Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-14 / 208. szám
ÁRA 3 LEJ Szerkesztődé« és kiadóhivatal: Cluj, Cîiea Modor 4. Telefon: ii—09. Nyom dia: f,tr. î G Duo», No. 8 Fiókkiadó hivat«! és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11-99 ctgzsr^iiazBiasaaiiaes^8ae25OTBBnMg8aaBiranasM3E3Hij^ ^aw^eaata^ni ma»gmmi:.-.«TT»rinE3agiii ALAPÍTOTTA EARTH a MIKLÓS Felelés azerheazío és igazgatóé DR. GROIS LÁSZLÓ K i «d ótulajdonos: ELLENZÉK R. .Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 8 1938. Trib, Cluj.) Előfizetési árak: havonta negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 L1X évfolyam, 20s. szám. SZERDA CLUJ, 1938 SZEPTEMBER 14. SBCtsB^CBBiasaeasieastaBxa^aä^sEmasa^isaieE^iasssi^sziiBaasieissss^ :3£73BB6aszaaag2a Ez a Genfben összegyűlt diplomaták véleménye a német birodalmi vezér kijelentéseiről ~ .4 szudéta-németekés a prágai kormány további tárgyalásainak lehetősége nem záródott el — mondják Londonban. - Szerdára várják az angol kormány újabb nyilatkozatát 59BG3G9B3 Hitien „A három és félmillió nemeinek meg kel! adni az önrendelkezési logoi!"'' Hitler világszerte óriási érdeklődéssel várt beszédének elhangzása mán a nemzetközi helyzet feszültsége inkább enyhült, mint súlyosbodott. Legjellemzőbb a hangulatra, am.it a beszéd eredményeképpen Párásból jelentenek, hogy az emberek, miután Hitlernek az éjjeli különkiadásokban közölt kijelelt késeit elolvasták, megkönnyebbülve mondogatták egymásnak: „Na, holnap még nem indulunk a Maginot* vonalra!“ Holnap még nem. azt azonban nem merték mondani, hogy holnapután, vagy a későbbi napokon sem. A Hitler-beszéd után nem kell félni a küszöb előtt álló összeütközés közvetlen veszedelmétől, amire az utolsó napokban Londonban és Parisban nyilvánvalóan följogosítottnak érezték magukat, a német birodalom vezére azonban olyan szenvedéllyel és créUyel hangoztatta Németországnak a szudéta-némerekkel kapcsolatos követeléseit, hogy a nemzetközi helyzet igazi cs tartós enyhüléséről szintén nemigen lehet szó. A nagy európai központokban keletkezett első benyomás szerint azonban a beszéd szenvedélyes hangjánál sokkal enyhébbnek lehet tekinteni annak tárgyi tartalmát. Lz ugyanis nem szakítja meg a lehetőséget arra, hogy a csehszlovák nemzetiségi kérdést továbbra is tárgyalások utján próbálják megoldani. A nemzetközi légkör szélső feszültsége miatt Parisban és Londonban ugyanis annyira el voltak készülve a legrosszabbra, hogy ez a lehetőség is tényleges megnyugvást hoz. Newyorkban még az; éjjel folyamán feljavult a font értéke a dollárral szemben. Londonban, annak ellenére, hogy Hitlernek a nagyhatalmak felé irányuló támadásai, a franciák látható kímélésével, elsősorban az angolok ellen irányultak, mégis megállapítják, hogy a német birodalmi vezér beszéde inkább külsőségeiben volt erősen agresszív, a-tartalmában nem vágta el a hidakat a békés megoldásra rányuló további fáradozások lehetősége elől. Azok a jóslatok —- mondják Londonban — melyek a tegnap elhangzott nürnbergi beszédet előre végzetes jelentőségűnek mondották — nem váltak be. A Genfben összeült diplomaták között tegnap este az volt az általános vélemény, hogy „a háborús veszélyt egyelőre elhalasztottnak lehet tekinteni.“ Washingtoni távirat szerint, ott úgy vélik, hogy Hitler szavai riasztóak voltak ugyan, az aggodalomra okot adó tettek azonban legalább is elhalasztódtak. „Európa — mondják az Egyesült-Államok vezető köreiben — pillanatnyilag föllélegezhetik, azonban csak szünetet kapott az utolsó hét aggodalmai után.“ (Prágából azt jelentik, hogy. csehszlovák vezető körök szerint a beszéd nagyon komoly helyzetet teremtett, de valamelyes reményt mégis fönnhagyott. A kapu nem záródott be a tárgyalási lehetőségek előtt s ha Hitler, a prágai kormány szándékainak tudatában, nem zárta el ezt a kaput, akkor nem kell véglegesen föHdni a reményt, hogy a tárgyalások még eredményhez vezethetnek. Az. éjiéi folyamán Berlinből érkezett jelentések mindenesetre hangfogót tehetnek a tárgyalások Lehetőségeivel kapcsolatos újabb reménykedésekre. A német birodalmi fővárosban megállapítják, hogy Hitler lényegileg a szudéta- németek népi önrendelkezését, tehát a népszavazást kérte. Szeme előtt a Snar- vidéken nemzetközi ellenőrzés alatt tartott népszavazás áll. Amint berlini vezető körökben mondják, a német — cseh válság elérte a csúcspontját cs Hitler nürnbergi beszédében megadta a vészjelet az elhaiaszthatailanul szükséges megoldás érdekében. „Itt nem beszédről van szó, hanem jogról, a megsértett önrendelkezési jogról1 — mondta beszéde befejezésében. — Itt frázisokkal nem lehet operálni. A szilhátaknak joguk van saját életükről dönteni s ha a demokráciák másképen vélekednének, tudják meg, hogy ennek súlyos következményei Lesznek. A három és fél millió elnyomott németnek meg kell adni az önrendelkezési jogot. Ennek keresztülvitele nem az én dolgom. Üljenek ösz- sze és egyezzenek meg a prágai kormánynyal. Az én dolgom őrködni afölött, hogy a jogból ne legyen jogtalanság. Nem engedek második Palesztinát csinálni Csehszlovákiában; ha a szegény arabok védtelenek és elhagyottak, tudja meg a világ, hogy a szudéták nem védtelenek és elhagyottak. Követelem, hogy rendezzek ezt a kérdést, mert ellenkező esetben tudni fogom így vagy úgy. levonni a konzekvenciákat.“ Londonban tegnap este, Hitler beszédének elhangzása után, Chamberlain m>* niszterelnök, Halifax külügyminiszter, Simon kincstári kancellár, Hoare külügyi államtitkár megbeszélésre ültek össze. A megbeszélések után kijelentették, hogy pillanatnyilag korai volna következtetéseket levonni a nürnbergi beszédből. Ebhez arra van szükség, hogy a beszédet minden szemszögből és lehető következményeivel is számot vetve, behatóan ta* nulmányozzák. A tanulmányozás a mai nap folyamán meg fog történni és szer- dára valószínűleg újabb angol kormány- nyilatkozat jelenik meg. A Reuter-iigy- nökség jelentése szerint különben tegnap Masaryk londoni csehszlovák követ jegyzéket nyújtott át az ángoi kormánynak, mely a csehszlovák kormány engedményeinek szélső határát foglalja magában és hangoztatta, hogy a prágai kormány a népszavazásos megoldást semmi körülmények között el nem fogadhatja. Hitler be&Eéáe Beszédének bevezetésében a kancellár s az 1923-ban Nürnbergben tartott első pártnagygyülésre emlékeztetett és kijelentette, hogy a nemzeti szocialista pártot bizalmatlanság fogadta, mert hiveit a munkások közül toborozta. Fokozta a tartózkodást, hogy a politikai pártok élén zsidók állottak, akiknek célja az volt, hogy a munkásságot összezúzzák és faltörő kosként használják fel és olyan államot csináljanak Németországból, mint a mai Szovjet-unió, amelvben 93 százalék árja kézinumkásra két százalék zsidó népbiztos jut. — Egyedül álltunk •— mondotta a kan- ; cellar — és nagyon elhagyatottak voltunk. A zsidók lenéztek és rettenetes gyűlölettel fogadtak. Büszkeséggel gon- I dolok vissza ezekre az időkre, most, hogy először üdvözölhetem sorainkban azokat, akik Ostmaikbsn hasonló üldözéseknek voltak kitéve. A kancellár ezután a nemzeti szociá lizmus térhódítását vázolta és kijelentette, hogy ennek a térhódításnak köszönheti, hogy ma már a legszegényebb vérii gyermek is a legmagasabb államméltóságba is bekerülhet, ha a sors elrendelte. A továbbiakban a nemzeti szocializmus - külpolitikai és gazdasági eredményei: fejtegette a kancellár és kijelentette, nc£3/ a nemzeti szocializmus mindig a nép egyetemes érdekeit tartotta szem előtt. Hitler ezután a demokráciára tért át és igy folytatta beszédet: „Azt látjuk, hogy az úgynevezett nemzetközi világdemokráciák, amelyeket a legteljesebb egyenjogúságok illetik, összefogna!: és együtt haladnak a bolsevizmussal. Ezek a demokráciák azt hiszik, hogy egyedül csak ők vannak hivatva a nép bo’.dogitá- sára és ennek ellenére az egész v.'ágon csak két orván ország van, amelyeknek lakossága 99 százalékig kormánya möge sorakozott fel és ezek sem demokratikus államok. A demokráciák pedig eltűrik, hogy a bolsevista Oro-zország képviselője disztag legyen Genfben. Ezek a demokrata államok bírálják Németországon, hogy „embertelen módon“ bánik a zsidósággal, de ugyanakkor ők, saját gyarmataikon úgynevezett „civilizáló bombák-, kai“ bírják jobb belátásra a népet. A zsidóságnak azonban menedéket nem adnak segíteni nem akarnak, de bölcs tanácsokkal ellátnak bennünket. ..Vag? kanunk igazságot, vagy azf..." Hitler ezután a csehszlovákiai kérdés- ről beszélt és kijelentette, hogy Csehszlovákia is demokratikus állam, azaz demok ratikus alapelveken épült fel és ennek ellenére nem kérdezte meg kisebbségei véleményét. Egyesek azt igyekeztek bizonyítani, hogy csehszlovákjának bizonyos katonai ts politikai küldetése van. Csehszlovákia alapokmánya a kisebbségek eh nyomatásán alapszik. Fia valaki tiltakozni mer, ezek ellen az állapotok ellen, erőszakkal hallgattatják el. Ha olyan dologról volna szó, ami bennünket nem ércle- kelne^ ezt a tényt a népek önrendelkezési ■ jogának demokrata módra történt illusztrálásaként fognók fel. De nekünk, németeknek kötelességünk részt kérni a problémából, mert az elnyomottak között 3 és fél millió német él, ami egyenlő Dánia lakosságával. Ezek a németek energikusan tiltakoznak. A Mindenható Isten nem azért teremtette őket, hogy elnyomják őket és nem azérr teremtett hatmillió cseht, hogy 3 és fél millió német ihlett gyámkodjék. Ebben az államban elviselhetetlenek az állapotok. Ezek az emberek, akik nem rendelkezhetnek magukkal, gazdaságilag teljesen tönkrementek, mert meg akarják semmisíteni őket Ezt az igazságot azonban nem lehet szólamokkal elintézni. Tények bizonyítják, hogy következetesen el akarják nyomni a szudéta-németeket és embertelen módon bánnak velük. Ha ez a 3 év fél millió német, aki egy So milliós nép- egységnek a tagja, nem énekelheti dalait, mert ezek a dalok nem tetszenek a cseheknek és nem köszönthetik egymást úgy, ahogy akarják, leket, hogy ez rokonszenves a demokráciák képviselő; ellőtt, mert németekről van szó, de ne künk nem közömbös.. (Folyt. .10. old.)
