Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-24 / 165. szám

ELLENZIK

Magyarországon a közép»>olitikar "S az egyeztető szellemiséget képviselő ujus.ig jelentős és érdemes lolyóiratot gondoz „Az ország útja“ címen. A második ev- folvárnát járó időszaki lapnak crtlemej szerkesztői: Barankovics István es

Dessewífy Gyula gróf. Nemzetpoliwkai szemléletének „első helyen a n -p all; a magyar milliók sorsával és elsősorban a kisebbségi magyarság életviszonyaival ki* ván behatóan foglalkozni a „szigorú való ságtisztelet jegyében“ és az egységes magvar művelődés elvét hirdetve. Hozzátehetjük, hogy kitűnő érzéke van a duna- vulgyi közeledés számára. Az érdemes folyóirat most egy hatalmas kötettel lé- pcct fel. Címe: „Magyarok Csehszlovákiában 191S—1938-ban“. Borsody István szerkesztő vezetésével a csehszlovákiai magyar kisebbség több írója, tudósa és más művelődési munkása — 23 komoly és értékes ember — vállalkozott reá, hogy a csehszlovákiai magyarság húsz esztendős külön történelmi életének, szellemi és gazdasági életküzdelmének menetét, képét, eredményét s pillanatnyi helyzetét felmérje, megrajzolja, értékelje, természetesen főleg a külső magyar érdeklődő közö'nség számára. A könyv már hatalmas méreteivel — 223 oldalával — feltűnést keithet, de tartalmával feltétlenül nagy figyelmet fog ébreszteni. Meg kell dicsérnünk a szerkesztést, amely a huszonöt cikk, értekezés és tanulmány körét körülményesen és leleménnyel állapította meg, mindegyik számára érezhetően hivatott munkást választott ki s ezeket megfelelő fegyelemre, vagy visszhangra késztette. Valóban engedelmeskedtek a nagyszerű szervezői és rendezői figyelmeztetésnek és utasításnak. Minden dolgozat szakszerű, a legtöbbje alapos és kimerítő. A munkatársak belevetették ma gukat a megjelölt feladatokba. Felhaszná1- ták — volt is mit felhasználniok — a statisztika dús anyagát, hogy tiszta képet vázoljanak. Felhasználták alaposan a húsz esztendő egyéb adattárát, a történelmi, gazdasági, politikai, szellemi összefoglalásokat. Alapos felvilágosításokat és ismertetéseket kapunk, úgyhogy a legfigyelmesebb kisebbségi olvasó és tanulmányozó, például nálunk sokkal tisztábban fog látni ezentúl és egészen meglepő uj következtetéseket von le. Meg kell állapítanunk, hogy bár határozott világszemlélet!, köz- és művelődéspolitikai sikon állanak a cikkírók, mégis tiszteletreméltó tárgyilagossággal igyekeztek beszámolni és ahol nem, ott is a tények rendkívüli gazdagsága folytán mindenkinek a valóságtudat és határérték megállapithatísát készítették elé. Nem ejtik az embert bizonytalanságba és elfogultságba. Még egy meglepő tényt kell leszögeznünk, aminél: itt nálunk, némi fellengősség hazájában, aligha vagyunk birtokába: ez a szigorú közbirálat s majdnem könyörtelen önbi- rálat. Nem beszélve ezek után az igy érthető őszinteségről és vallomást hajlamról.

Ezt a könyvet bizonyára sokan és sok- szór fogják idézni, ismételten magyarázni és taglalni, sűrűn alkalmazni. Mi sem mondunk le a reményről, hogy újból ismertessük, amikor most célunk egyedül az egyszerii figyelemébresztés. Hisszük, hogy lapjaink és folyóirataink egy-egy jelentős cikket belőle teljes egészében fognak leközölni. Erről a vágyról e percben mi se mondunk le. Arra kérjük olvasóinkat, amennyiben hozzájutnak e könyvhöz, szenteljenek neki megérdemelt figyelmet és olvassák át alaposan. Aki a leikéhez vagy szellemiségéhez közelálló részletek iránt érdeklődik csak. az megkapja itt pontosan, nemcsak adatszerűén, •— a legjobb pozitivizmusra való törekvésben, — hanem állam és társadalompolitikai bölcselet sugallataiban és olvkor- olykor szellemtörténeti síkon is: az általános ismeret lehetőségét persze nem kell

,,Válság és u\ élet“

sorozat uj könyvei: Szabó: Cifra nyomorúság. fve 15S lej, kve 198 lej. Supka: 18-48. fve 145 lej, kve 185 lej. Reményik Zrigmoud: Sarjadó fü, fve 145 lej, kve 1S5 lej. Szirmai Rezső uj regénye: Egy ■asszony élete, 373 lap, fve 158 lej, kve 198 lej LEPAGE-náÜ, Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.

Külön erősítenünk. Utbaigazitasul közöljük a cikkek névsorát és egyesek jellegét: Noszkay Ödön, Kövv Árpád, Barát László a keresztény egyházaikat ismertati; a néprajzi helyzetet .1 demográfia tükrében Révay István, a statisztika tükrében Varga Imre, az asszimilálódás sajnos igen lényeges ügyét Duka Zólyomi Norbert, a magyar zsidóság „magatartását“ Ungár Joób foglalja össze. Természetesen a csúcs- tanulmány Darvas Jánosé a csehszlovákon magyar politika busz évéről, amelynek drámaisága számos meglepő és izgató újszerűséget feltár nekünk. A mi országunk irodalmában — sajnos — ehhez hasonló munka nincsen. Bizonyos mértékig eloszlatja lelkűnkben a csehszlovák demokráciáról szőtt rokonszenvünket, viszont más pontokon megerősíti azt. Ez a rövid megjegyzés már bizonyíték, hogy ezek után másként kell nézzük a helyzetet; jobban megértjük a magyarság két, illetve három pártra szakadását, időről-időre való szövetkezését, végül egyesülését, amellett, hogy a világszemléleti ellentétek érthetőbben és lényegesebben továbbra is tagozzák a társadalmat, a politikai mozgalmakat és a művelődés gazdasági, meg szellemi mezejét. Megállapíthatjuk a micinktől elütő fejlődés különböző okait, az emigráció jelentős befolyását, az iskolaügy teljes államosítását, a marxizmus es cseh demokrácia befolyását, az állampolitika erkölcsi és anyagi beleszólását, amely a mi viszonyainktól eltérő mód alakította annak a magyarságnak politikumár, párt tagozódásait, ujságmozgalmait, ifjúsági életét és a szellemi szervezkedéseit. A pártélet máig is, bent s kint egyaránt, szívós, bátor, a többi kisebbséggel rendszerint szoros kapcsolati!. Mindenesetre lázasabb és érdekesebb ez a politikai, társadalmi és közgazdasági magyar küzdelem, mint a mienk. Sajnos, nincs helyünk, hogy ezt alaposan megindokoljuk.

Hantos László ismerteti a gazdasági élet alakulását és ami minden cikknél megállapítható, lélektanát is; mint a legtöbb cikkben, az országrészünkkel, a mi kisebbségi életünkkel s a Romániával való párhuzamról szót ejtve. A könyv egyik legalaposabb fejezete a magyar műveltség sorsáról számol be; Sziklay Ferenc a kulturális szervezkedés történetét ismertetve, bizonyos irigységet ébreszt bennünk. Fi- zéry Imre cikke a magyar iskoláztatásról viszont a magunk önérzetét fokozhatja, bár az a szakoktatás terén és az ifjúság iskolán kívüli haladása tekintetében a szlovenszkói magyarság felénk került. Érthetően különös érdeket szenteltünk Vass László-féle és az irodalomról szóió bizonyos mértékig meghökkenő cikknek. Eredményitélcte súlyos: „amit a csehszlovákiai magyar nyelvterületen íróink, művészeink, tudósaink kifejtettek, inkább egy lázasan születőben levő erjedő szellemi folyamat, mint művészi alkotások ékes sorozata“. Szinte az c'nmardosás hangján mondja cl, hogy ölvedy György és Mécs prófétikus tevékenysége közben az „ember problémái“ háttérbe szorultak, viszont az emigráns irók egy gyökérteien szekta-kulturát hoztak. Majd „a konzervativizmus szelid dilettánsai kezdtek tevékenykedni“ egyenest hivatástudatképp „szétvinni az irodalmat, ha felhigitva is, kispolgári, népi körökbe“. Keleti, nyugati és egyesitő központok jelentkeznek a ma- gyar=szláv kulturközeledés megnyilvánulásaival, omlanak a kötetek, születnek buján az uj lapok, jelentkezik a „szociális szellemtől áthatott nemzetféltés parancsa“ de a legtöbb „nagyfokú gerje- dés kudarccal végződik“. Megvan „a fanatikus missziós tudat, de az önálló alkotó munkára hiányoznak a kedvező feltételek ... A hulló középosztály napról- napra távolodik a magyar kukurközos- ségtől, következő nemzedékeinél már- már nyelvben is megszűnik magyarnak lenni.“ Az önbirálat megállapítja, hogy az irodalom „nem igyekezett a magára maradt nép életösztönének szellemi ^megnyilatkozása lenni ... a periferia-nemzeten belül a társadalom legnagyobb része: a nép még egy másik periférián tengődött: a művelődés alsóbb fokán.“ Csak a népi kultúrpolitika segíthet „a falvak népében elemi szenvedéllyel fiit a művelődés, a felemelkedések vágya“, hála Istennek, energiája nagyrészben áthelyeződik a művelődéspolitikára, amelynek csúcsszervei ma már a népsziget s a szórvány-magyarság számára valóságos védőbástyát jelentenek.

Érdekes, hogy a kisebbségi irók java- részi“ a csehszlovák fővárosban éli és főleg a Prágai Magyar llirlap körében. A főváros döntő szerepet játszik a sajtó tekintetében is, amelyről Szvalkó Pál irt érdekes cikket, a. művészet világában is. amelyet Ringván Ká.mán ismertet s igen nagy mértékben a tudomány területén, amelyről rendkívül alapos módon számol be Narancsik Imre. .Szvalkó Pál saijtóismertetése kitlönöskép elsőrendű teljesítmény: szigorú és őszinte. A mi viszonyainkkal való összehasonlítás saf kezdi, ómig nálunk a legtöbb lap már 'meglevőből fejlődik k)\ Csehszlovákiában újakat kellett alapítani s az újságírók is csak lassan jelentkeztek. Sajnos, hogy nem tudjuk ismertetni sok érdekességét, a különböző lajplipusok kifejlődését, azt az érdekes jelenséget, hogy ic lapok többségének szcikesztő- sége nincsen „tulajdonképpeni piacán, Szlovákiában, hanem kívül eső városokban“. Es amire már egy Ízben céloztunk, a „szlovákiai folyóiratoknak“ inkább csak történelme van... megszületnek... meghallunk.., és ai jelenben alig létszik egy-kettő“. Az ifjúsági mozgalomra szintén jelentős befolyása volt Prágának a kormányzat figyelmének az ilju- ság jobb elhelyezkedési lehetőségének, így a derék könyv tagadhaitatlanul igen érdekes fejezete azt amely az uj nemző dékről1 szól. A főiskolások címén Sinkó Ferenc beszél róla; a Sarló történetét pedig külön ismerteti Kovács Endre. Rendkívül tanulságos olvasmány ez, bitzJonyitékául, hogy a csehszlovákiai magyar ifjúság lázasabban mozgalma- zott, többet dolgozol1!, mint a miénk, de a szomjas keresés és kutatást egyre inkább radikálizálta, úgyhogy végül kifulladt és ma már clcsöndesedett, miután egyik utolsó törekvésével, a tavaszi parlamenttel példát adott a mi fiatalságunknak a Találkozóra. Nem csoda, hisz a Sarló spiritus rektora: Balogh .Edgar ide telepeded. Ez az ifjúság nyilván tudományosabb, mint a mienk és szinte irodalmibb is. A Sarló történetét is azzal kezdik, hogy ..a nagy földrengés hatása itt még tetemesebb mértékben nyilvánult meg, mint a rokonsorsu Transz1 vániában, síből az ösztökéltebb tra- diciótudat és a kompaktabb magyarság erőérzése a helyzettel való gyorsabb leszámolás (Tehetőségét teremtették meg“. Mi hozzátehetjük, hogy a mi titkunk a transzilvánizmusba rogzödés és kisebbségi határozottság. Lesz alkalmunk még erre a fejezetre visszatérni, amelyet igen fontosnak vélünk a magunk ifjúsága szempontjából.

Kitűnő kisériet. amire nálunk szintén nincs elegendő példa', hogy magas tudományos szempontok szerint, igyekszik ez a kötet as magyar társadalom képét és kapcsolatai b pontosan megállapítunk A polgárságról Bolya Lajos, a parasztságról Haétenberger Ince irr, azonban hiányzik a munkásság pontos arcképe és lelki arculata. Bizonyára, mert a különböző fejezetekben róla már isme Lelten szóltak, hiszen sok ponton, főleg a gazdasági, a művelődési cs az ifjúsági életben a munkásosztály és annak politikai vezérlete lényeges befolyást gyakc- roll. Ugyancsak újszerű és értékes a befejező szakasz, amelynek címe: „Nemzetek közt“. A szlovákok és a magyarok viszonyát rendkívül érdekes módon ismerteti Vájlok Sándor. Eddig nálunk hasonló módszerre és következményre nem igen volt példa. Különösen leköthetik a figyelmet az irodalmi vonatkozások. Egyébként a magyar irodalom hatása, főleg Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Ady Endre és az uj népies m.-> gyár lírikusok hatása, igen fontos lett a csehszlovákiai magyarság körében, .Advt kivevő sokkal! i’-Vább. mint nálunk: főiég fiz ifjúságra’, de rajta át sugározva még a többségi nép felé is. Szintén tanulságos a csehek és magyarok viszonyát! ismertető cikk, amelynek szerzője Czuczor László. Európa és a csehszlovákiai magyarság viszonyát Krammer Jenő, Magyarország és a csehszlovákiai

magyarság kapcsolatait, ;i 11 m*vek e; vte inkább lüihányútnak, a k<itinö szerkesztő: Borsody I- ! v ;'in világfija nif g méltó befejezésiiI. Ezek a futólagos uh-g* jegyzések, amelyeket szíves I i éggel szerelnénk alapos munkával kinn'lyit« ni,

azt liiszcin igénytelenségünkben Is |H*

kill inasak a í i it*| l<> figyelem ébn-sztgctésé. re. Ritkán olvastunk enné! tanulságosabb és Jekölöbb miivel. Meg kell ismételnünk fentebbi; ajánlatunkat. Olvasóink igyekezzenek a könyvvel való szoros kapcsolat lehetőségét megtalálni: gyümölcsöző fáradság lesz. elolvasása, mer! nem szabad elhallgatnunk.: ez a súlyos könyv természetesen a világért se köny* nyű olvasmány. Üp.

fegyveres uíonáüóft aharíáK Kifosztani egy ismert ügyvéd gephocsíját

BUCUREŞTI, július 23.

Vakmerő rablótámadás történt a ploestii uíon, Ulmcnj község határában, hol fegyveres utonállók puskalüz alá vélték Armenac Teodoru ismert bucureştii ügyvéd gépkocsiját, mely Monteoru felé robogott. Amcnac Teodoru nem vesz. telte el nyugalmát. Látta, hogy a banditák bekerítik és elhatározta, hogy k - tör a rablók gyűrűjéből. A legnagyobb sebességre kapcsolt s szerencsésen Bu- zauba ért. hol jelentést tett a történtekről. A vakmerő rablók kézrekerilésére az eljárás megindult.

hogy o b üde pesti Nemzeti Színház már elkészítette jövő éui programját. Kilenc magyar szerző neue szerepel a színház játékrendjén, közöttük Nyirö Józsefé, akinek uj székely vigjátékát adja elő a szezon elején a színház;

hogy a bucureştii Alhombra kitűnő menedzsere és első komikus táncosa, a cluji származású Körmendy Lajos, egész csapat fiatal tehetséget szerződtetett le direktora megbízásából a világvárosi méretekkel dolgozó nagy revüszinházhoz. Vrmössy Magda primadonna-szerződéséről már irtunk. leszerződött az Ab hambrához Wojticzky Elvira is, a fiatal Gulácsy Albert és Schneider Erna. A />'• Vajda Teréz balettiskola növendékei közül jövő szezonra az Alhambra tagjai a Komáromi-testvérek s a csepp Plath Lenke, akik tudásukkal a vizsgcrclöadáIDEGESSÉG FEJFÁJÁS, SZÉDÜLÉS. ÁLMATLANSÁG REGGELI ROSSZULLÉT. LEVERTSÉG. BĂGYADTSÂG, sok esetben hamarosan megszűnnek, ha bélmüködésünket felke. léikor éhgyomorra, egy pohár természetes „FEILENC JÓZSEF* keserüv-fezei elrendezzük.. Kérdezze meg orvosát._________________

_

son ‘Hintek fed. A Hctényi-iskola mo A végzett növendékei közül is többekkel tárgyai az Alhambra, de eddig csak a fiatal Nagy Erzsébettel kötött végleges megállapodást. így a nagy bucureştii re- vüszinliáznak valósággal cluji jellege lesz;

hogy Szigeti József, a hires magyar hegedűművész a jövő évben főleg Amerikában Szerepel;

hogy a jövő színházi szezonban a llei- városi Színház lesz az egyetlen' budapesti színpad, ahol nem uj dalibbal, hanem re grízzel nyitnak. A nagysikerű Nincsenek véletlenek lesz a nyitó da- iab;

hogy Seenhár Jenő. a lures magyar karmester a jövő szezonban Parisban vezényel egy leaner rl-soruzatol;

hogy Imi iff Afjréd, a kitűnő, Púrisbon élő hegedürcnvJ-sz, aki jelenleg vár'-- sunkban szükkiéí tartózkodik. rí.«i:c- utazása előtt aralászinüleg koncertet cű Qlu jón.

. .— ■» > HfNWW—

NYILT-TJÉR

•) Ezen rovat alatt közlőitekért n«r. »4L fel felelősséget a szerkesztőlég,

Societate Anonimă d.o Clădire din Cluj în li^Nidaro.

Invitare. S. A. de Clădiri din Cluj, ?. Unirii 32. în lichidare, prin prezenta *•' in conformitate cu dispoziţiunile art. 202 din Codul com. invită creditorii ei, ca în ermen de 6 luni să-şi anunţe crsariţrie ce le au faţă de societate. i ichidator