Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-09 / 178. szám

1 9118 a u u u I z / u « 9. MUMI lorga lláSíEős, «1 űsagy einher és európai (utlós BUCUREŞTI, augusztus 8. A világ türlénclmo idöröl-idöre a ku- lönbü/ö civilizált népeknél' oiPyaiv cml>c. leket vetít elénk, akik mintha egés/. kor. szakoknak összes szeMemi tulajdonságai- kai' foglalnák maijukba. Lényük nem. csak annak a nemzetnek hasznos, mely. böl születtek, hanem az egész ember;, ségre jelentős tényezőül vehető munkás, ságuk folytán jnindlen népre kiterjed sze­mük áldását Megszoktuk, hogy ezeket a kivételes emberpéldányokiiit lángésznek nevezzük, mer,ti örökre halhatatlanok mjf 1 adnak é.s szellemük, mint óriási iáklya világit az emberi gondolkozás utján. Ezeknek az ember feletti embereknek sorába tartozik Nicolae lorga is. Gyermekkorunkban, még a háború előtti időben ébredtünk arra, hogy ez az a/ elsőrendű nagysága csillag. m<i fé­nyesen világol a román művelődés és tár. sada lmunk egén. Több év tizeden keresz­tül lorga műk ölelése és tevékenysége or* szagunk legfontosabb pillanataival for. rótt össze. Ö maga nagy történészi minőségben its hozzájárult a román nép történetének kialakításához. Lelke kohójának nagy füzében ég a ro- mán nép lelkének mindlen szép tulajdon, sága s mikor a román nép nyelvének jo. gát dobták a mérlegre, ő állt az élére azoknak, akik a románrzmus dicsőségé­ért harcollak. Amikor semlegesség ide­jében a: pcÉEik'usok félájultan haboztak, a lorga ólomsulya mérlegre téve járult hozzá nagyban ahhoz, hogy a nemzet a szövetségesek oldalára állóit1. De van-e aZi utóbbi évtizedek Komá- májának történetében és ennek fejlődé­sében nevezetesebb esemény, ahol nem találhatjuk beírva N. lorga nevét? Hatalmas munkabírása, csodálatos em­lékezőtehetsége folytán a művelődés min­déit ágában megtaláljuk e nagy alkotó- nak nyomál. Akik megteklintették a Román Művelő, dós Palotáját, a csodálattól szinte kővé meredtek a Ioolgja munkáit tartalmazó polcok ellőtt. Ez a munkásság már ma­gában egész könyvtárt tesz ki, mintha mindezeket tiz szerző irtai volna száz dől, gos éven át. Történelmi munkáin, eredeti szakján kivül nagyszámú versel, vígjá­tékot, drámát és tudományos müveket irt Nicolae lorga. A nagy szónok, volt miniszterelnök és a határon túl is nagy hírnévvel rendel- kezö egyetemi tanár azonban mindenek- előtt nagy román. Nemzedékek és nem. zédékek nőttek fel lorga; nacionalizmu­sán. Hűséges tanácsadója volt; I. Ferdinand királynak és tanára volt Károly heredgb nek. Mint jó románnak, mélyen leikébe gyökerezik a dinasztikus érzés s a .koro­nái az ön megtagadásig hűen szolgálta mindenkor. Ezért az országnak mostani alapjaiban való ujjúaliaikitásának napjaibn őfelsége, II. Károly király királyíii tnácsossá nevez, ie ki lorga professzort, hogy mostantól kezdve is hozzájárulhasson nagy és vi­lágos löszével az ország felvirágoztatásá. ho/. V: LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig Iegolcsóbbanl ez Ellenzék könyvosztáJyában, Cluj, £;iata Unirii. . - v -- ~ ^ v - vv v \ ,j év munkájának eredményeit bizonyította amerai r -uş v yßtfmáf 1 «era^r’ ^zász Pál elnök nagyjelentőségű beszéde az egyesület célkitűzéseiről. — Hatalmas töme­gek vettek részt a kitünően sikerült gazdanapon . •• ti «• gyönyörű MERA, augusztus 8. Vasárnap délelőtt io ónkor megken- dúltak a merai református templom ha­rangjai, hogy istentiszt lelte szólítsák a magyar kisgazdákat. Festői csoportokba vonultak tel az asszonyok, lányok s kü­lön menetelnek a férfiak. A falunak nagy napja van, az EGE másodszor tart nagy­gyűlést. Az első 1936 augusztusában zaj­lott le. Akkor még az újjászervezés kez­detén voltak s megalakították a gazda­kört. Két év múlva azonban meg kell tartani a seregszemlét, hadd lássák a ve­Ünnepi istentisztelet héz volt az ut, árkokon és hegyeken kel­lő. Szabó Géza tisztelet:» ur, a község lelkes papja Horváth György gazdaköri elnökkel fogadja a vendégeké; Itt vannak a gilauiak Ady Elemér leikész vezetésével, a Capusul Unguresciekn Ady László tisz- tcletes ur vezeti, a Capusul Mienk Vince Peti István gazdaköri elnökkel jelennek meg. A darolciak képviseletibin Czira Bálint ref. lelkész érkezik népes küldött­séggel, a lonaiakat Kra«zn.u Gábor irá­nyítja. A templomba már nem fér több em­ber. Az orgonánál Tamás Gyula nvug. ig. tanító ül. Felhangzik a zsoltár, majd id. Szabó Géza lelkész ünnepi áhítatban mondja el prédikációját, mely ne* minden egyes szava a hit és az erkölcs névében jelöl utat. Visszapillantás két év munkájára Az istentisztelet után a hatalmas gaz­datömeg az iskola udvarára vonult. Sza 1 Capitol és Select Mozgónak sikerült nagy áldozatok árán megszereznie az egyedüli részletes felvételű filmet, mely MÁRIA, Románia nagy királynéjának temetéséről készült. A film hosszúsága 350 méter és a legszebb felvételekkel van megörökítve a nagy királyné utolsó útja. Ezt a szenzációs filmet ma, hétfői kezdettel mutatják be egy- ^ ík/o^e/z a Capitol és a Select Mozgók. zr-.-t-:xrsmgTatgpmas'-ajBzg] bó Géza, a falu lelkioászrora üdvözli a megjelenteket, majd Horváth György, a gazdakör elnöke emelkedik szólásra. — Olyan nap derült ránk — kezdi be­szédét —, amelyre mi, erőtlen és szerény kisgazdák csak hálával gondoih-i’unk. A mi kicsiny gazdakörünk tulajdonképen 1936-ban alakult meg, az újjászervezett EGE irányítása és vezetése mellett s az­óta komolyan dolgozunk. Hálás szívvel gondolunk az FG£ veze­tőségére, mely egy pillanatig sem ha­gyott el bennünket s amely a jövőben is irányítani és vezetni fog. Szivünk teljes melegével köszöntőm a bőrünk­ben megjelent elnökünket, dr. Szász Pált és munkatársait, továbbá a más falvakból és vidékekről hozzánk eljött kisgazdate'tvéreivket. Horváth György meleghangú üdvözlő szavai után Vargha György a gdaui ma­gyar gazdák üdvözletéi tóin.ácsolta. Krasznai Gábor a lonaiak nevében szólt, kihangsúlyozva, hogy a kisgazda kezében két könyvet kell tartan.a, a Bibliát és a „Gazdát“. Az egyik a h!:et s a másik a gazdatudományt terjeszt.. V.ncze Peti Ist­ván a kapusul miciak nevében jelentette ki, hogy mindég öröm számukra, ha sze­retett elnökük körében lehetnek, aki tisz­ta meggyőződéssel szolgába a magyar gaz­datársadalom ügyét. Czira Bálint darolci pap komoly elégtétellel állapítja meg, hogy a kisgazdatársadalom életében mi­lyen nagyjelentőségű események játszód­nak le. Hiszi, hogy ezzel a munkával jobb na­pok virradnak a magyar falura. Ady László Capusul Unguresc-i lelkész megkapó szavakkal fejezi ki a falu gon­dolatvilágát. — A községemből ma a hajnali órákban heten keltünk útra, mint a gonoszok — de jó szándékkal —, hogy eljöjjünk távo­labb lakó testvéreink gz'daür.nepére. Né­zetek, hogy milyen irányban fejlődik a magyar kisgazda-mozgalom. A vasárnapi gazdanaom eljött dr. Szász Pál, az EGE elnöke, Telepcy László köz­ponti felügyelő, Szász Ferenc kerületi fel­ügyelő, Szeghő Dénes az EGE állatte­nyésztési felügyelője, Orbán Julia női ház­tartási tanfolyami előad >nő, Demeter Bé­la a Gazda szerkesztője Seyfried Ferenc egyleti segédtitkár, stb , stb. A környező, de a távolabbi magyarlakta falvakból is tömegesen jöttek el hogy jelenlétükkel is bizonyítsák az összetartást tünk át. Mások talán vi.^za is fordultak volna, hiszen egy szabad napunk van s azt is feláldozzuk. Jöttünk, mert hajtott bennünket valami, a kitűzhet cél. Bizonyítani akartuk, hogy mi, a ma­gyar falu lakói és földművesei egyek vagyunk és összetartunk, függetlenül attól, hogy transzilváma milyen vidé­kén lakunk. Jöttünk, mert járjuk az: az utat, amit az EGE vaskezü elnöke számunkra meg­mutatott és követni is fogjuk. Adja az Isten, hogy munkáját áldás koszoruzza. Dr. Szász Pál ünnepi beszéde Antiikor dr. Szusz Pál emelkedett szólásnál, hogy meg1! a ni-u ünnepi beszédét, a gazdatö­meg hatalmas éljenzésben tört ki, — A Gazdaság Egylet mimikáját mindig Is- tennél' és Ívlen nevében kezdjük és végezzük. Ezért jövünk nm-t az Istentiszteletről s ezért imádkozunk más vidékeken katolikus', va;gy unitárius templomokban., mindig olyanok - ban, am Ilye;, vallásunk kisgazda testvéreink. Dolgozzunk szerényen és alázattal, mert csak igy végezhetünk építőm unkát. Ezután II. Károly király Őfelségéről, az őrs zúg ehlő mezőgazdájáról emlékezett meg1, •akinek egyik legfőbb célkitűzését u kisgazda, társadalom felemelése képezi. — Mindig hangsúlyoztam, hogy a magyar gr.’zdatárijídaiom m unkája, alkotókészsége csak megbecsülést érdemel. Életükkel a nemzet ütmek, a társadalomnak és ctz állam­nak csak hasznot jelentenek. UgyMtszik, már kezd valami derengeni *étsi a mértékadó kö­rök kezdik felismered a magyar gazdafá ria­dalom hatalmas építő erejét — A merai gazdates'tvéreim előtt bejelent­hetem, hogy hosszú, kitartó és soha nem lankadó mun­kával és bizalommal sikerült biztosítani a Gazdasági Egylet teljes szabadmozgását és cselekvési lehetőségét. Ezzel a jogunkkal lei mészelesen, élni is fo­gunk s a szélesebb 'vonalú munka tehát csak most veszi kezdetűt. A mozgásszabad­ságot a alapszabályok által nyújtott keretek közölt fejtjük ki, de amint azt jól tudjátok, a GE sohasem akart és nem m fog mást csámálini, mint amit az alapszabályai megen­gednek. Meghatározott kereteink körött any­agi munka és feladat vár elvégzésre és meg­oldásra hogy ctz isteni áldásra van szükség ahhoz, hogy el tudjuk végezni, — Sohasem Ígértem és mindig azt hangsúlyoztam, hogy csak any­agit tudunk elérni, amennyit Ti akartok. Én csak <3 hitet adom és a zászlót tartom és viszem. Hiszek abban, hogy Q tisztességes munká­nak meglesz a jutalma, de hogy mikor, az ,Tőletek függ! Az eredmény mindig a kép. visel! erővel ven arányban. Ha majd mindéi) magyar l'öldmívelő sora­inkban lesz, akkor « mi helyzetünk is más­képen fog alakulni. Menjetek és hirdessétek, hogy a jövőnk Tőletek, magyar kisgazdatest. véreinktől függ. Olyan lesz a boldogulásunk, amilyen erős az öntudatunk s a cselekvőké­pességünk, . 1 — Bejártam Transzilivána mindéi) vidékét. Voltam a székely testvéreink, az alföldi gaz­diul est véreink és Kalotaszeg magyarja: .kö­zött. Amerre jártam, mindenütt megérik a h'vó szót és szervezkednek. Megalakítják a gazdakörükéi1 és kéz a kézben dolgozsnok mert így, összefogva, soha egy testvérünk seiu esi)étik el. — A magam részéről ezt a szent ügyet, mint az ügy szerény szolgája szolgálom. És csak olyan mértékben, ahogy azt az Isten ál­tal adott képességeim lehetővé teszi!:. ,,P>iztositani kell a jövendőt“ Majd igy folyt alfa: — Nézzetek gyermekeitek szemébe. Az apa felelős a gyermekeiért, u jövő nemzedékért. Biztosítani kell számukra a kenyerei és a szabad fejlődést, hogy kük/n.bek legyenek. Az idő eljár a fejünk felett s egyre keveseb­ben vagyunk, akiket a régi világ itt felejtett. Menjetek a (Városokba é.s látni fogjátok e tiszteletreméltó nyugdíjasokat, akik a kaszi­nókat megtöltik, ök a mútidban dolgoztak a népért, de a jövő a Ti válkűfokrn nehezedik. A magyar nemzeti vagyon a ki$go>: datálta, dalom kezében van. de ez anyagi és erkölcsi kötelezettségekkel jár. Ki kell termeljétek' a vezetőket, akik itt fognak élni a feOvn-kbaii s tudásukat visszaadják Nektek. Mert Tra.u- .sz 11 ván iában1 a föld mi velő rétegnek az a hi­vatása, hogy a vezetést átvegye. Ezt azon­ban csak úgy tudja megtenni, ha fiai tanul, tabbak, áldozatkészebbek és onygnilag szi­lárdabb alapon nyugvók lesznek. Másrészről pedig szükség varr az összes magyar foglal­kozási ágak közölíi legteljesebb összhangra és együttműködésre, hiszen egyik sem élhet meg a másik nélkül. — .4 Gazdasági Egylet nem l.almár testü­let,, ha ne a magyar gazdát ár sad alom tulaj­dona s kizárólag annak jobb jövője érdeké­ben küzd. Ma az a hivatása, hogy történelmi feladatokat valósítson meg. .$ ha ebből a munkából nem veszitek ki részeteket, el- 1 eszlek A magam részéről ez a munka cgv <■'- kötelezés és addig dolgozom, amig az Isten erőt od. Én nem kin an ok elismerést cs ki­tüntetést, mert ezeknek csak addig van érte­ke, amig kinyilatkoztatják és az ember mel­lére aggatják. Mindössze azt akarom, hogy ha tudom, tüzet varázsoljak a Ti szivetekbe. Egy az egészért és az egész egyért. . . Az elnök' mélyhaiásu szavai utáni Szász Ferenc és S/.cghő Dénes' GE felügyelők tar­tottak értékes .szakelőadásokat. Majd köz­ebéd következett, amelyen több figyelemre méltó pohárköszöntő hangzott el. Ebéd után Orbán Julia az asszonyoknak beszélt háztartási kérdésekről, mig Seyfried Ferenc a mezőgazdasági gépekről és- niás időszerű kérdésekről tarlóit előadást. A merai gazdanap újabb footos határkő a GE mozgalmi életében. Befejeződött' a vizsgálat a targumuresi városházán történt szabálytalanságok ügyében. Néhány nappal ezelőtt, mint megírtuk, a belügyminisztérium a targu­muresi városházán történt szabálytatansa- gok kivizsgálására Goma Paul belügyi ve­zérfelügyelőt küldte ki újabb vizsgálatra. A vaskezcről hires Goma vezérfelilgyelo munkáját most fejezte be Targu-Muresen. A vezérfelügyelő, hir szerint, a város és Zsigmond Samu malomtulajdonos, a vá­rosi malom bérlője és vevője közötti ügyet vizsgálta meg elsősorban és az üggyel kapcsolatosan több kihallgatást eszközölt. így kihallgatta többek között Urzica Dumitru voit városi főszámvevőt, Dandea Emil volt időközi bizottsági el­nököt, Pantea volt városi főtitkárt és több más aktív városi tisztviselőt. A vizs­gálat eredményéről elkészített jelentését Írásban terjeszti a belügyminisztérium elé. A vezérfelügyeiő felszólította Zsigmond Samu malombérlőt, hogy az ügyre vo­natkozólag vallomásár, illetőleg nyilatko­zatát Írásban juttassa el a minisztérium­hoz. Goma vezérfelügyelő vissza utazóit Bucurescibe. Halálos szerencsétlenség Reghin köze­lében. Tg.-Muresről jelentik: Dedrad köz­ség határában halálos szerencsétlenség tör­tént. A szerencsétlenség áldozata Gottfeld Mihály 3 5 éves dedradi lakos, kit 4 csép­lőgép kerekei halálra zúztak. Ac eljárás megindult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom