Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-15 / 209. szám
jyjö szeptember 15. HwamtBaiBBaam ßLLtNlÉK SmH«BEKfl«QBEHeaBHIIi Hléri áliilollatt idöftftzi bizottságéi a Kolozs fari ortodox zsidó laithezseg clcrc? Dr. Klein Miksa ügyvéd nyilatkozik az érdekes egyházi viszály kulisszatitkairól KOLOZSVÁR, szeptember 14. Hirt adtunk ar^Sl, hogy a kolozsvári r'S autonóm ortodox izraelita hitközség ve= zetőségét a kultuszminisztérium feloszlatta és a ^hitközség élére interimar bizottságot nevezett ki. Ez a kinevezés országszerte kínos feltűnést keltett zsidó körökben, mert ebben a hitközség autonómiájának megcsonkítását látják. Felkerestük dr. Klein Miksa ismertnevü kolozsvári ügyvédet, aki a hitközség egyik vezető embere volt és kérdést intéztünk hozzá, hogy milyen okok hozták létre az interimár bizottság kinevezését? Klein Miksa az alábbi nyilatkozatban világította meg a. kolozsvári zsidó hitközség helyzetét: Hogyan történt az időközi bizottság kinevezése? — Mivel a szervező alapszabályzat 11. paragrafusa szerint a hitközség kebelében előforduló mindennemű viszályok választott biróság döntése alá bocsátandók, nagy az elkeseredés az interimár bizottság kinevezése miatt. Az ortodox központi iroda nagy rabbitanácsa ünnepélyes határozatban szegezte Le ezelőtt két esztendővel, hogy Din Tora (egyházi biróság) határozata előtt senki sem fordulhat világi döntésekhez, sőt, átok alá helyezi mindazokat, akik az ortodox központi iroda megkerülésével világi hatóságokhoz fordulnak hitközségi ügyekben. Ezt a határozatot az összes ortodox jellegű hitközségek magukévá tették. A jelen esetben: az interimár bizottság kinevezéséé kérelmezők nem fordultak panaszaikkal előzetesen a központi irodához, hanem egyenesen a világi hatóságokhoz, jelen esetben a kultusztörvény 20. paragrafusa alapján, a felsőbb felügyeletig hatósági jogokat gyakorló kultuszminiszterhez. — Ez tehát — mondotta dr. Klein Miksa — egyházjogi szempontból elítélendő, sőt maga után vonja a kinevezett interimár bizottságnak az exkomunitá- cióját. A miniszter anélkül, hogy a panaszt vizsgálat tárgyává tette volna, anélkül, hogy a központi iroda véleményét kikérte volna, — amely pedig kötelező reá nézve is — feloszlatta a törvényesen működő elöljáróságot és képviselőtestület tét és kinevezte az inter már bizottságot. Ez ellen a vezetőség jogorvoslattal élt dr. Klein Miksa és dr. Goídner Mihály ügyvédek és elöljáróság! tagok utján a® Ítélőtáblánál, valamint a közigazgatási tábla utján és ott a miniszter határozatának megsemmisítését kívánják elérni. Ez az ügynek a jogi része. Az elmaradt választás — Érdemben igaz az — folytatta dr. Kit in Aliksa — hogy a hitközség vezetősége és a rabinátus között^ nem konfliktus, hanem viszály tört ki. Ebből kifolyólag a főrabbi befolyása alapján a 70 tagU képviselőtestületből, amely 1937 január 17-én lett alapszabályszerűen megválasztva, lemondott 1938 junius 7-én 34 tag, maradt tehát 36 tag és a választolt 15 póttag. A lemondott' képviselőtestületi tagok közül kettő már előzőleg bejelentette az elöljáróságnak Írásban, hogy a lemondást vsiszavonja, mert félrevezették őket. Két másik tag junius 29- én vonta vissza lemondását, egy tag pedig julius 6-án. összesen tehát lemondott 29 képviselőtestületi tag. Az elöljáróság julius 7=cn tartott ülésén alapszabály .'szerűen behívta a is póttagot, akik így rendes képviselőtestületi tagok, lettek. A még hiányzó 14 tag újra való választása végett az elöljáróság megkereste a választási bizottságot, amely nyomban náegeá'lapitotta az uj választási listát őszMisiden kotta Fegofcsóbban azEiiexizék; hönyYOsztalyában, Cfuf- HColozsváB' szegezhette be Vidéki megrendeléseket azonnal intézünk, szesen 658 választási j’oggal biró taggal es kitűzte a választás napját folyó évi október i-re, tehát az elöljáróság rögtön intézkedett az alapszabályoknak megfelelően. Adóst az interimár bizottság kinevezésével ez a választás elmarad. — Erkölcsi szempontból — mondotta tovább informátorunk — a hitközség erkölcsi testület közjogi jelleggel, tehát féltékenyen kell őrizze évszázados autonómiáját, mert ez nyújt biztosítékot arra nézve, hogy hivatásának meg fog tudni felelni. Mindazok tehát, akik az egyházjogi tilalom ellenére ezt az interimáris bizottságot kieszközölték, merényletet követtek el az egyházi autonómia ellen. Emiatt olyan nagy az elkeseredés a hívek között és erre kell majd válaszoljanak a hívek a megejtendő választáson. , — Mi meg vagyunk győződve —• fe= Qsaíí a Cadum szappan ennyive tiszla és kiadós S okáig tart, bőséges a habja, a bőrt jó! tisztítja. Olyan szappan, amelyről joggal lehet mondani, hogy higiénikus, védi az epidermiszt, bársonyossá és széppé teszi. jezte be nyilatkozatát dr. Kiéin Miksa — hogy a hitközségi tagok óriási többsége a volt hitközségi vezetőség ügyvezetését fogja helyeselni. A központi iroda, eddigi hagyományaihoz híven, a volt vezetőség mellett áll és igy is nyilatkoztak ennek vezetői. Eddig tart dr. Klein Miksa nyilatkozata, amelyhez a magunk részéről semmi kommentárt nem füzünk. Klein Miksát különben a hitközség tagjai közül igen sokan elnöknek akarják megválasztani a rövidesen megtartandó választás során. Különböző csoportok már fel is kérték, hogy vállalja az elnökséget. Dr. Klein Miksa azonban azon az állásponton van, hogy az elnökséget csak akkor vállalja, ha szabadkezet kap a hitközség kulturális és szociális intézményeinek átszervezésére és anyagi garanciákat nyújtanak r zsidó középiskola Kolozsváron való újbóli felállítására. Bárói ufón kérik illetményeik folyósításéi o nyugdijf nélkül maradt volt tisztviselők ■ —a—a——— ---------------Részletesen megindokolják, hogy miért jogtalan nyugdijuknak visszatartása KOLOZSVÁR, szeptember H. Az állampolgársági lajstromból kima. radt nyugdíjasok szomorú helyzetét már ismeri a közvélemény. Ezek a szerencsétlen állami, megyeii, vaigy városi tiszt, viselők és alkalmazottak, akik évtizedeken áf önfeláMoizóan és becsülettel szolgálták ai közérdeket, önhibájukon kívül az állampolgársági névjegyzékek össze- állGtá&a idején kimaradtak a névjegyzékből és most ci mulasztás következtében tragédia küszöbén állanak, mert mint közöltük, a belügyminisztérium utasítása következtében az állampénztár hónapokkal ezelőtt megtagadta nyugdijaik kiutalását s azóta könyörodományokból tengetik életüket. Könyöradományok A szerencsétlen nyugdíjasok, helyzetének enyhítése érdekében mindkét kolozsvári nyugídijisis szövetség mozgalmait) indított. Az egyik nyugdíjas, szervezet koldulási engedélyt kért részükre a belügyminisztériumtól. Egyidejűleg ezzel, felhívással fordult az ország vármegyéihez és a felhívásban feltárva a nyugdíj nélkül maradt) nyugdíjasok szánandó helyzetét, könyörado* mányi kért részükre. A felhívásnál azon- •ban csak egy étien regáti megyéből érkezeit némi adomány s miután valamiből mégis csak kell élni, minden szégyent félretéve, koldulásból szerzik meg száraz kenyerüket. A királyi helytartó előtt Az országnak uj közigazgatási területekre felosztása, királyi helytartóságok megszervezése, uj reményt öntött csüggedt telkükbe. Elhiattározták, hogy miután Bucurestiben az illetékes körüknél hiába) kopogtattak, ctz itteni viszonyokat jól ismerő Hanzu királyi helytartóhoz fordulnak. A Pop Valér elnöklete alatt álló nyugdíjas szövetség, amint már közöltük, emlék!rajtot adott be a városi tanácshoz, amelyben a nyugdíjasok sérelmeinek orvoslását kérték. Kifejtette az emlékirat, hoigy a város tanácsa több ízben adott már az állampolgárság nélküli nyugdi- j a soknak az állampolgárságot helyettesítő olyan természetű okiratot, amelyben azokat, akik a névjegyzékből kimaradtak s akik utólag igazolták, hogy az állnipoiigárság megszerzéséhez joguk van, teljes jogú állampolgároknak ismerte cl. Ez alapon aztán aiz állampolgársági névjegyzék összeállítása óta egészen a legutóbbi időkig megkapták a nyugdijaikat. Arra kérte a nyugdíjasok szövetsége tehát hí város tanácsát, hogy ezeknek a szerencsétleneknek jogi helyzetéről tájékoztassa átiratban nauzii királyi helytartót s kérje fel, hogy támogassa a nyugdíjasok szövetségének a királyi helytartóhoz, egyidejűleg felterjesztett hasonló tartalmú kérését. A városi tanács megértve és átérezve a nyugdíj nélkül maradt közalkalmazottak helyzetét, a városi főügyész jogi véleménye alapján átiratot is intézett a királyi helytartósághoz és ebben ciz átiratában leszögezte, hogy az állampolgársági jogokhoz szükséges kellékekkel az érdekellek rendelkeznek és megállapította, hogy a nyugdijak folyósításához' joguk van. Csak egy szépséghibája van ennek a városi tanácsi, átiratnak, azi, hogy ezt a megállapítást csak a román eredetitekre nézve vonatkoztatta, már pedig ez nem lehet más, mint nyelvesuszam 1 ás, hiszen az ország polgárai között1, mint a legfőbb törvény, az alkotmány törvény is meg ál1.latpitja, fajra/, nyelvre, vagy vallásra« való tekintettel nincs különbség. A városi tanács átirata és n nyugdíjasok kérése most a királyi helytartó asztalán fekszik. A legnagyobb nélkülözéssel és éhséggel küzdő nyugdíj-nélküli nyugdíjasok bizonyosra veszik azonban, hogy Őfelsége bizalmi embere, a királyi helytartó megmenti életüket és igazságot szolgáltat nekik Akik a bírósághoz fordultak... Amidé vannak 01 nyugdíjasok között kishitüek is, olyanok, akiknek az a véle- menyük, hogy csak a mindenki felett álló és független biróság szolgáltathat nekik igazságot. Ezek aztán elhatározták, hogy jogvédelemért a bírósághoz fordulnak. A pénzügyminiszter és a városi tanács ellen akarnak a kolozsvári közigazgatási táblához panaszt beadni s ebben arra fogják kérni az ítélőtáblát, hogy egyrészt a pénzügyminiszternek azt a határozatát, mélyben a nyugdíjasok nyugdijainak folyósítását beszüntette, semmisítse meg, másrészt kötelezze a város tanácsát, hogy az állampolgár- sági névjegyzékbe őket utólag vegyék fel és mindkét kérésnek meg is van a jogi alapja. Az álltam polgár sági listából kimaradt nyugdíjasok ugyanis nem könyörado- mányt kérnek a pénzügyminisztertől, hanem csak saját pénzüket követelik visz. sza. A helyzet ugyanis az. hogy ezektől a nyugdíjasoktól, nmig állami vagy közigazgatási szolgálatban voltak évtizedeken át, levonták nyugdijUlet- ményeiket. Ez az összeg az évek hosszú sora alatt tekintélyes summára emelkedett s egyes1 esetekben sokkal nagyobb, mint a tízévi nyugdíj összege. A nyugdíjazás korhatára pedig olyan magas, hogy a nyug-, dijazást'ól számítva a nyugdíjasok egy- része korán elhal, igy tehát voltaképpen vissza sem kapják azt az összeget, amelyet annakidején az országos nyugdíj pénztárba befizettek. Az uralomváUozás után a román állam átvette a magyar nyugdíjpénztár kötelezettségeit is és igy a nyugdíjasok felfogása szerint a jogutódnak kötelessége a jogerős kötelezettségeit teljesíteni. A békeszerződés értelmében ai volt osztrák- magyar monarchia (területén, élő állampolgárok, ha csalc nem optáltak, ante, matikusan megszerezték az, utódállamok á 1 '.la m polgárságát. Nem kétséges, hogy akik a magyar uralom idején állami szolgálatban voltak, magyar állampolgárok voltak s miután nem optáltak, megszerezték a- állampolgársághoz való jogukatg még akkor is, ha az állampolgársági névjegyzékben nem szerepelnek. Ezért tehát) a pénzügyminiszternek nem volt joga nyugdijaikat visszatartani. Ami pedig & városi tanács kötelezettségeit illeti, a nyugdijtalan nyugdíjasoknak az az álláspontja, hogg őket hivatalból kellett volna felvenni a névjegyzékbe. A névjegyzék összeállítására vonatkozó k o mi án y rend elétek ugyanis előírták, hogi] a városi tanácsok és községi elöljáróságok a kerüld ükben lakó és illetőséggel bíró polgárokat hivatalból vegyék el. E kötelezettségének a- városi tanács csak résziben tett eleget. Fölhívta ugyan a polgárokait a jelentkezésre és felhívta az egyes városi, megyei és állami szervezeteket, hogy tisztviselőik névsorát terjesszék be. Sokan eleget lettek ennek a kötelezettségnek, sokan azonban nem. De még azok az intézmények is, amelyek alkalmazkodtak a városi tanács haláro- ziakíhoz, megfeledkeztek azokról a voit tisztviselőkről és hozzátartozóikról, akiinek névsorát tulajdonképpen ok kellel 1 volna beterjesszék. így a mulasztást nem ők követtek el. A nyugdíjasok önhibájukon kiviül maradtak ki a névjegyzékből s ezen a< tényen nem változtat az sem, hogy közöttük igen sokan vannak román eredetűek is. A panasz beadásához szükséges-aláírásokat és költségeket a nyugdíjasok még e héten összegyűjtik s azután beadják panaszukat, amelynek sikeréhez nagy reményeket fűznek. FELVÉTEL A SZINÉSZKÉPZÖBE. A szí in'észképiző stúdió felvételi vizsgája e hó 19-én, hétfőn délelölt 10 óraikor lesz. Jelein l- kezni lehet napontó» délután 6—7 ig a színházi stúdióban Hetényi Elemente, aki min den fel világosii tás t megad, Tandíj nincs.