Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-18 / 185. szám

Erő refâţâs uilalt nem jÓGiteheüséget ér tűnik, hanem ozn o. teimésizehadto és. a szerzett ta- pa.szfcalaioík -és ismeretek alapján kifejlesztett adottságot, 'amelynek útlapján valaki, Jut nem &S albsizoliut, de 'megközelítő pombossáiggal, elő­re meghatározza vadamely felmerülni kérdés­sel sizembern elfoglalt maigaitair'tás, vagy va­k.iímely kérdés megöl dúsa. céljából, .vett intóz- ked. és következmk'n.yeit ési helyes ulon. tiud ihaLadni, Visisizapillilainitva. csak az elmúlt húsz ! évre, vagyis tűnni az időre, amely a 'vilá.gihá- horu befejezése óllá eltelt, megál.la.pithatjuk.. hogy egyes al&miféitfiiakbóil az előrelátás ké­pessége lrlálnyzo It. Aiz első és legfőbb *hiíba, •amit elkövetitek ezek a. 'politikusok, «iz a mJa- jgoibaclás .volt, mel'yet) a gazdasági kérdásek- íkel szentben foglallak el és amely msgaiair- Itgs terhes köveIhezmőnyei t szen«vedjük. A Sgazdéiság’. élet berendezését ugly tekintett/.k, mimihá az nem emberi allikotás, de természeti törvény volna., melyet nemcsak nem lehet, ide nem ás szaibud megváltó ztöitini. Ami iiin- tézkóóésíb .fogociatosdoHak « gazdaságii éllelet illetőleg, «iz .nem a,iunak «nadikálns. megvá'ltoz- tetásám, hamem « tünetek elnyomáswtra, el­fő désfeie irányult. Pediig akárhogyan is vesz- sziiik: az ok, .amely» a/, egyes népeket, ai né­peken 'belül, meg az egyediket «izembe állllit- ja, kevés ki'véteíllel gazdaságii jellegű. Hogy a jajpánolk .rcátánieőtalk ai ikinatoknat, hogy ÁbesKZÍm!.a, gyairmatki válik, hogy SípányoJor- sziág iliohl) mint k% éve vulkájimá változol!, hogy a miapdzsfn-orosz határon szemben állt egymással ai japán.—orosz. hadMereg, hogy a paVsztinai zavargásuk sehogyan sem akad­nak elmiuiirif hogy «, német.—cseh feszültség fennáll, ennek, mind, vagy* legalább is eliső- soubu n- gazdasági oka van. A maii gaizdaisági! élét lie rendezése melle! t olt állunk, hogy sem az egyes népek, sem a népeken) be'fül az. egyedek megélhetése nin­csen ibi'Zlositv“ii. lumen a liaj'szu ai javák illán, ngy uz egyes népek, valamint a népeiken be­lül az egyedok között.. A gozdmagi életnek (egy magasaibb, ernljöribb szintire fekletésétnek htstnya okoz.™ azt az erkölcsi posvámiyt, melybe az *emiberj>seg kerülik. A ma vnlágjáiriök nendj|ét, ez eddigi „poli­tikai“ rendlsizeirekkel. iöegyáltoztattm.i nem le­het. A világ rendjét cssiik minden nép lug- •királóbbjamialk kezébe fektetett hatalom vol- ruíi képes az igazi emberi érdekeknek megfe- /íelő- .mederbe tereli ni. Mert csak egy. iOiyeru urendszer vollna képes az emberek észjárását látformálni abban az irányban., hogy o köz­érdeket ismerjék fej egyéni érdeküknek. Vagyis az eddig posseuI értelmezett egyéni érdek szoruljon háttérbe, homályosul jón el teljesen a szó igazi értelmében vett közérdek­kel szemben. Az emberek él jék belé magukat abban a gondolatba., abba a hitbe, hogy min­denkinek époly joga vám tűz élethez, mint fdijáttnagánuik és eszeni'nlt is cselekedjenek. Ennek megfelelően eztán mindenki minden igyekezetével, oda hasson, hogy valamenryi- eu emberhez méltóan, élhessenek A gazdaságin kiviül, a mtisodik nagy pro­bléma., a kiisebbsl Igi kérdés. A gazdásági és a kisebbségi kérdés egymással összefügg és erősen kétlem, hogy az első megoldása nél­kül, az utóbbit is meg lehetne oldani. ,,Idő­szerű szavak“ cím alatt március, harvábao foglakoz tami e Injp hítóbjalin azzaii a. kér­déssel, hogy mily erőt képi viselne n cseliszlo- vülkj nragyan. jugoszláv, romám, és bulgá.r né­peknek közös gazdásági és katona*; egységbe tömörüli.ke. Ámenek természetes elő föltétele volna a kisebbségi kérdés megoldása, Ezen egység megalkotásával n D11 name denc élben, lakó ks népek mentes!lenék magsukat a.' nagy népek gyá msága alól és. egyben biztosi - tanák maguknak '-nemzeti öriálllóságukat és fönnállásukat*.. Országunk különös szerencsé­je, bogy jó sorsunk oly,nn uralkodóval tóll- do f tai meg, aki felii íme r.ie a .veszély], mely félé a pártvezérek és eilvezérek vezették az országot. Épp ezért egy lépéssel n mélység előtt, amely felé a pár (emberek mer esz tették ez ország népeit, megálljt! parancsolt'és ke­zébe vette az ország sorsának intézéslát. Böl- csességévedi és elő'lelátó képességével őfelsé­ge nemcsak u veszélyeket Ismerte fel, melyek félé a -párlemíberek az o isziág népeit vezették, de egyben Ismeri '-b tudja* a módját, valamint az 'eszközöket, melyekkel a boldogulás felé vivő' üt vezet. Éles szemeivel' felfedezte az arszáig legjobbjait,- akikkel maga köré gyűjt- vén őket, el lőhet .végeztetni e körültekintő, áldáit 'és megnyughást hozó nehéz és fá­rasztó muT.tkát. Átlát" rövid idő alatt, a munka eredményei róár kezdenek kibontakozni. Adja a ®ors, hogy a. megkezdett utón tovább lehessen ha­ladni a teljes cél elé!:léséig. Pocol Victor. SOROZÁSON — Hát maga miit keres itt ősz szakái- óval? — Tábornokra nincs szükség% Kiuí@5iáfr az augusztusi fizetésébe! és nuiiguíiafíai I BUCUREŞTI, augusztus T7. A pénzügyminiszter dekrétum-terveze- tét készített, mely az augusztus havi fize­tések és nyugdijak kiutalását foglalja ma» g gában. A kifizetések augusztus 20-án kez- I dődnek. Szigorúan megbüntetik azokat, akik vétnek a köztisztaság elten Súlyos cgépkocsíszereu- csétlenségei okozott a részeg sofőr BUCUREŞTI, augusztus 17- Súlyos gépkocsiszerencsétlenség történt a piatra-neamti országúton. A „264 Ro“ rendszámú tehergépkocsi, mely téglát szállított, teljes erővel hátulról belerohant a Roman—Piatara-Neamt között közle­kedő CFR társaskocsiba, melynek utasai közül többen súlyosan megsebesültek. Rosculescu kapitányt, Elena Nicolae Popa iaşii uriasszonyt és Popovici Vasile gép­kocsi kísérőt súlyos, sérüléssel kórházba szállították. Megállapítást nyert, hogy a tehergépkocsi sofőrje részeg volt. Letar­tóztatták és átadták az ügyészségnek! tuűiúLj hogy mi a fontos! A finom selyemharisnya adja meg — még egyszerű ruhábanis — qz eleganciát. Ezért leggondo­sabban ápolja harisnyáit és min­dig csak Lux szappanpehellyel snossa, Nagyfonfosságu IcŐztásztfasági Intézkedések sorozatát léptette életbe a városi tanács. » Egységes tlpusu szemétládákat kötelesek vásárolni a háztulajdonosok CLUJ, augusztus 17. Az egészségügyi offenzivával kapcsolat­ban a város főorvosi hivatala a közegész­ségügyi bizottság és dr. Filipescu Richard, a város delegált polgármestere, már több megbeszélést tartottak a város területén tartandó egészségügyi razziák eredmé­I nyessé tétele érdekében. Ezeken a meg­beszéléseken elhatározták — mint jelen­tettük —, hogy a városi vámoknál állandó egészségügyi szolgálatot állítanak fel és csak azokat a tejeket és tejtermékeket engedik be­hozni, amelyek 3 laboratóriumi vizsgá­lat’ során erre alkalmasnak bizonyul­nak, nincsenek vizezve és lefölezve és ameny- nyiben a tejszállitó szekereken lévő tejes- kannák egyikében is fogyasztásra alkalmat­lan tejet találnának, úgy az egész tej- mennyiséget megsemmisitik. A tej ellen­őrzésére vonatkozó I. számú rendelet a napokban fog megjelenni. Az utcák tisztasága érdekében . . . Ezentúl azonban más radikális intezke­BUCURESTI, augusztus 17. Megrendítő öngyilkosság történt Galati közelében, a filestii állomáson, hol Kopemhaga Ion 21 éves vasmunkás ai Tecuciról érkező személy vonlai elé dobta magát. A mozdony kereke;, testét teljesen össizieroncsolták. Zsebében búcsúlevelet találtak, melyet Lupence Maria nevű galaţii menyasszonyának irt a következő szavaikkal: „Bocsáss meg, de oly szegény vagyok, dések életbeléptetését Is elhatározta az egészségügyi bizottság. Az utcák tisztasá­gára vonatkozólag például a következő rendelkezéseket léptették életbe: 50—ţoo lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik nyilvános helye­ken, utcákon, vagy tereken szemetet dobnak le, akik a parkok pázsitját, vagy virágait megrongálják, akik járszalag nélkül engednek kutyákat az utcára, akik felügyelet nélkül hagyják az ut­cákon igavonó állataikat, akik szenny­levet öntenek az utcákra. Megbüntetik továbbá azokat az utcai árusokat, akik áruikat lármás szóval kinálják megvé­telre, akik kerékpárral, taligával, vagy más jármüvei felhajtanak a járdára, akik állataikat az utcán etetik és azo­kat is 500 lejjel büntetők meg, akik árukat raknak le rendőrségi engedély nélkül a járdákra vagy úttestekre. 500—1000 lejig terjedő pénzbüntetést vagy i —10 napig terjedő elzárást kap­nak, akik lakásuk környékén közterület­re szemetet raknak le, úgyszintén azok is, hogy nem tudok házasságot kötni. In­kább a halált válnsztom.“ Egy órával) az öngyilkosság elkövetése után Lupence Maria megjelent az öngyilkosság színhelyén és egy tolató mozdony elé vetette mayát. A mozdony vezető azonban fékezett, így a. leány életben maradt, mindössze lába tört el és fején szenvedett kisebb sérülé­seket. Az életunt leányt kórházba szállí­tó tHák. akik az ürszékeket nem tartják rendben. Egységes szemetes-iáda A köztisztasági szabályrendelet egvik szakasza előírja, hogy a város lakossága jólzáró és vasbádogból készült szemétlá­dákról köteles gondoskodni. A város ér­vénybe akarja léptetni a szabályrendelet­nek ezt a rendelkezését és azért a napok­ban arra fogja kötelezni a város polgársá­gát, hogy ezeket a szeméttartó edényeket; szerezze be. A mérnöki hivatal már elkészítette az egységes tipusu szemetes ládáknak 3 mintáját. 50 centiméter hosszú, 20 centiméter szé­les és ugyanilyen magas vasbádogból van a láda elkészítve, önműködő zárral és kér fogantyúval. Három hónapon belül minden lakó kö­teles egy ilyen vasládát beszerezni, a házi szemetet ebbe gyűjteni és a ládát a szemetes kocsi járása alkalmával a jár­dára kirakni, hogy aztán a szekerekbe ezekből a ládákból ürítsék ki a házi sze­metet. Egy ilyen láda körülbelül 300—400 lejbe kerül. Minthogy körülbelül 15000—20000 ilyen ládára van szükség, a város főor­vosi hivatala érintkezésbe lépett a háztu­lajdonosok szövetségével, hogy a ládák beszerzésének és szétosztásának műveletét bonyolítsa le. A háztulajdonosok szövet­sége vállalta ennek a háládatlan feladat­nak végrehajtását. Tekintettel azonban arra, hogy a városnak nincs egyetlen olyan üzeme sem, amely megfeszített munka mellett is három hónap-alatt az előirt ládákat el tudná késziteni, a kitűzött három hónapi határidőnek meghosszabbítását kérte, hogy ajánlatot kérhessen egyes cégektől, akikkel olyan természetű megállapodást szeretne köt­ni, hogy önköltségi árban, esetleg rész­letfizetésre bocsássa azokat! a város pol­gárainak rendelkezésére. Szó van arról is, hogy későbbi időben ezeket a ládákat nem az utcán ürítenék ki, hanem becsukva raknák fel a szeme­tes szekerekre és egy szemétlerakó tele­pen üritnék ki. Az a tepr merült fel, hogy erre az esetre a városi tanács is készittett ■szemetes ládákat saját szükségletére, hogv a szemetes kocsis a ládákat kicserélje és ugyanakkor, amikor a telt szemetes ládát szekérre rakják, helyébe tüireset hagyja­nak ott. Kétségtelen, hogy úgy a városi főorvo­si hivatal, mint a városi tanács elgondo­lása ideális volt. A baj csak ott van, hogy a város anyagi gondokkal küzdő polgár­ságának nagy gondokat fog okozni az előirt bádogládák beszerzése. Tömegszerencsétlenség Oradea közelében Árokba vezette a gépkocsit a részeg sofőr ORADEA, augusztus 17. Súlyos szerencsétlenség történt a tegnap reggel az Oradea—Tinca-i országúton. Az útnak ez a szakasza jelenleg javítás alatt áll. Reggel fél nyolckor az egyik gépkocsi huszonhárom utassal indult el Dió­sig községből. Jakab Imre gépkocsivezető ittas állapotban szállott fel a ko­csiba és ittasságát még tetézte azzal, hogy Les községben ismét megállt és ismét betért a korcsmába. Les és Niersig községek között az utón több éles kanyar van s az egyik ilyen kanyarban aztán a gépkocsivezető elvesztette uralmát a gép felett >s nekirohant egy kőhid korlátjának, majd az árokba for­dult. Tizenöt munkás megsebesült s ezek közül is ötnek az állapota rendkí­vül súlyos. A súlyos sebesülteket: Nadaván Demetert, Szabó Gyulát, Miklós Istvánt, Kovács Istvánt és Szoboszlai Jánost az oradeai mentek a közkórház­ba szállították be ápolás végett. A Rendőrség Jakab gépkocsivezetőt letar­tóztatta. 'vvV 1 ­Vonat elé vetette magát a kétségbeesett menyasszony

Next

/
Oldalképek
Tartalom