Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-07 / 150. szám

ÁRA 3 Szerkesztőség; és kiadóhivatal: Cluj* Olea Mot'lor 4. Telefon: 11—09. Nyomda-,) Str. I. G Duc-i No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyv osztály: P. Unirii 9. Telefon H‘99 Lix ÉVFOLYAM, 15 0. SZÁM ALAPÍTOTTA BARTIIa MIKLÓS iFelelős szerkesztő és iá írttal»* DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T. Törvényszéki lajstrom ozisi szám: 39 (Dos. 886) 1938. Trib Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 70, negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 1 ej. ^ . á*SSÍW«. - y. TTEh^aKatSÜ CLUJ, 1938 JULIUS 7. 1 tíSákáZS&Z^-TA/VST, i  gabona-csesia í HesBeíffendszefil pontossággal akarja Anglia Yégreliajtoüi a spanyolországi üiikéntesek elszállítására vonatozó megegyezési Érmek a hitnek legnagyobb eseménye: a gabonáért űoíó harc kürtjelei megharsan­tak. Az angol és olasz közélet — mely a bé­ke fogantyúját most a kezében szorongatja — egyaránt « búza ügyével bíbelődik. A ten- mési helyzet és )£i háborúra készülődés ma minden eddiginél nagyobb fontosságot köl­csönöz az 'élelmiszer- és nyersanyag politiká­nak. Európa nagyobb részében gyönge a termés, a tengereken túl váltakozó, ellenben kitűnő a Dunnrmedencében; itf és Balkán, szövetség egész területén a fontosabb agrár­termékek, nem feledkezve, meg a szénáról sem, boldog bőségben halmozódnak föl. Ari­pii« fél a háborútól és mert agrár tartalék nélkül nincs igazi előkészület, minden lehető kínálatot igyekszik megvásárolni. A spanyol-kérdés remélhetőleg „magától'“ rendbe jön most már; a megoldás módjába beletörődtek a nyugati demokráciák, mint a: An'schlussba is <7, béke érdekében. Német­országra való tekintettel azonban nyugalmat kelt teremteni ezek után o kisebbségi kér­désben és tartósan enyhíteni a Dunát meden­ce till hevített légkörét. Erre kitűnő alkalom, hogy itt nagyszerű termés ű«, másrészt pénzszomjitság, mint például nálunk. Ilire jár, hogy Anglia — francia kérésre is — számol ezzel a szükséglettel; már kivitelére való tekintettel is ki akarja zsákmányolni a helyzetet kölcsönökkel, gabona cs más ter­mékek megvásárlásával a béke status quoja érdekében. A jó Vásár és pénz, bárhonnan jön, kedvező hangulatot, főleg békevágyat •űQrázsol. Törökországnak Angiin már köl­csön; \fo!yósit s kedvező lehetőséget nyit ke­reskedelmének, Franciaország pedig kitárta előtte q kaput Szíriába. Régóta szó esik róla, hogy az uj román petróleumkutakat angol pénz fúrja és kibuzgott olaját angol kéz ön­ti a tankokba. Tatarescu londoni útja más gazdasági készülődés körvonalait is vetítette. Ugylátszik, vala'mi készül. Az ,angol gazda- ix'tgi miniszter’-bizottsáy részletes tervet dol­gozott ki a dunai s Balkán államok megsegí­tésére, mely főleg az agrártermékek vásárán és kölcsönök folyósításán sarkalna. Lehet, a szövetséges átla\mok fölfegywerzése is be­kapcsolódik a tervbe; de az kétségtelen, hogy törik a fejüket, mikín; állítsák meg a német Drang nach Osterí-t békésen és édes­gessék jobb ‘szomszédi viszonyba a dunai és Balkáli óílamokcút. A Sunday Times, a nagy hír terjesztője, hallgat róla, mely ’államok­ról van szó. De sejtteti, hogy a béke-biz­tosíték ellenében mindegyikre mosolyog a kölcsön lehetősége, viszont a gabonavá’sárlás és egyéb odúS-tvevé-s örömében áz részesül, aki másutt nem értékesítheti fölöslegét, Ezen a ponton kapcsolódik a kereskedel­mi csatába, mely egyben a politikai megrö­vidülést zárja ki és a mostani egyensúlyt őrzi meg u Duna-völgyében, élelmezési s nyersanyag ínségével Olaszország, ő lesz a németek társaságéban Jugoszlávia s Magyar- ország nagy vásárlója, örvendetes jelenségek mind a két irányból. így megerősödhetik a béke Duna-Európában, enyhülhet az uj gaz­dasági <válság és megvalósul hat a kisebbségi jogvédelem. Talán gyökeret ver a régi óhaj, hogy az Európa-haza,fiság szellemében a fe hér faj államai vásároljanak lehetőleg egy­mástól és törekedjenek legalább a gazdasági Pán-Európa létesítésére. Valami kétségtelen. A gabona kérdés egyelőre igazi békeangyál­unk Játszik e megkever ede;t világban, mely Chamberlain szerint ,a „béke vérszomjas hí­vei1 miatt az örültek háza lett. Megkezdődött a török-francia katonai együttműködés Szíriával kapcso­latban. Közös angol-francia-íörök-görög védelem a keleti Földközi- tenger hatalmi helyzetének erőszakos megváltoztatásával szemben. Nagy angoi fegyverkezési kölcsön Törökországnak Uj k özeíkeieíi hármas-szövetség Angim irányítása aim ti Darányi volt magyar miniszter- elnököt megoperáltik BUDAPEST, július 6. Reggeli lapok jelentése szerint Vere° bélyi Tibor egyetemi tanár Darányi Kál­mán volt miniszterelnökön tegnap goly­vaoperációt hajtott végre. A műtét jól sikerült és Darányi az operáció után jól- érzi ma^át. A nagy európai tőzsdék újra jó időt je-, leznek. Kii önböző értékpapírok árfolya­ma emelkedik, ami kétségtelenül! bizako­dást jelent, bogy p nyár fo’vamán hábo­rús veszedelmet jelentő összeül tűzésre nem kerut a sor. Mmtnogy a nemzetközi pénz- és értékpiacon elsősorban a lon­doni, newyorkii és párisi tőzsdék vezet­nek, a helyzet fő ött.i megelégedés a há­rom hatalom gazdasági köreire s igv külpolitikai érdekeire értendő. De nem mutatkozik nyugtalanság az ellentétes fronton sem, ami szintén erősiti a b;zal- mat a nyár; hónapok eseményeinek bé­kés lefolyásával szemben. A benemavatkozási bizottság londoni ériekez étén, mint egy alábbi távirat je­lenti, egyhangú megegyezés jött léire, amelyet, mint az angolok tervezik, me­netrendszerű pontossággal fognak végre: hajtani. Megegyeztek a külföldi önkéntesek Spanyolországból való el szállít ás ónak, a spanyol küzdőfelek hadviselői joga ezzel kapcsolatban történő elismerésé­nek és a spanyol határok szárazföldi és tengeri ellenőrzésének kérdésében. Részletes jelentés a megegyezés tartalmá­ról még nem került nyilvánosságra. Lon­doni lapok szerint azonban arról van szó. hogy a Spanyolországban küzdő kii földi önkénteseket négy héten belül ki­vonják a küzdöfelek soraiból és elszállít; ják Sp.vyokrszágból. A megegyezést az értekezleten résztvevő valamennyi állam képviselője elfogadta. Bizonyos fenntar­tással Szovjetoroszország képviselője is. Kagan szovjetorosz ügyvivő csak az el­lenőrzésére vonatkozó pont határozol tab megszövegezését kívánta, aminek eleget tettek. Kagan erre a maga részéről elfo­gadta a kérdéses pontot is, azzal a fenn­tartással, hogy még kormánya beleegye­zését kell hozzá kikérnie. Illetékes körök­ben nem kételkednek, hogy ez a bej­egyezés is meg fog történni, viszont el vannak határozva, hogy a megegyezést akkor is életbelépténk, ha a moszkvai helybenhagyás elma­radna. A megegyezés szövegét negyvcnyolc órán belül eljuttatják a barcelonai és burgosi kormányokhoz', amelyektől gyors választ várnak. Angol részről különösen remény­kednek abban, hogy ezzel a lépéssel a spanyol kérdés méreganyagának nagy­részét, legalább egy időre sikerült ki­zárni. A spanyol kérdés körül folyó nemzet­közi küzdelmek a Földköz Henger nyu­gati]' medencéjének hatalmi helyzetével állanak szoros kapcsolatban. Ezen a pon­ton a londoni megegyezés átmeneti stá­diumot teremt, végleges döntés s a ked­vező, vagy kedvezőt en helyzet stabilizá­lása, mely a különböző hatalmak szá­mára a küzdelem folyamán kialakult, ké­sőbbre marad. A Fő dközi-tenger keleti medencéjében ugyanekkor szintén nagy­jelentőségű lépések történnek. Itten az angol és francia diplomácia lépett föl kezdeményezőleg s egy vitás kérdés elin- tézéséve! kapcsolatban uj csoportosulást hozott létre, mely arra van hivatva, hogy a két hatalom domináló szerepét ezen a tengerrészen a közeljövőre vitat­hatatlanná tegye. Aiz A'exandrette-szand- zsák körüli vita rendezésével kapcsolat­ban ugyanis török—francia barátsági és megnemtámadási szerződés jött létre, melyet a háttérből Anglia teljes pénz­ügyi és katonai erejével támogat s amely, minden jel szerint, egy sorozat más meg­egyezésnek csak egyik fontos láncszemét képezi. A megegyezést Rüsdy Arras tő­rök külügyminiszter és Ponsot francia követ látták el kézjegyükkel, ezzel egy­idejűleg pedig francia és török katonai hatóságok Antiochiában katonai meg­egyezést hoztak létre Szíriára és különö­sen Alexandrette-szandzsákra nézve. Az antíiochiai megegyezés alapján a török csapatok tegnap bevonultak a? alexan- drettej, szandzsákba', amive1, mint Páris- ból és Ankarából! egyidejűleg jelentik, megkezdődött a két hadsereg együttmű­ködése s az egymás számáru elismert bir­tokjog sérthetetlenségének közös védel­me 'is. A francia—török barátsági szerződés, melyhez előreláthatólag Görögország is csatlakozni fog, kiitmondja*, hogy a szerződő feliek minden olyan esetben, amikor a Földközi-tenger keleti part­vidékén az eddigi hatalmi helyzet erő­szakos megváltoztatásának veszedelme fenyeget, kölcsönösen kikérik egymás tanácsát és lehetőleg egységesen jár­nak el. Görögország bevételét ebbe a megábapo- dásba úgy tervezik, hogy Franciaország és Görögország, illetve Görögország és Törökország között külön megállapodás jön létre, ami Anglia külső támogatásá­val a közelke'eti status quo védelmére uj hármas szövetséget jelentene. A megegyezést a török külügyminiszter es a francia követ egyelőre csak kézje­gyükkel látták el, végleges aláírásra Bon­net francia külügyminiszter szeptember­ben esedékes ankarai látogatásakor kerül, amikor török részről az aláírást maga Kemál Aratürk államelnök fogja végezni. Bonnet látogatását nagy ünnepségekkel készülnek összekötni. A megegyezés hí­rének nyilvánosságra hozatalával egyide­jűleg Londonban nyilvánosságra hozták, hogy Anglia hatmillió fontos fegyverke­zési kölcsönt juttat Törökországnak, azon a io millió fonton kívül, amelyet török gazdasági célokra készpénzben készül az ankarai kormánynak adni. A fegyverke­zési kölcsön hadifölszerelésekben folyósi- tódik, amiről az alsóházban Sir John Si­mon pénzügyminiszter kijelentette,, hogy az angol hadianyaggyárak Anglia fegy­verkezésének hátráltatása nélkül képe­sek előállítani. Sir John e kijelentésével egyidejűleg han­goztatta a kölcsöp kivételes politikai je­lentőségét is és örömmel állapította meg, hogy Anglia és Törökország barátsága egyre szilárdabb alapokra kerül. Az Aie- xandrette-szanazsákkal kapcsolatban lét­rejött megállapodás körül tehát olyan aparátus mozdult meg, amely kétséget sem hagy fönn a megegyezés komoly je­lentősége fölött. A genfi tó francia partján fekvő Evian- ban ma kezdődik a Roosevelt elnök in­dítványára összehívott nemzetközi érte­kezlet, mely az emigráció mind súlyosab­bá váló kérdésében van hivatva orvoslást hozni. Az értekezleten 27 állam képvi­selői vesznek részt. Franciaország képvi­seletében az értekezletet Henry Beranger, â szenátus külügyi bizottságának elnöke üdvözli e9 nyitja meg, ami után az érte­kezlet megalakulására kerül a sor. A ta­nácskozás elnöke előreláthatólag Myron Taylor, az Egyesült-Államok képviselője lesz. Anglia tizennyolc tagú delegációt küldött Winterton lord, newcastlei kan­cellár, a kormány tagjának vezetése alatt. Franciaország részéről a vitában előrelát­hatólag Bonnet külügyminiszter is részt fog venni. Újra megegyezett a benemavat­kozási bizottság LONDON, július 6. A benemavatíkozásii bi­zottság kedd délutáni teljes ülésén) egyhan­gúkig elfogadták u Spanyolországban levő idegen önkéntesek elszállítására, az ellenőr­zés helyreáll kására 'ős a hadviselési jogok megadására vonatkozó angol tervezetet. A szovjetorosz kiküldött a tervezethez azzal a fenirvbar lássad adta hozzájárulását, hogy bkI a moszkvai kormánynak meg kell erősitenie. Londonban úgy hiszik, hogy a szovjetorosz (kormánynak ezt a hozzájárulását biztosra lehet veeninli. Megegyezés jött létre űtrra vo­natkozólag, hogy a szárazföldi ellenőrzéssel egyidejűleg fokozzák a tengeri ellenőrzést A. Az ülés felhatalmazta fa (londoni kormányt, hogy az angol tervezet sző végit küldje meg a hurgosi és barcelonai 'Spanyol kormány­nak Nyomban azután, hogy megérkezik a két spanyol kormány válasza, uj ülésre hiv- ják a benemavatkozási bizottságot. A tegnap létrejött megegyezés jelentőségét emeld az rt körülmény, hogy az angol kormány megíté­lése szerint, az önkéntesek elszállítás« Spa­nyolországból megfelel az angol—olasz egyezmény érvénybelépése elé feltételül állá­tott spanyolországi rendeződésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom