Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-30 / 195. szám

■ E I. I. I] N 7. t K , () 3 H auqunr.iu u 3 0. , MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ VIITORUI : Az etnikai kisebbségek egész sora el Romániában, melyek P°b" tikai események nyomán, vagy az osLt- kók türelme és vendégszeretete követ­keztében telepedtek le az ország terüle­tén. Az. együttélést a románság részéről mindig bekeszeretet jellemezte. A ti íte* nelem folyamán nem lehetett ugyanezt elmondani a barrikád másik old dáról* Akármilyen is volt a múlt, a világháború után Románia megadta a kisebbségeknek mindazt, amit az európai értelemben vett emberiesség es civilizációnk parancsolt. Szükséges azonban a nemzeti önérzet megerősítése és a többségi nép által szen­vedett történelmi igazságtalanságok ;ó- vátétele. A nemzetet vissza kell helyezni jogaiba (restitutiv in integrum), 'issza kell adni szabadságát, melyhez a világ minden népének joga van. Ennek a nem­zeti és történelmi parancsnak teljesítésé­ben Románia nem kereste a kisebbségek elnyomását, vagy kizárását. Hasznosnak tartjuk a kisebbségi főkormánybiztosság felállítását és a kisebbségi jogok uj leszö- gezését, Románia ezzel bizonyítékát ad­ja, hogy hü maradt a civilizációhoz és emberiességhez. Mig másutt alapjában tá­madják az emberi jogokat, nálunk tisz­teletben tartják ezeket. Az alkotmány 5. szakasza etnikai származásra, fajra, val­lásra való tekintet nélkül biztosítja az ösz- szes állampolgárok törvényelőtti egyenlő­ségét. Egyenlő jogok, biztosítékok, elbá­nás illet mindenkit, aki itt él Romániá­ban. A kisebbségek templomban, iskolá­ban, sőt bíróságok előtt is saját nyelvü­ket használhatják. Kulturális, egyházi in­tézményeket létesíthetnek és megfelelő részt kapnak az állami költségvetésből ezek számára. Ezzel szemben véglegesen bele kell helyezkedjenek az állam kereté­be. Egyenlő jogok és egyenlő kötelessé­gek. A kisebbségi helyzet nem jelenthet állandó igényeket, maguknak is adniok kell, csak igy igényelhetnek a hazától védelmet. LUMEA ROMANEASCA: A blédi kon­ferencia „történelmi jelentőségű“ közle­ménnyel ért veget. A kisantant nem ma­radhatott az 1938-ban, ami volt alapítá­sa idejében — az utóbbi idők eseményei után magába kell foglalja Magyarország­gal együtt az összes dunai államokat, hogy együtt küzdjenek az imperialista tö­rekvések ellen. A blédi konferencián „el nem intézett“ ügy bizonyára az utódál­lamokban lakó magyar kisebbségek ügye. Reméljük, Magyarország nem viszi tul- ságba az igényeket s végül is elfogadja Belgrad, Bucureşti és Prága szabadelvű javaslatát, melynek megvalósításához Ro­mániában már hozzá is kezdtek. A dunai összefogáshoz ma már csak jóakarat és magyar jóhiszeműség szükséges. A blédi konferencia alapvető változást hozott: a tegnapi ellenségből holnapi barát és mun­katárs lesz, az ellenségeskedést a győző és legyőzött együttműködése váltja fel a béke megerősítése érdekében. A kisantant célja azonban változást nem szenved, To­vább védi az országhatárokat s a dunai államok függetlenségét. UNIVERSUL: Teljes törvényelőtti jogegyenlőséghez van joguk a kisebbsé­geknek, de az erdélyi románságot is egyenlőség illeti gazdasági téren. A ma­gyarok és szászok szabadon értelmezhetik a békeszerződéseket, ez a jog azonban a románokat is illeti. Az etnikai meghatá­rozás tartalma nem a mult, de a jelen. A 'legutóbbi népmozgalmi adatok szerint egyetlen olyan megye, vagy járás sem található Erdélyben, hol a lakosság 75 százalékát túlhaladnák a kisebbségek. Ho­gyan valósítsuk meg az anyanyelvhez va­ló jogukat a kc>zigazgatásban? Arra kö­telezzük a székelyek által lakott vidéken élő románokat, hogy tanuljanak1 meg ma­gyarul? Akkor magyar részről azt is kö­vetelhetnék: szüntessük meg a Három­szék, Csik és Udvarhely megyékben léte­sített nemzeti kulturális intézményeinket, mert a közigazgatás magyarosítása esetén feleslegesek. A valóságok másra taníta­nak. Húsz év óta különösen gazdasági té­ren nem tudtunk előhaladni Erdélyben. Számtalan adatot hozhatnánk fel. Véde­lemre mindenekelőtt a román népnek van szüksége Erdélyben. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, CI U& £iaţa Unirii. ^ ~• ' ’ '' v ' Mozgó-konyhák visznek élelmet KoSozsmegye szegénysorsu lakóinak Megtanítják a falvak lakóit az olcsó és ízletes szakács-művészet titkaira KOLOZSVÁR, augusztus 29. Az ország egészségügyi színvonalának általános emelését célzó egyetemleges jel­legű egészségügyi hadjáratban Kolozsme- gye már teijes lendülettel belekapcsoló­dott. A vidéket orvosok vezetésével egészségügyi ellenőrökből álló bizott­ságok járják be, amelyek a helyszínen szerzett adataik alapján, különböző ki- mutatásokn/ állítanak össze, hogy pon­tos helyzetet alkothassanak a megye egészségügyi helyzetéről. A lakosság hygiéniai szükségletének ki­egészítésére — miként megírtuk — für­dővonatokat indítanak útnak, melyek az élhagyatottabb megyerészeket keresik fel. Éppen ezeknek a fürdővonat és autó­szerelvényeknek a könnyen kezelhető, al­kalmas volta indította arra Enescu Manó­ié ezredes-megyefőnököt, hogy a techni­kai vívmány által nyújtott előnyöket a más oldalról mutatkozó hiányok pótlá­sánál is felhasználják. A kiküldött bizottságok eddigi adat­szerzései alapján ugyanis köztudomásúvá vált, hogy a falvak lakóinak táplálkozása körül megdöbbentő bajok vannak. Nemcsak a felhasznált élelmicikkek sok­szor silány volta, de maga az elkészítési módja is gyakori előidézője — a gazda­sági bajokon kívül — a lakosság elégtelen táplálkozásának. E bajoknak lega'ább részbeni kiküszöbölésére a megyefőnök dr. Prodan Ion megyei főorvossal egyet­értésben két mozgókonyha-szerelvény felállítá­sát határozta cl, amelyek két-két szakács és két-két segéd­munkaerő kíséretében a megyének mind a 29 járásorvosi kerületét végigjárják. A mozgókonyhákra fog várni az a hi­vatás, hogy a falvak népének fogyatékos főzési tudományát helyszíni, gyakorlati repülőtanfolyamokon tökéletesítsék. En­nek keretében sok olyan noKzényfőzcic lé­kel is (tök, sárgarépa, kékparadicsom, stb.) megismertetik a lakosságot, amelyek, eleddig — mint ételnemüek — ismeret­lenek voltak sok erdélyi falu lakói előtt. A felmerült ötlet megvalósitása kétség­telenül előnyére szolgál a népellátás meg­könnyítésének. Ha ehhez hozzájáruna a falu gazdasági viszonyainak rendezése es kereseti lehetőségek nyújtása, ez a faluk népének rendezettebb életkörülményeire vezethetne. átszervezik a műszaki testületeket Glielmegeanuközmunkaügyi miniszter nagyjileníőségü kezde­ményezése. — Országos jellegű műszaki testületet szerveznek BUCUREŞTI, augiivzüis 29. Az ríj alkotmány elüvja, hogy a kiü'lámfléle foglalkozási ágok száméra tes/tiiléteikét kell szervezni s őzéit Mihail Gheltmegeiimu köz- rm:r.ikíi>. és köziekedévügyi miniszter meglette a kezdeményező lépéseket egy orszúgos mii- szdki testű lej sző Ivczése érdek! ben. Az ország ■mérnöki, almérnöki és műszaki vezető', kara tekintélyes számot, mintegy //:- ezret tesznek ki. Az cpi'lés'ze'kír.iek von irtó’:» egy a- nemzotne- velésügyi iultaiszfénum 'mellett 'működő <cs- tületük. Ez a le-tűlet 0 mérnökök ló® mű­szaki vezetők ko'T’gi inná veit afikot ja nna jd a Romániai Technikusok Sző véts igét, melyre az ország lechn kai ujjáépitóse terén az uj alkotmány szelleme állal bevezetett időszak­ban igen m-gy feladati vár. Az rt.sz'ág műszaki elemeinek összrooniom- tásla* az iijjőépilés érdekebotv ® az általános szövetstóigi megalkotása, nagy reális' é® közér­dekű szolgálatot jeleni a köziügyek előmoz­dítása terén. Ha i;v szervezet mega'ikoláslá-u vonatkozó munka kutakkal elkéső.ü 1 nek, külön törvényrendelet utján fogják megal­kotni az összes mérnöki., almérnöki és mű­szaki vezetői kategóriákat úgy ü: állami, mint a magánvállalkozásban alkalmazotta­kat s készültségük, szolgálatuk éve, való. mint minősítésük alapján osztályozva vesz­nek részt a szövetségben. Ilyen módon nemcsak, hivatásaiknál fogva be­töltőit állásukban, de imunikaccéjük ben is megerősödnek u nevezett kategóriákhoz tar' tozók. (Miután ai mászkál «testűleiről szóló uj tör­vény a testületbe olvasztja ez állami és ma­gár,mérnököket egy a ráírt. igy nemesek űz ér­dekelteknek. hanem a mugCnntézmények adminisztrációs szerveinek is nagy szolgála­tot tesz. Ami a közmunkákul vállaló mémököiket ilielá. ezeknek a itáliai lóknak és váUalko. zoknik munkarendjét külön rendeleti orvé ny utján fogjál; szabályozni. Ugyancsak ez al- kalomntol fogják szabályozni kategóriák sze- rint a vláOluiülok müköd'ásét. A romániai technikusok szövetségének megszervezése mini iszerii tesz » c szervezet a rend, a hie: nirebkt a tekintély és a fe­gyelem otthonává válik. A komolyság, munkaerő és jelentős rmin- kiaszolga Itatás képezik egy jól szervezett szö­vetség aluipjaát. A '-eform korszak át élő román kVtandalom számára a műszaki testület megszervezése uj lendülelet lioz a mnw'.kőfnai ts a'kotásTa. ,9Szegény embernek is joga van pereskedni!*6 Érdekes indokolással kötelezték a szamosujvári városi tanácsot egy szegénységi bizonyítvány kiállítására KOLOZSVÁR, augusztus 29. A béke boldog éveiben, amikor még igen kevés embernek hiányzott a mindennap! ke­nyere, szegény-lóígi bizonyítványhoz könnyén hozzá lehetett jutni. Akii jelentkezett eiz álle- 'tékes elöljáróságnál, n szegénységét igazoló Írást minden aka­dály nélkül kézhez kapta, mert nyilvánvaló volt, hogy szegénységi bizonyítványt csak az kér, akinek arra szüksége van. Most azonban a heiyzej megváltozott. Sze­génységi bizonyítványt csők az kap, ciki sem­milyen címen sem fizet adót. ezeket pedig könnyen meg lehet számlálni, mert az ér­vényben levő adótörvény szerint még az is adófizetésre köteles, akinek havi jövedelme ezer lejnél nem nagyobb, már pedig alig van az Országban olya\n ember. akinek az élet­fenntartása ezer lejen alul marad, hiszen még az utcai koldusoknak is nagyobb jöve­delmük vari lía<vi ezer lejnél. A hallóságok talán éppen ezért, szegénységi bizonyiíivántyt tényleg estik annak adnak, aki a szó szoros értelmében földhözragadt szegény és akinek még a betevő falatja sincs meg. Csiak kivált­ságosok juthatnak tehát ahhoz a szerencséhez, hogy hatósági írással igazolhassák nyomorú­ságukat. Gheorghe Mucavei eza-mosujvárí lakos Is níbbán a meggyőződésben élt, hogy szegény ember s mintáin vita's ügye támadt a város­sal. az igazság eldöntését a bíróságra akarta biznti. Röviden megírtuk mác az e'setet, amelynek érdekes részleteit most közöljük. Miután; u pereskedés nuigy költséggel jár -s ezért, hogy a városi szegónyjogoin és' dijbaGia- nul perelhesse, szegénységi bizonyítványt (kiért a várostól. Csakhogy a dolog nem ment olyan sámán, a tanács a szegénységi bizo- nyitvár.Jy kiad)!.hát azzal e> különös indokkal tagadta meg, 'hogy a kérvényező -— úgy lát­szik ez Szamosujváron főbenjáró bűn — a szegénységi bizonyítvánnyal a várost akarja beperelni, ha kérvényezőnek a vá­rossal szemben követelése van, már nem •szegény ember s nem szegény annál is. in- kább, mert az elöljáróság úgy tudja, hogy „a postám valahonnan pénze szokott ér- kezni“. Ez volt az indoka n bizonyítvány megtaga­dásának, biálr Macavei az állam adóhivatala által kiállított hivatalos igazolvánnyal igOzol- tar hogy nincs semmi j'öbedelme és olyan szegény, hogy még adót sem fizet. A számosul vári tanács1 általi negüitiv módon vagyonos embernek minősített Macavei Ghe- orgae a városi tanács határozatait) a kolozs­vári köz-igazgatási táblánál panasszal támad­ta meg. A tábla dk’. Lulpu-tárná csia tegnap foglalkozott ezzel az érdekes' üggyel ® 'amint az előrelátható volt, Mucöiveí felebbe zésének helyt adott és1 a? tanácsot kötelezte arra, hogy a kért szegénységi bizonyítványt adja ki, A közigazgatási tábla megállapította, hogy Macavei vagyontalan voltát a: állami adó­hivatal által kiállított írás igazolta. Az az Indok, hogy kJélrvényezönek nUha pén­ze étkezik rppstán, nem helytartó, úgyszin­tén az senii hogy & szegénységi bizonyítvány alapján a város ellen akar pert nditani. A perléshez minden cinbe1 nek, ha szegény, ha gazdag, joga von és ettől w jogtól semmilyen indokolással nem 'lehet elütni. Egy é¥i ööriönre íléliéK a szohöí! fegyence! KOLOZSVÁR, augusztus 29. A Tolvaj mögött fegyör áll és börtön­ben eltöltött hatodíél esztendő .-. . A hír­hed t enyedii fegyház celílu-lakásáliak hé- lyeges emléke. Most bel'álllást kért a biráktól. — Nem tudom hogyan történt - — mondja. — Már csak lélesztendőm tolt volna bálra. Ekkor Besztercére kisértek át — kényszermunkára. Százszor lelt volna alkalmaim megszökni, mégse tet­tem... Egy napon.-., akkor, ma se tu­dom mi tőiként velem, vaäami szabadu­lási vágv fogott el: menekülni! . . . körül néhány fegyör, távolabb a szabadságot jelentő határ... Egy óvatlan pillanat­ban kereket oldottam. Kolozsvárra jöt­tem, ahol hiányos öltözetemen lopás ut­ján igyekeztem segíteni. Nyitott ablakon át Lopakodtam be, hogy megszerezzem a szükséges holmit, A rendőrség rövidesen lletartóztatott. A tanúként kihalldga/zott károsultak: Szilágyé Istvánná, Muressn Éva és E ycs Flórián egyaránt lemondanak kártérítési 1 igényeikről. Szilágviéktól fehérneműt, Murasannéíl'ól egy pár cipőt. Illyés Fló­riántól egy rend ruhát emelt el Dará­nyi András, a vádlott, ai benne lévő tár- gvakkal együtt. így eli.ünt) óráját, ciga­rettatárcája is. A holmikat visszakaplak, aiz éidékvárgyakat nem. A törvényszék Tecdoreseu—Balasiu szüneOi tanácsa szánakozva kutat a tör- vényparagiraíusok közötv, enyhítő sza­kasz után. Az ügyész azonban hajthatat­lan marad: visszaeső bűnös; rablás miatt történt első büntetése. Húszéves korá­ban, 1930 folyamán, Dulácska János ve­zetésével négyen elrabolták két kis bán­sági vidéki bank (Rékás és Gátal.ja) 800 ezer -lejt kitevő pénzkészletét. Csupán évekre rá kerültek kézre. Kerek egy esz tendei vizsgálati fogság után, 1933-ban mondták ki ellenük az öttől-tiz évig tér jedő fegyházbüntetésről szóló Ítéletet. A többiek még Enveden vannak. A banda csirketolvajjá 'edleIf Benjáminja pedig belátásért könyörög. A törvényszék egyévi börtönbüntetést szabóét ki a' szökéssel! párosult ío.'yaj- lásért Baranyi Andrásra. A nevetés könyve: Mos©lyg6 mult a szabadságharctól a vlágháboriv.g, A béke korszaka a humor tükrében. Remek anekdota-gyűjtemény, rengeteg képpel. Könyvnapi ára vászonköíésben, 108 lej az ELLENZÉK könyvosztályá• ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk, ^ -- -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom