Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-17 / 211. szám
ám 3 leb Sa e r k es z to?é g ét kiadóhivatal: Cluj, Cíiej Modor 4, Teíefon: ír—09. Nyomd»: Sir. I G DuOi No. 8 Fiókkiadó hivatal és könyv osztály; P. Unirii 9. Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS FsSelős szerhesztő és igazgató s DK. GROIS LÁSZLÓ 3 >Z52BűkJBUJk TJIK ÉVFOLYAM, 211. SZÁM. curai-:".'»»'.'. fagaaa^^jwr A premier Az esztendők óta egyre fokozódó válság kétségtelen legfodulatosabb eseménye volt Chamberlain fingot mfctiszt er elnök történél- mi teljesítménye. Nem törődve semmivel, fittyet hányva, minden külsőségnek és érzékenységnek. egész leikével és kétmillió:dnyi ember halálos érdekei közt, a; angol érdekre szegezvén lelkű leiét, rábírta Ildiért egy utolsó megbeszél és-led ulgatásra, repül ö gijp r e ült, c-mi önmagában merészség volt öregember részéről, aki még nem lovagolt e majd' nem „seprünyélen“ és az oroszlán bariangban termett. Fölösleges utalnunk reá, hogy Chamberlain megtestesülése a jó) Cmyagból való angol tory politikusnak, aki kitartó és eredményes üzleti munka után lép a politika terére s ott is megőrzi a megbízható g ij a k o rla! i-ág ot, erkölcsi maga tar tűst, az ihökös szépségek és fenköltségek iránt való) hajlamot, de pillanatra se téveszti szem elöl a ■mindennapi élet szükségleteit, a letagadhatatlan adottságokat, a történelmi lehetősége. két, hidegvérüen, cammogva, mindamellett a lehető igazságosság napfényébe állva és ha sürget az óra, hirtelen lóg ipari pút nyergeivé. Annyira szilárd, hogy makacsnak, annyira elviségü, hogy küHönködőnek látszik, viszont annyira gyakorlati, hogy látszólag következetlenségekbe és meglapul ás okba téved, ném félve sem a népszerűtlen,, sem a lelkiismeretbe vágó meglepetésektől. Bizonyára nem a legnagyobb Chamberlain-jurcsaság volt. hogy az ahesszin ..kudarc11 első Időszakában menesztette a korc-solyabajnők floare külügyminisztert, hogy csakhamar megint visz- szf'begye kabinetjébe és nem a legizgalmasabb döntése volt, amikor feltűnő, majdnem engottalcn módon megvált Edentöl, akinek erélyesebb politikáját csak akkor fogják Igazolni a: események, ha Rúnáimon küldetésének, most a Chnmberhám—^Hitler találkozásnak sem támas-tja meg érteimét és termékenységét. A legszebb, a legnemesebb, n leg, izgalmasabb, a legdöntőbb müve bizonyára ez a találkozás, amelynek puszta hire tegnapelőtt éjszaka boldoggá tette a- emberiséget, mert a szó szaros értelmében, óriási sziklát gördítettek le a nehéz álomra készülő létkekről. Az a sok-sok millió ember, aki rémültén tekintett a holnapra és hot napúban- be. aki már hősi halottnak, hadirokkantnak, elhagyott szülének, hadiözvegynek érezte magát, egy varázsütésre megleli' emberi tudattalt reménnyel, bizalommal és hiti el. Nagyképűség volna, ha mondatok özönével és választékos szavak ka f igyekeznénk most e tény jeleni őségét részletesen magyarázni és hősét körülvUágilani. .4 jelentőség nagyszerűségét már nyilván tette az el eme z- hetetleniil nagy mtgkönnyebbedés és a hasonlókép kimondhatatlan reménység. Ezt a minder^ megmondó Chamberlainről is. Egy pilleant alatt az dugói .premier a világ legbecsületesebb zsenije lelt s rideg angol világ- birodalomra, valamint szigorú népére per- meteztetett 'népszerűséget. Ami ennél is több, ói tvillant a telkeken a gondolat, hogy az egykori ültetvényes és kereskedő, akinek csak az apja emelkedett ki a kézműves családból, nemcsak tőről metszett gyakorlati ember és megérző politikus, nemeik száraz bölcs és megindító jó ember, hanem küldetéses személyiség, talán megváltó egy jókora időszak. fa és e percben a csal hatat lan kiegyenlítés tényezője. Az ember, ki a történelem szellemének ruhájába tud kapaszkodni. Mindenesetre éreztük a titokzatos erők jelenlétét, amelyek emberi cselekvéssé alakítják át a sorsot és a sugárzásukra sorsszerű embert fölemeli történelmi magasságba, megszokott köznapiságából. ilyenkor }inumen ödest“, a szellem jelen van. De ne... dobjuk el a választékos szavakat. A fődolog, hogy rövidé bb-hosszabb időre megkönnyebbülés ült a rettenetes izgultság helyére ás mindert valamire való politikai tényező nézete szerint, komoly reménység „törf be“, hegy megoldás lesz a szakadék széléről valló visszatérésre. Nem az immár vaj; bizalom és személyi SZOMBAT mnsaBE3BzmaBKSí K i s d ó t u 1 a j d o n o s: ELLENZÉK R. T. .Törvényszéki FJstromozisi szám: 39. (D09. 835fi 1938. Trib. Cluj.) Elófzetési árak: havonta 7P, negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 kjL CLUJ, 1938 SZEPTEMBER 17. mr^ir^*w!stmzíT£iXBaíi vtm nm n ssíüMícreüia na «Seiet®!! rcplfiiéjííii visszatér • —»»MiMBM——■ Az obersalzbergi tárgyalást egyelőre megszakították, hogy újabb megbeszélések alapján folytathassák később.« Ma délu ánra telefonon minisztertanácsot hivott össze Chamberlain. « Runciman és Gwatkin a minisztertanácsra repülőgépen Londonba utazik «0 Özönlenek a csehszlovák csapatok es határvidékre re Chamberlain és Hitler közötti sorsdöntő jelentőségű megbeszélés tegnap el- kezdődött Berchtesgadenben. A megbeszélés két és fél óráig tartott, de nem folytatódik ma, ahogy előre tervezték. Kétségtelenül fontos okok miatt a két államférfi közötti tárgyalások továbbfolytatását későbbre halasztották. Az előzetes tervvel ellentétben, mely az angol miniszterelnök obersalzbergi időzését két napi a tervezte, Chamberlain már ma délelőtt útnak indul Berchtesgadenből s a déli órákban Münchenben repülőgépre száll London felé. Londonban Chamberlain telefonkérésére késő délutánra rendkívüli minisztertanácsot hívtak össze, melyen a miniszterelnök beszámol obersalzbergi utjának eredményéről. A tanácskozásról kiadott hivatalos német közlemény hangoztatja, hogy a két államférfi őszinte szellemben kicserélte nézeteit a jelenlegi helyzetről. Az eszmecsere alapján Chamberlain szükségesnek tartja, hogy a megbeszélések tovább folytatása előtt az angol kormány tagjaival tanácskozzék, ami után néhány nap múlva újabb megbeszélésre kerül a sor. Berlinben már az újabb megbeszélés helyét és idejét is ismerni vélik. Chamberlain és Hitler valószínűleg a jövő hét keddjén találkoznak újra a Raj* navidék valamelyik kisebb városában. Az első tanácskozás eredményéről még semmi sem szivárgott nyilvánosságra. így nem lehet tudni, hogy a megszakítást milyen értelemben kell magyarázni. A Chamberlain visszautazásáról szóló hir a késő esti órákban jutott Európa külpolitikai központjaiba s az eseményhez fűzött kommentárok tehát még hiányoznak. Első benyomás az, hogy Hitler a szudéta-német kérdésben nagy határozottsággal olyan megoldáshoz ragaszkodik, amelyről Chamberlain azt tartja, hogy megadásához nem rendelkezik kellő hatalommal s a kérdés eldöntése előtt minisztertársaival és esetleg a francia kormánnyal! kell az ügyet megbeszélnie. Más magyarázat viszont arról akar tudni, hogy nagyszabású európai megoldási terv merült föl, melynek »megtárgyalásához szintén London és Paris előzetes megbeszélésére van szükség. A Hitler és Chamberlain közölni megbeszélés megszakításáról azonban nem lehet szó, mert a hivatalos közlemény is megemlíti, hogy pár nap múlva a tárgyalásokat továbbfolytatják. A nap másik szenzációs eseménye, mely szintén a Hitler és Chamberlain közti megbeszélés nagy jelentőségére mutat, az, hogy prágai jelentés szerint Runciman lord és Ashton Gwatkin röviddel éjfél után közleményt tettek közzé, melyben tudatják, hogy Chamberlain miniszterelnök kívánságára ma reggel repülőgépen szintén Londonba utaznak, hogy résztvegyenek a délután tartandó minisztertanácson. Runciman lord a közleményben fölszólítja mindazokat, akiket illet, hogy tartózkodjanak olyan cselekvésektől, melyek zavarólag hatnak a csehszlovák nemzetiségi kérdés megoldására irányuló békés megbeszélések menetére. A ma délutá mártandó angol minisztertanácsnak tehát minden bizonnyal óriási jelentősége van s csak ennek a minisztertanácsnak döntései után fogunk értesülni arról, hogy Chamberlain és Hitler első megbeszélése az európai béke fönntartása szempontjából eredményesnek tekinthető-e vagy sem. CüamMrtil! és ifiig ex megbeszélése az általános bizafcodis langii.aíá! wáMoifa Ml 'Külpolitikai körök és a nagyközönség hangulata, Chamberlain és Hitler megbeszélése következtében tegnap ai legnagyobb mértékben bizakodó volt. Ezt a bizakodást a válság gyújtópontjából, Csehszlovákiából érkező rossz hirek sem tudták megzavarni. Mindenki érzi, hogy ha a Chamberlain és Hitler közti megbeszélés eredményelfogultság, hanem komoly megérzés érezteti mást az emberekkel, hogy iföltétlen eredményt várhatniaka Chamberlain.—Hitler találkozásától. Ez az esemény a tömeg részére bizonyára váratlan és meglepő teljes egészében, de még isse történhetett meg egész készületlenül és bizonyos alapelvekrte nézve talán már előzetes megegyezés alapján. Utólag a jelenségek megvilágosodnak, mióta Henderson megjárta Londont, Berlint ás Niirnber- get és innét Chamberlain egy bizalmi lord barátja még a fenyegető Hitler záróbeszéd előtt gyorsan Chamberlainhez röpült Mindez hez vezet, akkor több-kevesebb nehézséggel, végeredményben a csehszlovákiai zavarok is le fognak csillapodni. Az is kétségtelenné vált, hogy Chamberlain miniszterelnök utazását nemcsak az angol, hanem a francia közhangulat is helyesli. Egyik francia1 lap Chamberlain lépését példa nélkülinek mondja a világ- történelemben és megállapítja róla, hogy a lassú logikát gyors drámai kezdeménnyel váltotta föl. Valószínű, az áldozatot megérő eredményt fogunk látni: a két nagy döntő ember között létrejött megegyezés, a legrosz- szabb esetben legalább idéglenes kibúvó, a legjobb esetben azonban oly emlékezetes megállapodás lesz, mely az összes vészirej!5 kérdéseket egy világértekezlet elébe viszi. E's ha kudarc következnék — Hannibal és Sci- pio za>mßi találkozója óta hányszor volt sikertelen a csata és háború előtt! — egy pár nct]p,i nyugalom és reménykedés boldogsága mégis csak vált é>s több haszonná!, mint mizz angol miniszterelnök lehetetlenné tette a háborút. Beavatott angol lapok szerint Chamberlain utazási tervéről értesítette a washingtoni kormányt is, mely az értesítést nagy rokonszenvvel fogadta. Sőt szó volt egy pillanatig arról, hogy Chamberlainnel együtt Dail'adier miniszterelnök :s irésztvegyen az obersalzbergi tárgyaláson. Az a lehetőség azonban, Hogy Hitler ebben az esetben Mussolini jelenlétét is kívánná, visszatartotta az úttól Daladiert, aki nem akarta a tárgyalásoknak a négyhatalmi tárgyalás jellegét adni. A népszövetségi ülésre Géniben összeült diplomaták köreiben, ahol még szerdán közvetlenül fenyegetőnek tartották a háborút, tegnap szintén erős bizakodás vált uralkodóvá. Párisi jelentés alapján arról a lehetőségről beszéltek, hegy Chamberlain látogatását nagy európai értekezlet követheti, melyen az egész európai helyzet uj alapokra fektetéséről lesz szó. A csehszlovákiai nemzetiségi kérdést, más hasonló kérdésekkel együtt, ebben az. esetben Európa újraépítésének nagy mun-, kaja keretében oldanák meg. Az európai sajtóban és most már a francia jobbolddi sajtóban is, mind inkább előtérbe kerül a csehszlovák kérdés népszavazással való megoldásának lehetősége. A francia politikában különösen Flándin volt miniszter- elnök képviseli ezt az álláspontot, aki egy) tegnapi újságcikkében tiltakozik az ellen, hogy francia részről mozgósítási intézkedéseket tegyenek a kamara meghallgatási nélkül. Olasz részről napról-napra fokozódó erővel csatlakoznak Németország álláspontja mellé és a ,,Popolo dTtalia“1 Mussolininak tulajdonított tegnapi cikkéhez ma csatlakozik a félhivatalos „Gior- nale d'Italia“, mely ismét nemcsak a szu- déta-németeknek, hanem Csehszlovákia többi nemzetiségei számára is népszavazást kíván. Cseh katonai intézkedések Az Obersalzbergi találkozás okozta reménykedő hangulatinál ellentétben, a Csehszlovákiából érkező hírek változal- lainul súlyosaknak látszanak. Német rádiók Henleinnek iegy kiáltványát közük, mely a karlsbadi pontokat túlhaladott* (Cikkünk folytatása az utolsó lodalon) kor Chamberlain áldozatot hozva, levelet irt Mussolininek. Ez a személyes elmenet a da- nazsfészekbe, ahonnét az angol politikát nem kevésbé érintették, mint eggszer-máss:or az örök városból. — mert aki annyira szivén hordozza as béke érdekét és a gentlemen érzékeny büszkeségéből annyit áldoz föl, mint amennyit Chamberlain miniszterelnöksége, során gyakran cselekedte, az könnyen valii támadások céltáblájává, a le’kiösnieret és fe lelősség oly Un ténye, mely n történelem igazoló itéhlét' már moist lehozza földrengés rázta földünkre,
