Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-15 / 209. szám

jyjö szeptember 15. HwamtBaiBBaam ßLLtNlÉK SmH«BEKfl«QBEHeaBHIIi Hléri áliilollatt idöftftzi bizottságéi a Kolozs fari ortodox zsidó laithezseg clcrc? Dr. Klein Miksa ügyvéd nyilatkozik az érdekes egyházi viszály kulisszatitkairól KOLOZSVÁR, szeptember 14. Hirt adtunk ar^Sl, hogy a kolozsvári r'S autonóm ortodox izraelita hitközség ve= zetőségét a kultuszminisztérium felosz­latta és a ^hitközség élére interimar bi­zottságot nevezett ki. Ez a kinevezés országszerte kínos fel­tűnést keltett zsidó körökben, mert ebben a hitközség autonómiájának megcsonkítását látják. Felkerestük dr. Klein Miksa ismertnevü kolozsvári ügyvédet, aki a hitközség egyik vezető embere volt és kérdést in­téztünk hozzá, hogy milyen okok hozták létre az interimár bizottság kinevezését? Klein Miksa az alábbi nyilatkozatban vi­lágította meg a. kolozsvári zsidó hitköz­ség helyzetét: Hogyan történt az időközi bi­zottság kinevezése? — Mivel a szervező alapszabályzat 11. paragrafusa szerint a hitközség kebelében előforduló mindennemű viszályok válasz­tott biróság döntése alá bocsátandók, nagy az elkeseredés az interimár bizott­ság kinevezése miatt. Az ortodox köz­ponti iroda nagy rabbitanácsa ünnepélyes határozatban szegezte Le ezelőtt két esz­tendővel, hogy Din Tora (egyházi biró­ság) határozata előtt senki sem fordulhat világi döntésekhez, sőt, átok alá helyezi mindazokat, akik az ortodox központi iroda megkerülésével világi hatóságokhoz fordulnak hitközségi ügyekben. Ezt a ha­tározatot az összes ortodox jellegű hit­községek magukévá tették. A jelen eset­ben: az interimár bizottság kinevezéséé kérelmezők nem fordultak panaszaikkal előzetesen a központi irodához, hanem egyenesen a világi hatóságokhoz, jelen esetben a kultusztörvény 20. paragrafusa alapján, a felsőbb felügyeletig hatósági jogokat gyakorló kultuszminiszterhez. — Ez tehát — mondotta dr. Klein Miksa — egyházjogi szempontból elíté­lendő, sőt maga után vonja a kinevezett interimár bizottságnak az exkomunitá- cióját. A miniszter anélkül, hogy a pa­naszt vizsgálat tárgyává tette volna, anél­kül, hogy a központi iroda véleményét kikérte volna, — amely pedig kötelező reá nézve is — feloszlatta a törvényesen működő elöljáróságot és képviselőtestület tét és kinevezte az inter már bizottságot. Ez ellen a vezetőség jogorvoslattal élt dr. Klein Miksa és dr. Goídner Mihály ügy­védek és elöljáróság! tagok utján a® Íté­lőtáblánál, valamint a közigazgatási tábla utján és ott a miniszter határozatának megsemmisítését kívánják elérni. Ez az ügynek a jogi része. Az elmaradt választás — Érdemben igaz az — folytatta dr. Kit in Aliksa — hogy a hitközség vezetősége és a rabinátus között^ nem konfliktus, hanem viszály tört ki. Ebből kifolyólag a főrabbi befolyása alap­ján a 70 tagU képviselőtestületből, amely 1937 január 17-én lett alapszabályszerűen megválasztva, lemondott 1938 junius 7-én 34 tag, maradt tehát 36 tag és a válasz­tolt 15 póttag. A lemondott' képviselő­testületi tagok közül kettő már előzőleg bejelentette az elöljáróságnak Írásban, hogy a lemondást vsiszavonja, mert félre­vezették őket. Két másik tag junius 29- én vonta vissza lemondását, egy tag pe­dig julius 6-án. összesen tehát lemon­dott 29 képviselőtestületi tag. Az elöljá­róság julius 7=cn tartott ülésén alapsza­bály .'szerűen behívta a is póttagot, akik így rendes képviselőtestületi tagok, lettek. A még hiányzó 14 tag újra való válasz­tása végett az elöljáróság megkereste a választási bizottságot, amely nyomban náegeá'lapitotta az uj választási listát ősz­Misiden kotta Fegofcsóbban azEiiexizék; hönyYOsztalyában, Cfuf- HColozsváB' szegezhette be Vidéki megrendeléseket azonnal intézünk, szesen 658 választási j’oggal biró taggal es kitűzte a választás napját folyó évi ok­tóber i-re, tehát az elöljáróság rögtön intézkedett az alapszabályoknak megfele­lően. Adóst az interimár bizottság kine­vezésével ez a választás elmarad. — Erkölcsi szempontból — mondotta tovább informátorunk — a hitközség er­kölcsi testület közjogi jelleggel, tehát féltékenyen kell őrizze évszázados auto­nómiáját, mert ez nyújt biztosítékot arra nézve, hogy hivatásának meg fog tudni felelni. Mindazok tehát, akik az egyház­jogi tilalom ellenére ezt az interimáris bizottságot kieszközölték, merényletet követtek el az egyházi autonómia ellen. Emiatt olyan nagy az elkeseredés a hívek között és erre kell majd válaszoljanak a hívek a megejtendő választáson. , — Mi meg vagyunk győződve —• fe= Qsaíí a Cadum szappan ennyive tiszla és kiadós S okáig tart, bőséges a habja, a bőrt jó! tisztítja. Olyan szappan, amelyről jog­gal lehet mondani, hogy higiénikus, védi az epidermiszt, bársonyossá és széppé teszi. jezte be nyilatkozatát dr. Kiéin Miksa — hogy a hitközségi tagok óriási többsége a volt hitközségi vezetőség ügyvezetését fogja helyeselni. A központi iroda, eddigi hagyományai­hoz híven, a volt vezetőség mellett áll és igy is nyilatkoztak ennek vezetői. Eddig tart dr. Klein Miksa nyilatko­zata, amelyhez a magunk részéről semmi kommentárt nem füzünk. Klein Miksát különben a hitközség tagjai közül igen sokan elnöknek akarják megválasztani a rövidesen megtartandó választás során. Különböző csoportok már fel is kérték, hogy vállalja az elnökséget. Dr. Klein Miksa azonban azon az állásponton van, hogy az elnökséget csak akkor vállalja, ha szabadkezet kap a hitközség kulturá­lis és szociális intézményeinek átszerve­zésére és anyagi garanciákat nyújtanak r zsidó középiskola Kolozsváron való új­bóli felállítására. Bárói ufón kérik illetményeik folyósításéi o nyugdijf nélkül maradt volt tisztviselők ■ —a—a——— ---------------­Részletesen megindokolják, hogy miért jogtalan nyugdijuknak visszatartása KOLOZSVÁR, szeptember H. Az állampolgársági lajstromból kima. radt nyugdíjasok szomorú helyzetét már ismeri a közvélemény. Ezek a szeren­csétlen állami, megyeii, vaigy városi tiszt, viselők és alkalmazottak, akik évtizede­ken áf önfeláMoizóan és becsülettel szol­gálták ai közérdeket, önhibájukon kívül az állampolgársági névjegyzékek össze- állGtá&a idején kimaradtak a névjegyzék­ből és most ci mulasztás következtében tragédia küszöbén állanak, mert mint közöltük, a belügyminisztérium utasítá­sa következtében az állampénztár hóna­pokkal ezelőtt megtagadta nyugdijaik kiutalását s azóta könyörodományokból tengetik életüket. Könyöradományok A szerencsétlen nyugdíjasok, helyzeté­nek enyhítése érdekében mindkét kolozs­vári nyugídijisis szövetség mozgalmait) in­dított. Az egyik nyugdíjas, szervezet koldulási engedélyt kért részükre a belügyminisztériumtól. Egyidejűleg ezzel, felhívással fordult az ország vármegyéihez és a felhívásban feltárva a nyugdíj nélkül maradt) nyug­díjasok szánandó helyzetét, könyörado* mányi kért részükre. A felhívásnál azon- •ban csak egy étien regáti megyéből érke­zeit némi adomány s miután valamiből mégis csak kell élni, minden szégyent félretéve, koldulásból szerzik meg száraz kenyerüket. A királyi helytartó előtt Az országnak uj közigazgatási terüle­tekre felosztása, királyi helytartóságok megszervezése, uj reményt öntött csüg­gedt telkükbe. Elhiattározták, hogy mi­után Bucurestiben az illetékes körüknél hiába) kopogtattak, ctz itteni viszonyokat jól ismerő Hanzu királyi helytartóhoz fordulnak. A Pop Valér elnöklete alatt álló nyug­díjas szövetség, amint már közöltük, emlék!rajtot adott be a városi tanácshoz, amelyben a nyugdíjasok sérelmeinek or­voslását kérték. Kifejtette az emlékirat, hoigy a város tanácsa több ízben adott már az állampolgárság nélküli nyugdi- j a soknak az állampolgárságot helyette­sítő olyan természetű okiratot, amelyben azokat, akik a névjegyzékből kimarad­tak s akik utólag igazolták, hogy az állnipoiigárság megszerzéséhez joguk van, teljes jogú állampolgároknak ismerte cl. Ez alapon aztán aiz állampolgársági névjegyzék összeállítása óta egészen a legutóbbi időkig megkapták a nyugdijai­kat. Arra kérte a nyugdíjasok szövetsége tehát hí város tanácsát, hogy ezeknek a szerencsétleneknek jogi helyzetéről tájékoztassa átiratban nau­zii királyi helytartót s kérje fel, hogy támogassa a nyugdíjasok szövetségé­nek a királyi helytartóhoz, egyidejűleg felterjesztett hasonló tartalmú kérését. A városi tanács megértve és átérezve a nyugdíj nélkül maradt közalkalmazot­tak helyzetét, a városi főügyész jogi vé­leménye alapján átiratot is intézett a ki­rályi helytartósághoz és ebben ciz átiratában leszögezte, hogy az állampolgársági jogokhoz szüksé­ges kellékekkel az érdekellek rendel­keznek és megállapította, hogy a nyug­dijak folyósításához' joguk van. Csak egy szépséghibája van ennek a vá­rosi tanácsi, átiratnak, azi, hogy ezt a megállapítást csak a román eredetitekre nézve vonatkoztatta, már pedig ez nem lehet más, mint nyelvesuszam 1 ás, hiszen az ország polgárai között1, mint a leg­főbb törvény, az alkotmány törvény is meg ál1.latpitja, fajra/, nyelvre, vagy vallás­ra« való tekintettel nincs különbség. A városi tanács átirata és n nyugdíja­sok kérése most a királyi helytartó asztalán fekszik. A legnagyobb nélkülözéssel és éhséggel küzdő nyugdíj-nélküli nyugdíjasok bizo­nyosra veszik azonban, hogy Őfelsége bizalmi embere, a királyi helytartó meg­menti életüket és igazságot szolgáltat nekik Akik a bírósághoz fordultak... Amidé vannak 01 nyugdíjasok között kishitüek is, olyanok, akiknek az a véle- menyük, hogy csak a mindenki felett álló és független biróság szolgáltathat nekik igazságot. Ezek aztán elhatároz­ták, hogy jogvédelemért a bírósághoz fordulnak. A pénzügyminiszter és a városi tanács ellen akarnak a kolozsvári közigazga­tási táblához panaszt beadni s ebben arra fogják kérni az ítélőtáblát, hogy egyrészt a pénzügyminiszternek azt a határozatát, mélyben a nyugdíjasok nyugdijainak folyósítását beszüntette, semmisítse meg, másrészt kötelezze a város tanácsát, hogy az állampolgár- sági névjegyzékbe őket utólag ve­gyék fel és mindkét kérésnek meg is van a jogi alapja. Az álltam polgár sági listából kimaradt nyugdíjasok ugyanis nem könyörado- mányt kérnek a pénzügyminisztertől, ha­nem csak saját pénzüket követelik visz. sza. A helyzet ugyanis az. hogy ezektől a nyugdíjasoktól, nmig állami vagy közigazgatási szolgálatban voltak évtizedeken át, levonták nyugdijUlet- ményeiket. Ez az összeg az évek hosszú sora alatt tekintélyes summára emelkedett s egyes1 esetekben sokkal nagyobb, mint a tízévi nyugdíj összege. A nyugdíjazás korha­tára pedig olyan magas, hogy a nyug-, dijazást'ól számítva a nyugdíjasok egy- része korán elhal, igy tehát voltaképpen vissza sem kapják azt az összeget, amelyet annakidején az or­szágos nyugdíj pénztárba befizettek. Az uralomváUozás után a román állam átvette a magyar nyugdíjpénztár kötele­zettségeit is és igy a nyugdíjasok felfo­gása szerint a jogutódnak kötelessége a jogerős kötelezettségeit teljesíteni. A bé­keszerződés értelmében ai volt osztrák- magyar monarchia (területén, élő állam­polgárok, ha csalc nem optáltak, ante, matikusan megszerezték az, utódállamok á 1 '.la m polgárságát. Nem kétséges, hogy akik a magyar uralom idején állami szolgálatban voltak, magyar állampolgárok voltak s miután nem optáltak, megszerezték a- állampolgársághoz való jogukatg még akkor is, ha az állampolgársági névjegyzékben nem szerepelnek. Ezért tehát) a pénzügyminiszternek nem volt joga nyugdijaikat visszatartani. Ami pedig & városi tanács kötelezettségeit illeti, a nyugdijtalan nyugdíjasoknak az az álláspontja, hogg őket hivatalból kel­lett volna felvenni a névjegyzékbe. A névjegyzék összeállítására vonatkozó k o mi án y rend elétek ugyanis előírták, hogi] a városi tanácsok és községi elöljáróságok a kerüld ükben lakó és illetőséggel bíró polgárokat hivatalból vegyék el. E kötelezettségének a- városi tanács csak résziben tett eleget. Fölhívta ugyan a polgárokait a jelentkezésre és felhívta az egyes városi, megyei és állami szer­vezeteket, hogy tisztviselőik névsorát terjesszék be. Sokan eleget lettek ennek a kötelezettségnek, sokan azonban nem. De még azok az intézmények is, amelyek alkalmazkodtak a városi tanács haláro- ziakíhoz, megfeledkeztek azokról a voit tisztviselőkről és hozzátartozóikról, akii­nek névsorát tulajdonképpen ok kellel 1 volna beterjesszék. így a mulasztást nem ők követtek el. A nyugdíjasok önhibá­jukon kiviül maradtak ki a névjegyzékből s ezen a< tényen nem változtat az sem, hogy közöttük igen sokan vannak román eredetűek is. A panasz beadásához szükséges-aláírá­sokat és költségeket a nyugdíjasok még e héten összegyűjtik s azután beadják panaszukat, amelynek sikeréhez nagy reményeket fűznek. FELVÉTEL A SZINÉSZKÉPZÖBE. A szí in'észképiző stúdió felvételi vizsgája e hó 19-én, hétfőn délelölt 10 óraikor lesz. Jelein l- kezni lehet napontó» délután 6—7 ig a szín­házi stúdióban Hetényi Elemente, aki min den fel világosii tás t megad, Tandíj nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom