Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-28 / 194. szám

/ L /. F. N Z fi K I 0 3 H n ii if u n 7. t n n 2 A. 10 ___________ M a! mi$lci|ciäiic \v nt;»U csodálalosak ... Minden id, ami az idegent u' uvd , .*, Valami történd. a/. emberrel abban ai pililanaMvjin, amikor elhagyja megszokott környezettét, a hozzátartozóit, a szobát, amelyben dolgo/hk, atz ágyak amelyben a 1 s»z'ik. Igen, valami történik ilyenkor, amikor a vasúti kocsi kerekei megmo. (Inénak alz ember akiit, vatlamiii rejtelmes metamorfózis. ami hirtelen átváltoztatja a/ embert valamivé, nuni talán lenni s/.e- eeiline, de nem iuul, inert nincsenek nu g a hozzá valló akloltsagai . . . A függetlenség, a szabadság, ni felelőt­lenség ünnep: hangulata légy inti meg. Pénz. van a zsebében, amit csak ma­gár:« költhet e\ egyedül magára, — ki­rályi érzés! Nincs körülötte senki, embe­rek és dolgok, amelyekkel törődnie kell. Nem nyugtalanítja a® o-tlhon ezer apró dolga, amelynek rendben kolli menni. A sok kis kerék, amelynek pontosan forog­ni kell, a sok kis csavar a maga bo­lyén ... Münden ut az idegenbe: kalátnd és soha át nem élt élményeik ‘.lehetősége... S auni a fő. ahc|gy az. állomások elma­radnak az ember mögött, úgy maradnak el az évek is. Minden elért állomásnál fiatalabb az ember s almikor utjai céljá­hoz! ér, már egészen f iá tál. N'em vetted észre, kedves olvasó, aki dolgozó ember és családfő vagy és az esztendő tizenegy hónapján keresztül buzgón és léikiiismieretesen végződ csa­ládi és társadalmi kötelességeidet, hogy változol meg. mihelyt alz idegen utak lá­bad alá futnak? Hogy élénkül fel tekin­teted? Hogy válik rugalmassá járásod? Még a hangod is megváltozik és szelíden, engedelmesen simul a# idegen idiómá­hoz, amelyet egy más nyelv törvényei szabnak eléd. Magad sem tudod, hogy ünnepet ülsz már ott az étkezőkocsiban, amikor a számodra szokatlan ételeket eszed, a hotelben, ahova úgy lépsz Ive, mént egy uralkodó s ahol' mindenki mintha a te jöveteledre várt volna. Hát még ha hajóra ülsz! Egy úszó szi­geten érzrd magadat a kék ég és a kék tenger között. S milyen kedves tudsz lenni utitársaidhoz, a többi szigetlakok­hoz! Mennyre tudod élvezni» az apró és jelenték'.elen társalgási témákat, amelyek asztal társaid közt folynak! És hogy ér­dekelnek egyszerre az idegen ételek, amelyektől Otthon jogosan irtóztál, mert tudtad, hogy megterhelnek, mig itt csak futólag érintik meg lelked felületét, mint a sirályok szárnya a vizét! Itt minden alzért van, hogy gazdagít­son léged, nemhogy elővegyen belőled va­lamit. És itt, az idegenben, ahol nem is­mernek, ahol senki sem vagy, itt végre eljutsz önmagadhoz és a saját értékeid­hez .. . Mert otthon, a te környezetedben, hal vagy valaki: ennek tudata befolyásolja az embereket és sok mindent előlegeznek neked, amlií különben ki kellene vívnod magadnak! A neved ereje és varázsa folytán zsebéísz be elismerést, megbecsü­lést, tiszteletet. Az idegenben, mindegy akárki vagy: szükséged van az egyéniségűre, a szelle­medre, az intelligenciádra. Nincs előlege­zett föléenyed. Szerényen ülsz a többiek közöittl és várod, mikor kerül rád a sor, hogy mondhass-vailaimit. Nem hallgatnak, minit egy orákulumot. Ki kell érdemel­ned azt a pillanatot, amikor a szemek­ben felcsillan az a bizonyos fény: ni, ni, ez valaki! S hogy élvezed ezt a pillanatot! Isme­retlen, szürke embereket, akikről semmit sem tudsz, hódítasz meg egy megjegyzé­seddel! Erre megnyílsz. Otthoni morózus és zárkózott lényed kitárul a világ felé. Úgy érzed, hogy szereted atz embereket, talán mert tudod, hogy ezúttal semmi közöd sincs hozzájuk. Igyekszel kedves és müi'attátó lennli. Minden önző cél nél­kül, csak azért, hogy később visszagon­dolva reád. azt mondják magukban: Az egy kedves ember volt. jópofái, furcsa egyéniség, oikos ember, — vagy más effélét. S igy az idegenben élhetsz: csak igazán magadnak. Amiről otthon álmodni sem tudná'?, önző lehetsz, azzal az önzéssel, amellyel senkinek sem ártaisz . Kezdve az étkezéseken, úgy oszthatod be napjaidat, ahogy neked legjobban esik, oda mehetsz, ahova akarsz, azt teheted, amit akarsz. Lehetnek szeszé­lyeid. Szokaikan dolgokat) művelhetsz. Ha Mfeca Fantasztikus adatok a világ leg­szabadabb és leghatalmasabb sajtójának életéből PÁRIS, augusztus hó. A Temps cikksorozatot kezdett a kül­földi sajtóról. A sorozat most megjelent első cikke az angol sajtóval log'alkozik és rendkívül érdekes adatokat közöl a világ lcgfüggetlenebb és leghatalmasabb sajtó- járói. Megállapítja a cikk, hogy az angol saj­tó 11 tröszt kezében van. Ezenkívül szin­te egyáltalában nincs ólnál ló lap, tchác olyan újság, amely egyetlen csoporthoz sem tartozik. A két nagy kivétel: a Ti­mes és a vasárnap megjelenő Observer. A trösztösödés a háború után lendült ne­ki és a példányszámok fantasztikus meg­növekedését hozta magával. Roppant példányszámok Csak 1930 és 1937 között a tiz legna­gyobb angol napilap példányszáma a na­pi $,930.ooo-ről 10,670.000-re emelke­dett. Ugyanez alatt az idő alatt a tizen­két legnagyobb vasárnapi újság összes pél­dány száma napi 13,800.000-ről 14 millió 9oo.ooo“i'c. A számokra jellemző, hogy például 1900 előtt a legnagyobb példánv- száma a Daily Telegraphnak volt, napon­ta 230.000 példányban jelent meg, Anglia valamennyi lapja pedig összesen nem egé­szen 2,000.000 példányban. Ma a Daily Herald és a Daily Express példányszáma közeledik a 3 millióhoz, a Daily Mail, a News Chronicle és a Daily Mirror meg­közelíti a 2 milliót. Két vasárnapi lan, a News of the World és a People 3.730.000, illetőleg 3 millió példányban jelenik meg. Ma már a sajtó a legnagyobb angol iparágak közé tartozik, sorrendben a 12. ipar és a hajóépitési és a vas- és acélipar .előtt következik. Általános a vélemény azonban, Hogy a sajtó üzleti lehetőségei­nek kibővülésével erkölcsi befolyása a század első harmadában csökkent. A legnagyobb angol ujságtrösztdk a következők: A Harmsworth-csoport, amely ma lord Rothermere tulajdona (fivérétől, lord Northcliffetől vette át). Idetartozik a Daily Mail, a Daily Mirror, az Evening News, a Sunday Dispatch és a Sunday Pictorial, valamint n vidéki lap és 7 he­tilap. A trösztnek erdői vannak Kanadá­ban és papírgyárai Angliában. A Berry-csoport birtokában van a Sun­day Times, a Financial Times, a Daily Graphic, a Daily Telegraph és mintegy 120 folyóirat. Ez a csoport mult évben megoszlott lord Camrose, lord Kemsley és lord Iliffe között. Az Odhams-csoport adja ki a Daily Heraldot és Peoplet, ezenkívül igen nagy­számú hetilapot, havi folyóiratot és olyan évkönyvet, mint például a Debrett, az angol nemesség évkönyve. Vezére lord Southwood. A Cadbury-C9oporté a liberális News Chronicle és a Star, amelyet sir Walter Layton, az Economist kiadója szerkeszt. Lord Beaverbrook csoportjáé a Daily Express, a Sunday Express és az Evening Standard. A sajtó hatása az angol közvéleménye Igen érdekes, amit a Temps cikke az angol sajtó politikai és erkölcsi befolyá­sáról ir. A túlságosan a közönség ízlésére alapított lapok nagymértékben elvesztet­ték befolyásukat a kotzvélemény alakítá­sára, a Times ezzel szemben még ma is megtestesítője a tökéletesen független és tárgyilagos bírálatnak és rendkívül nagy hatása van az angol közvélemény kiala­kítására. Versenyez vele a Daily Teleg­raph, amelybe 1937-ben beolvadt Anglia egyik legrégibb lapja, a Morning Post. A Daily Telegraph sikere nagyrészt annak köszönhető, hogy uj tulajdonosa, lord Camrose, a lap árát 2 pennyről 1 penny­re szállította le. A konzervatív Daily Te­legraph és a magát függetlennek nevező Timesen kívül komoly befolyást gyakorol a közvéleményre a Daily Express után legnagyobb példányszámú szocialista Daily Herald, az igen nagy példányszámú libe­rális News Chronicle és a konzervatív, illetőleg imperialista Daily Mail és a Daily Express. Rendkívül érdekes, hogyan viszonyla- I nak egymáshoz az úgynevezett ,,tömeg- > lapok“ és a konzervatív szerkesztésű „elő­kelő“ lapok példányszámai. A Daily Ex­press és a Daily Herald példányszáma mintegy 2,700.000. A Daily Mailé 1 mil­lió 580.000, a News Chronicle 1,324.000. Ezzel szemben a Times 192.000 példány­ban, a Daily Telegraph 637.000-ben jele­nik meg. A Daily Mirror 1,367.000 pél­dányban jelenik meg és az ugyancsak népszerű és népies Daily Sketch 850.000- ben. Ugyanígy viszonylanak a vasárnapi lapok egymáshoz. A népszerű News of the World 3,750.000-ben, a People 3 millió példányban jelenik meg, míg az Observer 214.000, a Sunday Times pe­dig 270.000 példányban. A vidék Or. Dr«i$0KHir Teofil Borsec-i üdülőjében augusztus 25.-től kezdve ufószeiftni «Tan Kiránduló társaságok részére jelentős kedvezmény. A szezon október 1-ig tart!!! ■S' Értekezni lehet dr. Dragomir Teofilnál Cluj, Strada Samuil Micu No. 2. Délután 2—5-i< egész és egynegyed pennybe kerül. A hi­vatalos adatok szerint a 20 oldalon, 2 milliónál jóval több példányban megjele­nő Daily Express 3 millió fontot ad ki évente a lap kiállítására, 1,600.000 fontot vesz be a példányonkénti árusításból és 1.800.000 fontot hirdetésekből. Tehát 400.000 font évi jövedelmet könyvel el. Egy másik lap, amely 16 oldalon 1 mil­lió példányban jelenik meg naponta, évenként 1,500.000 fontot ad ki, 800.000 fontot vesz be az eladásból és 750.000 fontot a hirdetésből, tehát 50.000 font jö­vedelemmel dolgozik. Az angol cenzúrát 1695-ben meg­szüntették „Az angol sajtó nagy szabadsága — fe­jezi be cikkét a Temps — egyike azok­nak a hagyományoknak, amelyekre az an­golok a legbüszkébbek. Ez a jog nincs le­fektetve az alkotmányban, mert termé­szetesnek tekintik és a polgári szabadsá­gokkal függ össsze. A cenzúrát Angliában 1695-ben szüntették meg és a háború alatt ugyan újra behozták, de akkor is minden újság lelkiismeretére bízták, hogy maga gyakorolja a cenzúrát és csak kétes esetekben kérjen tanácsot a hatóságoktól. Nem is történt meg 1914 és 1918 között egyszer sem, hogy angol lap a szöveg kö­zött fehér folttal jelent volna meg“. Fotoriport A vidéki lapok közül igen súlyosan nyom a latban a Manchester Guardian, a Times liberális ellenlapja, amelynek fő­leg bel- és külpolitikai kérdésekben van nagy szava. A másik nagysulyu vidéki lap a Leedsben megjelenő Yorkshire Post Mindkettejük példányszáma politikai sú­lyúk ellenére 50.000 alatt van. A legna­gyobb példányszámú vidéki lap a Daily Dispatch, amely 400.000 példányban je­lenik meg naponta Manchesterben. Ezen­kívül csaknem valamennyi vidéki lap na­pi példányszáma százezren alul marad. Mennyit „keres“ egy nagy angol lap? Az angol sajtó kereseti viszonyairól a kölvetkezőket írja a Temps: Az 1 penny áru angol lap kiállításának ára átlag 1 I pénzed engedi, kölbhdtisz felesleges dol­gokra. Te tudod, milyen nagyszerű érzés ez: felesleges dolgokra pénzt költeni! Otthon sohasem teszed. Nem is jut eszedbe . .. Olttöhon megvan az életszisz- lémád, amelynek kereteit át nem léphe­ted. Itt nem korlálioiz semmii. Itt az Ide­genben az vagy, aminek lenned kellene állandóan, ha az élet aizt megengedné... Észreveszel semmiségeket, amiken örülni tudsz. És sajáiuiagadat is észreveszed, mint felszabadult embert és örülsz ma­gadnak. Nézed és figyeled magadat és szemeidet jótékonyan megtéveszti! az ide­gen éghajlat, iái más levegő és környezet. Frissnek, rugalmasnak érzed magadat s ereidben uj erők zsongását érzed. A vi­lágegyetem feMedezetlenül áll' előtted. Ócska tapasztalataidat lev,eted, mint egy unalomig viselt ruhát. Uj szemléletekbe öltözöl s aizokon keresztül újra megsze­reted az embereket. I És újra megszereted magadat, ezt az uj embert, aki vagy, kitáruló lelkeddel alz élmények felé. Uigiy nézed a föld ar­culatát, mint egy ifjú szerelmedét, akit már-már e'lfelDejtettél az évek fárasztó igája alatt. Reggel kis dalokat zümmögsz mialatt öltözködöl, este valami édes bortól vidá­man alszol el. Nem gondolsz azokra, akiilket otthon hagytál és akiket! szeretsz, mert tudod, hogy ők sem gondolnak rád. Nekik is jólesik: szabadnak lenni alttól a kötelességtől, amit ai szeretet ró az emberre ... Éjszaka néha első szerelmedről álmo­dd!, iáik« feléd jön abban a ruhában, amelyben utoljára láttad és édes hangon azt kérdi tőled: — Ugy-e még mindig szeretsz9 — Hogyne — feleled állmodban és utána éde.sded’en horkolsz ... Erdős Renée. PÁRIS, augusztus 28. A Paris Soir utolsó oldalát fényképek­nek szenteli. Három rendkívüli érdekes- ségü fényképet közöl ma egymás mellett. Az egyik kép Gwynn Jones ejtőernyő­ugrót ábrázolja kalandos ugrásából való földreszállásnak pillanatában. Gwynn Jo­nes tegnapelőtt éjszaka 5400 méter magas­ságban ugrott ki repülőgépéből ejtőernyő­jével. Ejtőernyőjét azonban csak 1200 mé­ter magasságban nyitotta ki, addig sza­badon zuhant. Kis villamos zseblámpa van a csuklójára erősítve, ezzel világí­totta meg a sötét éjszakában a magasság- mérőt, amely ugyancsak a csuklójára volt erősítve. így tudta csak, hogy mikor kell kinyitni az ejtőernyőjét. A második kép a newyorki állatkert páratlanul érdekes uj állatát ábrázolja harapásrakész nyitotr szájjal. A newyorki állatcsoda apja tigris volt, anyja oroszlán. Ennek megfelelően tigrisarca. és oroszlánsörénye van — és megfékezhetetlen. Szeliditéséről a legkitű­nőbb állatszeliditők is lemondtak. A har­madik fénykép, amely a Paris Soir meg­ítélése szerint a mai események legérdeke­sebbjei közé való, a francia igazságügy­minisztert, Paul Reynaud=t ábrázolja — úszás közben, arcán 3 hüs vízben való lu­bickolás fölötti öröm tükröződik . . . Népszerű arcismeret: Minden az arcunkra van Írva • •• Irta: Dr. Müller Vilmos. ! „Minden embernek a lelke az arcára van ! írva“ ez a bölcs sokratesi mondás ennek j a szellemes fizionómiai műnek a mottója, j A 203 képpel illusztrált kitűnő könyv a : magyar könyvnap egyik legnagyobb si- ; kere. Könyvnapi ára rövid ideig 99-— lej az Ellenzék könyvosztályá- ; ban Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre után- i véttel is azonnal szállítjuk. A legnagyobb angol ujságtrösztök Daily Express: 2,700.000, Times: 192.000

Next

/
Oldalképek
Tartalom