Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-16 / 210. szám
ELLENZÉK 1 9 3 K szeptember 10. zm.'xtLMKSXl Lebontják a fellegvárt oldalon épüli házakat Uj nagyszabású terv megvatósitásán dolgozik a városi tanács* - Sétányt és parkot szeretnének éleire keltem a fellegvárt oldalon KOLOZSVÁR, szeptember b>- A tévesen ,,cigány,neigyed‘*-uek m*v'e* zett város részien 'ilevö házak lerombolásá- naiv ügy® még jogerősen nem nyeri elintézést, de a városi tanács máris ujubb nagysza- ááisii városszépitési tervvel foglalkozik. Azért mondjuk a cigánynegyed elnevezés téves, mert a Tárni tők Háíu mögötti négyzétalaku területen alig pár cigány- csállád lakik, többségben román és magyar városi polgárok laknak. Valószínűleg még sok viz log Gefalyni a Szamosban, amig az ugynevezetti cigánynegyed házait lerombolják, mert tu terv végrehajtása ellen köröinszakadtáig védekeznek a háztulajdonosok, ami érthető is, mert a tanács a1 leroanboílásra kiszemelt házhelyek pénzbeli megváltásáról egyelőre nem akar beszólni. Most a fed eg vári oldalon levő házak lerombolásának terve került sorra. Veszélyeztetett fellegvári házak Az igazsájg érdekében mleg kell álkr- pitsuk, hogy a fetDegvári oldal egyik legveszélyeztetettebb része a városnak. A fellegvári hegy a város központjában van és vár ősszépité szeli szempontból igazán nagyjelentőségű ennek az oldalnak rendezése, mert a meglazult sziklatömbök minden pillanatban lezuhanhatnak és megismétlődhetik a- a borzalmas katasztrófa, amely közel tiz évvel ezelőtt történt és amelynek több halálos áldozata volt. Akkor a Fellegvár felső pereméről az esőzések következtében levált egy több- mázsás mészkőszikla és egészen a Szít" mos pántjáig guruik le. Útjában több kis házat lakóival együtt valósággal lehengerel'!). Ez a szerencsétitetaség akkor gondolkodóba ejtette a város tanácsát és .a mérnöki hivatal javaslatára mesterséges kőfalakkal! alátámasztották az összes kimeredő sziklákat és kitelepítették a sziklába vájj barlanglakásaikból; az ott meghúzódó cigány okialt. Ezóta a helyzet lényegesen megváltozott, mert a szerencsétlenség után a városi tanács több tel. két ki is sajátit-oitt. Még mindig vannak azonban olyan házak, amelyek félik a levegőben lógnak s amelyek egy nagyobb esőzés esetén münden sziklaomlás nélkül a völgybe csúszhatnak. Ezeknek a házaknak a lerombolásáról van 'léhát szó. Kisajátítási tervek A delegált polgármester utasítására, aki a: város külső képét rohamlépésekkel szeretné átalakiíiajni, mérnöki bizottság szállü ki a helyszínére. Napokon át vizs- gáigatták a terepet és kijelölték azokat a házakat, amelyeknek lerombolása közbiztonsági és köz- tisztasági szempontból rendkívül sürgős. A mérnöki hivatal megállapításairól jelentést itiett a polgármesternek. A jelentés ailatpján a közegészségügyi bizohság a közeljövőben fog véglegesen véleményt adni, ami után bizonyos, hogy a fanács ezeknek lakóit is felhívja, hogy a veszélyesnek minősített házakból záros határidőn belül költözzenek ki. Itt ai városi tanácsnak könnyebb a helyzete, mint a cjgjánynegyednél, mert az egyes háztulajdonosok nem tudják iga> zolni a telekre vonatkozó tulajdonjogat*5 Amicus“ Diák- naptár 1938-39 230 oldal, 16X10 cm. nagyság, szaktanárok szerkesztésében, értékes, hasznos, uj és gazdag tartalommal. Pénzt) beküld- ve (bélyegben is lehet) portómentesen 25 lej, utánvéttel plus portó. LEPAGE-nál Cluj! kát. a teh'kköny\ben nincsenek bejegyzések, ni er ti a fó.d tulajdonjoga a varast illeti meg. Évszázadokkal ezelőtt ugyanis u feli ‘gvánii oldalon apróbb viskók épülték leli. A viskókat később téglából épült házak váltották fél, a téglaházak többször gazdát/ cseréltek, anélkül, hogy a telekkönyvben ennek valami nyoma lenne. Ezeknek a házaknak lerombolása tehát nem fog nagyobb nehézségekbe ütközni. Vannak azonban sokain olyan háztulajdonosok, akiknek tulajdonjoga nem vitás. Itt a kisajátítás csak a megváltási ár kifizetése után lehetséges. Nemcsak a méltányosság, hanem az igazságosság is •i/.'j követteli, hogy ezeket a háztulajdonost kai kártalanítsák. A város költségvetésében azonban ilyen célokra nem igen van fedezet. Hangsúlyozzuk, hogy a fellegvári oldal rendezése egyike a 'legsürgősebb feladatoknak. Szépségéi nagyon rontják az djéoói elszórt apró viskók és ezek eltávolításul után — amint a mérnöki hivatal li.rvezi — olyan sétány és park lenne a hegyoldalon, amely dísze lenne a városnak. Ezt a tervet azonban csak akkor lehet koros/.Oülvinni, ha az eltávolításra kiszemelt telkeket bíró ulon kisajátítják, mert addig a terv — csak terv marad. Küszöbön ál! a nyugdíjtörvény AQííCO Milyen kulcs alapján számítják ki ütuuudHaöa az uj nyugdíjahat? BUCUREŞTI," szeptember i$. A pénzügyminisztériumban terv készült az 1925. évi nyugdíjtörvény módosítására. A tervezet szerint a köztisztviselő utolsó 3 évi átlagos fizetése után számítják majd a nyugdijat aszerint, hogy a tisztviselő nyugdijba helyezése előtt 35 évet, vagy ennél kevesebbat szolgált. Amennyiben 3^ évi szolgálatról van szó, 4000 lejig terjedő fizetés esetén 90 százalék, 4000—6000 lej között S9 száza'ék. 6000—8000 lej között 88 százalék, 8000 — io.oco lej között 87 százalék, 10—12 ezer lej között 86 százalék lesz a nyugdh s igy tovább a fizetés kétezer lejes emelUj reményeket merítettek a mócok az Astra kongresszusán elhangzott beszédekből Az Astra működésének jelentősége „. .. Háromnegyed évszázad telt el azóta, hogy a felejthetetlen Saguna metro- polita világos elméjében megfogamzott a Magasságostól ajándékozott gondolat, hogy megteremtse a román nép szellemének fejlesztésére ezt az egyesületet.“ „... Az „Astra“ megteremtésénél vezérlő gondolat tökéletesen beteljesedett. Az „Astra“ a román nemzetnek örök időkre szóló egyesülése napjáig az az állandó tényező tudott lenni, amely nemzeti egyházunkkal együtt erősítette a román nép lelkét s fenntartotta kultúráját.“ „Ha ma, az egyesüléstől mostanáig eltelt tizennyolc év alatt megállapíthatjuk az egységes román lélek megszilárdulá- sát, ez elsősorban ennek a kulturális egyesületnek az érdeme, amely már több mint ötven évvel azelőtt eltörölt minden határt a románok között.“ Őfelsége II. Károly király beszédes szavai ezek, melyeket a múlt évben mondott az „Astra“ megalapításának hetven- ötödik évfordulóján rendezett ünnepségen. Ugyancsak említett multévi beszédében megindultan mondotta az Uralkodó: „Ma vallomást keli tennem, vallomást, melyről biztos vagyok, hogy minden erdélyinek leikébe talál: kulturális valóm, lelkemnek emberi alapja az „Astra“ közvetett gyümölcse, mert erdélyi tanítómesterek teremtették meg.“ „Román kultúrám alapja a Sibiu-Rasi- nar vidéki Cionca tanítótól jött.“ „Saguna metropolita nagy nemzeti hitétől átitatva beszűrődött a mai Románia Uralkodójának leikébe az eszmény, hogy a románok örökre elválaszthatatlan egy nép.“ Az „Astra“ vezetői nemzeti és kulturális síkon harcoltak, egyesítve egész Erdély minden román értelmiségi emberét s az ország minden sarkában ápolva a románság s a román nemzeti kultúra fáklvái át. kedésével egy-egy százalékkal csökken a nyugdíj. Abban az esetben, ha nincs meg a 35 éves szolgálati idő: tízéves szolgálat esetén az előbb jelzett nyugdij negyedrészét folyósítják, az arány aztán a szolgálati idővel együtt emelkedik. Ami a számba veendő fizetés mennyiségét illeti, a lakbért, családi pótlékot, vagy más járulékot nem veszik számításba. A katonai altisztek, csendőrök és CFR gépészek nyugdiját külön szakaszok rendezik. Az uj törvény intézkedéseit az 1938 szeptember r. után megnyíló nyugdíjigényekre is alkalmazzák. A román Írást szomjasan váró gyermekek, fiatalok és öregek kezébe az „Astra“ a könyvek százait helyezte, melyek az ország múltjáról s a jövő reményeiről beszélve, ébren tartották a románság nemzeti öntudatát. Saguna, az „Astra“ kezdeményezője és első elnöke az 1S61. és 1S62. évi gyűléseken ezeket mondta: „...ne feledjük el, hogy az elme s a lélek ereje, a tudományok és a művészetek azok, amelyek napjainkban erőt adnak a népeknek s biztosítják jövőjüket.“ „A román nemzet sem többet, sem kevesebbet nem kiván, mint azt, hogy megmaradjon nemzeti életében, vagyis maga nyelvének életében s ez álta*, mint legbiztosabb eszköz által megalapítsa és fejlessze nemzeti és hazafias kultúráját és boldogulását.“ Az „Astra“ fölösen beteljesítette első irányitójának gondolatát s még 1861-ben megkezdte ösztöndíjak szétosztását a rászoruló egyetemi hallgatók között, különböző mesterségekben kitűnt, ismereteiket mélyíteni akaró fiatalok között. Az „Astra“ igy gondjai alá vette nemcsak az értelmiségi réteget, hanem a középosztályt és a földmüvesosztáiyt is. A hábor-u után azt lehetett volna hinni, hogy az álmait beteljesedve látó „Ás- tra“ szerepe véget ért. Az „Astra“ azonban buzgón folytatta a nagy kezdeményezői által kijelölt utat, dolgozva a minden téren való szellemi egyesülés és haladás érdekében. Az „Astra“ kongresszusát évről-évre Erdély valamelyik központi városában tartotta meg. Ebben az évben a kongresz- szust a Nyugati-hegység szivében, a mócok, Horia és Avram láncú földjén rendezték meg. Abrud ünnepi ruhát öltött magára, hogy méltóan fogadja a román szellemi élet kiválóságait, élükön Iorga professzor, királyi tanácsossal. A mócok mindenfelől ZONGORA, Iiegeclői, iskolakoÜák legalcsókkanai [ílenzék konyvosz^ályában, Ctuj eljöttek, hogy meghallgassák a szavakat, kezeseit jobb sorsuknak, mely az Urab kodó szeretetéből már megkezdte valóra- válását. A mócok ékte megváltozott. Há- zuktája virágzik, mióta az ország kormánya viseli gondjukat. Az „Astra“ kongresszusán elhangzott beszédekből a mócok uj reményeket meríthettek, mert iskoláik fellendítésére s igényeikhez való alkalmazására irányuló tervről volt ott szó. Az Andrei Saguna metropolita á tál hetvenhat év előtt meggyujtott fáklya, melyet ragyogva hordoztak át az évek során, élő marad az erdélyi román lélekben. hogy dr. Hlotky Endrét, a magyar rádió népszerű műsor-igazgatóját, aki maga is neues zeneköhő, m. kir. kormányfőtamácsoss i nevezték ki. Nagyvárad egykori főispánjánál; fiát országrészünkből fis sokan ismerik és tisztelik és szívből gratulálnak szép kitüntetéséhez; hogy Bródy Tamás, a kolozsvári származású tehetséges; fiatal karmester — Bród'j Miklós fia —* most fejezte be Bemben hói hónapig tartó vendégszereplését, amelynek folyamán a legjobb budapesti zenészekből összeállítóit szimfonikus zenekart vezényelte ncgy sikerrel. Bródy most ismét elfoglalja a Vígszínház karmesteri székét; hogy Many angol anyakirály nőnek több- szúz aranykulcsa van, ezeket különféle városokban tett látogatásai alkalmával, az avatási ünnepségek emlékéül kapta; hogy llore Belisha angol hadügyminiszter állandóan Íróasztalán tartja édesanyja arcképét. .4 virágtól fél, mert azt tartja, hogy betegséget terjeszt; hogy AVe ingert ner Félix, a világhírű karmester o- ősz folyamán Budapesten Liszt, hangversenyt fog vezényelni. .4 műsor keletében Sauer Emil, a zseniális magyar zongoraművész, Liszt egyik zongoraversenyét adja elő; hogy Litvinov orosz külügyi népbiztos ? háború előtt tanonc volt egy londoni drogériában; hogy Ofifcnbochnak kevésbé ismert vig- operáját, melynek címe ,,A banditák“, a g<rá- ga; német ‘színház most mutatta be; hogy a: angliai Esex-g'ófság egyik kis falujában az épitőmunkások egy ház alapja nak kiásásánál egy régi pénzekkel telt ládát taláiiak. A pénzek 700 évesek voita1}; ..4 ré'ji pénzeket beszállították a British-muzeumba, ahol megállapították, hogy az 500 darab ezüstpénz közül 11 dárab hamisítvány, de <* hamisítványok is 200 esztendősek; hogy Simon Böske, a volt Miss Európa, a közeli napokban másodszor házasságot köt. Simon Böske első férje Brammer Pál budapesti nagykereskedő volt, majd a há-. zasfetel; elválta];, Budapesten már okkor a tudni vélték, hogy a válás mögött Job Dá niel, a Vígszínház igazgatójának személye húzódik meg és most nyilvánosságra került, hogy a közeli napokban házasságot kötnek, Nem vesztik el a gyermekek állampolgársági jogukat, ha özvegy édesanyjuk külföldivel köt házasságot. Nagyváradról jelentik: Érdekes állampolgársági ügyben hozott ítéletet a nagyváradi törvényszék szüneti tanácsa. Az állampolgársági revízióval kapcsolatban öhlbaum Nándorné is benyújtotta kérvényét. A járásbíróság azonban kifogást talált és kérelmét elutasította. Felebbvitel' folytán pedig az ügy a törvényszék elé került, ahol a járásb: róság határozatát helybenhagyták. A tör vényszék ugyanis megállapította, hogy a folyamodó asszony férjének halála után 1924-ben, idegen állampolgárságú férfivel kötött házasságot, igy elveszítette ro mán állampolgársági jogát. A törvény szék ugyanakkor elismerte az első házasságból született gyermekek román állam polgárságát. Ssfcolalcöisyv, LEPAGE •reá! jé,©Icsó? iró- és rajzsrei
