Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-01 / 197. szám
ÁRA 3 o si 'nim USÎil Szerkesztői ég és kiadóhivatal: Cluj, Cdea Modor 4. Telefon: it—09. Nyomd*: Str. I G Duci No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Te!efoH 1199 L1X ÉVFOLYA M, 19 7. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS JFöSffíős szerheszSő és igazgatós BR. GROSS LASZLÚ smaaBaiiaB—■' CSÜTÖRTÖK r.rw CLUJ, 1938 SZEPTEMBER Î. A Sölíámadáshelye Vámosunk messze földön ismert híressége a házsongárdi temető. A XVI. század második feléből való és a világháború óla bekövetkezett újítások ellenére, számos követ őrzök meg, unielgek egyrésze, mint régiség — közte a XVII. százáéiból v<dó is — más része, mint művészi emlék jelentős. Természetesen számos történelmi és szellemtörténeti szem- portiból jeles ember is alussza álmát, eddig bolygatlan örök álmát, hogy egyebet ne említsünk, Szenei Molnár Albert, a híres z'sol- tárfordító, vagy Jones6 Pál, az első magyar komikus. Az újabb időből epedig se szeri, se száma a kiváló személyiségeknek nemzetiségi és 1vallási különbség nélkül. A temetőnek a fekvése is fölséges, nemcsak országrészünkben, hanem egyes olasz temetőket leszámítva, Európaszerte a jelentősebb „regényesek** sorába tartozók egyike.. A város szivétől alig pár percnyire van. A domboldal nemcsak- va. lóságos angolkert, hanem már erdő is. Szemnek és tüdő nesz valóságos gyönyörűsége. A régisége, fekvése, százados fákban való gazdagsága, az elavultság és a kerimüvészet bii. hájas kevertsége «1z idelátogató idegeneket nagy sikerrel vonzza magához, majd szépséges varázsával elbűvöli. Nemcsak a román és magyar nyelviőrületen, hartem világszerte is megemlékeznek róla lapok és tanúskodnak fény képekkel róla Idegenforgalom 'Során hozzánk érkezeit vendégek. A történelmi nevezetességű temetők, miig a genovai, a pári&iak, vagy a prágai zsidó temető mögött 0 jelentősebbek hosszú sorába nem éppen hátul szerepel a házsongárdi. Ezt o nemes, szép, értékes, érdekes tulajánnun]:at vallási és nemzetiségi különbség nélkül, büszke öntudattal és emberi gondossággal kelleit volán óvnunk. Most pedig kelle,ne megőriznünk, mert, sajnos, az utóbb! években a kényszer és a hoz. z>á .nem értés, akarva nem akarva, máris pótolhatatlan veszteségeket okozott, De még sok megőrizhető van. Óhatatlan és kielégítendő a szükség. 'Az ó-temető és fölötte az uj rész, úgyszólván megtelt. Az ó-temetőben mór ériek óta kiürítik a jeltelen és több évtizedes, a „bérleli idejét“ már kihasznált sírokat Ez természetes. De sajnos, minden régebbi felszólalásunk hiábavaló volt, hogy a régi érdekes és jellegzetes köveket hagyják meg háborítatlanul helyükön. Vannak >világhírű temetők — elég a 1prágai zsidóságéra célozni — amelyek jelentőségüket ás érié küket fokozták, hogy egy- egy sírba több emberöltőn keresztül egymás, után temettek, hiszen a csontok és hamvak o legnagyobb békében megférnek egymás melleit, vagy egymás fölött, meghagyták az ugyanazon síron a többrendbeli emlékköveket. amelyek így érdekfeszitö á? költői rendetlenségbe kerültek. De legalább a személyiség, vagy az idő révén jelentős köveket kéllene hagyni a helyükön, ha már valame.ny- nyit nem akarják tűrni. Egyszer némi eredménnyel szólaltunk föl, az eltávolított köveknek egy külön ..múzeumát*‘ kijelölték a temető egyik szukában. Csakhogy az idekerültek egy része itt is pusztulásra kár hoz 6- dik, mert egyrészt a hozzá nem értés következtében sérült állapotban jutnak üde, vagy pedig eladásra kerülnek az újabb és csak anyag szempontjából vásárolt vagy igénybevett — 30 éves *—■ <siremlékeJckel együtt. Mosţ arról átoi szó, hogy kivétel nélkül minden sirt, amely három évtizednél régebbi és a hozzátartozók nem gondozzák vagy c megváltás árát nem fedezték értük, ki fognak ürítem, mintegy 5000 et, hogy az egyre fokozódó „szükségletnek'* megfeleljenek, amíg a már régóta esedékes uj temetkezési területről nem gondoskodnak. Világos, hogy nem szólhatunk ez ellen semmit: kényszerű, ség. De ne járjon ez a temető jellegének elpusztításával. Kérjük a város vezetőségét és minden más illetékes hatóságot, kérjük a város műért ölt, a város történelmi érzékű értelmiségét és hagyomány-tisztelőit, kérjük a város idegenforgalmi érdekeinek gondozóit, a kegyelet és a természeti szépség hiveitt valkft itasra €i©í£ Anglia FdattcZaQrszággz&í egyetértve ssjabb engedményekre szóüíoSíc löl ca prágai kormányt. német támadás esetére azonban katonai támogatásáról biztosítja alva Franciaországot. — Henderson berlini angol nagykövet ma visszatér állomáshelyére s esei.eg még a nap loiyamán visszarepít! Londonba. — Az angol kormány határozatát közölték a domíniumokkal is £ö©seve#f a béke érdekében kiáltványt kész&l intézni Németországhoz és Csehszlovákiához ..Londonban mai csak két napi a tudnak a külpolitikában! előre 'látni. Azt hiszik, hogy a most következő két napom bekül az európai külpotitikábaini helyreh-ozhaiaitlajiiuli solyos események fognak történni.“ Egyik maigy angol 1 lap inak ez ai megúllia[pDl.áisa jellemző az európai helyzetre. így érthető, hogy a hidegvéréről hires' angol közvélemény is nagy izgalommal néz a fejlemények elé. Még mái - dig mem lehet világosam látni, hogy u belţy- zetmiek ezt a h-kielleni súlyosbodását mi idézte élő. Valószínűleg & küimgymndsdémiuiuok m- zaknEis értesüléseiről van sízó, melyek megmagyarázhatják az angol és francia, kormányoknak, de miedenekelőtt az a/r.gol kormánynak láztus tevékenységiét. Az 'kétságíte- foh;, hogy Q' vda továbbra is a csehszlovák nemzetiségi kérdési körül folyik és hogy a helyzet elsősorban1 Berlin és 'Prága között élesedett ki. De az angol sajtó legmürsékel- tebb nagy argón umánalk, a ,,Times “-mák ■megállapítása szerint, »dia pontosain szem- ügyre vesszük a helyzetet, észre fogjuk venni, hogy nem ás a szudétai németek és a prlá> j gai1 kormány, hanem Nagyhötamnüa és Né- J indtiarszág) állnak mai elsősorban egymással szemben“. A helyzetnek ez oi kiaJlokuMsaj, a Chamberlain és Halifax-féle b'iteprogromok köriülii fáradozás utáni, érthetően.1 aggasztó dolog. A most következő napok alighanem döntő fontosságnak lesznek Európa sorsára. Londonban tegnap már az a hi’T terjedt el, hogy Henderson herilícii cungiolí ' nagykövet egyelőre nem tésr vissza a német birocMrmii fő városba e az angol kormánynak a német kormányhoz itofcézett üzenetét a berlini nagy- kövesség szabariiságíák)! sürgősen visszahívott első tanácsosa adja át. Sőt arról is1 beszélitek, hogy az Egyestült-ÁLomok szabadságon levő berlini nagykövete szintén nem tér viaszai a enémet fővárosba!. A hírt csakhamar megcáfolnák 'és miég az éjjel hivatalosan tudatták, bogy Henderson nagykövet ma este repülő - gépe visszatér állomáshelyére. ,,A most következő két napból tehát helyrehoz hatatlan ul súlyos eseményeket nem kell várni. Jt lörlénelmi ieieisfiségti angol miniszleríanács A tegmiapi nap degfontosiabb esemény éneik eiz Kingái de,ormány" minis zf ertomácsiáiti tók/im- '[iiík. A majdnem három óráig tertó •mi'nlaz- tonlianácsró], szóló rövid hüvtatodas ikiöz'leméíny ■csnik annyit fogjlia.l uniagábain,. lvogy Haílíflax. lord deimerltö jdltemJbésife (tett a nemzetközi helyzetről s a jeiewTevo miiniis zterek kijeién - lettók, heg}* mindannyian egyetér-tonek a kormiánynjalk miár megtetö >és tervbe vett 'lépéseivel. Uj tíuaácskozíásra nem tűztek ki időpontot, a miniszterek azonban^ ugyanúgy, mint a~ emlékezetes májusi válság alkalmával, el- határozták, hogy mindannyian London közelében maradnak. Chamberlain miniszter- elnök György király skóciai kastélyába, Balmoralba utazott, ahol mint a király személye körüli miniszter, q hét végéig marad s a helyzetről jelentést tesz az uralkodónak. A min’isizitertaniacsőm nés'Ztvett Henderson, berlini angolt aielgykövet ősi Sár Róbert Vansiit- tauit, a kormány külpolitikai íőtamiáosadójui ás. Az angofli fcü'lpoliitiikiai irtóinyátósétól- egy- ádeig visszavonult Vanisdittairt njaibb föíbuk- köinása a ntiniszteri tanácskozásokon, megle- .hatos idegessiéget kelt Beirtimbenl,. ahol Sir Rotiertet a mnllitban ai Nűmótonsizággail. szem.beni erélyes külpolitika) főképviselő jeniek tekintették . A mámliszíteni tanácskozások eredményéről politikai körödébe az a háír szivárgott ki, hogy Anglia, Franciaországgal egyetértésben, a bonyodalmak elkerülése végett újabb jegyzéket intéz Prágába. melyben a csehszlovák kormányt fölhívja a nemzetiségi kérdésben szükségesnek látott engedmények megadására. A jegyzékben az angol kormány pontosan meg fogja határozni Prága számára, hogy milyen körülmények között hajlandó a német kormányhoz intézendő nyilatkozatát megtenni. Ennek -a lépésnek magyarézataiklóperi londoni politikai körökben azt adják, hogy Henderson nagykövet jelentésié szerint, a német kormány a hadgyakorlatra behívott nagyszámú tartalékost nem hajlandó szabadságolni a szudéta-német kérdés számúira elfogadható megoldása előtt. Az angol) kormány tehát, a francia karmám nyal egyetértve igyekszik elejét 'venni! aminek, hogy ki csehszlovák ernenn- zetiíségi fcérdtfe megoldás«, tovább odázódjék el, vagy hogy Prága Angf.ua és Franciaország támogatásában bizakodva, vissizaiutasitólág visellkedjiék a nemzetiségi követelésekkel szemben. Másrészt íviisizomt biztosra vesz ide, hogy a tiegciiajp Lefolyt minisztertanácson az angol kormány újra elhatározta. hogy katonai támogatásban részesíti Franciaországot, ha ezt kötelezettségei egy német birodalmi részről indult támadás esetén Csehszlovákia segité. Mre szólítanák. Ugyané körök iszerLr.it ezt az elhatározást Henderson berlini angol nagykövet közölni fogja a német birodalmi kormánnyal is. Az angol kormány tegnapi elhatározásait, amint hivatalosan jelentik, táviratilag közölte a domíniumokkal is. Ez a hivatalos jelentés szín-' tán. a tegnap hozott kormányhatározatok; nagy jelentőségére valll. Henderson berlini' nagykövet ma repülőgépen visszatér a né--, met birodalmi fővárosba. Visszatérése után azonnal érintkezésbe lép a német vezető köJ rölzkel s ha az áhala folytatandó tanácskozások kellő eredményt érnek el, talán még a mai. nap <folyamán repülőgépen visszatér Lón Görbén:,, Franciaország szabadságom jevő londoni nagykövete szintén megszakítottál szabadságidejét és tegnapelőtt viesz- szaitért Londonba. Innen tegnap az angol minisztertanács ntáiö 'repülőgépen Pári.sbai utazót!, hogy Bonnet külügyminiszterrel! közölje a londoni minisztertanács határozatait. Pánibbon Gorbim jelentése után Lebrun köz- társaiílági edinök vezetése oliaiit államtanács volt, melyen Daladicr nrrásztereinök lés Bonnet küliiü'gyminisiz-ter számoltak. he a helyzetről. Roosevelt a békéért Washingtoni jelentés szerint Roosevelt elnök tegnap tért vissza a szövetségi fővárosba és Hull külügyi államtitkárral, azonnal az európai helyzet tanulmányozásába kezdett. Az Egyesült=Áilamok vezető köreiben valószínűnek tartják, hogy,, Roosevelt elnök egyedül, vagy Hull államtitkárral együtt közelebbről nyilatkozatot fog tenni, melyben leszögezi Amerika állásfoglalását egy európai háború esetére. Más hirek szerint Roosevelt elnök a béke érdekében közelebbről kiáltvánnyal fordul az európai államokhoz, köztük első sorban Németországhoz és Csehszlovákiához. A kiáltvány ugyané hirek szerint küszöb előtt áll, esetleg még a mai nap folyamán meg is fog jelenni. Az elnök különben tegnap fogadta az amerikai újságírókat, az európai helyzetről azonban nem nyilatkozott előttük. Egy hozzáintézett kérdésre kijelentette, hogy a mostani körülmények között helyesebbnek látja, ha pillanatnyilag nem- fűz az eseményekhez megjegyzéseket. Newyorla lapok jelentése szerint az Egye- sült»Államok kormánya újabb kétszázmillió dollár megszavazását fogja kérni haderejének fejlesztésére. Benes elnök hosszasan tárgyalt a szudeta vezetőkkel A válság tulajdonképeni gócpontjában, Prágában, tegnap ellentétes hirek keringtek a helyzetről. Hivatalosan cáfolják, hogy Csehszlovákia katonai intézkedéseket tett volna, a valóságban köztudomású, hogy a határvidékek, ugyanúgy, mint májusban, újra megteltek katonákkal. A szudeta-németekkel való tárgyalások lehetőségeiről és eredményeiről szinte órán 'ként változnak a hirek. (Folytatás a nyolcadik oldalon}, 1 Bt lás és felekezeti különbség nélkül, kövessenek el mindent, hogy a temető értéke és érdekessége sok minden egyébre való tekintet nélkül is. megmaradjon. Elsősorban a jeltelen sírhelyeket használják fel. Aztán hagyják meg helyükön a régi köveket, ha uj tulajdonosnak juttatnak emlékezetes helyet ,,örök- nyugalom‘‘ céljából. Mindenesetre ne zavarják meg az országrész vagy a város törié- nelmének szempontjából emlékezetes földi maradványokat. Meg vagyunk róla győződve, hogy az uj idők vezető embereinél, akik a független és döntő elhatározás képviselői, sikerrel fog járni fölszólalásunk. Ha pedig egy egy esetben a történelmi és művészi érdek még sem érvényesülhetne, úgy érezzük, szükséges volna társadalmi mozgalmat indítani, mely a nagyok sírhelyeit örök időkre megvásárolná valamelyik intézményük nevére, ha pedig még ez sem volna már lehetséges a lutheránus temetőbe törekednék áthelyezni a legfontosabb hamvakat és köveketr