Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-05 / 148. szám

1 % J 6 /uliu s ő.

E L L L N Á É K

Ismerjük meg szomszédainkat

_ 'BUCUREŞTI, julius 4. Bulgária felé irányuló kapcsolataink megszokottságá- ban valami uj és nagyjelentőségű történt a minap: egy szolgálatban levő román miniszter Ruszcsukba ment és kifejezte kívánságát, hogy személyesen ismerhesse meg a déli szomszédaink mezőgazdává“ gában folyó tudományos kísérleteket. Io- ncscu-Sisesti miniszternek, a román mezőgazdaság egyik tekintélyének gesztusáról van szó. Kívánsága kielégítést nyert. Még nem kaptuk meg Ionescu-Sisesti professzor nyilatkozatát mindazokról, amiket a helyszinen látott; bizonyára közelebbről hozzájutunk ehhez. Egyelőre a miniszter váratlan elhatározása érdekel, hogy maga győződjék meg a Duna déli partján lakó szomszédaink elért eredményeiről. Első pillanatban elhatározásának a közös szabálytól való eltérés látszata volt. Mert a miniszteri látogatásokat előre be szokták jelenteni, jegyzőkönyveket szövegeztek róla, pompás és népes fogadásokat rendeznek. Most mindebből semmi se volt, egyszerű gesztus volt, személyes aktus, tudományos tudakozódás.

Éppen a látogatásnak ez az egyszerűsége önmagában jelképes és etikus érték, mely bizonyosan nagy hatást tett a bul- gárokra.

Ionescu-Sisesti professzor uj fejezetet nyitott a természetes kötelességek terén, melyek arra utalják a szomszédes népeket, hogy kölcsönösen minél behatóbban megismerjék egymást. Megismerni értékelést jelent, az értékelés pedig a tévedések kiküszöbölését. Ha van kiküszöbölhetet- len végzetszerüség, melyet sem letagadni, sem lebecsülni nem lehet, hanem ellenkezőleg, vizsgálódásra, figyelmes megfigyelésre serkent, úgy ez a sorsszerű szomszédság valósága, amelyen nem lehet keresztüllépni.

A történelmi viharok által dűlt, nemrég felszabadult, kicsi Bulgáriának lakosai szorgalmasak és dolgosak s a mezőgazdaság szokatlan kitartásu művelői. Az ország földje szegény, rideg, kemény, de lakosainak erős képességei legyőzték a nehézségeket s a föld elsőrendű termőképességét tudták elérni. Tanulhatunk valamit a bulgároktól ezen a téren. S különben is, részrehajlás és előítélet nélkül igazságosaknak kell lennünk a Balkán valódi szociális viszonyainak megállapításánál.

És nemcsak ott. Mert a kérdés általános jelentőségű is. Egy határ felé sem kell becsuknunk szemeinket. Gyűlölet és túlzás nélkül lássuk meg a szociális tevékenység bármely telületén elért eredményes átalakulások értékét.

Mert a helyreigazitás sohasem késő. A mostani felfogás kizárni látszott, hogy mi a magunk révén behatoljunk a Kelet kapujánál, a Balkánon és a Dunamedencé- ben élő népek életmódjába. Értesüléseinket hirlapokból, a nyugati metropolisok hírességeinek könyveiből és értekezéseiből vettük, idegen szemüveghez folyamodtunk, hogy a közvetlen kötelünkben élők leikébe lássunk. Többre becsültük nemzetközi világjárók futó feljegyzéseit, mint a magunk közvetlen tapasztalásait.

A kis nemzetek nagyon sokszor bonyolult hátterű intrikák áldozataivá estek, mikor minden független döntésről, minden közvetlen, kerülő nélküli megismerésről lemondtak.

Az uj rendszer megszervezése, mely a szomszédos államok és fajok életének pontos és közvetlen megismerésére törekszik, a idők parancsa ma.

Ionescu-Sisesti miniszteré az érdem, hogy felvetette nemzetünk egyik legidőszerűbb kötelességét, mely tárgyilagos tanulmányozást és a szomszédes népek közötti kapcsolatok kérdésének tárgyalásánál fokozott gondot kiván.

*

Mindezeket a reflexiókat nem zárhatjuk le anélkül, hogy ki ne térnénk egy, a magyar képviselőházban nemrég történt eseményre. Egy magyarországi képviselő felvetette fiataloknak a szomszédos államokba, különösen Romániába küldesse gondolatát, helyszini tanulmányozások érdekében, melyek a kisebbségi komplexumra szorítkoznának; beszéde végén emlékiratot nyújtott át a magyar miniszterelnöknek. A kérdés ezen a ponton bonyolódik. Utánzásra adhat alkal- jaat. Román részről megjelölték az idepontokat s a termékeny tudományos együttműködés hidját akarja megteremteni.

Világosságot akarunk egy, a múltban sokat zavart területen. Romániát nemes és meleg emberszeretet vezette és a jövőben élére akar állni a mozgalmaknak, melyek éppen a dunai vidéken megbékiteni és az együttműködés és építő eszmék köré gyűjteni törekszenek a népeket.

gén országban való tanulmányozás igazi jellegét. Ez kifejezetten azok felé az érintkezési felületek felé irányul, melyek egyesítik a népeket és kölcsönös hasznot eredményeznek. (• id'*1 >**<#1

Válasszuk azt ki, ami közeli és hárítsunk el minden távolit.

Bulgáriával való kapcsolatainkat sokszor elmérgesitették felelőtlen intrikák és portyázások nyomán támadt súrlódások, a román gesztus szépsége azonban éppen abban a törekvésben áll, mely el akarja felejteni a tegnapi ellentéteket és ideges

NEM HITTE EL, HOGY MILLIOMOS LETT

Senki sem hinné, hogy a virágos kerítés mögött, amely a Schitul Darvari-utca 4. számú házat takarja el, egy mosoda szerény helyiségei húzódnak meg. Amikor a sorsjegyárus eljött, hogy a rendkívüli hirt megvigye, Rednay Gábor az asztalra hajolva éppen egy selyemruhát vasalt. Rednay Gábor fiatal, csinos ember, szőke hajú, sokkal inkább valami intellektuel benyomását kehi. Ha a kapuból nem lát= szott, mert eltakarta az udvar dús növényzete, az asztal előtt Rednay Gábor

Jahnas mosodás a sorsjegyárusnak, miközben tovább vasalta a ruhákat. Sohasem nyertem és most azt mondja ön, hogy egymilliót nyert a sorsjegyem. Még akkor sem hitte el, amikor a sorsjegyárus megmutatta a nyerő számot és megkérte, hogy hozza elő a nyerő sorsjegyet. Csak akkor kezdett hinni, amikor megmondották neki, hogy elmehet a sorsjegyárudába és felveheti a nyereményt. De még ekkor is kételkedett. Túlságosan nagy volt a szerencse, túlságosan nagy volt a nyerenem volt látható, mert eltakarták a ruhák, amelyek a kötélen száradtak.

Amikor a sorsjegyárus közeledett, kíváncsian nézte és nem tudta, mit is akarhat tőle ez az ember? Kissé bosszús is volt. A reggeli eső, amikor a nyereményeket húzták, nedvessé tette néhány ruháját és nem engedte a többit sem száradni.

Még akkor sem lett vidámabb, amikor közölték vele, hogy a melléksorsjegy- gyel egymilliót nyert. Azt hitte, vagy tréfálnak vele, vagy összecserélik valakivel.

— Nem hiszem. Nyolc hónapja játszom a sorsjátékon és mielőtt Bucuresti- be jöttem volna, játszottam Timisoarán, ahová való vagyok — mondotta a szórmény és sohosem volt Rednay urnák egyszerre annyi pénze, hogy csak igy, minden további nélkül elhigyje, hogy milliomossá lett.

— Mit csinál a pénzzel, Rednay ur?

— Konfekciós szalont nyitok Timi« soarán. A feleségem szabónő egy nagy divatáruházban. A ruhákat, amelyeket itt lát, én mosom és ugyanezen cég számára vasalom. Ruhatisztító a mesterségem, de nincs munkám. Most, hogy gazdag lettem, azt hiszem, megszabadultam a gondoktól. Soha sem hittem volna, hogy nyerni fogok, ahogy ön is látta: elláttam a munkámat. Estig át kell adnom a ruhákat. A mai eső kissé megakasztott munkámban, de úgy láttam, millió esett...

Kis színházi riport —

GLUJ, julius 4.

PáT nap óhaj itthon, vauinak a színészek, hogy nyaralásuk (es ok augusztus-végi szabadtéri játékok előtt megkezdjék alaposan megérdemelt pihenőjüket. Természetesen a ivarosra szakadt negyvenfokos hőségben ők is a strandon tölbfk a nja|p legnagyobb részét. Itt találhatók meg mindnyájan azon g, ponton, ahol megvalósíthatják azt a trópusi időben kívánatos' boldogságot: nyakig hideg víz- ben lenni és semmit sem osinaltnir.

Itt jön Tompa Sándor, a senkivel össze nem téveszthető kedves1 Pulfii s rögtön megkérem, hogy meséljen sizinhüizi dolgokról. Azt mondja, hogy ö szívesen mesél, de kizárólag sétálva, mert egy helyiben ülni sokáig

nem akar, fél, lvogy fájdalimiasnin loégeti a inapt, mivel ma, először vám a strandion.

Elmondja Pufi, hogy milyen rend kívüli sikere volt Bnaisiovbalni a szabadién jel ék oknak, melyeket hozzávetőleg 10 ez«' ember nézett véigtúg,. Az Ember tragédia ja előadását például háromezer ember látta. Óriási tetszés mellett került síziiinlre lEiftiimiu gyönyörű és mély Prometheus®, umelynek előadásán a. szerzőn kívül ott volt Aron, Golms, a kiváló iró és diplomatei és rengeteg román előkel,őség. Szóval ■a szabadtéri előadások teljes sikert jelenítettek a társulaihn&k.

— ] 1 óva, megy uyairáM? — kérdezem 0, népszerű Tompái Sándort.

— Gseliszloválkiába, a Tátrába. Aztán lehelt, hogy ellátogatok Magyaron iszágna, a Balatonhoz.

(Most egyik volt kolléganője üdvözli öröm. írnél Pufit. Kertész Manci, a színház volt szubrettje, a szőke, tehetséges hárénekesnű, aki itteni szerződése óta bejártai fél Európát. Becsben, Szófiában, Athénben volt szerződésiben! s most bucureştii lakosi.)

Sorban tűnnek fel a többiek: Sólymosán Magda mosolygó szőke feje. A primadona: remek színben vain> sí nagyon boldog. Csodaszép lesz a nyara: Olaszország, Svájc és a francia Riviéra a, program, ahova néhány nap múlva iratul.

Itt vanleopárdJhőrsze.rii trikójában Sándor

Stefi, aki egyelőre hazánUazík családjához Budapestre. Vele var* eiiváteszthátálltra barátnője, Hurmath Jolánt, szint én frissen, elegánsan, jó hirnngulwlibain. Egy pillanatra feltűnik Ürmössy Magda, a negyedük primadonna is, akf mégis elvisz, tőlünk az Alhambra. Bucureştii revüsztár lesz belőle.

És itt vemnak a színház fiataljai: Szöllősy Klári, sajáIrnagia készítette gyöngy,virághim- zéses dresszben. Klári, akii minden ruháját maga tervezi és vájárja, irakit divattervezőnő is* tehetséges. Vele vám Raidó Évi, az Ember tragédiája szabadtéri előadásának kis táncosnője. Látom Rajmwy Bili menyecskésen bekötött fejét, Izsó Panni pkánis kis arcát, Tabánt, akiiről azt mesélik, bogy 1 vőlegény a fánicoskóflégájiát, Körmendit is. Aztán itt vannak a giörlók testületileg.

Szóval teljest a létszám. Akár a strand homok ján is tarthatníínak bazalté tt színészeink egy aktuális szabadtéri előadást.

(M. L.)

KISDEDEK MAKACS SZÉKSZORULÁSÁNÁL ÉS NAGYOBB GYERMEKEK GYOMORBÉL* HURUTJÁNÁL reggel felkeléskor gvakryn már egy negyedpohár természetet. EERENCZ JÖZSEE ’kieísrüvizera is k1 ţii nő eredménnyel adhatunk. — Kérdezze meg orvosát,.

Julius 19.-én lesz a furdal Bányaflirdő kápolna felszentelés

CLUJ, julius 4.

A turáni szociális, misszió bá n yaf ü: d ő;, gyermekin1yaiitalló telepén épüilit kápolna ünnepélyes felszentelése folyó hó 10-én, vasárnap túsz, amit dr. Boga Alajos referens végez, az ünnepi beszédet pedig Márton Áron eluji kain or, ok-plébános tart. Ez aíknilommuil leplezik le néhai gróf Bethlen Ödönnének, a furdal misszió volt dlnöknöjtinek képét is, aki lehetővé tette ennek a kis kápolnának a felépítését. A kép lielepleziúsii beszédét Hass Károly teológiáé tainár fogja mondani.

A felszentelési program a következő:

10-én ‘reggel 0 órakor gy ülekez és' a túrd ni főtéri, tomp],umbau és laminolk előterén, amely utáni a precesszió Sípos Sándor, csperes-pL- bános vezetésiével! kivonul a kápolnához. Itt kezdetét 'veszít a tfészenítélést ünnepség, amit dr. Boga Alajos referens, Márton Áron kanonok és Basis Károly teológiai tar,iár végeznék. Délben közebéi a, misszió telepén, délután fürdés és különféle szórakozások lesznek. Kitűnő tundaü pecsenyéről és ilatokról gondoskodik a mi'stsizió társulat, de ebédjét és más ennévaJójait mindenki magával' hozhass®.

A Turdiára kiránduló közönségnek ezúton is felhívjuk figyelmét., hogy ezen. a szép és kedves ünnejxségcu feltétlenül vegyen részt felekezeti különbség nélkül, mert ez a map a szeretet mipja tesz.

Évzáró ünnepség a targu-muresi római katolikus gimnáziumban. A targu-murrsi

római katolikus gimnáziumban a napokban tartották még az évzáró ünnepélyt. A megnyitó beszédet Anghi Dénes igazgató mondta. Az elmúlt évben a gimnázium növendékeinek száma 108, a tanítóképző tanulóinak szánra 59 volt. A kántori vizsgán 12 jelöltből ii vizsgázott sikerrel. A közoktatásügyi minisztérium rendeletére az évvégi vizsgákon a Papra Ilarian líceum volt igazgatója, Ciortea Grigore, volt jelen. A tanítóképző vizsgáján 21 jelentkező közül 12 sikeresen vizsgázott és nyert tanítói oklevelet. Az iskolai tardijakból és fenntartódijakból a gimnávuum- ban 50.100, a tanítóképzőben 51.900 irjr engedett el az egyházi fönnhatóság 53 e'<- mult tanévben. A fiúnevelő intézetben az elengedett dijak összege az elmuit tanévben 47.000, az alapítványi segély 53.000 lejt tett ki. Az évzáró ünnepélyen jebr. volt Jaross Béla pápai prelátus apátpic- bános és dr. Szoboszlay László világi főgondnok.