Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-01 / 145. szám
6 ELLENZÉK I 9 J fi I u 11 u s /• wmmmmaammmnmar.m LETiZIA Irta: ERDŐS RENÉE tizia férje szerette becsukni a bo'tot é9 beülni egy közeli őst ériába, vagy bárba és ott iddogálni egy keveset. bátran megtehette. Nem tolongtak a vevők a boltja előtt. De szombaton már vá-t engem, tudta, hogy jövök s ílyen- kc*- jobbára ott volt a boltjában. Letizia féltékeny volt az urára, aki igen iriképü, magas, csinos ember volt és sovány, amiért is Letizia folyton panaszkodott nekem. Azt mondta: az ura szereti nézegetni a vékonylábu fruskákat, akik olyanok, mint az éretlen körte. Nincs rajtuk semmi szép, de csak zörögjön a csontjuk, neki mar tetszik, ö, sajnos, elhízott, mert egv operáción eseti keresztül s utána nem lett volna szabad semmi olyat enni, ami hizlal. De ő nem bir lemondani a pasta asciutták- ro.'. Hát élet az, ha az ember még jól s-m lakhat? Igv szedte föl a száz kilókat. Mindazáltal Letizia nagyon kedves teremtés volt. A tengerparton szoktunk disku- rálgatni. Vadul szerette az idegeneket az ő furcsaságaikkal. Töviről hegyire kikér- de/te az embert. Imádta az élettörténetekéi s nekem is kedveskedett ilyenekkel Néha el is jött hozzám, ha meglátott a gyümölcsösben, vagy a tengerre néző ter- raszon s akkor összes ismerőseinek minden titkát leleplezte előttem. De srra nem tudott rávenni, hogy egyszer elmenjek hozzá, pedig nagyon szerette volna. Már egy hónapja hívogatott, hogy menjek, nézzem meg belül a házát, milyen szép. Majd főz nekem teát. azt hi- -7cm talán, hogy nem tud jó teát főzni? És ad hozzá finom biscottit, mert ő is Corradótól vásárol ám! De legtöbbször Carusóval csalogatott, hogy azt meg keli hallgatnom, milyen cne'-. es Az ő CarusóV így hívta a kanáriját. — Mér' nem megy el hozzá egyszer? — • kérdezte Angelika nővér. —• Ugyan, menjen már. ha ez olyan boldoggá teszi! így hát egyszer, egy esős délután, amikor nem lehetett a tengerpartra menni, mégis csak rászántam magamat, hogy meglátogatom. A háza csakugyan csinos volt. Rendes, tiszta, tele borzasztó modem bútorokkal, armkre láthatóan büszke volt. Carusót is bemutatta nekem. Ez éppen oiyan volt, mint minden más kanári. Ami meglepett, az volt, hogy szabadon jár-kel a 'akásban. odaszáll, ahová éppen 3kar, de emellett meglepően tisztelettudó. Ha valami sürgős dolga volt, menten vis.zaszállt a kalitkájába és ott intézte el. Letizia erre is nagyon büszke volt. — Szombat van — mondta — Angelika nővér, ropogós fehér főkötőjével, fc- ke*r fátylával belepve szobámba, mely a tengerre nyílt — hát megyünk Anconába? — Oh, de mennyire! — mondtam és már vettem a kalapom, a táskám, a kesz- ivüm és rohantam utána. Mert apáca létére mindig aprókat lépett és gyorsan, ezzel szemben én hosszukat és lassúkat léptem. \gcx$to a kis kocsival már állt a bejárat előtt. A kocsin fehér ernyő volt, ami alatt Angelika nővérrel szépen elbújhattunk az égető nap elől. A lovacska is fel volt öltöztetve illendően. A fején olyan fehér vászonfejkötő volt, amelyre két külön ’ok volt varrva, a fülei számára. Három kosarat vittünk. Egyik a kocsis mellett volt, a másik kettő a lábunknál. Igv mentünk be minden szombaton Colié Amenóból Anconába. Ezek gyönyörű délelőttök voltak. A gondnoknővér ilyenkor tartotta heti bevásárlásait a boltokban. Én pedig elkóbo- ’obam a régi város zegzugos utcáin, betértem a gyönyörű, hűvös románsrilü templomokba, amelyek még a tizenkettesek században épültek. Kódorogtarr. a piacon. a boltokban. Vettem magamnak papirost, horgolócérnát, egy kis bonbont és hasonló apróságokat, amikre éppen szükségem volt. Utunk, ahogy a hegyről leértünk a tengerpartra, ott vitt el Letizia asszony kis guciniás villája előtt s ő ott állt a kertben, vagy a lépcsők tetején és szokása szerint kirohant hozzánk, hogy meg kellett állítanunk a kocsit és sietősen egvpár szót váltani vele. — Lodato sia Gesu Cristo — mondta a nőv érnek, nekem pedig bizalmasar integetett és megkérdezte: — Bemegy, Signora, az uramhoz? Ugyan nézzen be hozzá! |ó százkilós, kicsiny, gömbölyű asz- szonyka volt Letizia, göndör fekete hajjal és tüzes rpró szemekkel. Az urának pej g antikvárius boltja volt benn a városban, az egyik román templom tövében. Innen volt az ismeretség. Mert persze hogy odajártam hozzá, ke- itsgélni a régi vackok közt és sohasem öt cm el tőle úgy, hogy valamit ne vettem volna. Akkor már sok holmim volt ’.He. Egy kis b:>.antikus vaskereszr Ára öt lira. Egy régi római gyö’ngvstv-. Ára nyolc líra. Egy csöpp kis Ámor fayence. Ára tíz líra és >gv tovább . . . Ha Angelika nővér elvégezte a hevásár- lásrt-t és én is eléggé elfáradtam a hegynek föl, hegynek le való bandukolásbar, akkor, úgy tizenegy óra tájban, mindig tala koztunk a Corrado cukrászdája terra- vzán, ahol megvendégeltem őt egy gránitéval s én magam bevágtam egv cassata alia Sicflianát s utána felfrissülve és elégedetten ültünk be a megrakott kosarak közé s a kis lovacska szépen visszakocogott velünk a napos tengerparton a hegvre, a j Fekete Kanonoknők zárdájába. Letizia persze akkor már megint ott í vök a kertajtóban és odakiáltott hozzám: — Latta az uramat? Meg kellett nvugtatnom, hogv láttam, ha ez nem is volt mindig igaz. Mert LeAztán csakugyan főzött teát s előhozta a biscottikat egy papirdobozban, mialatt Caruso ide-oda röpdösött körülöttünk. Leszállt a cukortartó szélére és bc- lecsipett a kockacukorba. Megnézegette a biscottikar, sőt a teáscsészét is megvizsgálta, nem lehetne-e belőle egy kicsit korty ntani. — Via! Via! — mondta neki Letizia nevetve, egy cseppet sem haragosan, hogy elűzze a teásaszta! környékéről. Nem szabad erősen rászólm mert aki or megharagszik és napokon at nem jön ki a kalitkájából és nem is énekel. így hát teázgattunk ketten. Letizia a divánon ült velem szemben és közöttünk volt az asztalka Közben Letizia jött-ment. Egy albumot hozott elő. Megmutatta benne az anyja, az apja és a nagyszülei fényképiét Aztán levette a hálószoba faláról az ura katona- ruhás képét, hogy nézzem csak, ez a bir- bo.ne milyen csinos volt akkor! Hogy nem kel’ctt-e beleszeretni? Pedig hát ő sem volt utolsó és ugyancsak hemzsegek körülötte a kérők1 Igazat adtam neki és mindent nagyon helyeseltem és boldoggá tettem azzal, hogy egy második csésze teát is megittam s ezzel bebizonyitottar>, hogy a tea kitűnő. Végre is alkonvodott és én felálltam, hogy elbúcsúzzak. De ekkor Letizia felkiáltott:- Hol van Caruso?-- Az ám! — mondtam én is — hol van Caruso? — mert már egy idő óta nem láttam ott röpdösni a közelünkben. — Caruso! — hívta Letizia. — Bizonyosan bement a haszontalan a kalitká- jál a aludni! Odamegyünk a kalitkához. Caruso nincs benne. Bejárjuk a házat Kiabáljuk: Caruso! Caruso! Camso nincs sehol. Letizia közel volt a kétségbeeséshez. — Hol lehet, Istenem, hol lehr? Hová bujt? Mért bujt el? Hát bántottam? Ugv-e, hogy nem bántottam? Caruso! Ca-uso! — Majd előkerül — mondtam és odaléptem az asztalhoz: ahol a tarsolyomat hagytam, hogy fölvegyem és mernek. Ekkor szemem odamered a divánra, arra a helyre, ahol pár perccel előbb Letizia ült. A divánon valami sárgállott. Ugv sárgállott, mint egy lepréselt sárga virág. Lehajoltam hogy jobban lássam, mert a szoba már sötétedett és ekkor . .. Ekkor már Letizia is mellettem volt, ő is észrevette a sárga foltot és rémes, velőthasitó sikoltása betöltötte a szobát. — Caruso! Tpen. Caruso volt a divánon. Mozdulatlanul, mereven, lepréselve. '“'zegény Letizia ráült... 175 dollárba kerül haHogyan él Kanada „nemzeti ügye“, a világ leghíresebb kvintettje? Molyzsák a ruhák legbiztosabb nyári megőrzőié ! ! !-így ázzon, csakis KOR RÉS gyártmány használjon: Árlista: No. 1401. mérete 100X63 cm. No. 1402. mérete 120X63 cm. No. 1403. mérete 140X63 cm. Akasztó-kampóval és oldalt záró fémkapcsokkal ellátott zsákok: No. 1452. mérete 130X63 cm. Lei 55 No. 1453. mérete 150X63 cm. Lei 60 Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYABAN Cluj, Piaţa Unirii. Vidéki rendelésnél elég , számra hivatkozni. Uiánvéttel is szállítjuk. Olévi időtartamra impregnál* zsáksk, melyek a nyárára eltett ruhát teljesen be- urkolva védik a molyok támadásai ellen. NEW YORK, junius hó. Néhány nappal ezelőtt ülte körül a kanadai Callanderben az öt Dionne-iker: Cecile, Annette, Marie, Yvonne és Emilie a születésnapi tortát, amelyen négy gyertya lobogott. Négyévesek lettek a kanadai ötös ikrek, akik még ma is nemzeti ügyként, fontos áüamügyként szerepelnek Kanada törvényhozásában. Az öt kislány Dafoe doktor kórházában, egy számukra külön berendezett osztályon él, ahol a szó szoros értelmében a kanadai kormány leggondosabb figyelme kiséri minden lépését. Utóbbi időben heves harcokra is került a sor a Dionne-házaspár és a hatóságok között. Dionnék mindent elkövettek, hogy visz- szaszerezzék gyerekeiket, akiket a családi háztól elkülönítve nevelnek és mindent elkövettek, hogy a gyámok, ellenőrök és orvosok tanácsával szemben saját nevelési elveiket keresztülvigyék. rek élelmezése vonta. Az ontariói közgyám igyekszik megszüntetni azt az áldatlan harcol, amely a Dionnc-család részéről az ikrek nevehe tése körül forog. Valóv/inülcg rövid időn belül felépítenek egy kis házat, hol az ikreket nevelni fogják és lakást kapnak a házban a szülők is. Az ikreket eszményien nevelik Alan Brown, a torontói kórház főorvosa, aki gyakran vizsgálja meg az ikreket, kijelenti, hogy az ötösikrek tökéletesen, normálisan fejlett gyermekek, úgy fizikailag, mint szellemileg. Tudományos szempontból eszményi nevelést kapnak, semmi testi vagy lelki hibájuk nincs. Brown dr. hangsúlyozta, hogy ilyen ápolás mellett az ikrek kevésbé vannak kitéve fertőzéseknek, mint más gyerekek. Olyan hírek terjedtek el, hogy az ikrek feltűnően sűrűn vannak meghűlve. Brown dr. ezt cáfolja és azt állitja, hogy valamivel ritkábban betegszenek még, mint a többi gyerekek. Tekintve azonban, hogy a betegségek legnagyobb részét akkor kapják, ha a külvilággal érintkeznek, Dafoe doktor javaslatára most egyre jobban megválogatják az alkalmat, amikor nyilvánosan szerepelhetnek. Eddig rendszeres időközökben megmutatták őket a közönségnek. Délutáni játszóórájuk alkalmával a kórház kertjének rácsán keresztül bámulhatták az amerikaiak az öt feketeszemü kislányt, akik annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy még az egyik rendőr, aki két év óta őrzi őket a kertajtó előtt, se tudja megkülönböztetni egyiket a másiktól. Dafoe doktor csökkenteni fogja az ikrek filmszerepléseit is. Az ötösikrek napirendje Az ötösikrek napirendje a következő: reggel fél 7 órakor kelnek fel, akkor megmosdatják és felöltöztetik őket, elmondják imáikat, azután reggeliznek. Fél 9 órakor megérkezik E>a£oe doktor a postával és széles mosollyal és az öt iker, aki imádja a „doktor bácsit“, megrohanja, majd leveszi lábáról. Dafoe doktor naponta csaknem jţ '^J'kora postát kap, mint az öt kislány. Születésnapján, amely egy nappal az ötösikrek születésnapja előtt van, négyszáz gratuláló sürgönyt kapott. Az orvosi vizsgálat után zeneóra van és a világ leghíresebb kvintettje francia népdalokat énekel. Ha szép az idő, akkor negyed tiz órakor kimennek a kertbe játszani és negyed tizenkettőkor mennek be újra a házba. Tízóraira tejet kapnak. Ebéd előtt megmosdanak. Pont fél 12 órakor ebédet kapnak, fél i órakor ágyba mennek és egy órát alszanak. Ha szép az idő, délután is egy órát játszanak a kertben s közben óvodai oktatást kapnak, rajzolni tanulnak éc ’.épeket nézegetnek. Uzsonnára na- 'hektár 1*:- isznak. Fél 5 órakor megfürde1- G0 százaié* cljátszanak még a fürdőszobi ! órakor megvacsoráznak és fél . Sighetről je» rendszerint alszanak. -akadás vonult Az 5 iker súlya: 178 ;r" gyed font Brown doktor elmondja, hogy Ä rie kivételével az ikrek valamivel a normális súly és magasság felett vannak, Marie az :c-! egyetlen, aki a szabályszerű orvosi átlag- n»* méreteket képviseli. Marie súlya 32 és háromnegyed font. Emilie 36 és egynegyed, Cecilie 35 és fél, Annette 36 és fél és Yvonne 37 és egynegyed. Az öt gyerek súlya összesen 178 és egynegyed font. Mikor négy évvel ezelőtt megszülettek, egy krumpliskosárban mérték le őket és ösz- szes súlyúk 13 és fél font volt. oa Lei 25 Lei 30 Lei 35 „Tisztogatás“ az irek „adminisztrációjában“ A legutóbbi rendelkezések értelmében az ötösikrek főgyámja Percy D. Wilson, Ontario állam fő-közgyámja, aki a közvetlen felügyeletet gyakorolja az ötösikrek nevelése felett. Márciusban Wilson vizsgálatot folytatott le az ötösikrek „adminisztrációjában“. Mindenekelőtt 100 dollárra emelték fel a szülők részesedését az ikergyerekek jövedelmeiből. Az ikrek nevelését kivették Blatz torontói egyetemi tanár kezéből és elcsapták az ikrek dadáját is, akiről kiderült, hogy valóságos kémszolgálatot teljesít a szülők számára a gyerekeknél és mikor egyedül marad velük, a szülők nevelési elveit érvényesíti. Dr. Dafoe pozíciója megingathatatlan, egész Kanada elismeréssel és csodálattal beszél a doktor munkájáról, aki a legtökéletesebb szakszerűséggel gondoskodott eddig is az ikrek jólétéről. Némi gondot okoz az ötösikrek nevelésében az adminisztráció egyre növekvő költségvetése. Az ö’tösikrek nevelése havonta 2205 dollárba kerül. Ebből Dafoe doktor 210 dollárt kap havonta, Gordon Moffat, Dafoe titkára 175 dollárt, Keith Munro, az ikrek üzleti menedsere 500 dollárt, Oliva Dionne, az apa 300 dollárt, W. Flannery, az árvaszék titkára 150 dollárt, tanító és két dada 100—100 dollárt, egy fő-rendőr ixo és két rendőr 100—100 dollárt, házmester 35 dollárt, yiceházmester 2 5 dollárt, egy cselédlány 25 dollárt, végül a személyzet és az ik1938. (TI Hőnavrií ről. ka: Köcve Lej Ady Endre összes versei 165.— Jókat, Mór: Fekete gyémántok 135.— Arany János összes költeményei 44°.—... Móricz Zsgmond: Légy jó mindhalálig Művészeti Lexikon (2 ’kötet) Sárközi: Gy.: Műit oldott kéve 119.— Illyés GyuSfe: Puszták népe 125.— Illyés. Gyula: Petőfi 158.— Körmendy Ferenc: Budapest kaland Peéry: Bambuszfejü esernyő Most vegyen, később drágább lesz! Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj. Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szántjuk!
