Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-19 / 186. szám

Életbevágó kérdéseket tárgyalt a transzilvániai szabóiparosok kétnapos kongresszusa

í. Anyagbeszerző szövetkezet. 2. Iparos hitel. 3. Adó. 4. Kontár- hordás. 5. Betegsegélyzö-problémáh. 6. A kartellek* — Vógül a kereskedők megnemengedeít versenye került szóba

ORADEA, augusztus 18.

Vasárnap és héttőn találkozót adtak egymásnak Oradean országrészünk szabóiparosai, hogy közös sérelmeiket megbeszélve, a védekezés módozatait megbeszéljék.

A kongresszust a Kereskedő Csarnok. nagytermében vasárnap délelőtt n órakor Bóbitán' Mihály' oradeai szabóiparos; nyitotta meg, akinek'indítványára üdvözlő táviratot küldött őfelségének, akinek védelmét kérték.

Első felszólaló Király József cluji delegátus volt. Rámutatott arra, hogy a fazondijakból a szabó iparos ma már képtelen megélni, ugyanakkor az állami adót 20 százalékkal felemelték, miközben a lakbér-uzsorával is harcolnia kell a szegény. szabónak. — A kongresszus legalább odahasson, hogy ezzel szemben a forgalmi adó eltörlését érje el.

iparos és posztókereskedő viszonyából, eredő sérelmekről.

— Indítványozom, hogy ' létesítsünk árubeszerző szövetkezetét, hogy ezzel kiküszöbölhessük az úgynevezett „plus sérelmeket“.

Megértés a kényszerkontárokkal szemben

Tóth Sámuel (Turda) mintegy válaszképen az előtte felszólalónak, kifejti, hogy az ilyen esetek főként olyan helyeken adódnak elő, ahol a szabóiparosság nincsen kellően megszervezve.

— Javasolnám, hasson oda a kongresz- szus, hogy tiltsák el a konfekciósokat a munkavállalástól, továbbá, hogy fogadjuk be azokat a kartársainkat, akik ma úgynevezett kényszerkontárokként működnek1.

Harc a kartellek és trösztök ellen

Ezután Darabont Gyula tartotta meg előadását az árubeszerzésről. Merem álli- tani — mondotta többek között — hogy úgy a szövetárak. mint a kellékek árai negyven százalékkal magasabbak annál, mint az általában a kereseti viszonyok elviselhetővé tereik. Álljunk össze női és férfiszabók és akadályokat nem ismerve, vigyük keresztül az első kézből való vásárlást.

Kontárvkérdés és a Betegsegélyző

Hétfő délután a kontárkérdés és a Betegsegélyző elleni kritikák szerepeltek napirenden. Szalay (Targu-Mures) határo- “‘zati javaslata s>erint a szabóiparosok a kontárkérdést emberségesen akarják megoldani, vagyis upy, hogy minden kontárt vizsgáztassanak It.

Weisz Pál (Oradea) indítványára a kongresszus kimondja, hogy férfiszabók nem vállalhatnak női munkát és megfordítva. A kérdés körül kisebb vita kerekedett.

Bóbitán Mihály (Oradea) részletes előadást tartott a Bctegsegclyző hiányosságairól. Autonómiát és szabad orvosválasztási jogot sürgetett. Több felszólalás után az előterjesztett határozati javaslatot a kongresszus elfogada.

Kovács (Oradea) az iparos sajtóról és a városközi kapcsolatok kimélyitéséről tartott előadást.

A kongresszus Bóbitán és Weisz Sámuel elnökölt zárszavaival és az Uralkodó éltetésével ért véget.

A kereskedő ne vállaljon szabómunkát

Király József a szabóípar .sérelmeit tartalmazó beszéde után Cristea Vasile.,, a cluji szabóiparosok szindikátusának elnöke beszélt. ,... * 5

— Az előttem felszólaló — kezdte beszédét Cristea Vasile — nagy vonalakban yázolta sérelmeinket.. Szerény véleményem szerint a. szabóipari sérelem egyik legsarkalatosabb pontja a kontár-kérdés.' Itt elsősorban is azokra a szövetkereskedőkrt gondolok, akik egyes városokban teljesen kisajátították a szakmánkat. — Rendeléseket. vesznek fel és olyanokkal végeztetik el a munkát, akiknek sem képesítése, sem iparengedélye nincs. Úgynevezett „qtthonmunkások“-kal. Ezek ' az otthonmunkások tanoncokat tartanak, azonban kiképzésre sem idejük, sem lelkiismeretűk nincs.' ' -- - — Kérjük tehát, hasson oda a kongresszus, hogy módosítsák az uj ipartörvény 154. szakaszát olyan értelemben, hogy ruhavállalás a szabóiparos kiváltsága legyen. ■ • " '

A betegsegélyzői törvény módositása

— .Most nézzük sérelmeink többi részét. ötvenegy évigj fizeti a kisiparos a betegsegélyzőt . anélkül, hogy megfelelő ellenszolgáltatást kapna. Nem beszélve a gyógyszerek gyatraságáról, orvosaink sincsenek ■ megfelelő "számban. —, Konkrét esetet tudnék felsorolni, hogy orvos h ányában bábaasszony, ‘vizsgálta meg a beteget, de legjobb esetben nporvos, aki ha meg.,is. irta, a receptet, a gyógyszert készpénzért..kellett a. betegnek megvásárolni. De ezeknél is nagyobb igazságtalanság az, hogy a kisiparost arra kényszeríti a beteg* segélyzoi törvény, hogy az első hétnapi táppénzt fizesse alkalmazottai után. Illő tisztelettel kérdem: mi inkasszáljuk a tagdijakat?,! V

— .Javasolom tehát, hogy emlékiratban kérjük a betegsegélyzői törvény ' módosítását, szabad orvos- és gyógyszertárválasztási jogot, -az első héti táppénz eltörlését és végül a -nyugdijkerdés rendezését'. '

Meg keli alapítani az árubeszerző- szövetkezetét • b,\.

Réridkivül- nagy hatást keltett Wein- traub Jenő (Cluj) felszólalása.

Azok a konfekciósok, akiknek szerzett jogaik vannak, köteleztes'senek arra, hogy rendezzenek be maguknak szabályos iparengedéllyel bíró műhelyeket.

Dübövszk'y Pál,' a dévai • szabóiparosok szindikátusának üdvözletét tolmácsolja, majd konkrét eseteket sorol föl a szabóAz EGE példáidra gazdasági alapon hell egy íáöoiUa tömöríteni a magyar iparoséba!

CLUJ, augusztus TS.

Néhány hétitel ezelőtt e helyen felvetettük országrészünk magyar iparosságának megszervezésr kérdését. Leszögeztük, hogy ezt iái munkát csak az EGE példájára lehet és kell elvégezni. A felvetett gondolat országrészünk iparos társadalmában örvendetes visszhangot kelltett. Bizonysága ennek az a sok hozzászólás, amelyet e kérdéssel kapcsolatban kaptunk. A beérkezések sorrendjében közöljük ezeket a nyilatkozatokat, elsőnek Körössy Árpádnak, az ipari Elet szerkesztőjének alábbi érdekes véleményét:

Az Ellenzékben dr. Veress Endre által: felvetett problémai a magyar iparosok és kereskedők körében már régen időszerűvé vált kivitelre, amelyet a mos* tóira idők és az utóbbi évek sok keserves tapasztalata érteit ki. A magyar iparosok és kereskedők mai szétszórtságukban magukra hagyatva a különböző 'Szindikátusokban és egyesületekben igyekeznek elhelyezkedni, hogy itt kapják meg a minden oldalról jövő támadásokkal szembenji védelmükét. A különböző egyesületekhez fűzött remények azonban nem, válhattak vallóra,, mert a sok apró egyésüfflét egymással;állandóan - hadilábon állt. de ezenkívül a, szervezetek keretein belül folyó pozíció utáni marakodások és nem utolsó sorban 'a porifika is lehetetlenné tették egy egészséges-[egyesületi élet kifejlődését.' ;’b ;

A, magyar * iparosság és a kereskedők ennek ' ellenére1 is mth'däg hará’tj jobbot nyújtottak az elLenük acsarkodóknak, némán tűrték éveken keresztül szerzett .jogaiknakcsorbítását,. miközben az életlehetőségektől tervszerűen elütötték őket és ■ mindenütt mellőzésben' és megaláztam tásban volt részük. '"T

Éppen ezért, ennek a jobb sorsra érdemes • osztálynak számot kell vetnie magával, akar-e élni, jövőjét a maga és családja számára biztosítani? Ha igen, akkor itt az idieje, hogy eddigi kisérlete- zéseit félsz á molll ja és érdekeinek védelmét saját maiga, nemzeti alapon vegye a kezébe. Szűnjön meg az érvényesülni akaróknak ugródeszkául szolgálni és éljen azokkal a jogokkal, amelyek az uj alkotmány szerint is érintetlenek Ennek az osztálynak be kell bizonyítania, hogy hasznos és épitőmunkáf tud.kifejteni. Mozgalmat kell indítani, tehát a megszervi zés érdekében és tbbe a mozga omba belevonni a magyar ipari munkásokat és kereskedelmi alkalmazottakat is, akik már mindenütt jelen voltak, minden kísérletezésben részt vettek, ha azzal a köznek szolgáiig volt kilátásuk. Voltak már nemztközrek is és mig ük hiven kitartottak a nemzetköziség ellve mellett, sorstársaik nemzetiekké vedlettek át, őket pedig becsületes törekvéseikért gunykacajjal és megvetéssel illették. Ma is az a helyzet, — bármilyen testületet veszünk alapul — hogy' az iparos és kereskedő 90 százalékos számarányban ugyanennyi terhet visel, ha adásró! van szó, de ahol kapni kell, ott a fennmaradó 10 százalék nyújtja! a kezét. Ennek az állapotnak a fenntartására tehát nincs szükség a jövőben és semmi remény vagyr garanciái nincs arra. hogy ez a helyzet a jövőben megváltozzék. Sőt, a kilátások azt mutatják, hogy napról- napra ro/sszabbodni fog.

A jövő egyébként még akkor is kilátástalan. ha a későbbi esetleges hivatalos intézkedések foly'tán az Iparosság részére újból felállítanák a régi ipartéstületeket. vagy külön kézműipari kamarákat. Mindent összebéve tehát, az utolsó mentsvár csak a magyar iparosok és kereskedők országos gazdasági és kulturális egyesületének megalakítása lehet Szükséges ezért egy előkészítő bizottság meg- alMdtásáti sürgősen tervbevenni s ez az egyesület célját alapszabályba foglalva, megtenné a szükséges lépéseket a jogi személyiség megszerzésére. A cluji előkészítő bizottság — mint székhely — mellett minden városban hasonló szerv működne, mély ai kijelölt szervezési munkálatokon kívül szoros kapcsolatokat létesítene a más társadalmi osztályú, hasonló célú intézményekké!. Feltételezve, hogy a beszervezhető tömeg az első évben elérné az 50—60 ezernyi létszá, mot, úgy a heti és személyenkénti — mondjuk — 5 Iejes önkéntes hozzájárulási dijakból az adminisztrációs és egyéb költségek fedezhetők lennének. Ugyanakkor városonként információs irodák állíthatók fel, amélyek a tagoknak szakmai és más ügyekben jogi tanácsokkal szolgálnának.

Mindez csak a kezdet lenne. A továbbiak során — ha az intézmény tőkeerőssé válik — áldozni lehetne a. meglévő intézmények aktívabbá tételére, felvirágoztatására i.s, valamint az újabb én újabb gazdasági, szociális és kulturális in tézmények megalakítására.

Örvendetes vobia, ha az illetékesek felkarolnának egy ilyen mozgalmat, amellyel egyúttal kenyeret lehetne adni a napról napra önhibájukon kívül utcára kerülő magyar iparos és kereskedő tömegnek. Az idők során mód fog akadni arra ils, hogy az összes meglévő intézmények egy közös anyaintézetben összeolvadva fejthessék ki áldásos tevékenységüket a kisebbségi magyar középosztály érdekében. Körössy Árpád.

Ai adótörvény végre* hajtási utasítása és az iparosok

CLUJ, augusztus 18,

A hivatailos lap egyik legutóbbi szárny közölte aiz 19.'48 április l-eln megjelent egye- mesadó végrehajtási utasiLásaiit, amely rendezi iae iparosok és kereskedők adójának kivet ésiót is.

A törvény adózás szempontjából a kereskedőket év iparosokat két jól megkülönböztetett osztályba sorozza. Az dLső osztályba azok a kereskedők és iparosok tartozóak, akiknek az adózó alapjuk nem haliad ja meg a háromszázezer lejt. Ezekre három éven ként válltozatiliaini marad az adóafla.p. A második osztályba a 300 ezer lej adójövedelmen fölüli ctagykereskedők és nagyiparosok tar- toz/ruak. Ebben a nagyobb kategóriában évenként megújul az adóalap megái la pitása.

A kereskedők és iparosok adóalapját az előző év forgalma után számítják ki, 6 könyvvezetés adatai szerint. Ha ilyen könyvelési adatok nincsenek, vagy nem megbízhatók, akkor az összehasonlító rendszert alkalmazzák. vagyis az egyetiesadó edá eső üzletek jövedelmét más, hasonló forgalmú űz- I letek jövedelmével veszik egyenlőnek. Az adózók osztályozását nemcsak a benyújtott, adó- v;.Horn ások alapján végzik hanem fölhasználják evégett a hivataliból teljesített előzetes kiszállások és nyomozás ők ‘adatait is.

A kéz lmunké sok tiszta jövedelme csak akkor e-iik adó alá, ha ez a jövedelem meg-, j Ív ladja a havi eze-, a heti 250, a nlapi 50 é? óránként a 6.25 lejt. Ha a munkásnak más fizetése is vain, köteles azt is bejeleö- teni. Kézinrunkásoknatk azokat a mindkét nembe’i egyéneket tekintik, akik ipari mun- j kát végeznek kereskedelmi és pari vállal- I kozákoknál!, magánosoknál, vagy állami hi- j vatálokban. még pedig írott /agy szóbeli j munkaszerződések és tanoncszerződések alap. j ján, napi, heti, .vagy havi megállapodássá1

Az adó alá eső tiszta jövedelmet úgy állapítják meg, hogy e teljes jövedelemből levonnak: 1. A tisztviselőknél és minden más- f éle ói ka lm azo *4 ná'l ti z százalékot nyugdíjalapra; 2.- a kézi műnk á.stvkm ál1 a fentă tiz százalékon kívül levonják azt az összeget, •amelyet halvotiikénfi hutsznapi, hetenként öt- napi, vagy naponként nyolcó' ad munkával i keres. Ha ai kézimunkásaknak több fizetése is vatn, kötetes ezt bejelenteni, mivel ebben a kedvezményben csak egyszer részesülhet.

Az uj törvény külön adózó kategóriának veszi a kii® iparosmestereket is. Ezek egyenes- adóját* épügiy. mint a 300 ezer lej jövedelmen ölli’óllli kereskedők és iparosok adóját, három éwe előre állapítják meg. A kis ipe*- rosmesterek kategóriájába tartozáshoz szükségesek a következő előfeltételek:

1. Műhelye legyen; bejegyezve a munkaka- maira Iparos1 ügyosztályánál. 2. Mesterkönyv- i vei és iparigö-zolvánnyüíl kell rendelkeznie és egyedül kell műhelyét vezetnie. A falvakbeM .iparosoknak nem kötelező a munkiakama- ráoáil valló bejegyzés. 3. Nem alkalmazhat öt lóerőn .él nagyobb energiájú gépeket. 4.; Nem ailkailmazhat hétnél több segédet. Az al- kaJmiazóttak közé nem számítják a. ttainonco- kat. 5. MüheOiyón. kívül nem dolgoztathat.

Az adózóik osztályozását a 30-ik szakasz előírásai álláp ján egy pénzügy igazgatósági kiküldött vagy a pénzügyminisztérium áHibal ki- küldött biztos végzi. A jövedelem megállapításánál tekihitetíbe veszik a helyszíni megállapításokat. A felebbezésii bizottság elnöké az ■Lgazságügymiimszter jóváhagyása után a pénzügyminisztérium álfád kijelHölt bíró ’esz.

A kérvényekre a bélyegtör vény értelmében 8 Iejes bélyeget kell ragasztani. A felebbezési és az engedményeket kérő iratokra pedig 27 Iejes bélyeget. Ezeken a bélyegildetékeken kivül 0.60 sziálzalék adót is szednek. Az ötezer lejen aluli felebbezések ez utóbbi alól mentesek.

Az egyenesadó részletes utasításai végül a kihágások és azok büntetése felől intézkednek.-