Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)
1938-08-28 / 194. szám
BLLENZfiK mimmmmmMMirmt m m 1928 auyum tan 2 8. mwm Törvénylíezés Roi>aírci®lőtOlt* KÖVhSS ISTVÁN Monopolkihágás. (Nagyváradi ítélőtábla No. P. 11. 38S--937-) A^szilágycsehi csendőrparancsnok kihágás! jegyzőkönyvet vett fel arról, hogy egy dohány- .rus lakásán monopoljelzés nélküli romi jáiékkészlete'C talált, mire a monopoligaz- atóság 5000 lej bírságot rótt ki a jegyzőkönyv alapján. A törvényszék az előterjesztett íelebbezés letáigyalasa után megsemmisitette a bírságot. A biróvág tanukat hallgatott ki és megállapította, hogy a romi-kőivek az egyik tanú tulajdonát képezték, a romi különben sem szerencsejáték — hangzott az indokolás —, csupán családi szórakozásul szolgait és kártyajátéknak, vagy ezt helyettesítő játéknak nem tekinthető. Az ítélőtábla ucm osztotta ai törvényszék felfogasat. Mindenekelőtt helytelenítette, hogy tanukat hallgatott ki a törvényszék, holott a monopol-ügyben felvett jegyzőkönyv teljes bizonyító erővel bir, mig hamis voita (inscripţia in fals) bűnügyi eljárás során nincs bizonyítva. A jegyzőkönyv lényeges megállapításai ellen egyedül ez a kifogás emelhető. A rölmi táblácskákat — folytatja az Ítélőtábla — különben is egyedül a monopol utján kell beszerezni, jelen esetben nem a szerencsejáték maga birt fontossággal, hanem az, hogy a kihagasi jegyzőkönyvben megjelölt személy nem a monopol utján forgalomba helyezett játékkészletet tartotta lakásán. * Szóbeli végrendelet. (Kolozsvári Ítélőtábla No. C. II. 379—938-) A törvényszék által kihallgatott tanuk vallomása szerint hat tanú volt egyszerre és mindvégig jelen a szóbeli végrendelkezés alkalmával. A végrendelkező végrendelet készítése végett hivatta a tanukat és nyilatkozata előtt határozottan leszögezte, hogy végrendelkezni akar. Az egyik tanú fel is jegyezte a végrendelkező akaratát, ez azonban magánszorgalomból és nem a végrendelkező kívánságára történt. Az ítélőtábla az ügy elbírálásánál az 1876. év; XVI. te. 15. paragrafusa körül kifejtett joggyakorlatot vette alapul, mely szerint szóbeli végrendelkezésnél a törvény nem kívánja meg annak előzetes közlését, hogy „szóbeli“ végrendeletről lesz szó, elegendő annyi, ha a nyilatkozatból megállapítható, hogy a végrendelkező intézkedését szóbeli végrendeletnek tekinti. Ha pedig a nyilatkozat tétele előtt megtörtént annak kijelentése, hogy szóbeli végrendelet következik, nem szükséges ennek utólagos leszögezése. Jelen esetben a végrendelkező szavaiból megállapítható, hogy szóbeli végrendeletet akart. Nyilatkozata után kijelentette: „Úgy akarom, hogy így maradjon“, amiből az ítélőtábla szerint megállapítható, hogy kijelentette végakaratát és úgy kivánta, hogy ezt szóbeli végrendeletének tekintsék. Az elhunytnak ez a végakarata — az ítélőtábla szerint — mindenben megfelel az 1876. évi XVI. te. i., 3. és 15 —17. pragrafusokban foglalt feltételeknek. * Falusi ingatlanak. (Kolozsvári ítélőtábla No. C. II. 221—938.) A konverziós törvény 8., 29. és 30. paragrafusai értelmében városi adósoknak tekintetnek azok, akiknek városi ingatlanuk van, melyek után még 1931 december 18-tól házadót fizettek és a törvény 30. paragrafusa B. bekezdésének a) vagy b) pontjaiban irt feltételeknek megfelelnek. A városi ingatlanok megjelölésénél az ítélőtábla szerint a közigazgatási szabályok irányadók, ezek szerint pedig a város területén fekvő ingatlanokat keil „városi ingatlannak“ tekinteni. Ez a kérdés tehát nem függ az adónemtől. Előfordulhat, hogy egy falusi épület házadóval van terhelve, ezzel meg nem kap „városi“ jelleget s a tulajdonos nem igényelheti a városi adósoknak járó kedvezményeket. * Közszerzemény. (Temesvári ítélőtábla No. C. III. 1806—937.) Az itélőbiróság megállapítása szerint a per tárgyát képező beltelek a házassági együttélés idején volt véve s ennek árát a férj a házasság felbontása után fizette ki. A felperes asszony nem igazolta, hogy a válás kimondása után pénzt adott volna erre a célra, igy a kérdéses ingatlant nem lehet közszerzeménynek tekinteni. Nőtartás. (Kolozsvári ítélőtábla No. C. BUDDHA Egy hozzánk jutott kéthetes amerikai lap kéthetes világszenzációinak vastagbe- tiis címei között szerény kis hir húzódik meg arról, hogy az északamerikai buddhisták száma újabb nyolcvan fővel szaporodott Mind a nyolcvan ember fehér. Eny- nyt a hir lényege, semmi meglepő, semmi érdekes az amerikai újságírói tol! (varvis Írógép) számára, hiszen a mormonok, quackerek, szabad-szektások nagy hazájában semmi meglepőt sem találnak abban, ha nyolcvan fehér ember buddhista lesz és meditáló istenszobrokat tart a házában. Higyjen amit akar és imádkozzon akihez akar, a fontos, hogy jó amerikai legyen és rendesen fizesse az adót. A meglepő inkább csak az, hogy a nyolcvan szabad amerikai i^olgár kijelentette, hogy teljes meggyőződésből lett buddhista, senki sem „térítette“, senki sem akarta az ősi hindu vallásnak meghódítani. Mind a nyolcvanan zsidók és intellcktue- lek: orvosok, mérnökök, tanárok.,,Láttam az új buddhistákat — írja a lap riportert — mondhatom csupa komoly, szomorú, kiábrándult ember, akik soha nem jártak Indiában. Egy kör tagjai, akik Buddhát tanulmányozzák. Valami keleti rezignácó és lemondás van bennük. És részemről sajnáltam őket“. Az. újságíró jó egészséges amerikai módon intézi el Gautanne Buddha késői követőit, akik magasrendü vallásukat hagyták ott a szentéletü királyfi gondolatainak követéséért és hangsúlyozzák, hogy ők az ősi buddha-tanitás hívei s nem fo- j gadnak el semmit, ami Buddha filozófia- j jához a hinduizmus, az md miszticizmus , vagy phanteizmus fűzött. Mi hát a hite ennek a nyolcvan életből és világból kiábrándult tanult amerikainak, akik talán éppen fajuk üluŐzöttsége miatt menekültek az ősi filozófia^vallásba, akik nem . várnak semmit s kívül állanak a rohanó 1 élet ritmusán. S egy olvan kontinensen, ahol minden a pénz, a siker, a karrier, a törtetés és a becsvágy — ők nyolcvanan j mint egy szigeten, régi utakon az igaz- , ságot keresik, úgy ahogy azt egy Krisztus előtt 560—480 körül élt lángész tini- ' torta. Erről a történeti Buddháról keveset tu- ! dunk. Még halála évét sem tudjuk ponto- j san. Él, legenda és követik, nemcsak fa- j natikus és fásult milliós hindu cötnegek, | hanem amerikai intellektuelek is, akik a 1 távoli bölcs szavaiban keresnek vigaszt és j nyugalmat. Mik ezek a szavak? A szavak, amelyeket j a legendás Buddha valaha mondott? Budd- j ha a Shakyas nemes és ősi családból való I Shuddhodama herceg és Maya hercegnő : kiválasztott fia, akinek születésekor „csoda I töltötte be a levegőt, táncoltak az istenek I és énekelve örvendeztek a kisfiú dicsére- ; tcben“. A fiú a Siddhartha előnevet kapta, amely azt jelenti: az, aki eléri célját. | Gautama egy veda próféta neve, akit a j Shakyas-család szentnek tartott. Maya, az j újszülött anyja meghalt a szüés után s Gautamat nagynénje, Mahaprajapati ne- l vehe fel. És mikor a fiú férfi lett, felesé- j gül vette unokahugát, Jaishodarát. És a j fiatal Buddha, akit édesapja távoltartott I az élet minden visszataszító jelenségétől, j még nem tudta, hogy mi a szenvedés. De j az elővigyázat hiábavaló volt — mondja í a legenda — mert a herceg kilovagolt és i egyszer egy aggastyánnal, máskor egy be- ! teggel, végül egy aszkéta rothadó holt- • II. 540—938.) Ágytól és asztaltól cöVtént elválasztás esetén az asszonynak ideigle- res tartáshoz van joga.. Az ehhez a szabályhoz fűzött joggyakorlat értelmében az ideiglenes tartás megítélése körül egyedül a házasfelek vagyoni helyzetét kell vizsgálni s a férjet a tartás alól csupán akkor lehet felmenteni, ha bizonyítja, hogy a tartásdij megítélése folytán nem lesz képes önmagát sem eltartani. A gyermek tartásának vállalása a nőtartásra nincs befolyással, az ideiglenes nőtartást — az ítélőtábla szerint — ebben az esetben is meg kell ítélni. Joggyakorlat: Amennyiben a válasz- tottbirósági szerződésben nincs benne a biróság működésének helye, abban az esetben a Pp. 776 §-a értelmében a vá- lasztottbirák állapítják meg a biróság helyét és az eljárás módját. (Temesvári ítélőtábla No. C. II. 4487—937.) — Agrártes'évcl találkozott. Vezetőjét kérdezte csodálkozva, hogy mit jelentenek ezek a zavaró iclenségck? Aztán még gondolatukba merült. És később is, habár fia született, nem tudott szabadulni az élet szörnyű súlya alól. 29 éves volt és elhagyta lejedelmi otthonát, fiatal feleségét, kis- 1 iát s mindenéről lemondva, Kalama, a brahma aszkéta tanítványa lett. És várta az Igazság megjelenését, mialatt egy kanál rizzsel s vízzel táplálkozott maga is. És egyszerre megvilágosodott előtte a megismerés, miután hét évig harcolt, hogy elnyerhesse. És Gautama Buddha lett, azaz szent és tanitani kezdte az igazságot. Kereskedőket tanított először, akik élelmei ajánlottak neki, majd aszkétákat. És cls*' híres prédikációját Benaresben tartotta meg. A prédikáció kvintesszenciája a buddhai tanításnak. A régi szvegek sajátos és ünnepélyes beszédmódban adják vissza a buddhai doktrínák szavait. H. Oldcnberg, a kitűnő Buddha-ismerő fordításában igy hangzik például a benaresi beszéd kezdete: „És akkor a Magasságos igy szólt az öt paphoz: Két véglet van, ó papok, amelyektől távol kell maradnia annak, aki lemondott a világról. Melyek azok? Az egv k az örömök és gyönyörök útja, amely alacsony, közönséges, nemtelen, méltatlan a szellemhez és nem vezet a célhoz. A másik az önkinzás: fájdalmas, méltatlan és nem vezet a célhoz. De eltávolodván a két szélsőségtől, a Tökéletes felfedezi a középutat, amely niegvilágositja a nézést és megvilágositja a felismerést és a békéhez, a tudáshoz, a világossághoz, a nirvánához vezet.“ Így beszél Buddha, aki szerint a jó, a nemes ösvény: az igaz szó, az igaz Ítélet, az igaz tett, az igaz élet, az igaz akart, az igaz meditáció. Mert mi az élet? Fájdalom. Mi a fájdalom igazsága? A születés fájdalom, az öregség fájdalom, a betegség fájdalom, egyesülve lenni azzal, akit nem szeretünk fájdalom, elválasztva lenni attól, akit szeretünk fájdalom, a halál fajdalom, a nem teljesedett vágy fájdalom. És mi a főoka a fájdalom eredetének? Az öröm utáni szomjúság, a lét utáni szomjúság, az inkarnáció utáni örök szomjúság. És a fájdalmat csak úgy küzdheti le az ember, ha lekiizdi a lét és az öröm utáni végtelen szomjúságát és nem vágyik az örök körrorgásba vissza és nem akar újjászületni többé. Fia legyőzi magát és szomjúságát a fájdalom legyőzőjével, az igazsággal, ami az igaz szó, tett, ítélet, élet, akarat, gondolat és elmélkedés ösz- szessége. És akkor eljut, eljut az istenekké, Maraval és Brahmaval, minden brah- mánna! és aszkétával és igaz emberrel a nirvánába, ahonnan nincs többé újjászületés. így beszélt Buddha, aki tanítványaival járta Észak-Kelet Indiát cs akinek tanítványai között, a legenda szerint, szintén volt egy Judás. Devadattnak hívták s el akarta pusztítani a mestert, mert az nem őt nevezte ki utódjául. És Ananda volt Buddha kedvenc tanítványa, Ananda a szclid. Nyolcvan évig élt a nagy vallásalapitó filozófus és szent s Pavaban egy Cunda nevű kovács házában lett beteg, állítólag disznóhus vagy gomba élvezése után. (Ma azt mondanánk: ételmérgezést kapott.-) Még visszatért Kushinagarába, ott halt ügyekben nincs helye perújításnak. (Kolozsvári ítélőtábla No. C. II 1033—937.) — Az uj büntető perrendtartás 481. §-a szerint elutasítandó a recurs, ha a „motiválás“ nincs kellően „desvoltálva“. Ezt a recurs folytán kitűzött első tárgyalás előtt 3 nappal külön „memoriu“ formájában ís elő lehet terjeszteni. (Kolozsvári ítélőtábla No. P. II. 882—937.) — Járásbíróság ás törvényszék illetékességi összeütközése esetén az uj Bprts. 30. és 38. §§. értelmében az Ítélőtábla dönt. (Temesvári Ítélőtábla No. P. II. 2757—937-) — Felülvizsgálati fokon nem lehet olyan indokokra hivatkozni, melyek a felebbezési biróság előtt szóban vagy Írásban nem voltak megjelölve. (Kolozsvári tábla No. Fisc. 1576—937.) — Konverziós ügyben tulajdonjogot nem lehet tanukkal bizonyítani. (Kolozsvári ítélőtábla C. II. 40 j —938.) KH ASANA A/euabaxna. ezérdokes, u| silnómyo- lofu ü Khasano szújruzs- nok éj arcpirosítónak, szeroncsésen harmonizál az Ön barna nyári arcával i Napsütötte arca állandóan ápolt és friss leszl Ajkát a nap hevétől megvédi. Idő víz és csókálló a KHASANA t napbarna. meg s utolsó szavai ezek voltak: „Fiaim, azt mondom nektek: minden, ami van, múlandó. Ne késlekedjetek.“ A legenda szerint az első Buddha-szob* rőt Fa hien kínai utazó találta meg: szantálfából való kicsiny szobrot Prosenajic király udvarában. Buddha, az ősi Buddha istenekről beszél, de nem hisz egy világteremtőben. Nirvánáról beszél, de tanítványai kiváncsi kérdésére sosem magyarázza meg pontosan, mi hát a Nirvána? De semmiesetre pogány mennyország lótuszokkal és istennőkkel: Nirvána: a béke, a feltétlen jó, talán a semmi. Mint minden vallásalapitó, tiszta tanítását, az övét is, elváltoztatta, misztikussá tette az utókor papsága. De Buddha le- csukottszemü, gondolkozó, titkosmosolvu szobra s ősi gondolatai ugylátszik ma is szólnak a fáradt emberekhez, időtlen időkön át nyolcvan amerikaihoz, akik nem ismerik Krisztust a Megváltót, a Vigasztalót s igy életük hahóját valahová a hindu Nirvána fekete vizeire kormányozzák 1938-ban valahol Dakotában. Marton Lili. Ion Talpa verseiből NE HIDD! Fürdött az estében a hold s szivemben álmokkal tele a tarlón át a patakunk felé mentünk s a fejed rámhajolt. Az arcomon, hisz, tudod, én oly halk vagyok, gond árnya ulti, de valahol rigó fütyült egy szénakazal tetején. Dalolt, dalolt a csend hona s Te akkor, túl a hangokon, úgy csókoltál meg homlokon, minit reges Tündér Ilona. S azt súgtad, halkan ejtve ki a szót: „Imádlak!“ De a hold figyelmeztetőn kigunyolt; „Ügyelj, hazugság! Ei ne hidd neki!., ŐSZ. Az idő olyan nyomott, szomorú a nehéz égből eső és ború szakad s a felhők úgy fonódnak egybe, mint méla koszerú Csendesen hull s a cseppekből a tág ablakon tarka, furcsa figurák keletkeznek s a ficánkoló széltől himbálózik az ág. Unott vagyok, fáraszt a végtelen, egyedül lenni oly elégtelen s ki tudja, mért, meghalni volna vágyam póz nélkül, hirtelen.; BÁRD OSZKÁR fordítása.
