Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-03 / 173. szám

< 2 .... MIT IR A ROMÁN SAJTÓ VIITORI I : Anglia jelenlek' mindenük a Sölvi" Jji/toviU'káf es a lejlöilés elömo/dita«át jt N' n tol to. Különösen ana kell e/t lumgoztttl- i i ,s' \nglía európai kö/beih'péséi ifty koM lel- fogni. Amgiliiaii’aik hü Ion ly« is Jiót Ortloko az európai egyensúly hwiüarláKUt, ezzel nuagya. ráz halló az angol királyi pár «pánbii lalogafá- s,i s cl prágai ikóz*ve'ti1'os is, li un onnan J'ord Isüldotuse Irhát aur.igol jol'lkygjül elsősorban. mi­liőn n csehszlovák Jialiáu'On j«u ús létező 6>e- bet aikairja gyógyítani. A csehszlovák iaii ki­sebbségi statútum demoknafa szellemben ei- kÓMZÜl't, eutiek dacára még nyitva van ez u politikai kérdés. 1 leniéin igényei lnhnagtfiNaik n ez a könöluminy a kérdés fontosságát bizo- n\ ! ja. Ebben a helyzetben Angiim nem hajgy. Imi ja cl Csehszlovákiát kis a többi közvpeu- ropai alkamokat,, meri itt <101 el lmropa és 1 a háború sorsai. 11a wnlaimelyik nagyhatalom itt kizáró! igosi 'befolyásra tenne szert, lelllor- duína o jeioJileg;! egyensúly és oly limperi- .. ..'/likiis hatalom kelelkezir.e, mely könnyen len vegein a többi haUiibnakat. Nemcsak a béke, de Anglia poáitikuni érdeke Ín veszélyez, tetve vol'na. Kzen a szemüvegen keresztül kelt nézni az angol politikát K iiz épen ropta - ban. FRONTUL: Nem lehet aiz etnikai kisebb­ségekből gátat eaneluâi o naoionaliiis'Uu állo­mok törekvései elikfifl. Hogyan kivánhátinak kn 1 önJeges helyzetet nacionalista államban, mely fiaivá fogadta őket, Alitól oi pdiliamaí- lói kezdve, midőn eTsanerbék emberi és ál­lampolgári jogaikat és ilyenformám' megőriz - b.et'lk .nemzetLégükéI, nyel'vüket és 'va'lil'ásiu- kát, nem emelhettaetk olyan igényeket, me­lyek az illető állami szuverénitátsiáuiaik rovó - sára az ősinkó n Ipességgel szemben fölényt biztotsiztlüUiánok. S ezeknek az igényeknek hatjgozfafása, még .merészebbnek tűnik fok ha tekintetbe vesszük, hogy ezek a kisebb­ségek miodeii teikiivtetben sokkal' jobb hely­zetiben vannak, «mit az uralkodó lakosság. Gazdtesági téren oly erősek, hogy a nemzeti állam fejlődését veszélyeztetik befolyásukkal, Kiv ihetelketr minden olyan 'ter\', mely a na* cicoaliisita/ állam fiiggeüensk'giet és szabadsá­ga.; IkoEÜlozza. Nincs helye ebben mi kérdés­iben. semmiféle idegen beavatkozásnak, » ki­sebbségi kollektivütás elismerése nem jelent mást, mint aulOamot az álltaimban. Az ural- inctrt! levő nemzet, mely történelmi' jogait gyakorol ja, többségben lévén, megvédheti magát, hogy létét és jövőjét bizfosiiitsai. Kü­lönben az a különös helyezet állhatna elő, •hogy kisebbségek 'vezetnék az államot, akik­nek s'került megszerezni a gazdasági és tár- sadaűmí élet irámiyitásüt. A kisebbségi isíaTu- lum ‘törvényerővel kell birjcti, hogy ilyen ér,elemben k küszöböljön a jövőben minden káros mozgalmat. UNIVERSUL: Romániai meg volt áldva \Iziutakkeili, ezt ci körülményt mégsem hasz­nálták ki kormátnlyaink. Elég, hat a1 Duna­ira józásnas gondolunk. A háromezer kilomé­teres folyóból 1100 kilométer illeti a balol­dali .parton Romániát, uliánunk következik Németország, mely az Anschluss révén, szer­zett 350 kilométernél1 együtt 1000 kilométer hosszú parttal rendelkezik. Románia helyze­te azért is 'kedvezőbb, mert. Dona-medencéje jobbon hajózható s ide fartozük a Duna tor- koteita. Mégis az utolsó helyeb foglalja el hajópark terén a1 dunai államok sorában. Kivitelre kerülő áruinknak mindösísze egy­be;; mád részét szállítják román' 'hajók, így pld. a mulifc évben 3455.692 tonna román áru került kivételre s ebből c-iaik L 138.235 tonnát vittek román zászló alatt 'vizíutakon. Még rosszabb a helyzet a koala jsizálllíás te­rén, mert 905.665 tonna hajón szállított kő­olajból mindössze 129.056 tonna került ro­mán hajókra1, közben 182.000 tonnát német, 82.424 tonnát osztrák hajók szállítottak. Hi­vatalos részről támogatni kelti minden ma­ri; Inikiezdaményezóst, mely a román, kereske­delmi flotta' fejlesztését célozza. ! CURENTUL: Romainiatimegye pénzügyi­nek átvizsgálása nyomán az ügyészség vádat emelt e volit prefektus és technikai munka­társai ellen'. Gyanús utalások, rossz építke­zések, elmosott gátak, nemlétező hidak, hiá­nyosan kövezett! utak — mindez nem elszi­getelt jelenség, ágy nem is keltenek feltűnést s az erkölcsi érzés csökkenésiére mutat a vi­haros felháborodás hiánya. Nem ujslág. És éppen ebben van a baj. A Tomanatii pre­fektust azért helyezték vád atlá, mert két ve- zérefeLügyeiő ipapirom feltüntetett gátakat ke­resett ég — nem itallá!t. Ilyesféle dolog tör­tént évekkel előbb Roma n megyében, hol az uj «prefektus számlát ika'pott a Sírét partján épített gát költségeiről 'és meghívták a, glát felavatásánál. A prefektus gondolt egyet és személyesen ment el az ünnepségre és kide­rült, hogy ö gát mimes sehol. A mérnökök azzal védekeztek, hogy tévesen tüntették fel a térképen a gát helyét, a vállaikozó eskü- dözött, hogy a gát megvolt, végiül is kiderült, hogy a viz e\ gátat elmosta, néhány kilo­méternyire marad ványait megtailáMlk. A gát ugyanis >az előbbi prefektus részére készült s az uj prefektus megelégedett azzal, hogy egy bánit sem fizetett a tváltlalkozónak. Ha­talmas kárt jelent mindez az országnak. A technikai személyzet, vagy a> hibás igazgatás okozza a bajt? ELLENZÉK 1938 Mugunitut 3. „Petőfi élete a legnagyobb magyar testamentum!“ — mondotta az albestii ünnepség ünnepi szónoka. — Kegyeletes ünnepség a nagy költő halálának nyolcvankilencedik évfordulóján. — Ötezer zarándok a Petöfi-emlékmüné ALBEŞTI, augusztus a. ötezer transzilvániai zarándok, nők és férfiak, kicsik cs nagyok, ünneplő és ko- potc ruhában, de teljes idealizmussal és a nagy költő lelkének és poezisének múlha­tatlan rajongásával vonult fel vasárnap Transzilvánából, abból az országrészből, ahol a magyarság legnagyobb költője, Pe­tőfi Sándor, 89 évvel ezelőtt, az albestii csatatéren eltűnt, hogy majdnem egy év­század múltán, lerójja kegyeletét a költő emlékével. Ott meneteltek katonás sorokban és a nagy költő felejthetetlen dalait énekelve Sighisoaratóf ki Albestirc, mintegy hat kilométert, a forró júliusi melegben, amely talán hasonló ahhoz az időhöz, amikor Petőfi nyomtalanul eltűnt, de sen­ki sem érzett fáradtságot, senki sem vá­gyott pihenésre, mert mindenkiben ott égett az emlékezés, soha ki nem alvó lángja. Már kora reggeltől ontották a vonatok és a gépkocsik Transzilvánia minden ré­széből a zarándokokat, akikkel délre már tele lett ez a festőién szép város, Sighi­şoara, amely rövid néhány órára vendégül látta Petőfi Sándor zarándokait, akiket a Petőfi-bizottság lelkes tagjai kalauzoltak, akiknek, fehér és egyszerűen kegyeletes karszalagjain csak egy szó állott a maga megdöbbentő, és mégis nagyszerű súlyá­ban: Petőfi. Maga az ünnepség, amely az idén is méltó volt a nagy kötő emlékéhez és amelynek ckszeállitása a sighisoarai Petőfi- bizottság lelkességét és sokéves rutinját dicséri, délután fél s órakor kezdődött Albestin, ahol mintegy ötezren vonultak fel néma sorokban a Petőfi-emlékmühöz. A menet élén az albestii fúvós zenekar haladt, utána az odorheiui Székely Dal­egylet, majd a teiusi róm. kát. dalárda, az odorheiui IKE, azután a sighisoarai ref. vegyeskar, férfikar, az IKE, a Székely Al­kalmazottak Társasága és végül a sighi­soarai Magyar Kaszinó tagjai zárták be az impozáns menetet. Résztvettek a menetben a transzilvániai magyarság vezetőférfiain kívül Gyárfás Elemér és dr. Pál Gábor volt kisebbségi magyar szenátorok is. A műsor a királyhimnusz eléneklésével kezdődött meg, amelyet a sighisoarai Ma­gyar Kaszinó dalárdája adott elő méltóság- teljesen, majd Nagy Béla unitárius lelkész mondott imát a nagy költő emlékéért. Ezután Jánossy—Tárcza „Erdélyi szim­fóniáját" énekelte a Magyar Kaszinó da­lárdája Balázs András karnagy példás ve­zényletében. Az emlékünnepség pódiumára ekkor dr. Lévay Lajos odorheiui tanár lépett, az emlékünnepség diszszónoka, aki megle­pően értékes és magvas emlékbeszédet tartott. „Petőfi leikével találkoztok itt . . . — kezdte meg beszédét a szónok — magyar véreim, székely zarándokok, idegenajku embertestvéreim. Petőfi lelke van itt el­rejtve a szent rögben, a csipkebokor aljá­ban, az ég zengésében, a forrás tisztaságá­ban, a virágok köntösében. Az édesanya Petőfi dalával altatja, ringatja bölcsőben a magyar jövendőt. A magyar iskolában mindig Petőfi lelke a nagy tanitómester, az apostol, a magyar messiás. Dr. Lévay Lajos ezután igy folytatta példaadó beszédét: Petőfi Sándor az egész magyar nemzet lelki tükörképe és nem fontos, hogy hogy hívják a magyart, idegenhangzásu-e a neve, vagy milyen a vallása, ha tud ma­gyarul érezni, nemesen cselekedni, életét áldozni szent eszményekért, akkor Petőfi lelke eljegyezte magyarnak és azt senki sem veheti el tőle. Petőfi élete a legnagyobb és legáldottabb magyar testamentum mindenki számára. Szent örökség, gyógyító életelixir, megvá- sárolhatatlan gazdagság, amit semmi pén­zen nem lehet megvenni, mert ez a ma­gyar élet aranykapuja, mennyországa, éneke, reménysége, titka,, megoldása, ez a Petőfi-lclek, ez a magyar becsület. Dr. Lévay Lajos ezuUltn lörl énei mi visz- szapillantást vetelH Petőid .Sándor tratgíluis dnnilá'járo, majd ér dók es és eddig ismeret­len történelmi reniinlszcenciókikal igyarapi- lotta u Pető fi-kultusz majdnem százéves, ki­fogy ha tafiuai irodadaná 1. Elmondotta többek között, bogy újabban derítették ki a Székelyfötdöer, hogy Petőfimé, Szendrey Julia a tragikus csata után nem­sokára saint én Odorheiun járt, ahol az osz­trák parantrnokríignúl kérdezősködött hősi halált holt férje lilán. Az emléküntieipség diszszónoka m-gyhatá­st! és általános tetszést keltő beszédét a kö­vetkezőképen fejezte be: — Petőfi élete — a 'magyar talizmán, I amellyel a magyar nemzet történelmi útjára 1 újból reátalál. Petőfi költészete a magyar örökélet táp’i'ló forrása, umelyböl népünk mindig erőt, életet, szépséget, mosolygást és bátorságot nyerhet. Petőfi sírja azért fekszik itt a Székely­föld kapuja előtt, ahol három nemzet, a .né­met, a román és ai mngyeir találkozik most a buzavirágos csatatéren, ahol egymás1 mellé építette a három nép a kertjét, a kútját és: a házát, hogy végre itt, Petőfi sírjánál egy­másra találjanak és megismerjék egymás színét. .. A mindvégig lenyűgöző emlékbeszéd után Petőfi-Auspitz ,,'M.i: volt nekem a szerelem" c mii dalát az odorheiui Székely Dalegylet énekelte ei megrázó erővel, Kiss Elek kar­nagy rutinos vezetésében, majd kitünően sza­valta el az ..Egy gondolat bánt engemet" című Pető fi -költeményt Imecs Béla és a „Magyar If jakhoz“ című költeményt Barios Albert. Petőfi-Fövényessy: Falu végén1 kurta kocs­ma című dalát és Tárcza: Pető fi-dalokat in­terpretált ezutt'tn művésziesen a teiusi róm. kot. dalárda Nádasdi Gyanta karnagy reáter- mett vezetésével. Petőfi: A rab oiimü költeményét ezután megrázó erő'vel szavalta el Bokor Dénes, az I. K. E. tagja, míg Petőfi Jotvendö'és" ci- mii költeményét az odorheiui 1. K. E. sze- valókórusa adta' elő művésziesen, amelyet dr. Váró György tanított be. Különböző müdalokat adott még elő Sán­dor István karnagy nagyszerű irányihb'i mellett a sighksoarai Ref. Dalkör év u sigili- soared Magyar IKa' /inó Dalárdája Balázs András irányUtTában, inig utolsó számok­ként Izsák Domokos», egy ősexejü harisnyái székely, saját ódáját szavalta el Petőfi em­lékére, megdöbbentő kifejező erővel és nagy­szerűen szerepelt) a sighisoarai Székely Al­kalmazottak Társaságának szava lókóru'v . A 'müsorSizámok elhangzása után a Peiüfi- emlékmü megkoszorúzása következett. Az ülibeűtiii Petőfi--emlékművet a> halba la t- ÍLan költő emlékére meleg és keresetlen sza­vak kisérotében az EMKE név-bem dr. Bor­iba Ignác, a Romániai Dalosszövebég ne-.é- Iben dr. Voszka István, a fiofcl magyar írók nevéJ>eni Bánijai IAszló, ezer magyarajku bu­cureştii gyermek .nevében' Hegyi Mózes bu­cureştii ref. lelkész, az odorheiui Székely Dalegylet nevében Kérésiéig Gyula alelnök, az odorheiui 1. K. E. nevében /mécs Béla, a sighisoarai Róm. Kait. Népszövetség és Kol- ping nevében Kiss Gyula, a targimiuresi ma- J gyár dolgozók nevében) Bodú Mihály, a I sóglülsoarai Székely Alkalmazottak Társasága 1 revében dr. György Zsigmond év a sighisoa­rai Magyar Kaszinó nevében Rózsa Sándor koszoruzlák meg. Nem lehet teljes a PetőfMinnepyígekröl szóló beszámoló, ha nem emlékezünk meg arról, hogy az idei Petőfi-ünnepségekről mindenkinek hiányzott egy öreg zarándok: Papjp Gyula odorheiui asztalosmester, aki az emlékmű leleplezése óta harminckilencszer, minden évlxrí elzarándokolt gyalog, hogy egy kis koszorút helyezzen el a nagy költő emlékművén. Papp Gyulu tavaly volt utoljára Albestin. az idént is> hetek óta készült eljönni, de; a szive nem birto ki az izgalmakat. Néhány héttel ezelőtt meghajt. A Petőfi-ünnepseg idei zarándokai kegyeletes formában emlé­keztek meg róta. Benczel Béla, / hogy óriási a részvét az egész művész• világban Leöveg Leó iránt, akit hatvan éves korában fedeztek fel Magyarorszá­gon s aki most egész szegényen halt meg. Leöveg Leót különösen Transz*'/• várnában sajnálják, mert innen szárma. zott el, előkelő családi sarj volt és sokáig kedvence volt az itteni magyar színház­nak, ahonnan Pestre szerződtették; hogy a Hindu síremlék monumentális hangos változatában személyes ismerő­söket fedezett fel a cluji közönség. A ma­haradzsa udvarában folyó táncjelenet- ben ugyanis valódi hindu táncosokat szerepeltetett a filmgyár, a nálunk is rendkívül sikerrel szerepelt hires Merni- ka-csoportot; hogy október elején Budapestre érke­zik Pólü Negri, aki mint Jávor Pál part­nere fog filmezni az egyik magyar film­gyárban; hogy Erna Sack, a világhírű knlora- türprimadonna. mint filmsztár mutat­kozik be legközelebb. A N^non című film főszerepét játsza el. A film XIV. Lajos korában játszódik Parisban; hogy 25-ször került színre Budapesten az egyik nyári operett, a- Ide gyere ró­zsám; hogy Belle Gabriella, a neves magyar operaénekesnö Olaszországban fog ven­dégszerepelni augusztus folyamán; 'hogy Theodor Dreiser, a kiváló ame­rikai iró Párisban tartózkodik; hogy a sixtusi kápolna énekkara euró­pai müvészkörutat tervez a jövő évadra; hogy Rejtő Gábort, a tehetséges ma­gyar gordonkaművészt Angliába szer­ződtették; hogy Dohnányi Ernő meghívást ka­pott a bucureştii és belgrádi filharmoni­kusoktól. A nagy muzsikus bucuresi?i hangversenyét decemberben vezényli. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg* választékosabb ki vitel ifr legolcsóbbat* az Ellenzék könyvosztályában, CIuí, JPiata Unirii. ’ ^ ~ ^ ~ * ■/ v Sólymosán Magdát súlyos autószerencsétlenség érte Olaszországban A primadonna állítólag Sábái Serie.— Princz Endre gyáros is súlyos zuzódásoltaf szenvedett ORADEA, augusztus 2. Sólymosán Magdát, a cluji magyar színtársulat pri­madonnáját, aki egy társasággal, amelynek a fiatal Princz Endre cluji gyáros volt a vezetője, Olaszországba utazott; nyári pihenőre ahol súlyosabb természetű gép­kocsiszerencsétlenség érte. Princz Endre bátyja, Princz Miklós szombaton távira­tot kapott Milánóból, melyben közölték vele, hogy öccsét cs társaságát a Milano— Genua közti országúton érte a baleset. Gépkocsijuk ugyanis eddig még kideríthe­tetlen okokból egy utszéli fának rohant és pozdorjává tört. A primadonna a jelen­tés szerint lábát törte a baleset alkalmával és Princz Endre is súlyos zuzódásokat szenvedett. Princz Miklós azonnal Milanóba utazott a hir vétele után és telefonon közölte, hogy a baleseti áldozatai valószínűleg pár heti kezelés után felépülnek és visszatérnek az országba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom