Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-06 / 176. szám

■­r ELLENZ CK PIBBH 7 9.? .1 a ti g u 8 7. t U t ö. WXBUBBS9EMU1MJWIIM iIMM „Ne csak szavakkal, hanem tettekkel is áldozzunk a magyarságunkért!“ Emlékezés özv. Árkossy Lajosáéra. - Ma temetik a magyar társadalom nagy halottját CLUJ, augusztus hó. Nemes és nagy magyar lélek távozott el közülünk özv. Árkossy Lajosáé habul- vak Országrészünk egész magyar társadal­mát mélységesen megdöbbentette a túr, hogy a két év óta visszavonultságban có özv. Árkossy Lajosné hosszas szenvedés után meghalt Oradean. Ma ismét teme­tünk. Árkossy Lajosné hazajön ebbe a va­rosba, ahol annyi éven át vezetője volt minden társadalmi és jótékonysági meg­mozdulásnak. Hősi korszak küzdelmes éveinek leghivatottabb képviselőjét kísér­jük ma cl utolsó útjára. Nem túlozunk, ha azzal búcsúzunk tőle: „Nem kellene félteni ennek a nemzetnek a sorsát, ha minden magyar asszonynak olyan erős lelke lenne és annyi tettereje, mint annak volt, akinek fáradt testét ma örök nyuga­lomra helyezik a házsongárdi temetőben... • Úgy érzem, hogy csúnya hálátlanság lenne a magyar sajtó részéről, ha nem foglalkoznánk kissé részletesebben Ár­kossy Lajosné halálával. Amíg élt, min­den szivdobbanása ezé a nemzeté volt. Példája a hősi, magyar asszonynak. Tett­erejét, lelkesedését minden férfi megiri­gyelhette volna. Erős iélek, akit nem tud­tak megtörni a sors csapásai. Keresztényi hite bámulatraméltó és tiszteletet paran­csoló. Rajongója mindennek, ami szép és nemes, de esküdt ellensége a könnyelmű­ségnek cs hivalkodásnak. Parancsolásra született egyéniség, akit arra szemelt ki a sers, hogy megszervezze és a jótékonyság szolgálatába állítsa asszonytársait. Az impériumváltozás utáni első tiz év­nek nem volt olyan magyar társadalmi eseménye, amelynek megrendezésében ne lett volna része. Kitartóan és lankadatlan szorgalommal tudott szervezni. Elhatáro­zásait meggondoltan és céltudatosan haj­totta végre. Lelkesedése nem szalmaláng volt, hanem a hit ereje és lendülete fü­tötte állandóan. így lehetne röviden jel­lemezni özv. Árkossy Lajosnét, akinek alakját most magam elé idézem. I * Visszaemlékszem az impériumváltozás utáni első magyar bálra. Árkossy Lajos­né kezdeményezésére rendezte annakide­jén az Árvaház-egyesület. Transzilvánia egész magyar társadalma találkozott ak­kor az unitárius kollégium tornatermé­ben. Árkossy Lajosné maga sohasem sze­rette a mulatságot. Spártai lénye nem tu­dott lelkesedni a cigányzene mámoráért. Érezte azonban, hogy leginkább a társa­dalmi összejövetelek utján lehet a magyar társadalmat a jótékonyság szolgálatába ál­lítani. Ezért személyesen vezette a bál elő­készületeit. Aprólékosan ellenőrzött min­dent és boldog izgalommal látta, hogy olyan közönség gyűlt össze, amely árvái­nak ellátását hónapokon keresztül bizto­sítani tudja. Fülembe cseng a hangja, ahogy egymás­után üdvözli a megjelenteket. Meggyőző erővel magyarázza, hogy magyar köteles­ség támogatni jótékony intézményeinket. Ha azt akarjuk, hogy megőrizzük nemzeti kultúránkat a megváltozott viszonyok között: áldozatokat keli hozni a magyar­ságunkért. Árkossy Lajosné nem pályázott külső társadalmi babérokra. Habár minden jó­tékonysági akció mögött ott tudtuk cse- icW* erejét, szerényen megmaradt a hát­térben. Az ő számára az volt a legna­gyobb «iker, ha azt látta, hogy sikerült át- önten?« és lelkesedéséből a magyar tájr»da!v>te többi hölgytagjaiba. » lyení Cioda, ha ezt a kivételes asszonyt ziîs’denki megtanulta tisztelni, aki a kö­reiébe került. Transzilvánia nagy poétája, K.em'ényík Sándor, állandóan látogatója rr>lt hírinak. A magányosságot kedvelő, L-Tksuv.u H.&1.Ő második otthonának te­kintette Árkossy Lajosné házát, ahol ál­landóan hitet, biztatást és figyelmeztetést kapott, hogy kötelességei vannak a ma­gyar összességgel szemben. És könnyen érthető, hogy a katoliku­sok nagy püspökének, Majláth Gusztáv­nak legkedveltebb hive volt ez a rendít­hetetlen hiúi asszony, aki keresztény volt a szó nemes és igazi értelmében és aki mindig úgy cselekedett, ahogyan vallásá­nak törvényei előírták. Nem lehetett vé­letlen ennek a három embernek barátsá­ga. A főpásztor hitet öntött népébe, a költő megtanította a magyarságot arra, hogy rajongásig szeretni kell ezt az ősi földet, özv. Árkossy Lajosné pedig Tet­tekre nevelte a magyar asszonyokat. * Cluji tartózkodásának utolsó éveiben a Központi-szállodát és vendéglőt vezette ez a páratlan energiájú asszony, aki pedig már hatvanadik életévébe lépett, amikor a Szociális Missziótársulat átvette ennek a nagy szaktudást igénylő üzemnek vezeté­sét. Árkossy Lajosné csak akkor vonult vissza a Központi-szálloda vezetéséről, amikor betegsége már megtö'rte tettere­jét. Azóta is az ő szellemében működik1 tovább a szálloda és vendéglő. A jó er­kölcs és tisztesség nevében . . . Habár a gyenge testet le is győzte a be­tegség, Árkossy Lajosné erős lelkét nem tudták megtörni a szenvedések, i uclta, hogy betegségére nincs orvosság és földi életének napjai meg vannak számlálva. De vigasztalást merített keresztényi meggyő­ződéséből, hogy a halál után szebb és jobb világ következik, ahol nincsenek szenve­dők és nyomorgók és nincs különbség szegények és gazdagok között, önmagá­val és a világgal megbékélve szűnt meg nemes szivének dobogása. Talán sikerült ezekkel a sorokkal érzé­keltetnem Árkossy Lajosné egyéniségének főbb vonásait. Tökéletesen hü képet adni róla nagyon nehéz volna. Annyira sokol­dalú és annyira kivételes egyéniség volt. hogy méltatására szűknek bizonyulnak egy napilap cikkének keretei. Ennek a földnek magyarsága hálás és kegyeletei szívvel fogja megőrizni emlékét. És ha példáját követni akarjuk: ne csak szavak­kal, hanem tettekkel is áldozzunk a ma* gyarságuknkért . . . Vcgh József. Beszélgetés Mészöly Tiborral a sibiui országos küzdelmekről és a londoni Európa-bajnokságokról. —ACST úszói vasárnap résztvesznek a cluji CIAC versenyén és láza­san készülnek az országos bajnokságokra TARGU-MURES, augusztus 5. A nyárnak vége közeleg s a nyári sportélet tevékenységét a lassan múló napok nyomán siető igyekvés fokozza. A következő hetek eseményei nemcsak Ro­mánia, hanem úgyszólván egész Európa uszósportjábari különös figyelemre tar­tanak számot. A közelmúlt napokban kezdődtek meg országszerte a kerüelú küzdelmek, melyeknek befejezője és ke. ronavensenyei a sibiui országos bajnok­ságok lesznek. A sibiui versenyekre, ami. kor az ezévi bajnokság sorsa dói' el, lá­zas készülődések folynak, külföldön pe. dig a Londonban lebonyolítandó Euró­pa Kupa-bajnokságokra készülnek a vá- \ lógatott) csapatok. ERŐPRÓBÁK Az országos bajnokságokon, Sibiuban, a döntő küzdelmet előreláthatóan ismét — mint a tavaly is — a bucureştii Vifo. rul! Dacia és a tairjgjumuresi CST uszógár- dái vívják meg egymás ellen. A küzde. lem erőpróbái már folynak . A 'targumuresiek Mészöly Tibornak, a CST kitűnő edzőjének vezetése alatt ké­szülnek a bajnokságokra:. Néhány nap­pal ezelőtt zajlottak íe Ta.rgu-Müresen a Savu Kupa versenyei, amelyeken elő., illetőleg próbamérkőzésekre adódhatott volna alkalom, azonbn a meghívott ide­gen városbeli egyesületek — igy a Vifo* rul Daieia is — otthoni elfoglaltságuk miatt nem jelenhettek meg a Savu-serleg küzdelmeinek startvonalánál. BESZÉLGETÉS AZ EDZŐVEL A közeli hetek uszósportjának esemé­nyeivel1 kapcsolatosain beszélgetést foly­tattunk Mészöly Tiborral, a volt magyar bajnokkal], aki nemcsak mint edző és volt rekorder, hanem min'.!) 26 magyar vá. lógatott volt tagja s az amsterdami és fosa n gél esi olimpiiádok résztvevője, ki­tünően ismeri az uszósport külföldi erő. viszonyait, de. minthogy jelen volt az el­múlt évj román bajnokságokon, bepillan­tást engedhet a közeli országos küzdeV mekbe is. „Megismételjük a tavalyi eredményeket“ — Bár az edzéseket — mondja Mé­szöly Tibor — az idén kissé megkéset­ten kezdtük meg, mégis a fiuk már két bét után is olyan formát tanúsítottak, amélgre még nem volt példa a belföldi uszósport történetében. Különben erről világosabban beszélhet a négy országos rekord, amelyet a Sa.vu.serlegért folyta­tott küzdelem során . elértünk. Többé- kevésbé minden úszásnemben érdekes és változatos küzdelmek voltak, a legérde­kesebb azonban a 100 méteres gyors eredménye, amikor Kelemen és Békés holtversenyt úszott és a. 100 méteres ifjú. sági gyors, ahol a három versenyző csaknem egyidőben végzett a távval, — Az országos bajnokságok? — Augusztus 14-ig rövid az időnk, az edzéseket későn kezdtük, de remélhetjük, hogy minden férfiszámban ott lesznek a CST úszói és megismételhetjük a tavalyi eredményeket. Sajnos, hölgyuszóink közül csak Per laky Baba indulhat., aki azonban a leg­nagyobb szorgalommal készül. Aranyossy a mell• és hátuszás 200 mé- teres táv járt ellenfél nélkül áll. Kelemen a napokban tért vissza a nyári közmunkákról és igy a rendszeres edzés hiányát mutatták legutóbbi eredményei, de, ismerve szorgalmát és tehetségét, bí­zunk abban, hogy addig visszaszerzi ré­gi' formáját. Gyorsuszóink Püllök, a bucureştii és különösen a cluji' G1AC úszóiban kemény ellenfelekre találnak. Vasárnap különben Clujon újabb erő. próbánk lesz, a CIAC jóhirü úszóival', amikor a. fiuk az idén először állanak idegen e''len féllel szemben, mert a helyi versenyeket csak az itteni egyesületekkel kellett, hogy megvívjuk. — És a vizipólóbajnokság? — A CST tavaly a. zöldasztalnál vesz- tette el bajnoki címét, a csapat most re- vánsot akar venni az igy elszenvedett ve. fe'égért. Az együttest fiatalokkal frissi» tettük lel, de a csapat láz i am l.é»/iil a versenyekre és remélhetően bi/lo ia ve- j hetü, hogy ott leszünk a végkíizd. ni. ben, AMI MÉG HIÁNYZIK Arra a kérdésünkre, lio'zy a CST úszó* szakosztályának további fejlődése brzl • si'tva van.e, Mészöly J ibor a kővetkezők­ben felel: — Az. egyesület és a szakosztály < lén hivatott és áldozatkész vezetők állanak: Múriaffi Lajos, a CST elnöke, féltő gond­dal őrködik az. egyesület jövöjén, hagy Jenő alelnök és a szakosztály vezetői, Fekete János dr., Schwartz Éndre, Jc* ney Attila és mind a többiek, áldozat­kész munkájukkal dolgoznak a fejlődés érdekében. A sportszellem és a munka, kedv nem hiányzik a fiukból s pár évre az utánpótlás is bizlosiho van. Gyorsuszóinkat lassanként Stürzer, Szi­lágyi, Fülöp II., Zöldi, Kabdebo váltják fel, a imélluszók helyébe Moher Pál, Elő- rian. Molnár léphetnek. A hölgyuszóink soraiban Jeney Évi, Elefánt Róza, Ko- rondy Magda szép sikereket érhetnek. A gyermekuszók közül a két Fey- és a két Simon.testvér. Elefánt, Ráczkövy, A'bert komoly tehetségül Ígérkeznek. Egyetlen komoly hátrány a fedett uszoda hiánya. Nem pótolható veszteséget jelent a vá­ros uszósportjának életében. A MAGYAR-NÉMET SPORTVE. TÉLKEDÉS ÉS A LONDONI EURÓPA-BAJNOKSÁG Az európai uszósport közeli nagy ese­ményeivel kapcsolatosan megkérdezzük / még Mészöly Tibort, minek tulajdonítja Csik legutóbbi vereségét. — Csik Ferenc tavaly- óta Berlinben tartózkodott. Az elmúlt évben avatták doktorrá és németországi tanulmányút­ja minden Idejét lefoglalhat Reméljük azonban, hogy mostani gyengébb for- mája és ennek következtében Físchertöi elszenvedett veresége csak idöleg?^ volt, a közeli londoni Európa Kupa-bajnok­ságokon pedig már ismét régi formáját mutálja meg. A némel uszósport a magyarnak külön- ben komoly vetélytársa és — mint a leg. utóbbi uszóversenyen is beigazolódott —- pillanatnyilag jobb volt. De az igazi erő­próba a londoni bajnokság lesz, ahol a két rivális eldönti Európa uszóhegemó- niáját. — Még egyetlen kérdés: a román uszó­sport? — Sajnos, a román uszósportot közver lenül még nem ismerem eléggé amit ed­dig tapasztaltam, azt ebben összegeztem: a fejlődés örvendetes. Annyit azonban mondhatok, hogy a külföld egyre foko. zódó érdeklődéssel tekint a. román úszó- sport felé. Zsibói Béla. / hogy az Uz Bence filmproducerének sok gondot okoz a hires regény megfilmesí­tése. Egész sereg állatot kell összeválo­gatnia, amelyeknek be kell népe sile nie Ez Bence birodalmát. Most a pesti la­pok utján szelíd özeket keres Kiss Mik­lós. a producer; hogy Elisabeth Bergner, a világhírű szinésznö megkapta angol állampolgársá­gát. amely végleg a Szigetországhoz köti; hogy magyar karmesternek van igen nagy sikere a londoni Covcnt Go.rden-bej,. Donáti Antalt, a tehetséges diri gém i Amerikába is íeszerzödtcliék; hogy ötvenedszer került szilire n pesti Erzsébetvárosi Színházban a Legyen úgy, mint régen volt című operait; hogy a budapesti Vígszínház teljes nnr dói szerződtetett már a jövő évadra. Sé háng uj tagot is szerződtetett a szinhá i:.. hogy Rökk Marika Budapesten nya ral s csak a nyár végén utazik vissza Berlinbe; hogy Cecil Soréi, a nagy francia f>ri madonna Délamerika felé menet ki­száll az afrikai Dakarban, ahol a kor mányi6 fogadta rag >somó ben-zWäihl. Mikor a szinésznö kék íengerészsapkávol és hófehér tunikávaln amelyre aranyövit szorított, partraszállt, a benszülötlek úgy megijedtek tőle. hogy a kormányzó alig tudta őket lecsillapítani. A tömeg uoyer,. is nem tudta, hogy ki lehet ez a feni a < j tikus fehér istennő. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom