Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-28 / 168. szám

ám 3 lbs Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj* Calea Mot'-lor 4, Telefon: ii—09. NyomdasJ Sfr. T G Duoj No. 8 Fiókkiadó hivatal Telefon 11-99 LÎX ÉVFOLYAM, 168. SZÁM ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS {Felelős sxefkeszíő és igazgatót DR. GROIS LÁSZLÓ a/mmmermmma CSÜTÖRTÖK mm Kiadó tulaj do nos: ELLENZÉK R. fi] Törvényszéki h'jsl-romozási szám: 39. (Dos. 835/ i 1938. Trib. Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 70, ' negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 lej. J MnHgzBBegBasBresgMWWw^rjaKiagsaaBEaBaga j CLUJ, 1938 JULIUS28. tBMaMBBBMMMtBBBMBMBBaaMMWMŞMiMa a a—M ,4 „Prager Tageblatt“ szerint, ez a: aoBBET3Be**aeai CSCESSZEOV *3b iciiicSiscii stamm _ A lap közli a síaíuéum eg yes részieíeif* -* Rendkívül nagy érdeklődés Runciman küldetése iráni, aki tanácsadó és közpefilő lesz Prágában, ahova szombaion érkezik* ~ Chamberlain bizalmai kapóéi az alsóházban. ~ Jeienioseh Bonnet-Morgenihan és Ciano-Iord Peréh iárgyaiésai Lényegesen enySiiili az esifépai légkör Tegnap az európai politikában kirutnő fejlemények alakultak ki. Ezeknek két focusuk van. Az egyik a hires staitutum- terv legfőbb pontjainak közlése, a másik lord Runciman küldetésének a nagysze- rüsége. Prágai közlés szerint a „Prager Tageblatt* közli a statútum alapelveit, vagyis bevezeti a kormány rész,, ői a fo­kozatos fcllvilágositás munkáját. Eszerint a statútum három bevezető szaku-zlko és tizenhárom rendelkező főrészből állana: az I. főrész kimondja és pontosan megállapítja, hogy minden állampolgár egyénileg és mint a közület tagja egyen­lő. Valamely nyelvhez, vagy faihoz, vagy valláshoz való tartozás nem lehet ok arra, hogy az állammal szemben megbízhatatlannak minősítsenek bár­kit s ezzel megcsorbitsák polgári vagy kisebbségi jogait; t a n. főrész rendelkezik a nemzeti­ségi hovatartozandósig igazgatásáról, A tizennyolc évet betöltött egyén a ható­ságok előtt bármikor más nemzetiségű­nek valihatja magát, mint amilyennek az előtt bármely hatóság nyilvántar­totta; a III. és IV. főrész a nemzetiségi ho- vatartozandóság büntetőjogi) biztosíté­kait iktatja be. Aki valakit erőszakkal, vagy fenyegetéssel megkísérel rábiírn:, hogy másnak vallja magát, mirü tizen­nyolc éves koráig volt, vagy azután magát törvényesem vallotta, vagy, hogy más iskolába, mint óhajtja, írassa be gyermeked, hat Hónaptól egy évig ter­jedő börtönnel bűnhődik; az V. főrész az egyes nemzetiségek­nek a közéletben és kÜzaíkalmazások- ban való arányos képviseletével foglal­kozik. ^ Azok a közintézmények, ame­lyek bizonyos nemzetiségek által kizá­rólagosan lakott területen szolgálnak, uj alkalmazottakat csak az illető nem­zetiség pályázói közül vehetnek föl; a VI. főrész a közgazdaság terén; a VII. társadalmi s művelődés tekintetében adja meg az arányos, illetve kizáróla­gos elhelyezkedés és munka biztosíté­kait; , _ a VTII. főrész a nemzetiségi kulturá­lis önkormányzatról rendelkezik; a IX. a felekkel való érintkezésben minden kisebbségi nyelv szabad haszná­latát, továbbá a hivatalos életben való alkalmazását írja eiő, mig a többi pon­tok kisebb jelenetcségü elveket szegez­nek le. A mai nap folyamán a statú­tumról még pontosabb közlemények fognak megjelenni. , • A másik jelentős mozzanat, hogy lóid Runciman küldetése, illetve meghívása pontos megállapítást nyert s láthatólag rendkívül fontos lesz a további fejlemé­nyekre. Mai londoni jelentésünk szerint a külügyi hivatalhoz közelálló körök lord Runciman szerepét nem tanácsadásban, hanem közvetítésben látja. Fő törekvése a cseh kormányzat és a szudeta-német képviselők megnyerése arra, hogy most már teljesítsék a Parisban és Londonban •részükről tett Ígéreteket. Runciman a^há végén utazik Prágába s a kétoldali meg­beszélések után valószínűleg a jövő hét végén résztvesz Hodzsa és a nemzetiségi képviselők közt létrejövő tárgyalásokon. Ezek alighanem döntő megbeszélések lesznek. Londonban úgy tudják, hogy ezek a tárgyalások most már széles me­derben fognak folyni. Parisban rendkívül nagyjelentőségűnek ítélik meg Runciman „homo regiuscM szerepét. Úgy vélik, sza­vának döntő súlyai lesz. Franciaország tel­jes mértékben támogatja Angliának ezt a lépését, amelyről Németország azt hiszi, hogy utálna Runciman jelentésének meg­vitatására mégis létre jonn az általa a statútum ügyében indítványozott négy­hatalmi értekezlet. Páris hivatalos helyein cáfolják azt a hirt, hogy Runcimanéhoz hasonló küldetéssel francia tekintélv is menne Prágába. Runciman a francia kor­mány hozzájárulásával fog dolgához, úgy, hogy közös akcióról van szó. Ehhez hoz­zá tehetjük, hogy úgy látszik, Runciman a kisebbségi területen a két nagyhatalom épp olyan bizalmi kiküldöttje lesz, mim* amilyennek gondolták egy évvel ezelőtt Van-Zeeland megbízatását a gazdasági vi­lágbéke ügyében. Egy prágai távirat szerint dr. Kunde, aki Hodzsával többizben tárgyalt a ki­sebbségi kérdésben, nagy ö'römmel üd­vözli Runciman kiküldését. Ez fontos esemény, annál inkább, mert a kiküldött minden kormánytól független. A szudeta- német képviselők készek nyiltan és becsü­letesen közölni vele álláspontjukat, segí­teni fogják, hogy Csehszlovákia viszo­nyait a valóságnak megfelelően ismerje meg. Még fontosabb a szudeta-német párt az a nyilatkozata, mely szerint elfo­gadja Runcimant tanácsadónak és köz­vetítőnek, amiről Chamberlaint értesíti. A cseh kérdés újabb történései közt fontos, hogy a ruszinszkóiak hét pontból álló köve­telést adtak be Prágában, amelyben a társországnak megfelelő önkormány­zatot követelnek. A másiik, hogy Henlein szerint, szükség és lehetőség van a nemzetiségi viszály bé­kés megoldására, de ennek véglegesnél; kell lennie. Úgy látszik, a Runciman kül­detése Prága és Berlin kölcsönös nyomá­sától fölszabadította Henleint, mert bár továbbra is teljes önkormányzatot köve­tel, már nem kívánja a külügyek módosi- tásái és a honvédelmi megszorításokat Ellenkezőleg, rendkívül erőteljesen hang­súlyozza ragaszkodását és lojalitását az ál­lam iránt. A nemzetiségi béke szempontjából ked­vező jelenség Sztojadinovicsnak Spalatc* ban egy pártvacsorán mondott beszéde, amelyben kijelentette, hogy hajlandó Macsek horvátaival megegyez­ni, ha elismerik a monarchiát, a királyi családot, az állam egységét s az alkot­mány változatlanságát. Egyébként kijelentette, hogy Jugoszlá­via hü marad régi és uj barátaihoz és szö­vetségeseihez, de élni és meghalni csak Jugoszláviáért szabad. Az Adrián teljes békének kell lennie, ezért fontos az Olaszországgal kötött megegyezés, amely külpolitikájának tartós alapja marad. Páris és Róma szerepe. Chamberlain alsóházi harca a béke érdekében PÁRIS, julius 27. Bonnet francia kül­ügyminiszter kedden délután hosszas megbeszélést) folytatott Morgenthau amerikai kiíncsiílári államtitkárral. Meg­beszélésükön — hir szerint — külpoliti­kái kérdésekről) volt szó. Bonnet rész­letesen tájékoztatja! Morgenthaait Eu­rópa általános helyzetéről, különösen, a 1 spanyol háború és a cseh-szudéta kérdés állásáról, úgyszintén a francia—angol együttmüköidésröí. Morgenthau ma este a Cote d‘Azur-re megy üdülni. A Sandys-ügy LONDON, julius 27. A Sandys-ügy megvizsgálására kiküldött alsóházi bi­zottság kedden este közölte jelentését, amely szerint a szünet előtt nem tud végezni a nagyon) bonyolult üggyel. RÓMA, julius 27. Ciano kedden hosszabban tárgyalt lord Perth-el. Il­letékes körök kijelentik, hogy ez a meg­beszélés nem függ össze a korábbiakkal, amfelyek az angol—olasz egyezmény érvény behelyez ésével voltak kapcsolato­sai;. Valószínűleg a dunai kérdést vi- találták meg a Mussolini—Imrédy ta­lálkozása után. Az angol alsóházi vita LONDON, julius 27. Tegnap az an­gol akóházban nagy külpolitikai vita) volt, amelyben sir Archibald Sinclair a szabadelvű dtUenzék részéről megindo­kolta bizalma ti an sági indítványát! Cham­berlain küipoiitikájai iránt. Kifejtette, hogy ez a külpolitika a parancs urak erejét növeli, akik tehetetlennek hiszik a demokráciákat és így a szabadság és béke híveit végül' is bábomba: sodor­ják. Chamberlain válaszbeszédében ta­gadta, hogy a békeakarásában fölál­dozza az angol becsületet vagy Anglia érdekeit. Ez alaitt az angol fegyveres erő egyre hatalmasabb lesz. Hrvatko-. zott az angol királyi pár párisi, fogad­tatására. Lord! Halifax s a francia ál­lamférfiak minden kérdésben megegyez­tek. Spanyolországban, azért nem lép közbe Anglia, mert ennek sikeréhez még nem érkezett meg a pillanat, de az angol—olasz egyezmény életbeléptetése előtt a béke felé kell terelni a spanyol­kérdést s mindent) elkövetni az idegeit önkéntesek elszállítására. Majd kifejtet­te, hogv vitásnak látszik, létrejöhet-e a‘ megegyezés Csehszlovákiában külső köz­vetítés nélkül. Az angol kormány nem gyakorol nyomást Csehszlovákiára, ds? helyes volna, ha a prágai parlament’ összeillését megelőzőleg a cseh kormány és ai szudéía-németek megegyeznének. Azután a független. Runciman szerepé­vel foglalkozott, amely értékes tájékoz­tatást szerezhet a közvéleménynek, más­részt a szemben álló felek makacssá­gát eddig lábúként kezelt kérdésekben a közvetítő javaslattal enyhíthetik. Lord Runciman nem düníöbiró. — Churchill erre megkérdezte, hozzájárult-e külde­téséhez mind a két fél, amire Chamber­lain még akkor csak a cseh kormány beleegyezésére hivatkozott. — Miután Chamberlain kifejtette, hogy a hat hó­nap óta tartó feszültség enyhült kormá­nyának a segítségével, az. alsóház befe­jezte 01 vitát s 275 szóval, 128 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. SicHseîaazoBOssăgi Hazo!- vá!3ü$ Hei; liiágBühai vin- fli8Et az utasoSinaB BUCUREŞTI, julius» 27. Az államvasutak vezérigazgatóságának ren­deleté értelmiben, a vasút utasainak ezentúl a menetjegyen kiviül személyazonossági bi­zony ttváln.yukait is magukkal kell vinniük. A .négy évnél] fiatalabb gyermekek, amennyiben- külön helyet nem igényeinek, ingyen utaz­nék, a Uz évnél fietalaibbeik pedig féljeggyel utazhatnak. Jegy nélkül', nem érvényes jegy- gyei, vagy a megtett utnáli rövidebb távolság­ra szóló jeggydli rendelkező utasoknak, a ren­deltet érteiméiben, a jegy árán ’ás a feláron kívül, 1500 lej büntetést is kell fizetnie. —■ Ötezer lejnyi büntetéssel sújtják azt; aki cse. tárd utón szerezte meg jegyét), vagy idegen személy nevére szálló szabadj egyet, vagy ked­vezményes jegy tválllfására szolgáló igazol­ványt vesz igénybe. Ha a jegyen javítások, vagy hamisított pótlásiak 'vannak, az ultra tartozik a jegy árait és a felárat megfizetni. Részeg, vagy illetlen viselkedésű egyéneket a vonatsztmiélyzet nem engedhet be a ka­csákba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom