Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-06 / 176. szám

.iyj jqß Ä laptulajdonosok szindikátusának megalakítása »BUCUREŞTI, augusztus 5. 1938 julius 29-én, pénteken A. D. Li- ciu, a bucureştii Ítélőtábla IV. szekció, ja főehiükénok -elnöklete adiat)t! alakult meg a: 69.094. számú és 1938 julius 18-án kelt miniszteri határozat értelmében a lap tulajdonosok szindikátusa. A Curentul ciulii lápot Pamfil Seiearu ignzgátó, a Timpul-t kiküldöttje: N. Gri- gorescu, a Romania.! Cezar Petrescu igazgató, a Vütarul-t Slödan, Georgescu, a Neamul Romanesc-et N. Georgeseti, a Momenl-et A. Hefter, a Siebenbürgisches Déutsclies Tagebi at hot Carol Jahoda, a Ke­leti Ujság.ot dr. Somodi András, ai lasul'-t Mircea Barsan, a Viata Romaneasca-1 Visul a nu, az Albina.t Ciurezu képvisel­ték, de megjelentek a Thompson, a Ru. dolf Mosse és az Athanasiu hirdetési irodák képviselői is. Hiányzott a Gazeta Transilvaniei ki­küldöttje. A propagandaügyi államtitkárságot és a hirdetést igazgatóságot Michaela Ca- Vargi úrnő, aligazgató és V. Hrisicu hir- detési igazgató képviselték. Az ülést Al. D. Liciu elnök nyitotta meg és elmondta, hogy ennek az ülés. nek azokat az időközi, bizottságokat kell kijelölni, melyeknek céljuk a hirdetési tarifák szabályzatának kidolgozása, va­lamint egy olyan bizottságnak a kijelö­lése, amely a fentebb 'említett intézmé­nyek és a hirdetési igazgatóság között esetleg felmerülő ellentéteket lesz hivat, va kiküszöbölni'. Különösen felhívták a figyelmet! arra, hogy milyen nagy fon­tossága van ennek az intézménynek az nj államszervezetben. Az 1938 julius 15-én hozott1 törvény- rendelet alapján addig is, amíg a végle­ges szervezet létrejön, az ideiglenes bi. zottság vette tárgyalás alá az elsőrendű szükségletet képező intézkedések kidol­gozását. Ezután Pamfil Seiearu felolvasta a hirdetési igazgatóság állal kidolgozott tarifát és szabályzatot. Ennek megvitatása alkalmával C. Ja« hoda, a Siebenbürgisches Deutsches Tageblatt képviselője kérte, hogy a vi­déki lapoknak biztosi'sónak egy széle- sebbkörii hirdetmény-átlagot, vogy ha- talmaztassanak jel arr®, hogy a hirde­tési táblázatban közölt árakat mazimái- lisoknak vehessék, a lejebbszállitás jógám nak fenntartásával. .. Pamfil Seiearu kéri az árak fenntarlá- sát, arra való hivatkozással, hogy az árakat eléggé leszálUitotlók, úgy, hogy azok minden ügyfél számára hozzáfér, hetők. Megegyeztek az ülésen abban, hogy minden hirdetés számára aiz a tarifa ina1- rád érvényben, amelyet a hirdetési igaz* galóság megállapított, azzal, a vidéki lapoknak engedett, fenntartással, hogy indokolt esetben ezek kérhetik a tarifa leszállítását. Megvitatták azt a kérdést is, hogy a ta­rifát bármilyen formátumú lap számára soronként állapitsák-e meg, vagy a hétha­sábos laptipus számára soros egységet ál­lapítsanak meg. Ebben a vitában Michaela Catarg,á úrnő, prepagandaügyi aligazgató, Pamfil Seiearu, Cezar Pelrescu és Hrisicu vettek részt, megegyezvén abban, hogy ez a tarifa a héthasábos laptipusra vonatkoz­zon s ennél a laptipusnál kisebb vagy na­gyobb lapok számára az elütő formátum alapján engedélyezzenek árcsökkenést. A műszaki és tanácsadó jelleggel meg- hivott hirdetési irodák Branisteanu kikül­dött utján azt kérték, hogy a törvényren­delet megjelenése előtt megkötött szerző­dések felmondására megállapított és szep­tember i$=ére kitűzött határidőt hosszak- j bitsák meg f. évi december 31-éré. Pam­fil Seiearu szerint 'erre a haitiár időm eg. hosszabbilásrai azénli nincs szükség, mert az előzetes szerződések felmondása a tör­vények előírásai alapján történtek, tehát e tekintetben a hirdetési irodákat nem terheli felelősség. Arra a felhívásra, hogy az összes meg­hívott lapképviselők és hirdetési irodák képviselői egyeztessék össze véleményeiket és szegezzék le végső magatartásukat, mindnyájan megegyeztek egyhangúlag abban, hogy elfogadják a szabálvzatot és a tarifát s egyúttal köszönetüket fejezték ki az ülést vezető Alex. Liciu táblai fő- elnöknek azért a módért, ahogyan az üt- ott gyakran szenvedélyes vitákkal tele gyűlést a tapasztalt bíró tapintatával le­vezette. Ezután megválasztották azt az itélő- bizottságot, mely a lapok és a propagan­daügyi államtitkárság hirdetési igazgató­sága között esetleg felmerülő vélemény- különbségek ügyében lesz hivatva dön­tést hozni. A gyűlés egyhangú határozat­tal a harmadik birói helyre Pamfil Seica- rut és Grigore Gafencut választotta meg. Az első ülés eredménye a következő volt: i. Az időszaki közleményekben közölt hirdetések tarifájának megállapítása vé­gett megalakult egy ideiglenes tarifa-meg- állapitó bizottság. 2. Az időszaki sajtó képviselői és a pro­pagandaügyi államtitkárság képviselői kö­zött teljesen egyhangú volt a vélemény a hirdetési tarifa és szabályzat elfogadása tárgyában. 3. Megalakították az itélő-bizottságot, melynek tagjai A. Liciu az ítélőtábla IV. szekciójának főelnöke, C. Prodan tanács- biró és Pamfil Seiearu lettek, a bizottság harmadik birói helyének kiegészítése vé­gett. 1 A laptulajdonosok szindikátusának meg­alkotása által újabb lépéssel jutottunk előbbre azon az utón, amely arra vezet, hogy úgy a fővárosi, mint a vidéki saj­tónak meg legyen a lehetősége arra, hogy nem ötletszerűen, mint a múltban, hanem észszerű elosztás folytán mindig kéznél kapja a különféle intézmények és keres­kedelmi társaságok hirdetményeit.1' Három álarcos, felperes rali© tsaiol! le egg meraOH lasiisila---- ■—■npaSflBBM—.r. ■. ló fizetésű pSoesiii Ejpari alkalmazóiak voltak a ralilók BUCUREŞTI, augusztus 5. Vakmerő rablótámadás történt Ploesii. ben a cam pinái sorompónál. Három ál- arcos, fegyveres rabló hatolt be esl'e Lutz BendiaAa mérnök, téglagyári igaz- gató lakásába. A rablók revolverrel kezükben, pénzt követel­tek, mire Bendala félesége a konyhán ba rohant, eloltotta a villanyvilágítást és a nyitott ablakon keresztül segiség* ért kiáltott. A megszeppent rablók erre több lövést adlak le és elmenekültek. A rendőrség néhány óra múlva kézre, kerítette a rablókat. Kiderült, bogy Ni- colae Cusin gyári gépésszel, Surla Du. ■inéira 'lakatossal és Buteu Constantin mechanikussal azonosak, akik külön­böző üzemekben Ploestiben jó fizetéssel vannak alkalmazva. Az eljárás folyik. Csupán, közpénzek elsikkasztása esetében Ítélkezik a törvényszék szünet! tanácsa CLUJ, augusztus 5- iA helybeli törvényszék szüneti tanácsa előtti tegnap került tárgyalásra' Var tie Joannak, a „Solidaritatea“ Szövetkezet volt pénz tárnokának állítólagos sikkasz­tási ügye. A vád szerint) a volt pénztá­ros, a szövetkezet számvevősége utján, 13.000 lej értékben kölcsönkötvényeket tulajdonított el. A szüneti tanács arra való hivatkozás­sal, hogy a szövetkezet nem köz intéz, ménv. e sztár int pénzkezelésén sem lehet közpénzkezelésnek nyilvánítani, a tárgya, lást szeptember 22-re napolta el. A szü­neti tanács ugyanis csak halasztást nem tűrő ügyekben, igy sikkasztás esetében, csupán közpénzek elsikkasztása esetén Ítélkezőik. Bírósáp ele állította Cluj-megye prefektusa a törvényellenességen ért községi tanácsot Nem fizették be a községi pénztárba az erdőeladás teljes összegé: CLUJ, augusztus ţ. Enescu Manóié ezredes-megyefőnök — a kormány purifikáló munkájával egyet- értésben — hivatala átvétele után erős kézzel látott hozzá a hatáskörébe tartozó hivataloknál minden esetleges szabályta­lanság kiküszöbölésére. Rendszeresített ellenőrző körutakon felkereste a megye egyes> községeit, meg- lepetésszerü ellenőrzést tartva az elöljáró­ságok ügymenete felett. Egyik ilyen ellen­őrző útja alkalmával, a Badeciu község elöljáróságánál a községi erdő kitermelése körül visszaélések nyomára akadt. A falu bírója Lupsa Josif, a községi ta­nács tagjaival összejátszva bizonyos meny­nyiségü fát adott el az erdőből, anélkül, hogy a befolyt pénz teljes összegét elszá­molták volna. így a bevételezett 19S5 lej helyett csak 1152 lejt könyveltek el, mig a különbözetnek nyoma veszett. A visszaélés miatt Lupsa bírót elmoz­dították állásából és az ügyben részes Boda Zaharia, Luca loan, Tosa Zaharia, Bota Josif, Peica Zaharia, Bota Vasile, Mertereanu Zaharia és Teotelecan Josif községiöanácsda,gokkal együtt törvényszék elé állították. A törvényszék Trifu—Barsan szüneti tanácsa, melyben a vádat Creveanu ügyész képviselte, tegnap tárgyalta az ügyet, melyben az itéletkihirdetést a jövő csü­törtökre halasztotta el. , Bajor € izi a victoria regla lekér virágainál kuiaija a „boldog és boldogtalan“ Erzsébet lelkét írtam PAÁL JÚB Tegnapelőtt éjjel kivirágzott a pöstyéni Vágszigeten az egzotikus tavak csodálatos virága: a victoria regia. Levelei akkorák, mint a malomkerék. Virága: álom az Egyenlítő vidékéről. Szomszédai is mél­tóak hozzá: emitt a papirusz karcsú szála szalad fölfelé és finoman hajlik meg a leg­kisebb szellő rezdüléseire is. amott titok­zatos levelű virág megeszi a mit sem sejtő tarka pillangót, halálos ölelésre zárulnak' be a levelek, ha a minden szorgalom min­taképe, a döngicsélő méh nektárt keres a virágok szirmain .. . Fehér pávák kelletik magukat ezernyi színekben tobzódó paradicsommadarak mellett. Szelíd szemeivel megbámulja az utasokat az erdők vándora: az őz... Likacsos kövekből padot fabrikáltak a miniatűr tó partjába es a szomorú fűz árnyat adó ágai alatt itt pihen meg- min­den reggelen és délután a magyar színját­szás büszkesége: Bajor Gizi. Egy héttel ezelőtt jött meg Pöstyénbe. Nem tart kúrát, csak: pihen. Vele együtt a színházi világnak még hat érdekessége van itt: Lillian Gish, aki a filmet újra a színpaddal cserélte fel, Claire Luca, a hires londoni filmsztár, Römerné, Tauber Richard állandó part­nere, Eleim, a bécsi Burgtheater művésze és a szőkehaju Steiner kisasszony, a prá­gai szubrett. Eiolnap közös uzsonnára mennek ki a Bachus-villába, a gróf De- zsassé-család egykori nyári lakába. Oda, ahol Ludwig von Beethoven száz évvel ezelőtt megpihent és ahol a kilencedik szimfónia első akkordjai csendültek fel 3 bonni orgonista fiának lelkében. Bajor Gizi pihen és dolgozik Pöstyén- ben. Nehéz tőle intervjut kapni. Megüzente nekem: pihenni jöttem el ide... A vizitkártyámra, amelyet tegnap fel­küldtem a szobájába, ezt irtam: „A művésznőt hódoló tisztelettel várja a kastély kapujában — a néma levente.“ öt perc múlva mosolyogva jött le hoz­zám. Sötétkék, matrózszabásu strandpizsama volt rajta és frész trikó. Kék sapka és rajta horgony. Nadrágján vékony fehér esik. Piros lakk-szandálján fehér pöttyek. Alóluk kilátszott a lába: pirosra lakkozotc körmökkel. És ugyanilyen pirosra volt lakkozva a keze is. Jókedvű volt és bol­dog, a kezében vastag könyv: Zsigray Ju­lianna Erzsébetje. Hetek óta az Erzsébet királynéról szóló irodalmat olvassa. Legnagyobb szerepe az elkövetkező sze­zonban Erzsébet királyné lesz a Nemzeti Színház szinpadán. * Leülünk a Thermia Palace halijának sarkába és Bajor Gizi beszél: — Vojnovich Géza „Mohácsáéban Mária királynét játszottam, Herczeg Fe­renc „Bizáncáéban én voltam Iréné csá­szárné. Most Bónyi Adorján drámájában Erzsébet királyné szerepét fogom játszani. A boldog és boldogtalan Erzsébetet. Vé­gigjárom majd az utat az aschli eljegyzés­től a genfi tó partjáig. Egy hatalmas bi­rodalom császárának szerencsétlen hitve­sét, népek igaz és őszinte barátját keltem életre. Ismerem Bónyi Adorján remekét. Most próbálom: beleélni magamat Wit- telsbach Erzsébet életének titkaiba. — Az elkövetkezendő esztendő Erzsé­bet alakját és életét három színházban is színpadra viszi: úgy tudom, hogy a Víg­színház is készül egy Erzsébet-drárr.ára, melynek szerzője Zsigray Julianna, az a szerző, akinek Erszébetről szóló könyve átütő sikert aratott, Szilágyi és Huszka operettet irtak „Sziszi“-ről és a Nemzeti Színház Bónyi Adorján drámáját mutatja be. Mi lesz az én programomra a jövő sze­zonban? Először Zilahy Lajos uj darabjá­ban, a „Hazajáró lélek“=ben játszom, az­tán Hcrczeg Ferenc uj színmüvében: az „Utolsó tánc“-ban. Ennek tudvalévőén már a mult évben színre kellett volna kerülnie, de a „Kék rókádnak ólján si­kere volt, hogy az „Utolsó tánc“ egy évig pihent. Közben a „Krisztináit felújítja a Kamaraszinház és a számomra ez valóban nagy öröm. Csak aztán kerül sorra majd Bónyi Adorján Erzsébet-e. * A pöstyéni Vágszigeten a virágzó vic­toria regia mellett, a tó partján Erzsébet leveleit olvassa minden reggelen és min­den délután Bajor Gizi. Keresi, kutatja a magyar Erzsébet lel­két a művésznő. Elolvas minden nyomtatott írást Ru­dolf anyjáról és Ferenc József hitveséről. Mondja: a boldog és boldogtalan Er­zsébetet szeretné a színpadra vinni, azt az asszonyt, aki céltalanul bolyongott szerte a világban és életének titkát magá­val vitte a kapucinus barátok rideg bécsi sírboltjába . . , ú

Next

/
Oldalképek
Tartalom