Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-27 / 167. szám
BLLENZßK 1938 I u 1 Yut 2 1. . An vak S. hvi'Img< ■ ek“ gondoláid uj:x 1 >1» hi- i-ctyil' ka, hog\ a/ Öl‘els';ge állal a ti anyáik jótékony szivében elvetett »»ág ba* tor.'ló gyiiiníilesüket 'voll képes teremni ex ÚIVKóge örüli, hogy a/ „Anyák Szövetsége * rrvoáilrl tevekenvsogol lelkesben.! India. A - Öl'elVege Marim királyné sziívdi alia! hu/dilott egyesület tbko/Ui tevékenység. I >s sikerült egy hanuine szobából álíé> hazat' kam. nia Pretorián Alexandru polgármester urlói, aki s/okalkin és ritka jóakarattal ül évre rendelkezésre bocsátott egy lebontásra vzanl 1‘püHetet, melyei az egyesiiilct Caprei nu*r- nőknek és feleségének, Zalye asszony lányának ajándékából kakályos otthonná alakítod ui és 70 vakot helyezett el benne, gyermekei. vei együtt. A meleg otthonban kel szoba all mindegyik esti kid •rendellkezésóre. l lzemki vilii k'éi kefe- és cipbmiihely :m még az. épületben. Az egyesület jövőbeni eél'jn az, bogy a levli táplálék mellett lelki tú;j)i'álékol is adjocv azoknak, akik ölök s lilédben es s/eim edesbea élnék. Az egyesülői tevékenysége arra is kiterjedt, bogy a magukkail tehelo'.len betegekről is goiulosikodjéki, a vakok gyermekeit 'fürdőre küldje és külön foglalkozzék goiidozolfjainak mindegyik! 'vei. Működésiét Hoimitvia Anyjának, Őfelsége Mária királynénak nemes lelik élül kapott), felséges buzdításból fakadt nagy M/.ereletlel ivégzi. Mihaescu. A Háziasszonyok JtÖffeinek Egyesüleíe síraéja az olialmazó királyiét toy egész nemzed zokog a királyné uíán A királyné, aki a történelem folyamán a nemzet sorsával egybeszötte életét, lelkesítője és irányítója volt a társadalmi segélynyújtás és a jótékonykodás munkáinak. Ezekhez hajtotta hasonlíthatatlanul jó szive s határtalan értelme egyet’cn finom, tartózkodó szóval ki tudott fejezni olyan kívánságot, mely tengelyt változtatott meg és uj fényt hozott. A nagy háború, mely törekvéseinek háborúja volt és amelynek, eredményeiért annyi igazi szenvedéssel küzdött, természetesen és logikusan határozta meg helyét, mint lelkesítőnek a nagy kezdeményezéseknél, melyek a háború utáni kérlelhetetlen szükségek és nemes lendületek légkörében születtek. A Nagy Eltávozott ösztönzésére és védelme mellett létrejött számos egyesületek közül a Háziasszonyok Körei, amelynek munkarendjét Neki a kezdeményezők és kezdeményező nők egy csoportja mutatta be, amely hűséggel és bizalommal vette körül a háború alatt, nemcsak messzemenő meghallgatásra talált Nála, hanem csodálatos tanácsokat is kapott, különösen egyet, mely vezető elve maradt: „tettek, megvalósítások, konkrétumok és minél kevesebb beszéd.“ Az 1919-ben megalakult és 1920-ban hivatalos megerősítést nyert egyesület ennek az elvnek szem előtt tartásával fejlődött szüntelenül, az Ö diszelnöksége alatt, aki ténylegesen is elnökölt a közgyűléseken s aktív elnöknővé a gyámolt Simoni Lahcvary udvarhölgyet nevezte ki. Ma a Eláziasszonyok Köreinek Egyesülete által megvalósított intézmények jó része viseli és fogja viselni az Ö halhatatlan nevét és ezekben a pillanatokban sokan újraélik látogatásainak pillanatait, az Ö egyszerű megjelenésével' támadt fény és ragyogás hangulatában. Az egészségügyi minisztérium egy képén is megörökítést nyert egyike ezeknek a látogatásoknak: az, amikor a hatóságok előtt felavatott, mint egy égi jelenség, megáldva köt egészségügyi gépkocsit, melyeket Ö ajándékozott és az egyesület szerelt fel két mozgó-gyermekkórház számára. Akkor, Câmpinan, a körnvező falvak összegyűlt sokasága előtt, a háború idejére emlékeztető Hozzá intézett áldásokért, a nagy királyné a szónokoknak könnyekkel a szemében mondott köszönetét. Az évek folyamán a Háziasszonyok Köreinek Egyesülete nehéz napokban gyakran kapott tőle bizalmas támogatást, bátorítást, mely mai méreteinek eléréséhez segítette. Mikor pedig az aktiv clnöknő, Simona Lahovary elmúlásának pillanatában az egyesület egy pillanatig tájékozatlanul maradt, Ö közbelépett s kifejezte kívánságát, hogy legrégibb munkatársa, Valentina Argetoianu asszony foglalja el a helyet. És ha a Házisszonyok Köreinek Egyesülete által rendezett visszapillantó kiállítás győzelem volt, elhomályositotta ezt a győzelmet az, hogy nem lehetett jelen Ö, aki betegen is elküldte bátoritó és szerető gondolatát. E sorok irója emlékszik egy esztendő előtti beszélgetésre, — amikor az Ö egyesületéről beszélve, mintegy sötét elvérzetben, meghatódottan mondta: „Ki jön utánunk, kik azok, akik utánunk következnek? Tudni fogják, menynyi jóságra, mennyi türelemre, erőre, mennyi ragyogó és megbocsátó szeremre van szükség a győzelemhez?“ Sokan vannak, akik megértették öt, sokan vannak, akik ezekben a fájdalmas pillanatokban kötelezettséget vállalnak, hogy követik nemes gondolatait, hogy haladásra viszik a müveket, melyekben az Ö lelke fog ragyogni és tükröződni mindig. Valentina Focsa A gyermekek ohalmazója Szerelő Mária kánál ynén'k ne lenne többé? j Képzeletünk visszautas if ja ezt a> nagyon i szomorú hi-rt. Tisztán látó, éber tekintetének és annyi -ragyogó cselekedetének emléke tagadja a nyomasztó valóságot. Lelkületét csak az eszményi és a szép hatotta át! Mint fiatali hercegasszony, csodálatos szép kastélyt rendez be. Szőke -gyermekei kedvesek Neki és meleg gyöngédséggel táplálja őket. Szavai: ,,Mi szeretjük a gyermekeket" mindegyre visszatérnek beszédeiben. Aztán ai háború -évei következnek. Mária 'királyné megmutatja az ország iránti szereléknek mieden gazdagságát. 1918-ibam véget ér a háború s beteljesülve látjuk minden románok álmát, de a; háború utáni maradt szenvedés’ és keserűség leküzdéséért folytatott hűire csak akkor kezdődik el. Az ősi -rögért elesettek gyermekei az utcán vannak. Egy nagy félek emelkedik fel oMafllmazóan: Mária kiriáilyln/s egész szivével- a hősök utódjai: felié fordul. A haléi -szárnya azonban átsuham-az ország valamennyi tája felett. ..Megliol-nnk a gyermekek" csendülnek fel az Ö szavai. Ahogy fájdalmas 'sorokkal 5rja naplójában, e0’ mlSlyS'éges éjszakán, amikor gz egész világ aludt., mint útmutatás, megjelent Előtte legutolsó hajtása1, Mircen s nagy azúrkék szemeivel ránézett, beszélni kezdett: „Menj el hozzájuk, anyám — ‘suttogta n gyermek', — menj el hozzájuk sűrűn, ne engedd, begy megtudják, mi az éhség. Menj te magad, ne ijesszenek meg szomorú szemeik, adj ételt nekik', odj ruhát, add szeretetedet! Nekik szükségük van rád, drága anyácskám; Én boldog vagyok 'az égben: ne hagyd őket siimi a földön. Építs, házaikat nekik, anyám! Kis házakat, meLyekbea ételük legyen, amelyekben meleg 'tegyen s amelyekben bo'do- gok legyenek és mindenik kis ház fölé írd föl az én nevemet, akiit olyannyira 'szerettél!. . Azokban a nehéz időkben is sikerüli Maga körte! gyűjtenie egy kis csoportot s megteremti azt első gyermekolibái ama íz ó egyesületet. A „Principele Mircea“ egyesület megszületik. Anyafájdalmát' a román otthonokban újra megtalálja. És akkor mondjai: „Szeretném, ha mindéin, szegény és1 beteg gyermek gondozást és segítséget nyerhetne nálunk. Minden nincstelen anya, támogatást. Az ország minden szögletében egy ápolónő legyen követe a gyermekek, nemzetünk reménysége életének les egészségének oltalmazására irányuló forró vágyunknak“. A Principéle Mircea Egyesület fájdalommal hódolt a királyné szent szive előtt. Felség, meg fogjuk tenni kötelességünket! 1 A lelked megmarad! ^ Mária királyné közlünk' van! -:-j ’ 1938. juliu-s 20. ” - (s's.) Lia Brctianu. Mária királyné A tfufsea'kulőzis leküzdése a gyermekeknél Mi lehet szomorúbb egy nemzetre, mint r.z, hogy gyermekeink mellét a tuberkulózis könyörtelen csapása rágja? A harminc év előtt létesült C. T. C. egyesület .(a tuberkulózis leküzdése a gyermekeknél) abbéin, az örömben részesült, hogy „őfelsége Mária királyné, akkor még őfensége, a tróraörököshercegjné magas védelme első lépéseitől elkísérte." ; Hogy mennyire hozzákapcsolód olt ennek ;i/ in ti’/iné nyílok lé-le őfelsége Mária kir.-ly- mim/ kitűnik az. iid vö/lé vekből, melyeket ;i (',. T. egye viliin •( egy küldöttsége intézett Hozzá 1930 movemlier 13-án, hüihv-ana d ik életévének J letöltési: allka In iából'. J'rlsctj! „11iiszonhaf éve már, hogy a gyemnek - ■lulierktiló/iis leküzdéséért dolgozó egyesület Felséged áldásos) védeilliiic* alatt fejti ki nui- Iködését... A kezdet nehézségi-it leküzdöttük s1 az idők miniden mostobaMágia elleni te elértük, hogy minden éviién több, mint ez erőt száz gyenme- kel gondozunk: egyeseket a lechirghioli Tengeri Sz.űinG'tóriiimban, másokat u brebui lK-tegi'ég,megelőző intézet-bein és a bucureştii küzjiomt-i segélyhelyen, isméit miivokat a szii- ■nidi-i telepekéi, a tenger partján' év a hegyek közölt. Mély liálávali mindazért a támogatásért, melyÍH-11 Felséged <i. C. T. C. egyesületet ré- szesitel'te, kérjük, fogadja t'élekböli jövő jó- kiválságainkat: Isten I Ölessé Felségedet sok boldog évig?, hogy örömmel lát,hassa', mint nőnek terűié-,kctiyen a magas olHalniát élvező jó l ék o ny sági m ii vek." •Ki gondo't tvolna ükkor arra, hogy három teljes év sem nmük el és annyi jótékonyság': intézmény magas oltalmazó ja eltávozik a földi életből. A hus'Zonötóves C. T. C. egyesület 1936. é-vlns:; kiadott be-z ám ollójából kitűnik, hogy: Az 1910-ben 100 állandó ágy felett rendelkező szanatóriumnak 1935-ben 223 ágya van s ezenkívül nyárom még 132 pótágyat basznál . Az ugyanannak az évnek 3196 megfigyelő lapja alapján kiszámított eredmény: 65 százalék gyógyult, 26.1 százalék javult, 3.2 százalék vállo/.aíhiii, 2.0 fc/á/.aJék MilyOvbodolt, 3.0 .százalék meghűlt. A/, elhelyezettek ‘Kálim n/.oid#.ti •./<• lile gh akadja az. egyénileg :./ámított la-ieg. k számát, mini' ii ugyanaz a beteg ín iliegfi gyelöLajpok .szerint) 2, sót 3 évre elhelyezést nyer. A (1. r\\ C. egyesületnek, ai techirghlo'i )**1 geri szanatórium meHlelt még van egy beteg- ■ségiuegelözö intlé/ele Brebtibarr 1100 ágj'i, egy nyári iid'iilötelepe .MangaÜában, egy n ■ gélybelye Bucureslibcn és <-gy menlieiye. —■ Közel 26 ezer gyermeket leheteti gondo/ú ban rés zesi leni. Máig ez ai >z.á-ni még bizonyára növekedett. Az 1921 1925. években iskolai orvosi .szolgálat is működött. A menhely, a segélyhely ési szanatórium részesíti gondozásban a sebészeti tuberkulózisban szenvedő gyermekeket. Lmléz idények fenntartási költségeinek egy - részét az egyesület viseli. A költségek tübbi részét az állam, Bucureşti ivarosa, 1934-töl jH-d'ig a Tuberkulózis Elleni Nemzeti Liga viseli. A C. T. C. egyesület hozzájárulásának alapjait képező bevételek kezelési dijak hó’, ünnepségekből, elöadásokljó! és néhai nagyon jelentékeny adományokból1 folynak be. Az -adományozók aranykönyvében őfel é- ge Mária királyné neve mindenkié előtt ál1. Az 1935. évi jubiláns közgyűlési, melyen őfelsége Mária királyné elnökök az egészségügyi miniszter mellett, meghozta a remé‘- nyét annak, hogy a szamatórium kibővítése valósággá válik. Ma a jó királyné az örökkévalóságba 1A pel't. Onnan a magasból továbbra is> jótéko nyem lelkesíti azokat, akik az al-apfliványokat támogatják. Dr. Gh. Proca professzor. Az „Erzsébet Királyné“ jótékonysági egyesület aggvneiibéza Az egyesület 1871-ben alakult a felejthetetlen Erzsébet királyné buzdítására, majd o d’eső Mária királyné -magas védelme és- gondoskodása alá került, Aki egész életében támogatta. Az egyesület célja egyetlen közös irányba fogni össze ez adakozók jótékonykodásait éE igyekezetét, a 'sorsi ól sanyargat oltok, öregek, munkára képtelen' betegek segítésére. Az egyesület állandó jelleggel saját men- helyet tarlóit fenn Bucurestiben, a Manos- trea Caldan.sani-ut 9. szám alatt ési eblren, az utóbbi években kórsízerii berendezéssel felszerelt menházban 250 öreg férfit ési nőt, beteg nőt és férfit Iert el, lakásf, élelmet, ruhát és orvosi kezelést biztosítva e szerencse tlle ne knek. Ezeknek eltartásén kivül az egyesület mindin' télen tüzifátl. pénzbeli Os1 más segélyt oszt szét a város szegényei között. Az egysület segélyalapjait Bucureştii városéitól és az egészségügyi minisztériumtól kapott évi szubvenciókból, elhunyt jóléköny emberektől ráhagyott legátumokból, légiónak. hozzájárulásából, adományokból és különböző adakozóktól kapott állami kötvények eladásából szerzi össze. Az egyesület igazgatását igazgatótanács végzi1, melyet a,z cfJhuinyt Mária királyénál ne- •vezet-t ki s amelynek mostani elnöke Ion Mi- til enu ii r. A menház vezetése és ellenőrzése, úgyszintén a segélyek szétosztása a szegények között, o védnöknek egy bizottságára ,van bízva, melyet ugyancsak az elhunyt Mária "királyné jelölt ki s amelynek mostani elnök- nője Ecaterria H. Catűirgi asszony. A gyász, amely ma az egész országot eltölti, még nagyobb erre az intézményre niéz- ve, melyre Mária királyné ragyogó és figyelmes szeme vigyázott). Az Isten udjo-n- Neki őrök békét. Pamfil Munteanu. A „Mária líírályné“ szemííórház A „Mária királyné“ intézmény, a Világos Otthon, e nagyszerű jótékonysági intézmény mellett, ahol a világtalanok menedéket, mesterséget és „könyvet“ találnak az e téren legeléhaladottabb példáknak megfelelően, 1920 óta a szemkórház is működik, mely a vakságot van hivatva megelőzni. Ennek a kórháznak lét? teljes mértékben Mária királyné, a Nagy királyné kezdeményezésének köszönhető, aki igy egészitette ki és folytatta Románia első királynéjának jótékonykodó munkáját. , Ebben a kórházban sok szembeteg és vak nyeri vissza látását és Istentől kapott legdrágább ajándékának, szemének egészségét. -;4 A 120 ágy mellett, mellyel fel van sze-, reive, a kórháznak konzultáló szolgálata is van, mely naponta 50—60 beteget részesít gondozásban. _ -«v Sokan távoznak onnan gyógyultan olyanok, akik már vaknak hitték magukat s akiket a gondozatlanság az örök sötétségbe lökött vissza. Mária királyné leikéből sokat adott ennek a nagy szociális műnek. Egyetlen alkalmat sem hagyott elmúlni anélkül, hogy ne érdeklődött volna mind a be tegek, mind a Világos Otthon bennlakói felől. Kivételes figyelme mindenkor nagy, örömöt szerzett ezeknek. Mindannyinak volt ajándéka Tőle, égy simogató szó legalább, de különösen karácsony szent ünnepén okoztak hatarca- lan örömet köztük a cigaretták, cukrok és ételek, melyeket a királyné küldött. f- Mária királyné épp olyan drága volt nekik, mint a nap fénye és a virágok 'szépséges ragyogása. 3* Ma,' mikor az öröklét kőtábláia alá szállott, valamennyi vak és szembeteg siratja jó és szent királynéját, aki annyi szeretettel tudott simogatni életük ködében. ! Dr. Trandafirescu, A „Mária Királyné“ egyesület a szerencséden- ségfől sújtottak segítésére Őfelsége Mária királyné fáradozásai, alattvalói fájdalmának enyhitésére, em- berfelettiek voltak minden irányban. i927=ben, amikor tűzvész részben elpusztította Bacau városát, a tüzkárosiut városrész újjáépítésére Őfelsége bizottságot alakított, amelynek élén Averescu tá-,- bornok felesége, a felejthetetlen Averescu Clotilda asszony állott. •« 1931-ben, Bacau újjáépítése után, a szerencsétlenségektől sújtottak segélyezésére Őfelsége magas elnöksége alatt megalakult a „F»egina Mária“ egyesület, melynek aktiv elnöknője ugyancsak Averescu asz- szony volt s amely az egész országra kiterjesztette cselekvési körét, hogy minél nagyobb mértékben segíthesse a szerencsétlenségtől sújtott szükölködőket, akiknek a tűzvész vagy áradások után kunyhójuk sem maradt, melyben lakhattak volna. Nemes lelke mindenkor meghallgatta a sokak és az alázatosak fájdalmait s minden módon igyekezett csillapítani széni védésükét.- A szükséges alapok megtalálására irányuló kezdeményezés is egvedül Őfelsége Mária királynéé volt, anélkül, hogy segítséget kért vo’na az állomtól, melynek amúgy is megterhelt költségvetése az ország számos más nehézségét volt hivatva megoldani. Minden lárma és hirharangozás nélkül Őfelsége tartotta és támogatta nagy mértékben egész idő alatt a szerencsétlenség tői 'sújtottakat, amivel szemben, magas
