Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-28 / 194. szám

ELLEN 7fK ^"^IJ»aagrailTOTTBgigl«^»ţUg«MT«MMin ——H A fíÉT VILÁGPOLITIKÁJA .„■».-«gr ^■vM'.MMMIikJ.fcJMnriVIWWinWU'MMHIlMOMtUl^--'« 19 3 8 n u «/ u \ / t u u 2 8. irtiirr Enyhiiiés? A/ erősen nyugtaiéin külpolitikai nyár uiáu, ;iiz «‘hunit héten Inlkmán beköszön. tÜM1 üs/i idő mintha vnhimelves en> lű;- lőst lu /o.t volna Európa külpolitikai lég­körébe. Megrögzült pesszcmiislák s a megrögzött borukVIas ma nőni cgés/aen alap'l.i.lan — sietnek ugyan íolhivni ti- gvolmiinkel a változatlanul súlyos lel* Imkro, mervek a külpolitikai láthatárt eltakarják. Elfogulatlan megfigyelők ina mégis megelégszenek az idők javulása-, nak szerényebb jeleivel és sietnek a lel- hőköl iit-oM áttörő, enyhe. napsugárból is jobb időkre következtetni. A lefolyt hol ío várnán pedig kétségtelenül lórién­ak az európai külpolitikának olyan ese­ménye: is, melyek szinte meglepetéssze­rűen, az erős nemzetközi feszültség eny­hülését; hoz fák. Váliozatllanul megmarad, lek természetesen a fenyegető viharjelek is. A nagy világhatalmi játék különböző pontjain újabb megterhelések teszik to­vábbra is hol itt, hol célt, nem lehet tud­ni, hegy bizonytalanabbá, vagy szilár­dabbá az egyonsuîyt. Európai kérdések­be napról-napra inkább beleszólni lát­szik az Európán kivid eső legnagyobb nagyhatalom, az Egyesült-Államok, lloo- sevelt legutóbbi beszéde után francia részről kezdik az Egyesült-Államokra is alkalmazni Baldwin hires mondását, hogy Angliai határai a Rajna mellett van­nak. Parisban ma már olyan Ilidről be- szélnek, mely a Kanadai és Egyesült-Ál­lamok határain levő Szent-Lörinez h> lya.mból a Rajnáig fekvő területet iveli át Washington védelme alatti. A francia reménykedés talán tulkoraii, de Roosevelt és Hull beszédei után ma már az európai hátaimi játékban sem lehet figyelmen kivid hagyni az Egyesült-Államok nagy pénzügyi, ipari, sőt, a világháború ta­pasztalatain okulva, katonai erejét sem. A hatalmi egyensúlynak nagyobb feszült* ségek veszedelmét magában rejtő, ezzel a< fölfelé tolódásával szemben az* elmúlt bét két eseménye: a blédi megegyezés és Horthy kormányzó németországi utjának végső kicsengése, mindenesetre a feszült­ségek enyhülését hozta meg. A blédi megegyezés i A blédi megegyezés visszaadta Magyar- országnak teljes kaiomaíi egyenjogosult- ságáX, aminek tisztán nemzetközi jogilag fenntartott korlátozása a háború utáni események gyors fejleményeinek követ, keztében amúgy is fari ha! a fiain volt. A k is antaint =á ham ok beleegyezése ezeknek a korlátozásoknak megszüntetéséhez szórtban olyan gesztusnak tekinthető, mely-szétes utat nyit hát a Duna vidék bé­kés fejlődése előtt. A katonai korlátozás megszüntetésének következményeképpen pedig — s ez 'tekinthető az elmúlt hét politikái szenzációjának — kölcsönös megnemtámadási egyezmény jött létre Magyarország és a kisanitiant-áUamok kö­zött. Eút az egyezményt diplomáciai kö­rükben különösen létrejöttének időpontja mialt tartják az európai békére nézve rendkívül fontosnak. Az egyezményben résztvevő kisantant egyik Hagja ugyanis az a Csehszlovákia, amellyel kapcsolat­ban, okkal, vayjy ok nélkül, újabb vi. lágháboru kitörésétől retteg hónapok óla az európai közvélemény. A háborúval fenyegető feszültség Csehszlovákia és Né­metország között áll fenn és Magyaror­szág szoros baráili kapcsolatban áll Né­metországgal s a Róma—Berlin tengely másik hatalmával, Olaszországgal*- is. Sőt, a blédi egyezmény létrejöttének pil­lanatában Horthy kormányzó és a ma* Könyvnapi könyvek még könyvnapi áron Siessen, mert később a zárójelben levő árak lépnek életbe. Ady összes versei kve 158 (251 lej). Móricz: Légy jó mindhalá­lig 59 lej (fve 165 lej). Káldor: Magyar zenetörténet kve 119 lej (145). Balassa: A nyelvek élete kve 119 lej (14$)- Laczkó G.: Királyhágó 400 lap, fve 158 lej (22a), kve 191 lej (264). Németh A.: Mária Te­rézia fve 158 (224 lej), kve 191 lej (297 lej). Illyés: Puszták népe fve 92 lej (125), kve 119 lej (158), stb. stb. Postán után- •vettek Kérjen teljes könyvnapi jegyzéket Leoage-tól, Clui gyár kormány vezető egyéniségei éppen nagy melegséggel togadolt kitágulást tesznek Németországban. Oktalanul rém- iá luk ob bői a Berlin es Pragu között Ionná ló leszüllség elkerülhetetlen ale.su- pásárn kövélkezletJek Magyarors/ugra is. A kis' an Hunt és Magyarország közölt létre­jött megnemtámadási szerződés ezért okozuf? Európaszerle kellemes meglepe­tés!, ezért hozod állalánOvS fellélegzésül a. nagy külpolitikai feszültség nyomása alól. A megegyezés természetesen a Duna. vidékeken sem j/.enli még leszüllségek teljes felengedését. Csak uhut nyit abban az. irányban, hogy kellő jóakaró Mai, béké­siül és jőindulnitUil próbálják elrendezni a továbbra is fennálló sok ellentétet. A még el nem rendezett kérdések A még el nem rendezőit kérdésok kö­zött szerepel-etlsösorbnn a kisebbségi kér­dés. amint ezt a lilédben és Budapesten egyidejűleg kiadóit hivatalos jelenlés is beismeri. Aligha túloz. az állítás, mely szerint ennek a kérdésnek tűrhető rende­zéséiül1 fiigg az egész megegyezés sorsa. A kérdés ;uz utóbbi hónapok alatt, bizo­nyos tekintetben azzal is komplikálódotl, hogv Csehszlovákia nemzetiségi helyze­tének újabb rendezése különösen és ve­szedelmesen időszerűvé vált. Prága már kétségtelenül belátja, hogy jóval vérté- /eltebben állhatnai a ma ellene zuduló támadásokkal szemben, ha a megfelelő és jogos kisebbségi engedményeket még idejében megteszi. Ez azonban nem tör­tént meg s a csehszlovákiai kisebbségi válság ma Magyarország javára1 olyan hrlv/clet len ini, amely számára is szin­te kötelezővé teszi a nemzetiségi jogok lel jességének követelését (lsehszlovákiá - lm s/.uikud l testvérei részére. Magyar részről tehát érthetően vonakodtak állói, hogy a Uisanlaiil-Vlannokkal lörlént meg­egyezésben a három államra vonukoz.ó- lag egységes megállapodás jöjjön léire a kisebbségi kérdésben is. (iyuikorlali adóit- ságok ezt a magatartást valósággal elő­irtok a magyar kormány számára. Kis­álltául részről viszont el akarták kerülni a Magyarország és az egyes kisantant. államink között a kiilön-külön magállapo­dást már azért is, mert a kisantant agy* ségéuek kihungsulyo/ásút ebben a pilla­natban különösen fontosnak látják. Nem volt tehát más megoldás, minthogy a megállapodást kél részre osszák. A fegy­verkezési egyenjogúságról és a kölcsönös megnenvlá m adásról: szóló egyezségben megállapodtok, a még fennmaradó kér­désekre nézve pedi|g reményüket fejezték k - hogy kölcsönös jóakarattal, rövid időn belül ezeket is rendezni fogják. Ez­zel a kettéosztással azonban nem szűnt meg a szoros kapcsoltat a már rendeseit és ai még rendezésre váró kérdések kö­zölt. Ha a kisanlanl-áilamok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar ki­sebbségi kérdés rendezésében továbbra is egységes frontot alkossanak, akkor a megállapodás ebben a kérdésben alig­ha követke/hehk l>o a csehszlovákiai nemzetiségi kérdések súlyosan időszerű­vé váf.ít rendezésének befejezése elölt. Mert ennek a kérdésnek külön rendező­déséhez Magyarország nyilvánvalóan ra­gaszkodik s a módja is meg van rá, hogy ezt-az álláspontját érvényesítse. Vi. szent a csehszlovákiai magyarság hely­zetének előzetes rendezése könnyebbé le­heli ebben a kérdésben a kisantaiit-álla- mok egységes frontjával való tárgyaló­Azerdélyrészi méhészeti, kertészeti, háziipari kiállítás napirendje .Szeptember lió I ni, es ii tö lökön délelőtt 11 óraikor a ikiáiflilús és váísár iinii-i jé lyr, nu-gnyilá c», a kiátliloU tárgy, ik birá'nli erednné«iyéiiek kilűnJeié-e, ;t kiállítás urgie kiütés«-, lérzeue. Dl •! I órakor: Közeled fiz „Amerika“ éltesemben, P ala L't.iríi 23. .szám. Délután 1 óra.ko. : Az EME méhészeti kongresszusának megnyitása. A .kongres 7» • helye a Református Kollégium régi épületé­inek díszterme, a Kogailiniceimu-uleu 10. szám ü-ki'll, Ixiitaa. 'J'árgyvoozat: ]. A földés/ek ■ iH'kkarn alkailimi dalokat ad elő. 2. Elnöki megnyitó, tartja Polii Béla tűz. EME elr.öke. 3. Török IiCliiil, <rz EME 1.b. aielnök-íőtit kára. előadást tart. 4. Pop Si-livn ns, bontioai áttenni ménes gazdasági intéző előadásai, 5. Bálit Imre. nyugalmazott méliészeti szakisko­lai igazga'ló (Gödöllő) előadása. Szeptember hó 2-án, pénteken délelőtt J óraikor ti méhészeti konguiesisziis folytatna. E I)r. Parádi Kálmán orvon előadása. 2. Dr. St tíz János vegyészmérnök (Pécsi elő­adása. 3. Oprean loach im (Tjirnovicuj e!ö­ad.i-Ki. 4. Déliben 1 órakor közelid c.z „Ame­rikai“ étteiombeTii, Pia la. Unirii 23. szám. Délut,in 3 órakor: E Slitz János EME u!e’- tiök előadása. 2. Seyfried Ferenc, EME szer­kesztő-titkár előadása. 3. Bíró Pál, méhészeti .szakiró előadása. 4. Kirándulás u Botanikus- kertibe. Szeptember hó 3-án, szombaton délelőtt 9 ö vikor: Az EGE Kertészeti és Gyümölcsé- szeli Szakosztályának alakuló közgyűlése. A Református Kollégium légi éipüleUnek disz­GYOMORSAVAS SZELLEMI MUNKÁSOK. NÁL, ELDUGULT NEURASZTÉNIÁS EGYE NEKNÉL ÉS ARANYERES. BETEGESKEDŐ- EMBEREKNÉL. reggelenként felkeléskor egv-cgy kis pohár rermés'zeies „FERENC JÓZSEF“ Lest. rüviznek rc.nds7xrint gén jótékony hatása van.1 Kérdezze meg orvaáq lerméhcn, Kogaímiceanu-utca 16. szám alóli, sokat is. Hodhy kormányzó némeíorszégi Iáiogaíása Horthy kormányzó és a magyar kor­mány vezető miniszterei németországi látogatásának alapszínét a német és ma­gyar államfők ajkáról Berlinben elhang­zott, erősen békés hangú beszédek adják meg. A hetek óta tartó nagy külpoliti­kai feszültség izgalmában itt-ott olyan hí­rek terjedtek el, hogy Magyarország cs Németország között újabb megegyezések, katonai és gazdasági szerződések 'készül­nek. Komoly alapja a híreknek nem voit, de a fantasztikus hírek mai korszakiban mégis hozzájárultak a külpolitikai fe­szültség súlyosbításához. Magyar részről azonban csakhamar módját ejtették an­nak, hogy a hireket megcáfolják. A né­metországi látogatás nem jelent fordula­tot, sem az eddiginél nagyobb kötöttsé­get Magyarország és Németország viszo­nyában. Sőt, amint egyik budapesti jobb­oldali lap „illetékes forrásból“ jelenti, Magyarország külpolitikája semlegesnek is tekinthető olyan értelemben, mint a Belgiumé, Magyarország csak a maga ér­dekeit veszi tekintetbe, semmiféle más irányban nem köti le magát. Az Imrédy- kormány külpolitikája sem jelent ebből a szempontból eltérést az előző magyar kormányok külpolitikai irányától. A ma­gyar külpolitika a régi maradt azután is, hogy Ausztria függetlenségének megszű­nésével Magyarország és Németország között közös határ alakult ki. A magyar államférfiak julius végén történt római látogatása után, a berlini látogatás ennek a régi külpolitikának újabb megpecséte- lése akar lenni, anélkül, hogy bármilyen mértékben az eddigi iránytól eltolódáso­kat hozna létre. Az uto'só hónapok kri­tikus eseményeivel ez a látogatás már azért sem állhat szorosabb összefüggés­ben, mert még májusban határozták el, amikor a gyorsan fejlődő európai esemé­nyeknek egészen más képe volt. A ma­gyar államférfiak németországi látogatása a két nép közötti barátságnak s annak az igazságosságon alapuló békének jegyében zajlott le, melyet Horthy kormányzó berlini beszédében kihangsúlyozott. Runciman lord tovább tárgyal A csehszlovákiai belső válság ügyében különös fordulat ezen a héten sem tör­tént. Runciman lord tárgyalásaival to­vábbra is hibátlanul tölti be azt a hiva­tást, melyet titokban valószínűleg elébe tűztek, hogy a válság veszedelmes kiéle­ződését elodázza és elejét vegye a cseh­szlovák nemzeti kérdés rendezésére irá­nyuló tárgyalások megszakadásának. Az utolsó napokban sikerült is közbelépésé­vel elkerühetni egy ilyen veszedelmes zökkenést a tárgyalásokban. A szudéra- r.émetek önkormányzati követeléseinek mult heti leszögezése után már-már úgy látszott, hogy áthidalhatatlanul megsza­kadnak a tárgyalások a prágai kormány és a szudéták között. Ha Runciman lord nincsen Prágában, ez veszedelmes pilla­nat lett volna. Az angol közvetítő azon­ban újra megkezdte a tény felvételére vo­natkozó tárgyalásait, újra éreztette, hogy a maga részéről még nem látja kizártnak a megegyezés lehetőségeit és hogy, végső esetben, ő próbálkozik újabb inditvány- nyal a két álláspont közelítésére. Ez az indítvány természetesen késik és késni fog. Minden arra mutat, hogy Runciman lord nem is nagyon siet vele. Mert az el­lentéteket eloszlató varázsinditványt épp olyan kevéssé tud tenni, mint ahoj^y emberöltőkön át képtelenek voltak erre mindazok, akik a cseh-szudéta ehentétet akarták megoldani. Runciman. KÖtzvetito szerepe azonban megakadályozza a szu- déta-német kérdés körül kialakult kül­politikai válság gyors kiéleződését és időt adhat arra, hogy az európai helyzet újabb fordulatai esetleg csökkentsék en­nek a fesziiltségi körnek veszedelmeit. Qui habet tempus, habet vitám. Augusz­tus hónap a szudéta-német válság szem­pontjából mindenesetre sokkal viharo­sabban zajlott volna le, ha Chamberlain­nek nem jut eszébe Runciman lordot Prágába küldeni. Az őszi hónapok mindenesetre terhesek maradnak ennek a kérdésnek megoldá­sával. A párisi külügyminisztérium saj­tó-orgánuma, a „Temps“ azt hiszi, hogy végeredményben is csak ideiglenes megol­dásról lehet szó, ami lehetővé tenné, hogy elkerüljék a kérdéssel kapcsolatban az eu­rópai háborút. A dolog külpoltikai oldala a halogatásnak ezzel a megszokott mód­szerével valamennyire rendezve is volna. Kérdés azonban, hogy 1’ehülne-e ugyan­akkor az izzó talaj is, melyen a közvet­lenül érdekeltek folytatják egymással vi­táikat. Csehszlovákia ma a nemzetiségi kérdés rendezésének próbaterületévé vált. Ezt a kérdést az elmúlt évek folyamán egy Ízben sikerült már annyira háttérbe szcritam, hogy gyors feltámadása szinte reménytelennek látszott. Mégis feltámadt, sokkal hamarabb, mint ahogy azt az ér­dekelt kisebbségek maguk gondolták vol­na. Még egyszer háttérbe szorítani a leg­indokoltabb külpolitikai érdekek által is aligha fogia engedni magát. s. Dr. Szász Pá), az EGE elnöke. 2. Az EGE, Kertészeti és Gyiiniö’.csészeti Szaikosztavá­nak ügyrendjét ismerteti: Török Bálinti, az EGE igazgatója.. 3. Választások. 4. Gognmán Ferenc gyiiimölcstermelő előadása. 5. Fűlőp Fereme. mérnök előadása. 6. Biebert Ferenc okleveles kertész előadása. 7. Ifj. Veress BT vái> előadása. Délután 4 órakor: Háziipari és ♦népművészet: előadások a Református Kollégium régi épületének dísztermében. 1. Dóczyné Berde Árnál előadása.. 2. Dr. Ko:on- ka Pál előadása. 3. Dr. Kelemen Lajos elő­adásul. 4. Vásárhelyi Z. Emi:! előadása*. Szeptember hó 4-én, vasárnap délelőtt fél 10 óraikor: Az okleveles gazdák találkozója az EGE székhazában, kiállítás és> azután a- gazdasági eűoadEmia megtekidőse. Délben 1 órakor közebéd az „Amerikai“ étteremben.­Szeptember hó 5-én, hétfőn délelőtt 9 óra­kor: Kirándulás xz EME bázsongárdi méhé­szeti telepére. Ismertető előadást tart Stief Ottó. a-z -EME a léén oké. Találkozás a kiálli- 1ás épületének be jutotténál. Délben 1 órakor I Lpbzebéd e.z „Amerika“ étteremben. Délután 4 órakor: A méhészeti ianéolyam ünnepélye3 megnyitása az EME házsongúrdi méhészeti- telepén. Délután 6 órakor: A kiállítás be- z árasai.---- -------l‘Y IBBB---—.... .... IjaöD szörnyű géphocsi- szerencseflenség lórién! Brasső—pioesüi országúton BUCUREŞTI, augusztus 27. Borzalmas gépkocsiszerencsétlenség történt éjjel a Brassó—PloesDi ország­úton. A „10.595 B“ rendszámú bérautó, melyet Radu Iliescu sofőr vezetett, ki akart kerülni egy szekeret és kor­mánytörés következtében az árokba fordult. Jean Stoian ismert bucureştii ügyvédet és édesanyját igen súlyos sé­rülésekkel emelték ki az összetört gép­kocsi roncsai alól. Az- eljárás meg­indult. Nagymennyiségű gyümölcsöt vásárol Németország Romániában BUCUREŞTI, augusztus NI ”m c törsz ág nag y men -nyiiség ii gyű in öleset vásuroi Romániáiban. Egyelőre 500 fonna al­ma és 200 fonna körte bevitelét engedélyez­ték, ami orrai mutat, hogy nagyobb vásárlá­sokról' lesz szó. Balassa József: A nyelvek élete Könyvnapra, most 276 lap, kötve :io lej (majd 145 lej), Halász Gy.: Édes anya­nyelvűnk könyvnapra kötve 15 S lej, majd 185 lej. — Káldor: Mag>-ar cenetörrenet most 119 lej, maid 145 lej. — Dengl: Ma­gyar nyelvhelyesség és magyar stílus, fűz­ve 396 lej, kötve 462 lej, stb. Ltp*ge-nál. Ki, DocMn X* a* i«• ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom