Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-06 / 149. szám
Céh-emlékek az aradi régi iparosvilágból beszélnek a céhlapok 1 Fakult írások, régi feljegyzések, beszédes krónikák szerint, 1700-ban már voltak Aradon ipari céhek. Mi is volt a céh? Kézműves mesterek egyesületbe rölmörül- tek jogaik megvédésére. Megkívánták a mesterektől a remekmunkát, a segédektől az utazást, a tapasztalatot és a tanoncok- tól — a tanulást és ezenkivüi bizonyos szigorú erkölcsű szabályokat állítottak fel tagjaik számára. Aradon a céhvilágban ipartársulatok működtek. Ezek keretében létezett a „görög keleti szücscéh“. Kiváltságos levelét 1725-ben III. Károly magyar király uralkodása alatt nyerte. A 20 oldalas alapító levél cirillbetüvel íródott, sok szép festmény látható rajta. Ha az aradi asztalosipar múltját kutatjuk, megtudjuk, hogy az asztalos és lakatos egyesült céh első kiváltságos levele 1762 junius 18-ról szól. A levél megváltása az akkori idők szerint is sokba, 372 forint és 34 krajcárba került. Említésre érdemes, hogy az asztalos céh külön mesterkönyvet vezetett. Az 1772. év február r 5-től bejegyzett kilencvenkét mester közül Arnold József végzett remekmunkát. Egészen 1864-ig mindössze 63 asztalos- mester volt Aradon. A céhnek négyszögletes pecsétje volt, amelynek oldalán ez a felírás áll: Kill- Disc- und Schloss — in Arad,. A lap szögletein — Lakatos Ottó, Arad krónikásának feljegyzése szerint — I. 6. z. felirat olvasható. Az egyik gömbön van két keresztezett kulcs, függélyes kalapáccsal, a másikon kifeszitett körzővel gyalu, mig alul lakat látszik. A cch védszentje Szent József. A csizmadia-céh demokrata intézmény volt Katzmayer Sebestyén, az első aradi kerékgyártó mester, céhe 1720-ban alakult. Címere: Szekéren ülő Phöbus, lópatkó kalapáccsal, ezek felett egy püspök alakja. Védszentje Szent Flórián. Működött abban az időben fésűs, rostás, reszelővágó, esztergályos és gombkötő-céh, ez utóbbi „Aradi öreg gombkötő céhnek“ nevezte magát. A kötélverő céh kiváltságos levele 1821- ben kelt. Védszentje Szent Jakab. Az Ur 1751-ik esztendejében szentelte fel Urbanovics Gergely aradi plébános a szürszabók zászlóját. Érdekes a szabók címere: Pajzs, köízépen pelikán, felette nyitott olló. A szíjgyártók 1817-ben kapták kiváltságos levelüket, a német szabók szintén ebben az évben kezdték a céh-életet. Ugylátszik a mészárosok stílszerűek akartak lenni foglalkozásukban, mert amikor 1845 karácsonyán megkapták pátensüket, a pecsétre egy „sziv fölött' vágtató bikát“ faragtattak. Ebben az időben élénk volt a timár, sütő, bábsütő, nyerges, fazekas, lepénysütő, valamint a borbélyipar, ezek jórészének azonban nincs céhlevele. Érdekes a görög keleti szabó-céh története. Mária Terézia 1756 júniusában adta ki nekik a céhlevelet, amely meggyvörös bársonyba volt kötve. Az első aradi kalaposmester: Bartl János, céhe 1818-ban létesült. Bizonyára jóm ódnak lehettek a takácsok, akik 160 forintért váltották meg céhlevelüket. Egykorú feljegyzések hírül adják, hogy 1731- ben tömörültek az ácsok. 1760-ban 69 ácsmestere van Aradnak. Az utolsó mester, Czéh István 1875-ben remekelt. zárja be azon mesterek sorát, akik remekmunkát végeztek. i8i8=ban az egykori aradi Büchler Lőrinc-féle vendéglőben nagy vigalommal ünnepelték a cipészek céhük fennállásának százéves jubileumát. A feljegyzések szerint az utolsó felszabadítás 1830-ban történt. A cipész-céhnek címere nincs, védszentje Krispin püspök. Rendkívül érdekes a csizmadia-céh története. A társulat szigorú szabályok sze rint működött. A mesterkönyv 8-ik lapján a demokráciával találkozunk, mert itt olvasható, hogy a céh tagjai egyforma ranguak, „nem hányhatja szemére“ egyik a másiknak a nemességét, aki ez ellen vét, három arany büntetést fizet. Az első mester különben Pett Jakab volt. Az 1715 előtti években tette le a mestervizsgát. A hentes, kádár, kőműves, kőfaragó céhek is szép munkát fejtettek ki a tisztes ipar fejlesztése körül. A molnár-céh 1770-ben létesült és tagiai a városi és vidéki mester megkülönböztető jelzéseit viselték. Erkölcsi élet a céhek világában Annyi bizonyos, hogy nagyon pátriár- kális élet volt akkor. Az ipar még a mai szemmel nézve is fejlett fokon állott és bizony a mester csak akkor vált igazán mesterré, amikor remekmunkát végzett és a céhbizottság azt jónak találta. Most pedig lássunk néhány céhszabályt. Sokan elmosolyodnak azon, mi minden jutott az eszükbe a régieknek. A céh-alapszabályok ötvenkettedik cikkelyének d) bekezdése arról intézkedik, hogy a mesteremberré lett legényt házasságra kell kötelezni. Nem is rossz. A régiek azt tartották, hogy csak az lehet jó mesterember, akinek családja van. Ma nagyot változott a világ. A nős és gyermekes családapákat nem szívesen alkalmazzák. Ma, a racionalizálás korában azt mondják hogy a családos emBUCURESTI, julius 5. , A munkaügyi minisztérium leirata szerint, ami az összes felügyelőséghez beérkezett, azok az iparosok is kérvényezhetik a mestervizsgát, akik azt eddig elmulasztották és a törvény nem ismert el bizonyos okoknál fogva. Az uj rendelet értelmében tehát mindazok, akik nem tettek mestervizsgát és csak mint kontárok működnek, jogaikat érvényesithetik, ha 1939 december 31-ig kérvényt nyújtanak be, amelyben kérik a szakvizsga letételét. A rendelet a Monitorul Oficial 135. számában jelent meg és feltünteti, hogy a szakmai előkészítés és a mesterségek gyakorlatát szabályozó törvény értelmében a munkaügyi minisztérium csak kivételes esetben ad lehetőséget a vizsgát nem tett iparosoknak, hogy levizsgázzanak. Ez az utolsó alkalom, amelyet az ipari hatóságok biztosítanak az iparosok részére. Azoknak, akik mesterkönyvet kérnek és vizsgára jelentkeznek a következőket kell bizonyitamok: a) jelenleg 10 fizetéses alkalmazott van szolgálatukban és 20 lóerőre berendezett műhelyük van; bér nem tud annyit termelni, mint a nőtlen. Más. „Olly legény, ki Urasságnál inaskép szolgált, mesteremberré nem lehet.“ A következőkben bizonyos szabályokat állítanak fel, amelyeknek betartását követelik a mesterektől. A törvénytelen házasságból származó mestert becstelennek tartották. Plasonlóképen megvetésben volt fésze annak, akinek szülei „halállal járó büntetésben estenek vagy más gonoszságot követtenck el.“ A házassági élet tisztaságára sokat adtak. „Akiknek feleségeik kicsapók vagy házasságtörés gyanújában estének is“ — mondja a céhszabály — akik macskát vagy kutyát megöltek, vagy azokat megnyuzták, akik hóhérral együtt utaztak, egy asztalnál ettek vele vagy akárcsak a temetésén is résztvettek, „szigorú megvetésben részesültek“. Ilyen és ehhez hasonló dolgok szerepelnek a céh-lapokon, amelyeknek betartására szigorúan ügyeltek. A céhek ideje lejárt. Közel két évszázad óta sok minden megváltozott. Megszűntek a céhek, az iparosság munkakamarába, szövetkezetekbe, különböző szindikátusokba tömörült. De ugylátszik, hogy a régi patina lekopott. A mult megfakult. Ma már csak az izomfeszitő, hajszolt, lé- leknélküli életet élik az emberek, akiknek lelkülcte más, mint a régi emberé volt. „Nagy erkölcsi veszteség a céhek megszűnése“ jegyzi meg Lakatos Ottó. Talán a jövőtől várhatunk egy kis fellendülést. Úgy szívben és lélekben, mint társadalmi életben. óta működő műhelyük volt az illető szakmában. Ennek bizonyítására a következő iratok mellékelendők a kérvényhez: 1. Adóügyi bizonylatok, hogy adójukat rendesen fizették. 2. Könyvecske, vagy bizonyítványok arról, hogy munkaadókként lettek bebiztosítva. 3. A bíróság, városháza, kereskedelmi és iparkamara, végül pedig a munkakamara által kibocsátott bizonyítvány. A kérvényeket az illető munkaügyi felügyelőségekre kell benyújtani, ahol az iratok átvizsgálása után első fokon döntenek arról, hogy jelentkezhetik-e valaki vizsgára, vagy sem. A munkaügyi felügyelőség határozatát az iparágak központi bizottságánál lehet megfelebbezni, amely bizottság a minisztérium kebelében megalakult munkaügyi igazgatóság mellett működik. A munkakamarák intézkedni fognak, hogy a minisztériumnak ezt a rendeletét újságok, hirdetések által az érdekeltek tudomására hozzák, hogy mindazok tudomást szerezzenek róla,, akik eddig még nem tettek szakvizsgát és mesterkönyv nélkül folytatták iparukat. kötelesek könyveiket rendszeresen vezetni, de a felsorolt könyveket junius végéig kötelesek bemutatni. Ezzel egyidejűleg az 1938—39. pénzügyi évre szóló átalány cimén 200 lejt kell lefizetniük, amihez 100 lej évi repülőbélyeg átalány is járul. A 200 lejcs átalány az illetékes pénzügyi hivatalnál, a 100 lejes repülőilleték szintén ott fizetendő be. A 150 ezer lejen felüli adóalap szerint elbírált iparosok tehát a következőket fizetik: x. öt lej bélyegilleték a könyvek lapjai után. 2. Ugyancsak lajaonként 2 lej repülőbélyeg. 3. Havonként kiegyenlítendő a forgalmi adó. 4. A rendes adó. A 150 ezer lejnél kisebb adóalap szerint elbírált iparosok a következő tételeket kötelesek fizetni: 1. öt lej bélyegilleték laponként. 2. Két lejes repülőbélyegilleték laponként. 3. A rendes adó. 4. Kétszázalékos átalány. 5. Száz lej repülőalapmegváltási illeték. Cipészek mozgalma a gumicipoh ellen ORADEA, julius 5. Kétségtelen, hogy a gumicipők viselőinek a lábát a gumianyag tönkreteszi és igen sok esetben arra hivatott szakorvosok megállapították, hogy a gumicipő viseleté egészségi szempontból is káros a szervezetre. Mindezen tények arra kényszeretik az ország lábbeli készitő iparosait, hogy a legnagyobb köriiltekintéssel világosítsák fel a fogyasztó közönséget és hogy ez mennyiben felel meg a valóságnak, bizonyság rá, hogy úgy Jugoszláviában, mint Bulgáriában beszüntették a kormányok a gumicipők gyártását, sőt újabban hasonló mozgalom indult meg Csehszlovákiában is. Mindezekből kitűnik tehát, hogy a cipész iparosság nemcsupán csak a saját gazdasági érdekei szempontját tartja sérelmesnek a gumicipők gyártásával, hanem a fogyasztókét is. És ezen iparosmozgalom számos rokonszakma érdekében is történik. És minden törvényes eszközt felhasznál és az illetékes minisztériumoknál eljár, hogy kitűzött céljait megvalósíthassa és törvényrendelettel a gumicipők gyártását megszüntessék, mert az ország iparosai és a fogyasztók érdekei ezt igy kívánják. Bizunk benne, hogy a bucureştii kon- 1 gresszus minden célja az, hogy az ország j cipész iparosainak érdekeit szolgálja és egészen bizonyos, hogy az a hatalmas munka, melyet e cél érdekében az egész országban a szakma iparosai kifejtenek, nem maradhat eredmény nélkül. Julius 3—4-én tartotta országos kongresszusát Sf. Spiridon rendezésében a bőr- feldolgozó iparosság. E gyűlésen az ora- deai cipésziparecok szindikátusa is képviseltette magát, hol tárgyalásra került az egész ország cipésziparosságának sérelmei és a napirendi pontok között szerepelt a gumicipők ellen inditott mozgalom, mely a gyűlés legfontosabb napirendi pontja. Ezen kongresszussal kapcsolatban az ora- deai cipész szindikátus junius hó 26-án a Liga helyiségében nagygyűlést tartott, hol a cipésziparosokon kívül az összes bőrfeldolgozó iparosok képviselői is megjelentek teljes számban és csatlakozásukat jelentették be a mozgalomhoz a csizmadia szindikátus küldöttei, valamint a timár iparosok képviselői is teljes támogatásukról biztosították a cipész szindikátust. Hasonló értelemben szólalt fel a bőrkereskedők megbízottja és beszédében rámutatott a szakma kapcsolatai folytán az egymásra való utaltságra és a legteljesebb támogtásukról biztosítja a cipész iparosokat ezen akciójukban. E mozgalommal a cipészek országos kongresszusa hathatósan foglalkozott és a gumicipő gyártását kéri a kormánytól, hogy törvényrendelettel szüntessék meg már csak azért is, mert a gumicipők nemcsak a lábbeliké- szitő iparosoknak okoznak felbecsülhetetlen károkat azzal, hogy forgalomba hozzák, hanem magának a fogyasztó közönségnek is egészségi szempontból. 1939 ű€C€m9er 31.-!g !enti mt§ mestervizsgára sengiijlani a üérvéaijehel A hivatásos kontárok is vizsgázhatnak b) 1936 április 30-án legalább öt év Az iparosok könyvvezetése Junius 30,-án Sejárt az átaSányfizeízsi határidő CLUJ, julius 5. Az egyenes adózás módosításáról szóló törvény értelmében ismételve felhivjuk az iparosság figyelmét és egyben közöljük is, hogy milyen könyveket kell beállítsanak és vezessenek műhelyeikben és üzemeikben. i. Napló-nyilvántartás (registru jurnal), 2. leltár-nyilvántartás (registru inventar). Ezeket a könyveket az iparosoknak be kell mutatniok a pénzügyigazgatóságnál s bélyegzésük 5 lej proporcionális bélyeggel történik laponként. Ugyancsak laponként 2 lej repülőilleték lerovása kötelező. Azok az iparos munkaadók, akiknek évi adóalapját az osztályozás állj kaiméval 150.000 lejen felül állapitották meg, kötelesek rendszeres könywezetés- ; ről gondoskodni, tehát naponként be kell I jegyezniök a naplónyilvántartásba vala- j mennyi bevételüket s a hónap végén meg kell jelenniük a pénzügyigazgatóság illetékes osztályán, vagy az adókerületnél (percepţia), hogy a forgalmi adót leróják. A 150.000 lejnél kisebb adóalap szerint osztályozott kisiparos munkaadók nem
