadt magatartással. er- dőgazdóságával és faipari üzemekkel nemcsak pótolta, hanem még föl -is wio kosi tóttá jöve­delmét, hogy a hasonlónk sorában majdnem egyedül a köteles jó részt közcélokra [fordít­hassa. Valóban ameri ka; tudott lenni mikor ír legtöbb kelet! leizmetbe, vagy az elterjed! kiseb’cd'yi bűnbe merül!: megmaradt előnyök után kapkodna -s nemtörődömmel n magától értetődő anyagi és Szellemi áldozat dolgá­ban. Fölösleges részleteznünk, köztudomású, hogy mit áldozott Banff g Ferenc közcélok­ra. Elég egyet említeni, amelyről a megemlé­kezések hallgattak: az első nagy tudományos pályázatot magyarság történelmének meg­írására ő tűzte ki és ezzel a szépirodalmi kizárólagosság útjába állott és t majd önkép <5 volt a falukutatás úgyszólván egyetlen megértő főrangúja itt. Ismeretes szellemű ál­dozata: fj kisebbségi marsban időszerű külön irodalom és művészet Ivánt érdeklődött s kerülsz módján, a hiányon- résztetbimk'dot űzte a sajtótevékenység területen, hogy az erdélyi uj henyeség el ne burjánozzék. a va- lá*ág és igazság talajt nyerjen, mert a kisebb­ségi élet hint fő feltétele: áldozat és tisztaság iqy növckeslhelik. Helyébe nincs emberünk; he gelte sokaknak Illenék gyarapító munkát végezni. Az erdélyi római katolikus püspök várat­lan 1fki\tí méh} emberi meyilletődésühkrt nagyítja. Szükségünk van a sors kemény cél­zatainak ismeretére. Most az eltűnt egyes kel­letlen cnt'ékck. amelyek ay óhatatlan politi­kai úraneikozá-okbóf erednek s igen sok moz­zanatot, amely a kisebbségi életben fölme­rül, többnyire kétségednek bizonyUanak. Megrendültén gondolunk ama, hogy egy még szinte ismeretlen ifjúságból mágusra lendült egyházi pályán, mely súlyos kühle, íés volt, hiszen a nagy Majláth ' Gusztávot kellett fölváltani és hozzá fogná, mint a ki­sebbségi élet minden pontján, az egyház si.];~ ión is, szaporodó, nehézségek és veszteségek vndbesccdV-ére. hirtelen kettétörik és uj ‘ondot okoz. Szomorú, hogy csak ez a két rsz-tea-dő szövődött; a nagy indulásból s ez íz idő a föladatok nagyságához és sokaságá­hoz mérve, futó pillanat volt, a nagy és meg. •epő pálya félelmet okozón hdtnüába hullt. Mikor soraink megjelennek, helyezik örök nyugalomra Vorbuchner Adolfot, miután hal- ] nkoha és halva, hosszú utat kellett meg- ‘■ennie Gyulafehérvártól Becsig és Bécstőt a jyulafehérvári kriptába: ez szigorú intelem élűéről, amikor annyira tévelygőnk történel­mi percekben. Es o kegyelet és veszteség egy giUáriáiig akadályozott meg —» -éppen ezért —, hogy riadlságunklxm és ezernyi fonnunk uj gondjában az utódlás óriási fan.-osságn kérdésével ne foglalkozzunk. Nincs pihenés és nincs várakozás. Érthető volt, hogy orz első pillanatban már hatalmasan fül- •bredt a régóta el folyt ott erdélyi katolikus rágy: egészen tősgyökeres, magyar nevű. le­hetőleg székely eredetű papot adjanak a 7 nzdag és értékes klérusból az árva püspöki 'széknek, ötCznznel állapíthatjuk meg,, hogy ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS .Felelős szerkesztő ás DR. GROIS LÁSZLÓ 3E2ES VASÁRNAP Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T. Törvényszéki ftj^promözási szám: 39 (Dos. 886/ 1938. Trib. Cluj.) Előfzetési árak: havonta 79' negyedévre tuo. félévre 420, egész évre 840 le;. iüt EttKSULTsai:- wsrez ■; x CLUJ, 1938 SZEPTEMBER 18. a k '3323 c rom & HZ em ss ma déíeiüitfi angol KVkiitiszJeráaEiá- cson számol fee ítéoe^os’szági iitiárél- — -1" ■111111111 rum« ' "■ Reménykedően ítélik meg az események további menetét. — Mussolini holnap tartandó beszédében körvonalazza Olaszország állásfoglalását. Huszonháromezer szudéta-nérret menekült Németországba A népszavazás ielftilciüi hámorul icloii - menüül Prágái?® Chamberlain miniszterelnök visszaér­kezett Londonba és légi utazásának he­roikus gesztusával kétségtelenül enyhülést hozott a feszült nemzetközi helyzetbe. Hitlerrel való tárgyalásának eredménye azonban még mindig teljes ködbe van bunkóivá. Sajtókombinációk a látogatás körül természetesen dúsan burjánzanak, de a sok kombináció egyelőre csak arra jó, hogy az amúgy is nagyon nehéz tisz­tánlátást még inkább megzavarja. A teg­nap délutánra előre jelzett angol minisz­tertanács helyett csak a minisztérium bel­ső tanácsa ülésezett, a teljes miniszterta­nácsot ma délelőtt tartják meg. Cham- betllain, akit megérkezésekor páratlanul nagyszabású és meleg rokonszenvtünte’-és- sel fogadtak, a repülőtérről egyenesen a Downingstreetre, a miniszterelnökség pa­lotájába hajtatott. Itten nyomban meg­kezdődött a tanácskozás Chamberlain mi­niszterelnök, Sir John Simon kincstári kancellár, Sir Sámuel Hcare belügymi­niszter, Vansittart külügyi főtanácsos és Cadogan áf'andó külügyi államtitkár kö­zött. (Halifax jelenlétét nem említi a távirat.) Később megérkezett a tanácsko­zásra lord Runciman is, aki Chamberlain beszámolója után arról a tanácskozásról számolt be, melyet elutazása előtt Benes elnökkel folytatott. A szükebbkörü mi­niszteri megbeszélésről nem adtak ki je­lentést. Chamberlain a tanácskozás után este féltizenegykor kihallgatáson jelentke­zett György királynál. Ma délelőtt teljes minisztertanács ül össze, mely valószínű­leg dönteni fog az angol külpolitika ez­után teendő lépéseiről. A minisztertanács után Chamberlain miniszterelnök fogadja a sajtót és megteszi az első érdemi nyi­latkozatot németországi útjáról. Két fontos eredmény Londoni politikai körökben azt hiszik, hogy Chamberlain találkozása Hitlerrel egyelőre két rendkívül fontos eredmény­nyel járt. Egyik az, hogy Németország kötelezte magát arra, hogy a csehszlová­kiai eseményekkel szemben Hitler és Chamberlain tervbevett közelebbi talál­kozásáig türelemmel lesz és erőszakot ebben a kérdésben nem használ. A má­”*TriB mi— Ţ-——-"-nrmi-rrrrr,—r— egyértelműség volt rögtön a méltó utód sze­mélye körül, amelyet osztott a nem katoli­kus kisebbségi közvélemény, hiszen ez bir­tokon kívül is érthető érdeklődéssel kíséri az ilyen nagyjelentőségű kérdéseket kisebb­ségi szempontból. Ezúttal jó és gyors első léipés történt. A néma jelölést meghallották, a rangrejtett vágyat fölismerték. Márton Áront kéri Erdély magyarsága püspöknek. Amit eddig ez egyhangú óhaj gyakorlati me goi dúsára tenni lehetett, megtették. Ma, a t e- mstés szomorúságában, ás, boldog megmyuy. sodik, hogy Németország hajlandó a leg- szélesebbkörü tárgyalásokra az összes függő kérdések elintézése érdekében és hogy a csehszlovák nemzetiségi kérdés végleges elintézésére is ebben a szélesebb keretben fog sor kerülni. Ezt a két, tény­leg fontos eredményt azonban szintén cmk kombinációnak tekinthetjük, mert egyelőre semmiféle hivatalos nyilatkozat nem erősiti meg. Autentikus nyilatkozat­nak eddig egyedül Chamberlainnek meg­érkezése után mondott szavait tekinthet­jük, melyek nagy óvatossággal ugyan és minden pozitív kijelentés elkerülésével, de láthatóan reménykedő hangon voltak tartva. A szintén repülőgépen Londonba érkezett Runciman lord viszont érkezése után meglehetős komor kijelentést tett. A csehszlovákiai helyzetről azt mondta, hogy az renkivül kényes, mondhatni Is­ten kezében — angol kifejezéssel: Isten térdén — van. Az általános hangulat mégis enyhült. Parisban, Genfben és Ber­linben is reménykedően Ítélik meg a helyzetet, bár a német lapok Csehszlová­kiából érkező hírei kirobbanásig feszült izgalomban tartják a birodalom közvéle­ményét. Párisi lapok beszélnek orról, hogy a Chamberlain és Hitler között tervbevett újabb tanácskozásokon esetleg Dalíadier is résztvesz s a tanácskozás Gcdesbergben, a francia határtól nem messze fekvő rajnai kisvárosban lesz. A Reuter-ügynökség genfi jelentése szerirtF, ott úgy tudják, hogy Chamberlain mind­járt azzal a szándékkal ment Berchtesgá- denbe, hogy necsak a csehszlovák kér­désről tárgyaljon, mert ezt a kérdést egy­magában megoldhatatlannak tartja, ha­nem a megoldatlan európi kérdések egész komplexumáról. Ennek érdekében az­után, ha a Hitlerrel folytatott tárgyalás eredményhez vezet, nagyobb nemzetközi értekezletet hívnának össze, melyen elő­ször a nagyhatalmak, majd az Összes eu­rópai államok részívehetnek. Mindez azonban, Ugyanúgy, mint a népszavazás, keresztülvitelének körülményeiről és a négyhatalmi értekezletről hozott ujsag=_. hirv a kombinációk birodalmába tartozik. A biztosan elért eredmény mindenesetre az, hogy a közvetlenül fenyegető össze­ütközés helyett egyelőre megint a diplo­mácia látszik magához ragadni az esemé­nyek irányítását, ami újabb reménykedés­re jogosít fel. tíjabi események és meglepetések a : áíbaiárosi A most következő napok különben újabb eseményeket és meglepetéseket hoz­hatnak. Valószínű, hogy a nagyhatalmi kormányok vezetői nyilatkozatokat fog­nak tenni. Mussolini, akit Hitler a Cham­berlainnel való találkozás után azonnal tájékoztatott megbeszéléséről, holnap nagy beszédet mond, melyben Olaszor­szág állásfoglalását körvonalozza. A fran­cia kormány vezető egyéniségei részéről szintén nyilatkozatokra várnak. Megle­petések különösen a válság gyújtópontja, Csehszlovákia körül keletkezhetnek. Né­met lapok szinte óráról-órára a szudéták elleni újabb cseh kegyetlenkedésekről ér­tesítik olvasóikat. Drezdai jelentés szerint a Németországba menekült szudéták szá­ma tegnap elérte a huszonhárom ez rét. Az égeri német konzulátus nem tud táv­beszélő összeköttetést szerezni se Berlin- 1 nel, sem a prágai német követséggel. Cseh- ■HaaamBscMBMn—e—ft—warn—a»aMM írással vettük tudomásul, hogy a döntő té­nyezők is bent voltak kezdettől az egyhan­gúságban: Márton Áront apostoli kormány- zónnk kirendelték. Tulajdonképpen már püspök ő, bár az apostoli kormányzóság nem jelenti még. hogy cr viég’eges döntés , nem változtat a helyzeten, de úgyszólván sej­teti az egyetlen valószínűséget. Hisszük, hogy Mértem Áront minden egyes uj napja mind­inkább jövöszerüvé teszi. Legyen bármiként, egy kétségtelen, Márton Áron ez a megbíza­tása magúban vekre is teljes megnyugvástf részről cáfolják, hogy Henlein és a szu- déta-német vezetőség ellen elfogatási pa­rancsot adtak volna ki. Szudéta-német részről viszont azt cáfolják, hogy Hen­lein és a többi vezetők Németországba menekültek vólna. A vezetőség minden tagja — mondja ez az utóbbi cáfolat —' még szudéta területen van, holtartózko- dásukról azonban, érthető okokból, nem adnak felvilágositást. Cseh részről han­goztatják, hogy elmentek az engedmé­nyek szélső határáig és hogy a népszava­zási tervet háború nélkül Csehszlovákiá­ban keresztülvinni nem lehet. Bechyne, helyettes miniszterelnök kijelentette, hogy nem akadhat olyan csehszlovák kormány, amely ezt a tervet vállalná s ha mégis, akadna, azt egy óra alatt elsöpörné az el­keseredett nemzet, mely inkább a halált választja, mint hazája megcsonkítását. (Cikkünk folytatása az utolsó ollalon.) örömöt és reménységet ébresztett. Nemrég méltattuk a kitűnő ifjú, a pompás ember, a nagyszerű főpap értékeit. Nem ismételve meg szavainkat, most csak megelégedéssel ál- íapitjuk, hogy akit Kolozsvár katolikus ma­gyarsága egyhangúlag méltónak talált a plé­bános/ feladatra, ezt Erdély egész magyarsá­gából emanált óhajjal és meggyőződéssel ta­lálkozva, egyházi vezetőségünk is méltónak talált a püspökség vezetésére. Az isteni Gond­viselést nem keresztezte bűnös emberi elfo­gultság. A méltó ember méltó helyre jut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom