Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-01 / 197. szám

ÁRA 3 o si 'nim USÎil Szerkesztői ég és kiadóhivatal: Cluj, Cdea Modor 4. Telefon: it—09. Nyomd*: Str. I G Duci No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Te!efoH 1199 L1X ÉVFOLYA M, 19 7. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS JFöSffíős szerheszSő és igazgatós BR. GROSS LASZLÚ smaaBaiiaB—■' CSÜTÖRTÖK r.rw CLUJ, 1938 SZEPTEMBER Î. A Sölíámadáshelye Vámosunk messze földön ismert híressége a házsongárdi temető. A XVI. század második feléből való és a világháború óla bekövetke­zett újítások ellenére, számos követ őrzök meg, unielgek egyrésze, mint régiség — köz­te a XVII. százáéiból v<dó is — más része, mint művészi emlék jelentős. Természetesen számos történelmi és szellemtörténeti szem- portiból jeles ember is alussza álmát, eddig bolygatlan örök álmát, hogy egyebet ne em­lítsünk, Szenei Molnár Albert, a híres z'sol- tárfordító, vagy Jones6 Pál, az első magyar komikus. Az újabb időből epedig se szeri, se száma a kiváló személyiségeknek nemzetiségi és 1vallási különbség nélkül. A temetőnek a fekvése is fölséges, nemcsak országrészünk­ben, hanem egyes olasz temetőket leszámítva, Európaszerte a jelentősebb „regényesek** so­rába tartozók egyike.. A város szivétől alig pár percnyire van. A domboldal nemcsak- va. lóságos angolkert, hanem már erdő is. Szem­nek és tüdő nesz valóságos gyönyörűsége. A régisége, fekvése, százados fákban való gaz­dagsága, az elavultság és a kerimüvészet bii. hájas kevertsége «1z idelátogató idegeneket nagy sikerrel vonzza magához, majd szépsé­ges varázsával elbűvöli. Nemcsak a román és magyar nyelviőrületen, hartem világszerte is megemlékeznek róla lapok és tanúskodnak fény képekkel róla Idegenforgalom 'Során hoz­zánk érkezeit vendégek. A történelmi neveze­tességű temetők, miig a genovai, a pári&iak, vagy a prágai zsidó temető mögött 0 jelen­tősebbek hosszú sorába nem éppen hátul sze­repel a házsongárdi. Ezt o nemes, szép, ér­tékes, érdekes tulajánnun]:at vallási és nem­zetiségi különbség nélkül, büszke öntudattal és emberi gondossággal kelleit volán óvnunk. Most pedig kelle,ne megőriznünk, mert, saj­nos, az utóbb! években a kényszer és a hoz. z>á .nem értés, akarva nem akarva, máris pó­tolhatatlan veszteségeket okozott, De még sok megőrizhető van. Óhatatlan és kielégítendő a szükség. 'Az ó-temető és fölötte az uj rész, úgyszólván megtelt. Az ó-temetőben mór ériek óta kiürí­tik a jeltelen és több évtizedes, a „bérleli ide­jét“ már kihasznált sírokat Ez természetes. De sajnos, minden régebbi felszólalásunk hiábavaló volt, hogy a régi érdekes és jelleg­zetes köveket hagyják meg háborítatlanul he­lyükön. Vannak >világhírű temetők — elég a 1prágai zsidóságéra célozni — amelyek jelen­tőségüket ás érié küket fokozták, hogy egy- egy sírba több emberöltőn keresztül egymás, után temettek, hiszen a csontok és hamvak o legnagyobb békében megférnek egymás melleit, vagy egymás fölött, meghagyták az ugyanazon síron a többrendbeli emlékköve­ket. amelyek így érdekfeszitö á? költői ren­detlenségbe kerültek. De legalább a szemé­lyiség, vagy az idő révén jelentős köveket kéllene hagyni a helyükön, ha már valame.ny- nyit nem akarják tűrni. Egyszer némi ered­ménnyel szólaltunk föl, az eltávolított kö­veknek egy külön ..múzeumát*‘ kijelölték a temető egyik szukában. Csakhogy az ideke­rültek egy része itt is pusztulásra kár hoz 6- dik, mert egyrészt a hozzá nem értés kö­vetkeztében sérült állapotban jutnak üde, vagy pedig eladásra kerülnek az újabb és csak anyag szempontjából vásárolt vagy igénybevett — 30 éves *—■ <siremlékeJckel együtt. Mosţ arról átoi szó, hogy kivétel nélkül minden sirt, amely három évtizednél régebbi és a hozzátartozók nem gondozzák vagy c megváltás árát nem fedezték értük, ki fog­nak ürítem, mintegy 5000 et, hogy az egyre fokozódó „szükségletnek'* megfeleljenek, amíg a már régóta esedékes uj temetkezési területről nem gondoskodnak. Világos, hogy nem szólhatunk ez ellen semmit: kényszerű, ség. De ne járjon ez a temető jellegének el­pusztításával. Kérjük a város vezetőségét és minden más illetékes hatóságot, kérjük a vá­ros műért ölt, a város történelmi érzékű ér­telmiségét és hagyomány-tisztelőit, kérjük a város idegenforgalmi érdekeinek gondozóit, a kegyelet és a természeti szépség hiveitt val­kft itasra €i©í£ Anglia FdattcZaQrszággz&í egyetértve ssjabb engedményekre szóüíoSíc löl ca prágai kormányt. német támadás esetére azonban katonai támogatásáról biztosítja alva Franciaországot. — Henderson berlini angol nagykövet ma visszatér állomáshelyére s esei.eg még a nap loiyamán visszarepít! Londonba. — Az angol kormány határozatát közölték a domíniumokkal is £ö©seve#f a béke érdekében kiáltványt kész&l intézni Németországhoz és Csehszlovákiához ..Londonban mai csak két napi a tudnak a külpolitikában! előre 'látni. Azt hiszik, hogy a most következő két napom bekül az euró­pai külpotitikábaini helyreh-ozhaiaitlajiiuli solyos események fognak történni.“ Egyik maigy an­gol 1 lap inak ez ai megúllia[pDl.áisa jellemző az európai helyzetre. így érthető, hogy a hideg­véréről hires' angol közvélemény is nagy iz­galommal néz a fejlemények elé. Még mái - dig mem lehet világosam látni, hogy u belţy- zetmiek ezt a h-kielleni súlyosbodását mi idézte élő. Valószínűleg & küimgymndsdémiuiuok m- zaknEis értesüléseiről van sízó, melyek meg­magyarázhatják az angol és francia, kormá­nyoknak, de miedenekelőtt az a/r.gol kor­mánynak láztus tevékenységiét. Az 'kétságíte- foh;, hogy Q' vda továbbra is a csehszlovák nemzetiségi kérdési körül folyik és hogy a helyzet elsősorban1 Berlin és 'Prága között élesedett ki. De az angol sajtó legmürsékel- tebb nagy argón umánalk, a ,,Times “-mák ■megállapítása szerint, »dia pontosain szem- ügyre vesszük a helyzetet, észre fogjuk ven­ni, hogy nem ás a szudétai németek és a prlá> j gai1 kormány, hanem Nagyhötamnüa és Né- J indtiarszág) állnak mai elsősorban egymással szemben“. A helyzetnek ez oi kiaJlokuMsaj, a Chamberlain és Halifax-féle b'iteprogromok köriülii fáradozás utáni, érthetően.1 aggasztó do­log. A most következő napok alighanem döntő fontosságnak lesznek Európa sorsára. Londonban tegnap már az a hi’T terjedt el, hogy Henderson herilícii cungiolí ' nagykövet egyelőre nem tésr vissza a német birocMrmii fő városba e az angol kormánynak a német kormányhoz itofcézett üzenetét a berlini nagy- kövesség szabariiságíák)! sürgősen visszahívott első tanácsosa adja át. Sőt arról is1 beszélitek, hogy az Egyestült-ÁLomok szabadságon levő berlini nagykövete szintén nem tér viaszai a enémet fővárosba!. A hírt csakhamar megcá­folnák 'és miég az éjjel hivatalosan tudatták, bogy Henderson nagykövet ma este repülő - gépe visszatér állomáshelyére. ,,A most kö­vetkező két napból tehát helyrehoz hatatlan ul súlyos eseményeket nem kell várni. Jt lörlénelmi ieieisfiségti angol miniszleríanács A tegmiapi nap degfontosiabb esemény éneik eiz Kingái de,ormány" minis zf ertomácsiáiti tók/im- '[iiík. A majdnem három óráig tertó •mi'nlaz- tonlianácsró], szóló rövid hüvtatodas ikiöz'leméíny ■csnik annyit fogjlia.l uniagábain,. lvogy Haílíflax. lord deimerltö jdltemJbésife (tett a nemzetközi helyzetről s a jeiewTevo miiniis zterek kijeién - lettók, heg}* mindannyian egyetér-tonek a kormiánynjalk miár megtetö >és tervbe vett 'lépé­seivel. Uj tíuaácskozíásra nem tűztek ki idő­pontot, a miniszterek azonban^ ugyanúgy, mint a~ emlékezetes májusi válság alkalmával, el- határozták, hogy mindannyian London kö­zelében maradnak. Chamberlain miniszter- elnök György király skóciai kastélyába, Balmoralba utazott, ahol mint a király személye körüli miniszter, q hét végéig marad s a helyzetről jelentést tesz az ural­kodónak. A min’isizitertaniacsőm nés'Ztvett Henderson, ber­lini angolt aielgykövet ősi Sár Róbert Vansiit- tauit, a kormány külpolitikai íőtamiáosadójui ás. Az angofli fcü'lpoliitiikiai irtóinyátósétól- egy- ádeig visszavonult Vanisdittairt njaibb föíbuk- köinása a ntiniszteri tanácskozásokon, megle- .hatos idegessiéget kelt Beirtimbenl,. ahol Sir Ro­tiertet a mnllitban ai Nűmótonsizággail. szem.beni erélyes külpolitika) főképviselő jeniek tekin­tették . A mámliszíteni tanácskozások eredményéről politikai körödébe az a háír szivárgott ki, hogy Anglia, Franciaországgal egyetértésben, a bonyodalmak elkerülése végett újabb jegy­zéket intéz Prágába. melyben a csehszlo­vák kormányt fölhívja a nemzetiségi kér­désben szükségesnek látott engedmények megadására. A jegyzékben az angol kor­mány pontosan meg fogja határozni Prága számára, hogy milyen körülmények között hajlandó a német kormányhoz intézendő nyilatkozatát megtenni. Ennek -a lépésnek magyarézataiklóperi londoni politikai körökben azt adják, hogy Hender­son nagykövet jelentésié szerint, a német kor­mány a hadgyakorlatra behívott nagyszá­mú tartalékost nem hajlandó szabadságolni a szudéta-német kérdés számúira elfogadható megoldása előtt. Az angol) kormány tehát, a francia karmám nyal egyetértve igyekszik elejét 'venni! aminek, hogy ki csehszlovák ernenn- zetiíségi fcérdtfe megoldás«, tovább odázódjék el, vagy hogy Prága Angf.ua és Franciaország támogatásában bizakodva, vissizaiutasitólág visellkedjiék a nemzetiségi követelésekkel szemben. Másrészt íviisizomt biztosra vesz ide, hogy a tiegciiajp Lefolyt minisztertanácson az angol kormány újra elhatározta. hogy katonai támogatásban részesíti Franciaországot, ha ezt kötele­zettségei egy német birodalmi részről in­dult támadás esetén Csehszlovákia segité. Mre szólítanák. Ugyané körök iszerLr.it ezt az elhatározást Henderson berlini angol nagykövet közölni fogja a német birodalmi kormánnyal is. Az angol kormány tegnapi elhatározásait, amint hivatalosan jelentik, táviratilag közölte a do­míniumokkal is. Ez a hivatalos jelentés szín-' tán. a tegnap hozott kormányhatározatok; nagy jelentőségére valll. Henderson berlini' nagykövet ma repülőgépen visszatér a né--, met birodalmi fővárosba. Visszatérése után azonnal érintkezésbe lép a német vezető köJ rölzkel s ha az áhala folytatandó tanácsko­zások kellő eredményt érnek el, talán még a mai. nap <folyamán repülőgépen visszatér Lón Görbén:,, Franciaország szabadsá­gom jevő londoni nagykövete szintén meg­szakítottál szabadságidejét és tegnapelőtt viesz- szaitért Londonba. Innen tegnap az angol minisztertanács ntáiö 'repülőgépen Pári.sbai utazót!, hogy Bonnet külügyminiszterrel! kö­zölje a londoni minisztertanács határozatait. Pánibbon Gorbim jelentése után Lebrun köz- társaiílági edinök vezetése oliaiit államtanács volt, melyen Daladicr nrrásztereinök lés Bon­net küliiü'gyminisiz-ter számoltak. he a hely­zetről. Roosevelt a békéért Washingtoni jelentés szerint Roosevelt elnök tegnap tért vissza a szövetségi fő­városba és Hull külügyi államtitkárral, azonnal az európai helyzet tanulmányo­zásába kezdett. Az Egyesült=Áilamok ve­zető köreiben valószínűnek tartják, hogy,, Roosevelt elnök egyedül, vagy Hull ál­lamtitkárral együtt közelebbről nyilatko­zatot fog tenni, melyben leszögezi Ame­rika állásfoglalását egy európai háború esetére. Más hirek szerint Roosevelt elnök a béke érdekében kö­zelebbről kiáltvánnyal fordul az euró­pai államokhoz, köztük első sorban Né­metországhoz és Csehszlovákiához. A kiáltvány ugyané hirek szerint küszöb előtt áll, esetleg még a mai nap folya­mán meg is fog jelenni. Az elnök különben tegnap fogadta az amerikai újságírókat, az európai helyzet­ről azonban nem nyilatkozott előttük. Egy hozzáintézett kérdésre kijelentette, hogy a mostani körülmények között he­lyesebbnek látja, ha pillanatnyilag nem- fűz az eseményekhez megjegyzéseket. Newyorla lapok jelentése szerint az Egye- sült»Államok kormánya újabb kétszázmil­lió dollár megszavazását fogja kérni had­erejének fejlesztésére. Benes elnök hosszasan tárgyalt a szudeta vezetőkkel A válság tulajdonképeni gócpontjában, Prágában, tegnap ellentétes hirek kering­tek a helyzetről. Hivatalosan cáfolják, hogy Csehszlovákia katonai intézkedése­ket tett volna, a valóságban köztudomá­sú, hogy a határvidékek, ugyanúgy, mint májusban, újra megteltek katonákkal. A szudeta-németekkel való tárgyalások le­hetőségeiről és eredményeiről szinte órán 'ként változnak a hirek. (Folytatás a nyolcadik oldalon}, 1 Bt lás és felekezeti különbség nélkül, kövesse­nek el mindent, hogy a temető értéke és ér­dekessége sok minden egyébre való tekintet nélkül is. megmaradjon. Elsősorban a jelte­len sírhelyeket használják fel. Aztán hagyják meg helyükön a régi köveket, ha uj tulajdo­nosnak juttatnak emlékezetes helyet ,,örök- nyugalom‘‘ céljából. Mindenesetre ne zavar­ják meg az országrész vagy a város törié- nelmének szempontjából emlékezetes földi maradványokat. Meg vagyunk róla győződve, hogy az uj idők vezető embereinél, akik a független és döntő elhatározás képviselői, si­kerrel fog járni fölszólalásunk. Ha pedig egy egy esetben a történelmi és művészi ér­dek még sem érvényesülhetne, úgy érezzük, szükséges volna társadalmi mozgalmat indí­tani, mely a nagyok sírhelyeit örök időkre megvásárolná valamelyik intézményük nevé­re, ha pedig még ez sem volna már lehet­séges a lutheránus temetőbe törekednék át­helyezni a legfontosabb hamvakat és köveketr

Next

/
Oldalképek
Tartalom