Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-28 / 194. szám

ARA 5 LEI Szerkesztőié» és kiadóhivatal: Cluj, Calea Mocdor 4_ Teíefon: ii—cp. N y o ín d a: Str. I. G Duói No. 8 F i ó k k ia d ó h i v a t a! és könyv osztály; P. Unirii 9. Telefon 1199 aidonos: ELLENZÉK R. T. l'ijs'tifomozáíi szám: 39 (Dós. 886/ Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 70, lo. félévre 420, egész évre 840 lej, l&SSsasKiî?^ 1síp/ » â***»,»*. i <mjm'»n«cau»J|3WBaga 93 8 AUGUSZTUS 28. ALAPÍTOTTA BAR THA MIKLÓS ,Felelős szerkesztő és ianzózlí * DR. GROIS LÁSZLÓ am ,:K^ÄaEa£äCSaatBB8S8äB Uj nemzetiségi engedményeket afánt lel a prágai kormány Ndgy napok Virradnak Toráéra. Holnap kezdődik az Erdélyi Muzeum Egylet vén dor- gyűlése, drhelyet jelentékeny oworér'.ekczlet fog szegélyezni, messziről jött és önzetlen egyetemi tanárok '■részvételével. Az összejö­vetel ténye önmagában örvendetes; legutóbb nagy nehézségekbe, vagy legyőzhetetlen ok«, dályokba ütközött a szokásos vándorgyűlés terve. Most azonban örvendetesen változnak ez idők és további változásra készülnek. Más tekintetben kedvezőbb jövőt és virágzást Ígérve ,o* EME nek is. A: tij kormányzat ki* sebhségi politikájának gyakorlati és részlete­zett tervei közt fénylik az EME szerzett jo. gainak elismerése és további épülésének biz­tosítása. Nyilván ez Uj idők szellemében a: EME öizmoga erejével még jobban meggyü- keredzik, kitágul és elmélyül, mint eddig. .4 régi érdemekhez uj és újszerű érdemekei fűzhet, miután törhet ellenül őrizte a köze! ,százéves mult tiszta és életerős hagyomá­nyait, majd igyekezett a nagy futás és szer. '.testzáródás után megmaradt tudományos erő­ket meleg tűzhelye köré gyűjteni és alapot [vetni egy határohabb és szerényebb uj er­délyi tudománynak. Például óvatos körülte­kintéssel to kisebbség-tudományoknak. Két­ségtelen dolog, hogy a biztató jövendőben fő­leg ez utóbbiókra kell majd súlyt vr é s fejleszteni őket. Kisebbségi helyzetünk és ki­sebbségi életünk ráutal, hogy tudatos és terv­szerű munka elsősorban a- erdélyi magyar kutatás lés tudományos célzat uj feladataival vessen számot. Lehetőleg mindenkit meg kell tCHiiiittni <tá: ml a kisebbségi helyzet, mi 0 társadalmi .kötelesség, mi a kisebbségi pali- tikét, mi ú kisebbségi történelem, mi a ki­sebbségi közművelődés slb. Olykor-olykor természetesen találkoztunk már az EME fo­lyóiratában, kolozsvári fel olvasásain, főleg vándorgyűlésein egy-egy ilyen kisebbség-tu­dományi munkálattal, mint ahogy most a tor day vándorgyűlésen is szó esik a székel y- ség népesedési viszonyától, a 'székely vagyon­os iföldközössiégröl, cí nyelv helyességéről. Ez az alábbi különösen kisebbségi érdek ma, mikor pjéd'Mti, őrizni és természetesen tisztí­tani és helyesbíteni kell önkéntes és ön­kéntelen kükő nyomások alatt nyögő nyel­vünkéi. sőp Ea csakugyan van a közösségi tpúnstibániz-Jhusbu-n egy külön magyar tran- szilván jogosultság is, akkor még erdélyi zet. mólókkal, fűszerekkel, színekkel, árnyalatok­kal, ,.idiotizmitsokh-al“ kell gazdagítsuk meg. Mindezért eddig kenés történt. Most mindezt meg kell •szaporítamink. Azt nem kell ismét hangsúlyoznunk, mert önkéntelen és termé­szetes: hogy e; kisebbség-tudomány másik ol­dalúit sok olyan 'sajátos föladat nyüzsög, mely a román közösségbe való tartozásunk folyományt. Ennek a vándorgyűlésnek né- hány felolvasása jelzi őket: például a Romá­nia petróleumkincséről -szóló. Ennek w terü­letnek szintén ki kell tágulnia, mint Nuntai Potnpiiiüs házikójának. Csakhogy nem reánk, a ívták háttérben vizsgálódó és elmél­kedő újságíró dolga bolygatni munka jö­vendőt és részleteit, hanem a tudósok Mis. mert és tóí EMB beri szerephez jutó tudomá­nyos íróké, Az újságírásra tartozik viszont az EME• •nek múltból és jövendőbőt sarjad zó óriási érdekei közé iktat rumli a gyakorlati s haté­kony tervszerűség követelését. Ez az egyete. mess ég és nemcsak a szerény erdélyi tudo­mány,, v«gy a lelkes EME érdeke. A kedve­zőbb viszonyok idején az EME-nek ki kell szélesíteni a kereteit. A tömegesség érdeké­ben: a tő megtanít ás és a t ömegkö z remiiködés céljából. Nem beszélünk most v tagtoborzás cs a vidéki tagozatok megszervezésének égető szükségességéről, egész terjedelméről és mi­kéntjéről, hanem csak egy részéről, arról, hogy á: EME tagjai sorába valami kép, talán az EGE példájára, be kell vonni e kisebbségi vittünk szempontjából döntő fontosságú uj ..történelmi osztályP1, a kisemberei: társadat, mándsk legalább jelentékeny képviseletüket. Re kell hogy erősítse és erősödjél: maga is bentie. Hogy közreműködő és tárgy legyen tói különleges magatartást követel. A Havas-ügynökség pedig azt jelenti Prágából, hogy Hodzsa miniszterelnök tegnap fogadta Kundt szudeta-német kép­viselőt és az engedmények uj sorozatáról tárgyalt vele. Ezek az engedmények a következőkből állanak: az országot 21 zsupánságra (megyére) osztanák fel. A zsupánságokat egy-egy zsupán vezetné, akit az általános vá­lasztójog alapján választanának. Ebben az esetben majdnem teljes önkormány­zatot nyernének az egyes zsupánságok, annál is inkább, mivel a zsupánoknak igen széles hatáskört adnának. Ha ezekhez a tudósításokhoz hozzá­vesszük a prágai kormánysajtó állásfogla­lását, mely ma már hangsúlyozza, hogy Csehszlovákiában egyenjogúságot kell ad­ni a nemzetiségeknek, minthogy a cseh nép. mely józan, ma már belátja, hogy nem ragaszkodhaíik a nemzeti állam gon­dolatához, akkor megállapíthatjuk, "hogy Prágából pillanatnyilag a megegyezési le­hetőségek szelei fujdógálnak. A csehszlovák válsággal kapcsolatos riasztó hirt egy prágai német lap, a „Pra­ger Abendzeitung“ köízölte tegnap este londoni keltezéssel. A távirat alakjában közölt hir azt je­lenti Londonból, hogy Németország nyomatékosan felhívja Anglia és Fran­ciaország kormányait a szudeta-német kérdés rendezésének sürgős voltára. A német' kormány — mondja a távirat — közölte egyúttal a londoni és párisi kormányokkal azt is, hogy abban az esetben, ha a szudeta-német követelé­sek teljesítése továbbra is késést szen­vedne, kénytelen volna minden esz­közzel támogatni a szudeták követelé­seit. egyszerre, 'Természetesen az EG Érvel való azonosítás, mitht általában minden hasonlat sántít, a széles népre legek bevonása ennél az intézménynél természetes és aránylag köny. nyű. Hiszért a hagyományos történelmi ősz. tályok ,nemzete‘‘ és az uj történelmi osz­tály: ,,a nép“ egyaránt ugyanazon földmun­ka embere és ugyanazon gazdasági érdek hordozója, igy szervezés nélkül is önkéntelen egymáshoz kapcsolódnak. A tudomány azon. ban elvont és magányos, még gyakorlati óél- zat esetén iSem nyújt kézzelfogható rideg és gyoirmn elérhető hasznot. Ámde megválto­zott a régi étet és vannak érintkezési pontok felülről lefelé és alulról 1felfelé. Mindenek­előtt az, hogy a tudást a szakszerűen tudó töredéktől mindenkinek át kell vennie s mentői nagyobb mértékben átveszi, annál in­kább fokozhatja személye és munkája érté­két. A tanult munkás legtöbbször jobb, mint a tanulatlan, Egyébként ne felejtsük: & falu­nak is van tudománya, a falunak is van tár­sadalmi élete és politikája. .4 falunak is van művészete és irodalma, a falunak is van sa- ját'sZerü egészségügye. Szóval, c falunak is van kutatásra és megs 2i ól elésre való külön világa. Bizonyára súlyt kell vetnünk mind­erre, megvizsgálni: és megérteni, De a falu és város közt is kell tudományos réven kap. csoláicd létesíteni; amit falu munkának, —1 egyes részeit nézve —*■ fahimüoés telnek, falu- egészségügynek, falaközgazdctságna.k, sib. ne­vezünk, azt a kisváros körében is végeznünk és meg kelt keresnünk, sőt a nagyváros mélyszintü elemei közt szintén, főleg cr mun­kásságban. Íme, tömérdek a tennivaló és tömérdek aj jogos szempont, érdek, cél van. Nem lehet és ezért nem feladatúink ily rövid ujságköz- lemény keretében kilerjeszkednünk e sok fo­gas kérdésre. De senki se tagadhatja már, hogy szót kelt emelni és biztatni ilyenkor a hivatottakat, értsenek e szóból, adják tovább a szót, szélesen és lelkesen. A fő szavak egyike: az EME, mint tudományos intéz- mény, igazi jövendőjét az erdélyi tudomány, a kisebbség-tudomány, <7 romániai tudomány céljainak és feladatainak kereteiben építse meg most már. Es építse meg mindenkor a tudomány szabadságának 1és a lelkiismeret szellemének. hódolva. Vándorgyűléseinek tárgysorozata szerint eddig is fő feladatú. volt népszerűsítő előadások rendezése. Kap­csolja hozzá értelmiségünkre célzó e lőrék* 1veséhez a kisebbségi élet alapzatában feliét- lenül szükséges egész demokratikus érdeket, o népiséget mindenféle vonatkozásban. Hisz- szük. hogy az erdélyi magyar népszellem valóban szerephez jut és megteszi a magolt. Ezért őrömmel üdvözöljük a tordai vándor­gyűlés lehetőségében és gazdag tárgysoroza­tában tündöklő ünnepi tényt és lehetőséget. Fényes sikert és gyökeres megértés; kibá­nunk neki a mozgalmas és igyekvő város körében, amely most Erdélyt képviseli, de önmagáért is minden liszt életünket, minden elismerésünket fogadja szívesen. Kívánjuk, hogy ne csalódjanak c tényezők velünk együtt a feltevésben, reményben, a hitben. hogy eredményes, zavartalan, szép jövendő nyílik meg m.ost Erdélyben a magyar tudo­mány részére. .4 «apó, amely hivatásszerűen ,,a közélet literén tartja a kezét", csak meg­ismételheti végül az ünnetpi állásfoglalás alapigéjét áégyen az EME igazán erdélyi ki­sebbségi, romániai, emberi, legyen egyre in­kább széles népi, hasznos, szabadság* és iga:-. s ágszere tő intézmény. A külpolitikai viták központjába, rövid szünet után, úgy látszik, megint Csehszlo- váka került. A csehszlovák válsággal kap­csolatban az utóbbi időkben gyorsan vál­toztak a riasztó és a megnyugtató hírek. Ma, változatosság kedvéért, a megnyug­tató és riasztó hírek egyszerre érkeznek. A megnyugtató hir Hodzsa miniszterel­nöknek egy angol lap számára tett kije­lentéseire és a Havas-ügynökség egy, elég határozottsággal közölt tudósítására tá­maszkodik, melyek a prágai kormány komoly engedményeiről beszélnek a nem­zetiségek javára. A riasztó hir egy közben elkobzott német lapból származik' és azt tartalmazza, hogy Németország a szude­ta-német kérdéssel kapcsolatban fenyege­tő közléseket tett Londonban és Párisban. A hirt különben illetékesek siettek gyor­san meg is cáfolni. A prágai kormány engedményeire vo­natkozólag Hodzsa miniszterelnök nyi­latkozott a „Daily Telegraph“ prágai tu­dósítója előtt. Kijelentette, hogy a cseh­szlovák kormány hallgatott Angliának, Franciaországnak és más barátainak taná­csára és újabb engedményekre határozta el magát. Ezek az engedmények olyan méretűek lesznek, hogy bizonyos engedé­kenységet a szudeta-németek részéről is feltételezve, Henlein karlsbadi követelé­sei alapján megegyezésre vezet hétnek, mert a követelés nyolc pontjának lényeges ré­szeit teljesítik. Hodzsa azt hiszi, hogy ezen az alapon rövidesen újra megindul­nak a nemzetiségekkel folytatott tárgya­lások, mert a kérdés megoldása most már sürgős és tovább nem halasztható. A prá­gai kormány — jelentette ki Hodzsa — tudatában van annak, hogy a csehszlovák kérdés lényeges alkotó eleme az európai békének s a helyzet ezért Csehszlovákiá­€sefaszl®vékláf huszonegy ssuszánságra osztanák* müveknek étig® álla- iánm váSasiíósog aSa&sás* megválasztott zsupánokéi áttlianának*— Riasztó fair egy német hivatalos ktzfési&t p kapcs.ol&i&®zs Imrédy miniszterelnök és Kánya kíiliigymimszÉer nyilatkoztak a bícdi megegyezés ieltéteieirői A szenzációs formában közölt hir ért­hető izgalmat keltett és Prágából azonnal' tovább terjedt Londonba és Parisba. Rö­viddel rá, prágai kormányrendeletre a; „Prager Abendzeitung“ összes példányait elkobozták. Csehszlovák hivatalos jelen­tés szerint a lap súlyos tévedés áldozata lett. Londonban még az este folyamán a, Reuter cáfolatot adott ki, mely szerint az angol kormányhoz a német kormány; semmilyen ilyen közlést nem intézett. Parisból szintén azt jelentik, hogy a fran­cia külügyminisztériumnak ilyen közlésről nincs tudomása. A szudeta-németek egyik lapja berlini keltezéssel szintén cáfolja a „Prager Abendzeitung“ szenzációját. A bir által keltett izgalom azonban a „nincs füst tűz nélkül“ elve alapján még nem ült el. Imrédy miniszterelnök és Kánya kül­ügyminiszter a bledi egyezményről Horthy kormányzó németországi láto­gatásával továbbra is sokat foglalkozik az európai sajtó. Általában megelégedéssel veszik tudomásul a magyar és német rész­ről egyidejűleg kiadott jelentést, hegy a látogatás a régi barátság megpecsételésér? szolgált és nem vezetett újabb szerződé­sekhez. Berlini lapok közlik Imrédy mi­niszterelnöknek és Kánya külügyminisz­ternek azokat a kijelentéseit, melyeket a tegnapi sajtófogadás alkalmával a bledi egyezményről tettek. Imrédy miniszterel­nök rámutatott arra, hogy a megegyezés­sel Magyarország nem kötött végleges megállapodást., A kölcsönös megnemtá­madási pontokban lényegileg a Kellogg- paktum pontjait ismerték el egymással szemben a megegyezést kö'tő felek. Az egész megállapodás azonban a kisantnn-­(Cikkünk jonjiuiam az ttto^o u.u ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom