Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-14 / 183. szám

îl *♦ 19 3 8 augusztus 14. ELLENZÉK 15 Felhők és gondolatok Sokat gondolkoztam már azon, hopp miért vésődik némely benyomás kioltha- Wlanul a lelkűnkbe, mig egy másik, 6«r esetleg jóval fontosabb, szinte nyom­talanul tűnik el emlékünkből. Úgy lát­szik, nem az esetek súlya és fontossága határozza meg, hßnem egyéb. rajtunk kívül eső dolgok, melyeknek létezéséről tudomást sem veszünk. Példának okáért: meg vagyok róla győződve, -hogy p/éy gyakran dézsmáltam meg a szekrényün­kön álló cukortartót, de ennek az eset­nek más nyoma sem maradt emlékem­ben, mint a tudat, hogy ez bizony gyak­ran megtörtént. Hogy hol. mikor, milyen körülmények között, arról semmi határc. zottat nem tudok. De azt a pillanatot, amikor Ilona húgom dadájának ozson- nájához járó cukorból csentem el egy darabot, oly tisztán véltem látni, minţha tegnap történt volna meg. Látom az óriásj gyerekszoba minden bútorát, a ke­rek fehér és vörös síró fos pamlagot, me­lyen oly jól lehetett bukfencet vetni, az­tán a másikat, mely hosszan, keskenyen lapult ugyanilyen huzattal a fal mellé. Látom a két ab!ak között a barna, há­rom fiókos pólyaasztalt, melynek fehér párnája alól, mint mágnes a vasat, úgy hivott, vonzott engem a gyönyörű, fehér, édes kockacukor. ötéves voltam és teljesen tisztában voltam azzal, hogy amit cselekszem, a: lopás. Még most is érzem azt a rémült izgalmat, hogy valaki rajtakap. Látom az obiakon át elém táruló képet, látom a sötét, magas fenyőket és emlékszem, ijedten néztem ki: jön-e valaki? Miért maradt meg ez a kép oly éles, eleven élettel teli, amikor a többi efféle száz, szinte teljesen elenyészett? Talán azért, mert ez a kockacukor nem a „házé“, hanem egy bizonyos, különálló személyé volt és így a bűn nem az álta­lánosság, hanem egész határozottan a dada ellen irányult? Lehet. Van azonban más emlékem is, olyan, amelyhez c-'j úgynevezett „lelki kapcso­latnak“ semmi köze és mégis feltűnő világossággal él bennem. Ugyanakkor pedig egyes képek úgy elmosódtak, sem­mivé váltak, hogy semmit se Indok fel­idézni belőlük. Tizenkét esztendős korom­ban Firenzében töltöttük a telet szüleim­mel. Ebben a korban már különböző be­nyomások maradandók szoktak lenni. Apám rendkívül müvészetkedvelő ember létére azt szerette volna, hogy megismer­jem és megszeressem az olasz képzőmű­vészedet. Úgyszólván mindennap elkül­dött valamelyik múzeumba, templomba, képtárba, ahol nevelőnőnk hosszasan magyarázta és méltatta a látnivalókat, öt hónapon át néztem a képeket, szobrokat, építészeti műremekeket és ha most vissza akarok idézni egyet is belőlük, fekete, alaktalan űrbe pillantok, melyben még csak nem vs gomolyog cgy-cgy árva arc, vagy egy kép, vagy egy szoboralak. Miért? Úgy amakkor az Arno partján álldogáló vak koldust kutyájával emlékből le tud­nám festeni, ha egyáltalán festeni tud­nék . . . és van valahol Florcnzben egy templom, mely szintén élőn van belém rögzilvc, épugy, mit akárcsak az azaleák buja pompája, melyet egyszer ott egy kis kertben mecjpHlar,toltam. De az. amit annyi fáradsággal igyekeztek emlékembe vésni, az teljesen kitörlődött emlékeze­temből. Igaz, hogy akkoriban kimond- hálátlanul untam, a festőművészeiét. A Pitk-palota emléke nem más, mint vég­telenbe húzódó folyosók sora és a falain képek függnek, de hogy milyenek, azt képtelen lennék megmondani. Csak any­agit tudok, hogy valami szürke egyfor­maság jellemezte őket. Rendkívül' sze­retném ezt a várost egyszer újra meg­látni. Kiváncsi volnék, hogyan látnám mai szemmel! Igaz, rájöttem: én nem vagyok külö­nösen jó megfigyelő. Úgyszólván csak azt látom meg, ami valamilyen okból érdekel, a többi kép úgy suhan el telke­men, mint tenger vize a homok felett: nem törli el azt, ami alatta van. Tudat alatt azért, úgy látszik, mégis sok mim den megmarad. Például, amikor leülök írógépem elé, egyszerre csak sohasem lá­tott képek bontakoznak ki előttem. olya­nok, melyeket biztosan láttam valahol, mert hiszen az agy csak olyat bír elkép­zelni, amiről valamilyen formában tudo­mása van. Ezek is benyomások, de bogy hol, mikor szereztem őket, arról fogal­mam sincsen. Egyáltalán azt tartom, hogy kétféle ember van ezen a téren: a tudatos meg­figyelő és az olyan egyén, aki a benyo­másokat — mint égi mannát — öntudat­lanul ajándékba kapja. Ez aztán nem választja ki, mit kíván megtartani, nőt nem, mig a: előbbi bölcsen sáfárkodik szeméiivef, oda néz, ahol ez hasznos és kívánatos lehet, megfigyel, elraktároz és adott órában pontosan előszedi agyából azt, amire szüksége van. Sajnos, én nem ezekhez tartozom. Nagy akaraterő kifej­LONDON, augusztus- hó. Sir Oliver Lodge, a hi:-'es angol szaktudós, érdekes közlést telit most, amely szerint lehetséges elektromosság segítségével né­hány napos esőt előidézni, amely nagy terű leteket termékenyít meg. Lodge már -évek óta foglalkozik a mester­séges esőcsinálá.s ipirob’émiájá'vail és hogy ez a Ikérdős mennyibe izgatja a tudósokat, arra mi sem jelilemzőbb, minthogy sokezren fel­figyeltek e kérdés megoldásaim a világ kü- lünb'ö'zö resize in. I Száz tonna eső egymillió dollár A problema megoT-d'ásiárfa a körülmények kényszerítik az embert. A sivatagok- ugyanis évről-évre ixigyobb területeket hódi tana k el. Köztudomású, hogy Északamerikiáiban., ahol azelőtt egyáltalában nem voltak pusiztaságok, nm már olgan nagy területek váltak siva. taggá, amelyeknek nagysága csaknem ak­kora, mint fél Európa, A félelmetes homokviharok hozták' léteié e sivatagokat ős terjesztik ki területüket évről- évre. Ezer meg ezer farmer veszti el ily mó­don földjét. Érdekes, hogy a civilizáció és a „modem“ tatajkultima eredményezte Amerikában a ka. tasztrófát. A szakértők megmagyarázták, hogy az el sivatagosodást a rablógazdálkodás, az erdők kivágása idézte elő. Viszont, nemcsak ez volt aiz egyedüli ok. Ma mán akadnak komoly tudósok, ak’k azt állít­ják, hogy a régi időkben az indiánok olyan képességekkel rendelkeztek, amelyek segítsé­gével esőt tudtak csinálni és ezért regente egyáltalán nem fenyegette eihomokosodás or •amerikai földet. E szakemberek szerént az indiánok nem titokzatos varázslataikkal idéz­teik elő az esőt, hanem azokkal az óriási tüzekkel, melyeket egész •sajátságos módon bizonyos helyen gyúj­tottak meg és azzal, hogy csak bizonyos meghatározott növényeket égettek el. Middieneseére ősrégi titokról van szó, ame­lyet a A'örös-bői lüek kiválóan megőriztek egé­szen a mai naip-ig. Azok a tudósok, akik ezt az álf.áspon-tot képviselték, ma is intenziven.' kutatnak ezen az irtom. Még; rföm tudnál, mueniniyire jutották, de- a kutatók 'remÄk, hogy igen rövid időn belül szenzációs ered­ményt tudnak majd felmutatni_ Vannak az allém modem esőcsinálók, akik' igyekeznek a legújabb segédeszközöket sízol­PÄRIS, augusztus hó. A francia rendőrségnek sikerült a napok­ban. elfogni két nemzetközi kábitószercsem- pésizt Theodore Lion és Fernand Baicula sze­mélyében, akik milliókat kerestek évente; A francia, rendőmég nagyon örült a jó ‘fogás­nak, de ennél talán még nagyobb volt az öröme Russel pasának, a kábítószercsempé- szet nagy ellenségének és az emberiség jóte­vő jenek. Amiig a pusztai szelek, 'vagy a tengerről jövő hüs légáramlás megzizeg,teti az indiai, kínai, egyiptomi, törökországi vagy bulgáriai' miákiföldleket, gyakran, megjelenik ui genfi méplsizövetaégi palotában egyenruhában, fez­zel a fején egy meglett koiru energikus férfi, Rusisel ipiasa, egyiptomi belügyminiszter. A szolgák mélyen méghajltainnik, az ajtók kii- j nyílnak előtte. Russel pasa elfoglalja elnöki léssel képes vagyok uQTIdn tudatosan megfigyelni dolgokat, azonban félek, hogy igen gyakran úgy járok ezzel most is, mint gyermekkoromban, amikor ki­küldtek a.kertbe, hogy ellenőrizzem a kaszáló munkásokat. Lefeküdtem a fűbe és néztem a felettem elhúzó jellegeket. Amikor megkérdezték, hogy mit láttam, f,zt feleltem, hogy: kaszáltak. De hogy hány boglyát raktak és a rétnek melyik részével végezlek, azt már szégyenszemre nem tudtam elmondani!. .. De a felhők ezer váltó zahl fehér arcára, melyek sejtelmesen vonultak el felettem, mint valami nagy, puha, titokzatos néma hadsereg a felhőkre, melyek a semmiből jőve előszügUhltak s megint csak eltűn­tek s a semmibe tűntek el', azokra ... 1 igen, azokra még most is emlékezem! BETHLEN MARGIT gálábukba állítani. Egg belga tudós állom- költségem ugg igyekszik esőt csinálni Eszak- cemerikában, hogy repülőgépen felszáll A—5 ezer méter mer. gasságra és azután különböző vegyszere­ket szór le a mlagcbsból, Ha néhány felhő alkati a magasban, akkor eléri, hogy cseperedni, kezd az eső. Sikerült neki felhőképződést is elősegíteni és létre­hozni. Ehhez azonban már egésiz repülő rajra volt szüksége. Eddig körülbelül egymillió dollárt költött el a mesterséges esőre és körülbelül száz tonna mennyiségű esőt állított elő. Arra számit azonban, hogy ai jövő év köze­pére sikerül neki a problémát tökéletesen megoldani. A müeső nem rentábilis Angliában Sir Oliver Lodge foglalkozik mám évek ó'ta ezzel a problémával és szerinte magasfeszültségű elektromos árammal fel­tétlenül sikerülni kell esőt előállítani. Elméletileg megoldottnak is tekinthető a do­log, hátránya az- egésznek csupán az, hogy igen nagy merev készülékeket kell igénybe, venni, amelyeket nem lehet elég gyorsan fel­építeni oda, ahol esőre éppen szükség van. Emellett oly óriási költségbe kerül e gépek felállítása, hogy ez a miiesőcsinálás nem mutatkozik rentá­bilisnak. A nyolcvanhétéves kutató szenvedélyesen dől. gozik módsze.'e tökélet esik. kén,, mert az tény, hogy ezzel lehet felhőket öss re- vonni és esőt csinálni. Lodge azonban kijelentette, hogy köníníyen lehetséges három négy napos esőt Is előva­rázsolni bizonyos területek föllé és ezt a kí­sérletet bizonyos: idő múlva meg lehet ismé­telni!,. Már ez is elégséges volna, hogy a, szá­razság ellen fel lehessen venni a küzdelmet. Sir Oliver Lodge kerekenjáró tracuszformá- toTokat és kétS'ZÜlékeket akar szerkeszteni, sőt air.'iai is gondol, hogy e gépeket repülőgé­pen lehet majd elszállítani arra a helyre, ahol szükség van rájuk, Lodge szerint ezt a kérdést i® meg lehet oldani néhány év alatt és ekkor a föld sok­kal termékenyebb lesz. Mert abban a pilla- nátháim, amikon tudjál a, doldui-ivelő, hogy a szárazság! időszakot egyszerűen meg! lehet szüntetni és a. túl nagy esőmennyiséget el­hárítani. egüszen más lehetőségei varrnak, mint eddig voltok. 'székét a népszövetségnek kábító szerek ellen küzdő szakosztályában és mint mindig, szen­vedélyesen követeli o1 legszorosabb ncmeiközi együttműködést o klábiilósze icscmpész-ot le­küzdésére. Mint kishivatalnok kezdte A hiáboru előtt került Rüssél pasa Egyip- 1 tómba, miint angol hivatalnok. Dolgozott, szórakozott és gyakran vett 'észt vadászki­ír áintí ulásokon. így beutazgiatita az ország bel­sejét, megismerte az egyiptomi nagybirtoko­sokat, a kisgazdákat, a bérlőket), megismer­kedett a falvakkal ési az embe ek életmód­jával és megdöbbenve állapította meg, hogy több- százezer ember rabja a kábítószereknek. Ekkor megfogadta: mindent megtesz, hogy Egyiptomot megszabadítsa e bajtól. Rendszeres tudományos munkáihoz kezdett. Harc az életei adó esőért Mesterséges esővel akar ja megtermékenyíteni a Holdéi egy angol tudós. — Áz eddigi kisérlelek eredményei Ópiumhábopu a XX. században Russel pasa: az emberiség jótevője A hegyeken — a tengeren Önöket én őrizem Először átvizsgálta a börtönöket és .ezt ta­lálta, hogy 22 ezer fogoly közül hétezer óz ópium rabja volt. Ezután vizsgálatokat tar­tott'a M-vakfoatn* és városokban és az .össze­gyűlik hatalmas vizsgálati anyag azt bizonyi tolta', hogy Egyiptom félmillió lakosá hódol a- átkos szenvedélynek. Különösen a 20 és 30 év közötti férfiak és asszonyok hódollak a kábítószerek élvezeté­nek, de akadtak hatéves gyerekek is. De nemcsak éltek a kábít ősz erekkel, hetniem ke­reskedtek iis vele. i Különös utak Rusveiből közbeni Kairó rendőrfőnöke lett. Küllőim szervezetet létesített a kábitószerkeres. kedteliem és csempészet letörte'lsére és, ez ü szervezet lassan kiismerte a csempészek ősz sze® trükkjeit. Hiába rejtették el a kábító­szer csempészek áruikat ki vájt: kövekbe, dup­la fenekű konzervdobozokba!, könyvekbe, gipszkötésekbe, Russel ügynökei mindennek nyomára jöttek, zár alá vették a) kábítósze­reket, megsemmisítették azokat éts a csempe-' székét átadták a bíróságnak. Azután betiltot­ták az ópiumkereskedést és az ópiumtecmesz- tést. Hiába1 volt minden, ml’giiscsak nagy mennyiségben árasztotta el Egyiptomot a ve­szedelmes méreg, Russel fáradhatatlanul! ku­tatott, de mindez hiábavaló volt, végül az­tán a véteti',en jött segítségére. Az egyiptomi kaitorJai hatóságok térképé­szeti szempontból repül őu la kát rendeztek és a? pilóták lefényképez,lile azokat a területeket,,, amelyeknek lakossága meglehetősen ritka' volt, valamint azokat a részeket, -amelyek', már a, sivataghoz tartoztak. A fényképeken» azután a világos színezetű kuikonicaiföidek és cukornátíüiitetvények között, váratlanul sötét foltokat fedeztek fel. Megnagyobbították a felvétetekét es ekkor kiderült, hogy a félfö- hok a tengeriföldek és a. cukornádültetvé- myek közepén mákot termesztenek. Most mán tudta Russel, honnan kerül az ópium 3 kairói bazárokba. De segiitslégére jött egy másik eset is. Az altosaindiiái rendőrség értesítést kapott, hogy odaé.fkezik egy Jean B ojatsis- nevű férfi, akit már rég gyanúsnak tartottak. Ez az ember Kairóban ás> tartózkodott. Russel pasa emberei nem vették le szemüket róla, de nem lehetett semmit sem rábizonyilCtni. Bojatsis. azonban, mint a bűnösök rendsze­rint. egy kis' kőinnye1 müséget követett el. Podgyászát gyonsárukénit adtai fel Port Said- ba ési Russel pasa bizalmi embereivel fel- nyiibtattüj bőröndjeit. Az égjük dupliafenekü kofferben jelentéktelen kis könyvecskét talál­tak a rendőrség emberei a. különböző okmá­nyok és papirok között. A könyvecske igen fontos dolgokat tartalmazott, benne volt cl nemzetközi kábítószer csempészek teljes név- soi "ei és a 75.189 szám alatt megtalálták Theodore Lion és Fernand Bccula nevét is, akiket diplomatáknak jelzett a bejegyzés. 'Megállapították, hogy ezek tevékenysége fő­ként az Észak',amerikai Egyesült-Államok te­rületére szorítkozik, de elfogni nem lehetett őket, mivel bűnösségükre nem volt elegendő bizony ifik. Csak most .sikerült a francia rendőrségnek letartóztatni őket. Russel pasa munkájai nemesük Egyiptom, hanem az egész világ számúra batotfliain. nagy értéket jelent. A világ különböző országaiban emberek méh ói estek áldozatul a kábítósze­reknek esi mindezekért küzd és harcol Russel pasai, aki kiterjesztette működését az egész világra és akinek hálával tartozik az egész emberist: Belestek gáznaaszkjisBs PRÁGA, augusztus hó. A cseh belügyminiiszitíerium azzal a? 'tervvel foglalkozik, hogy speciális gáz* álarcot készíttet tüdőbetegek, szivbajo* sok s más betegek számára, akik légzési; nehézségekben szenvednek. Az ilyen be­tegek ugyanis a közönséges gázálarcot; nem 'tudják használni, mert a'légző­szervek fokozott munkáját követeli meg. A beteg-gázmaszkokat valószinüleg fuj. tattóval kapcsolják össze, mely megfelelő sziirőszerkezet utján gondoskodik a szűk séges levegőtöbbletről. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályábaa, Cluj, Piaţa Unirii. ú

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom