Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)
1938-08-31 / 196. szám
Borbélyok harca a vasárnapi munkaszünet körül KOLOZSVÁR, augusztus 30. A borbélyüzletek vasiáirnapi nyitásáról wn ó. Lehet rólu vtolka/.ni trkíásain. ós koma- van, szor.ivodérlyesen -ős oi-uiikus higgadteág* 4.1I. Különösen addig, »módiiig -az orvok csak az egyes emberek saükieszuibobt kis órddkei közül körülinek ki. Utó végre a tynAdszemtöl kezdve az »nívósig minden elképzelhető érvet fel lehet vonultatni ebben a harcba-n és alanyi jogosult álláspont lesz, ahány borbély beleszól .1 vitába. Mindenki tartozik legelőbb annyira tiszlotrii a más érdekét, amennyire y magáéhoz ragaszkodik. A: Kinyitunk! — B: Nem nyitunk! Nem is kell olyan isrigoruap ’fellap rózn-i a borbélyok táalsiaidaAmátl Venniük már egységes vtáleményíi szindikátusok is. Gs-ak az a baj. hogy mig egy vámosnak is legalább kél szindikátusé van és ha az egyik a nyílás mellett ven, a másik biztosain ellene lesz. Hát még ‘az egyes mesterek közölt hányféle vélemény dühöng. Mert bizony a -vasárnalpi nyitás, vagy zárás többek közölt aittól is függ, hogy melyik utcáiban lakúk, milyen vendégei vonnak, sajtit házában, van-e biz üzlete, felesége -milyen 'asszony, »van-e lyuk-szeme, vagy reumája. Azután attól is függ. hogy kiránduló tenné szetü-e, vagy robotoló, öreg, vagy flatai, szegény kezelő, vagy jómódú beérkezett. Ha mindenki « magái érdekét hangoztatja, tu- kíjdonkepeti mindenkinek igaza van. Nem mertük ideinni, hogy valakit a vasárnap ml 1 tó megszentelése is visszatarthat üzletének kinyitásától. A sok hozzászóló közül ugyan's csak kettő emlegette a vasárnapot. Az egyik a kirándulás miatt, a másik a családi kör «’Ikalmas heti találkozóját látta benne. Ven ezékben sok igazság, de utóvógre mégis csak egyéni érdekek. Kire h'vatkoz- nak, ha érvelni a karnak. Csak magáikra, az érdekeikre. Emberi törvények pedig ma, a vasárnapi munkasizünetet prok la múlják, holnap pedig uz ellenkezőjét. Megemlékezzél arról, hagy az Ur napját megszenteljed! Osodáltos, hogy az egyedüli szilárd és biztos támaszpont senkinek siem jutóit eszébe. Egyben szomorú is, hogy a vatsiaáaa-p szentsége, óz Isten félelme ma már semmit sem ■számit -akkor, amikor tulajdoniképen csak erről van szó. Isten második parancsolata' határozottan előírja, hogy a vasán ma'pot murrtoaszüinel tel, pihelrJösisel és Isten tisztele- tével töltsük el. A vasárnapi munkásaimét a szegény ember Védelme. Aaé, akit a vagyon és a hatalom zsarnoksága egyébként állandó robotba; kényszerítenie. Nem a betű, hanem az élet törvénye A vasárnapi munkás zűriét az emeberekért van az emberek testi és leüld javára. Amikor tehát terhel, jelentene és hátrányt — természetese«; nem aprócSeprő kis előnyökről van szó—akkor lehet rajta tájgitiemi. Ma1 már olyan bonyolui't a-z. élet és animyifólé pontosan működő gépezethez -vain kötve a közjó zavartalan üteme, hogy nagyon sok embernek le keli- mondanÁi; vasárnapi és ünnepnapi műm- ka.vzünetltíröl. A vonat nem áll meg. a postíá-s sem állhat meg a- levétek kel. A villamosra, -az autókra, a vill-anyszolgálltaitásra, a v-izre va-sánnep is szükség van. A város népe a- picról él és na- poníla 'szerzi be szükséges élelmét. Nagyon sok1 esetben csak a jóakarat hiányzik és egy kiis -kényelmességről való lemondás'. De számos esetben mégis fel kelH áldozni 01 vasár- •naipii munkas-zümetet a- közjó érdekében. Munkaszünet, vagy frissen borotvált arc? A borbélyok nem hivatkozbaitnak a közjó pótolhatatlan szolgálatára. „A k'ö-zön-ség -azt szereti, h&i frissen van borotválva — mondja szellemesen egy mester — és groteszk dolog- lenne, hogy mindenapos vendég -éppé«, csak vasárnap legyen szőrös!“ Megnyugtathatjuk a mestert szakértők véleményével. Még a dlró tsz ak áll sem nő 2 milimétert szombat estétől hétfő reggelig. De ha «ő, hát ha-dd nőj jön! Ezért még n'em kell egy ország ösz- szes borbélyaitól elvenni' a vasárnapi munkaszünetet. Éppen az embereknek kellene egymással szemben megértőknek lenniük a vasárnapi nninkaszmnet érdekében. A felébaráti szeretet kívánja azt, bogy holmi kis kényeskedés, megszokás miatt ne rontsuk el embertársunk vasárnapját. Megemlékezzél arról bogy az Un napját megöljed l‘s másokat se okúdé lyozz meg tibbeail A megoldást Isten második parancsában kell keresni A borbélyok vasáriMupi üziletnyitá-sárój- a (két párt jelenlegi harcáról, a harc komolyabb wugy humoros esemlónyeiröl lehet tehát! n- színes nLporto/káut. Lehet szelk-mesked ni és olcsó szójátékokkal! enye lógni. A kérdés lényege mégis' a vasá-nnujpi inmnkuszünet sze-n t s-ége és a megoldást Isten niásodiilk p*a- namiosiáibaív kell keresni. Ez u-z a bizt-os és szilárd türdány, naneiyet 111 iauUvniki 1 m• k egyformán tiszteim ikellli Egyformán kötelezi a mies1I leit és az (iJíkmümazoltját. Alkuin törvényes I rendelkezlélsí'ikinelk is fisz leled>ein keJil túrta I ni ok <1 vasárnapi munka szünet .szentségét, j Igaz, hogy a nyitás ellen hadakozó tábor egyházi körök témogailásJúft is- szereimé meg 11 vertri Ez azonban csulk olyan pótlékféié nck kellene. Úgy gondolják, hogy ivéhány jámbor - zó'crimii'Ui és egy kis szem forgatással el Is élhetik dUjuko't. Ez uizo/ntean léve dés. Isién pa nancMásnulk az étvetnyevt őséről vám szó, Ezt pedig mindig és mindenkivel szénülen képviselni kelik Mert itt utóvégre nem u bori>ólyok érdekekéi vám szó, hanem ! úrról, hogy ,,aiz Ur napját megöljed!“ S P L S3 A földszintes házak 98 százalékát kontárok építik fel KOLOZSVÁR, augusztus 30. J Dacára ti munkaügyi hatóságoknak és | munkaiadéi szervezeteknek, az építőipar- i ban a kontárkodás még mindig tart és • olyan arányokat e!f hogy az iparenge* | délilyel dolgozó építőiparosok létét a leg- ' komolyabb veszély fenyegeti. A kőműves I iparosok a városi mérnöki hivatal enge- ‘ délye alapján az elmúlt Léten felülvizs- ' gá-Hlák a földszintes épületekre kiadott engedélyeket és nagy megdöbbenéssel állapították meg, hogy y kiadott épületek 89 százalékát koniíyok készítették el, olyanok, akiknek nincsen sem tervezési, sem végrehajtási joguk, hála azoknak a szakma ellen dolgozó l'edezömestereknek, akik a kontárok garázdálkodását elősegítik. KOLOZSVÁR, augusztus 30. A kolozsvári építőipari munkások a közelmúltban 25 százalékos béremelést kértek asz építőipari munkaadóktól. A ; kőműves iparosok szakosztálya közölte, hogy a hivatalos index arányában hajlandó az építőipari munkások részére béremelést adni. Miután a munkások és a munkaadók közötti megbeszélés nem járt e red Imén nyel, a tárgyalásokat, a munkaügyi felügyelőségen folytatták, aflomban ez sem vezetett eredményre. A gyáripairosak országos szövetsége és a munkásszervezei által felvett ártáblázat szerint a legutóbbi béremelés óta ugyanis \ a munkabérek csak ö.2 százalékot eniel- I kvdtek, ezt p dig az 'pilöipari munkások , nem voRuk hajilandók ellogadni. bár a I munkaadók az 5.2 száztalékos eme kedést 1 íj százalékra kerekilették ki. Bejclentet- j ték a munkások. hogy szeptember hó i folyamán az újabb revi/.ió során fogják követ elései ke t érv ér, y esi teni. V alószi n ii, hogy a béremelés körül komoly elienté- j tek merülnek fe’ a munkások és imtn- j kaadók között, sőt az sincs kizárva, hogy I az építőiparban be feg következni a ! sztrájk. fllcrí mm Kit rés íí Sésii a segesvári iporosgoiilésen KOLOZSVÁR, augusztus 30. A segesvári iparosgyíiléssei kapcsolatiban Szabó Béni volt országgyűlési képviselő, az erdélyi iparosság nagytekintélyű vezető egyénisége, nyilatkozott és okált adta annak, hogy miért nem vett résafc ázom a segesvári gyűlésen, amelyet máskülönben a galaţii iparosszövetség nagyváradi fiókja rendezett, hogy ezen keresztül az erdélyi iparosságot a szövetség részére beszervezzék. — Évek hosszú sora óta — mondotta Szabó Béni — megingathatatlanul kita'-r- tok eredeti álláspontom mellett, hogy az erdélyi- iparosság egyedül és kizárólagosan helyes szervezkedési kerete iparos szindikátusok aMdtása és hogy az egyetlen célravezető eszköz az országos iparos mozgalom felépítésének, hogyha az orsziáglos szövetség ezeknek a szakmai szindikátusoknak bevonásával alulról felfelé való szervezés utján alakul meg. A Nagyváradról! indult iparos mozgalom nem a fenti keretek között működik, hanem felülről lefelé kivánja megszervezni az iparosságot, amit én a magam részéröl nem tortok célszerűnek meri az az álláspontom, hogy minden politikai vonatkozástól mentesen, kizárólag gazdasági érvényesülés érdekében, csak alulról felfelé megszervezett iparos szövetségen keresztül érvényesítheti célkitűzéseit az iparos társadalom. — Részemről semmiképpen sem helyeslem a segesvári szervezkedést, de azért a gyűlésen való megjelenéstől a vezetésem alatt álló intézményeknek egyetlen tagját sem tilottam el, sőt- szabad kezet adtam a reám hallgató iparosságnak is, hogy a gyűlésen megjelenjenek. Szabó Béni álliáspontját minden tekintetben elismerjük és helyesnek tartjuk, annál is inkább, mert a segesvári mozgalom teljesen kilátástalan és csak egyes szereplésre vágyó embereknek a kísérletezése. Jobb lenne, ha' Erdély iparossága min. den erejét arra összpontosítaná, hogy erős szindikátusokat szervezzen, ahol közös erővel1 és egyöntetűen vehetik fel a harcot az1 ipari jogok védelmének érdekében. Kolozsváron tartják meg a második országos szabéipari kongresszusi Ismét a régi vezetőséget választotta meg a Szabóipari Szindikátus KOLOZSVÁR, augusztus 30. Népes rendkívüli közgyűlést tartott vasárnap délelőtt a Karol-ina-téri régi ipartesület helyiségében a kolozsvári Szabóiparosok Szindikátusa. A szindikátus 143 tagja közül 89-en — tehát több, i mint 60 százalék — jelentek meg. A közgyűlést az elnöklő Corondan Gheorghe és Cristea Vasile román, illetőleg magyar nyelven nyitották meg. A szőnyegen levő kérdéseket pedig mindkét nyelven Weintraub József titkár ismertette. Elsősorban a nagyváradi országos szabókongre.sszus eredményeiről számoltak be. A kongresszus — a liatalomválto /.ás őt« 2—14 pontban szögezte le határozatait. L pontok nagyobbik részét — nyolc pontot — a kolozsvári kiküldöttek előterjesztése alapján fogadták el, iíjazolva ezzel, hogy országos viszonylatban is Kolozs- 3 vár kéziében van a szellemi vezetés. Az országos kongresszus többi határozatait a bucureştii és nagyváradi kiküldőt- | tek kezdőményezésére hozták. A fővárosiak vetették fel a beszerzési szövetkezet alakításának eszméjét (0. p.), valamint azt, hogy az inas és ipariskolák fenntartásához -aiz iparvállalatok járuljanak hozzá. (7. p.) A üanoncszerződés bürokratikus formáinak megszüntetését (8. p.) a nagyváradiak indítványára fogadták el. Úgyszintén ök terjesztették elő (10. p.) a hosszúlejáratú olcsó hittelek és a inunka- kihitelezések biztosításának (11. p.) igen fontos gazdasági természetű kérdéseit. A már régóta megoldásra váró férfi és női szabók munkavállalási elhatárolását szintén váradi javaslatra tűzték programjukra (13 p.). Az országos kongresszus határozati javaslatának ismertetése után az előadók a kolozsvári szindikátus megoldásra- váró kérdéseit taglalták. Ennek során kiemellek, hogy a kolozsvári szindikátus egyetemes érdekű munkálkodása eredményeként erkölcsi elégtételül megbízást kapott a legközelebbi országos kongress us megrendezésére A szindikátus kereteinek erősítése végett szükségesnek 'állták az alapszabályok oly értelmű módosítását, hogy a rokonszakmák: fehérnemüvarrók, keszţyüsök, kalap- és füzökészitök, s:ücsök stb. művelői részére is lehetővé tegyék a belépést. Ezzel kapcsolatban szóba került a beiratkozási díjak leszállítása, mig a szindikátusi alap növelése céljából tervbe vették a rendes tagdíjakon kívül önként váLla-lt havi járulékok szedéséi. A szakmai) érdekek és au összetartás érzésének ápolására szakközlöny létesítésének a tervét is felvetették, azonban a kiviteli mód megállapítását a vezetőségre ruházták. A rendkvülj közgyűlés vezetősége azzal a felhívással fordult mindazokhoz, akik mesterkönyveiket még nem kapák meg, panaszaikká; forduljanak hozzájuk, hogy illetékes köröknél eljárhassanak. A felvetett kérdések letárgyalása után élénk vita következett, amelynek során különböző javaslatok hangzottak el, igy az ószeresek megrendszabálvozására és egy helyi fogyasztási szövetkezet felállítására vonatkozóig. Ezután a vezetőség lemondása és újraválasztása következett, majd köszönetét szavaztak a-z országos kongresszuson résztvett küldöttségnek, végezetül pedig megválasztották az egyes bizottságokat, a hitelszövetkezet, a- jövő évi országos kongresszus és a szakszervezet kereteinek ki bővítésé ti célzó szervezkedés előkészítésére, illetve levezetésére. A rendkívüli közgyűlés azzadi a felhívással ért véget. amelyet a szervezeti mozgalomtól maguk’ait még mindig távol tartó szaktársakhoz intézett, csatlakozásra hiva fel. MENTESÍTIK A KISIPAROST AZ ELSŐ HÉTNAPI TÁPPÉNZ MEGFIZETÉSE ALÓL. A munkBiigyi! minisztemiin a' -közlponti be- tegseg-éJ-yzőipániztár igazgatósági tagjeiból bizottságot alakit az 1933. április havában élet - beléptetett munkasü>izí0sitási törvény rnódosi. tásának előkészítésére. A bizottság javaslata szerint a munkaadók mentesülni fognak a beteg munkás* első hé'svapi iMelnű’nyánek megfizetése alól és ez a kötelezettség a munkás- biztosi ló péüiztárna* fog hárulni. FÉNYKÉPALBUMOK már 28 lejtől kezdve, a legkülönbözőbb í árban és választékban, az ELLENZÉK j KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii kaphatóki Sztrájk f a kolozsvári építőiparban
