Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-22 / 163. szám
2 ELLENZÉK 1938 I u I íu a 22. □ra FÓTHY ERNŐ RIPORTSOROZATA: _________Nyárt barangolás a dalmát szigettengeren Végig a kék Adrián: a délszláv Jadranon Süsüktől /Ivarig és vissza A tengerig i. Adriai tenger, hajófedélzet . . • Általában: a szárazföldi patkány a tengeriden ország fia, nem is nagyon meghatott. Mert ahogy a „Prestolonaslednik Petar“ (Péter trónörökös) a teljesen nyugati jellegű Jadranska Plovidba büszkesége elsik- lik a susaki villák és kertek alatt, úgy fest a dolog, mintha a Dunán hajókáznék a Saturnusszal. Néhol még a viz sem sokkal szélesebb az egymásnak szaladó rengeteg sziget következtében. Annyi itt a sziget, hogy nem lehet látni tőle a tengert. Csak épp a színe más a víznek. Meghatóan kék és sima, kis fodrocskákkal. — Ja die schöne blaue Adria ... só hajtja el magát két nadrágos hölgy között egy monoklis ur. Az Adria, vagy ahogy Délszláviában nevezik: a Jadran azonban nem sokat törődik mindezzel. Kéklik és pihen továbbra is rendületlenül, mint valami kolosz- szális mesebeli macska és hagyja, hogy barázdát borzoljon hátán a „Petar“. Talán még jól is esik neki. Susak, Fiume, Abbázia már el is maradt a messziben. Tekintélyes hegyek a parton. Csöpp helységek tövükben. Arra jobbfelé lassan kibontakozik a ködös kékesszürkeségből egy zsúfolt, hatalmas strand, meg néhány nagy szálloda körvonala. Crikvenicához közeledik a „Petar“. Amig az ember eljut idáig az persze ebben a neojobbágy-korszak- ban, ahol a szabad költözködés és hely- változtatás joga is megszűnt már, vagy pedig annyi gáttal és korláttal teremtették körül, hogy a szerencsétlen „szabad akaratú“ ember önként lemond mindenféle megmozdulásról — nem olyan egyszerű dolog. Az útlevéltől vizumon át valutáig hosszat és keserves az ut, na de aki végigcsinálja a tortúrát, az esetleg valamelyik reggelen mégis felülhet a gyorsra, hogy elrobogjon Dalmácia kapujába Susakra. Amint a gyorsvonat kifut Gyékényesről, a határon feszes vigyázzban köszönti a vasparipát az első délszláv katona. Jön egy detektív, meg egy rendőr, összeszedi az útleveleket. £. ., -, ’ — Hova tetszik utazni? — kérdi kifogástalan magyarsággá! és udvariassággal, amikor meglátja a magyar útlevelet. — Dalmáciába — mondom én. — Zágrábba — mindja utitársam, akinek bőröndjén több a szálloda-jegy, mint a bőr. — Köszönöm. — És mosolyogva eltűnik az útlevéllel. % ■ Azután jön egy másik ur, aki németül beszél. Köszön, leül, megtörli homlokát (szörnyű meleg is van ilyenkor nyáron délután kettőkor), azután megkérdezi, mennyi pénzünk van. — Ha visszajönnek az urak 300 dinárt kivihetnek — mondja és elmegy. Hát ez volt az egész. Meg még az, hogy egy kis idő múlva, amikor már a gyors köhögve, dohogva, nyargalászott Zágráb felé, visszajött a detektív a látta- mozott útlevelekkel. — Parancsoljanak — mondotta. : A zágrábi trafikosfiu Délután öt órakor futott be a gyors a hcrvát fővárosba. A pályaudvar pontosan a timisoara-józsefvárosi pályaudvar mása. Mondja is ottani ismerősöm és kalauzom, hogy egyidőben épültek. Sokat áll itt a vonat. Nagy vasúti csomópont ez a Zágráb. Vonatokat szednek szét, vonatokat raknak össze. A mi szerelvényünk is annyira megváltozik, hogy alig találom meg kocsimat a sok vágány között. Édes anyanyelvűnk Halász Gy. uj könyve, most könyvnaip- ra kve 158 lej, később 185 lej. Dr. Ba* lassa: A nyelivek élete, most kve 119 lej, később 145 lej. Káldor: Magyar zenetörténet. most 119, majd 145 lej. LEPAGE- nál, Cluj. Poistán utánvéttel. Kérjen jegyzéket - ' ' - ■ • -w-. > . Közben fel is kéne váltani az első czcr- dinárost. A megmaradt pengők a tartalékreteszbe kerülnek. Ezekre most nincs szükség egy ideig. Legfeljebb majd, ha visszafelé jövünk. Odamegyünk a trafikhoz, ahol egy fiatal fiú, amolyan fiók biiffét is kezel a cigaretták mellett. Ismerősöm és kalauzom magyarázza neki horvátul a dolgot és kér egy skatulya Drinát. A trafikosfiu elmosolyodik, aztán jelentősen rámpillant. — Tessék parancsolni — mondja hibátlan magyarsággal, nyújtja a kék cigarettadobozt és élvezi meglepetésemet. Felváltotta az ezrest és magyarul adott vissza. — ... hetven, nyolcvan, kilencven, egyszáz. Kétszáz,* háromszáz . . . Ránéztem hosszan horvát ismerősömre. ó ugyanolyan némán nezett ram visz- sza. Aztán megindultunk botorkálva a si- nek között. Sokáig nem szólt egyikünk egy szót sem. Lefelé a kék vi/.cn Ezután már csak az. volt érdekes, amint este tiz. felé, amikor a vonat az ezermc- teres hegyeket mászta. Ügulin és Susak között, egyszer csak feltűnt alattunk a holdfényben a tenger. Ekkor már egy délszláv mérnök volt az utitársam. Előzékenyen és diszkrét büszkeséggel hívta fel figyelmemet a néha egészen vadregé- nycs szépségekre, összkomfortos, tengerpartra épített szállóban pihentem Susakon másnap délutánig, amikor is 4 órakor elindult velem a „Petar“, amelynek irószo- bájában most papírra vetem ezeket a sorokat. A vacsora hatalmas volt és remekül Ízlett a bárban a dalmát vörös „crno vino“. A hajón már elcsendesedett minden. Egy fiatal párt látok mindössze. — Egymást átkarolva bámulják szótlanul a holdfényes tengert. Az a gyanúm, hogy nászutasok. Leballagok lassan a kabinba. Az éjjeles közli, hogy egy órakor felkelt, mert kettőkor Biogradba ér a hajó. Hozzájárulok. Ilyenkor már sok mindenhez hajlandó hozzájárulni az ember. , A vidéki városok korszerűsítésének terve L , - BUCUREŞTI, július 21. . Kétségtelenül nagy időszerűsége van a vidéki városok fejlesztése kérdésének. Az eddigi centralizációs rendszer következtében ezek a városok hivatalos részről fájdalmas feledésben maradtak. Vidéki városaink korszerűsítése és a fokozottabb építkezésre való buzdítás érdekében, a romániai városok szövetségének egy kongresszusán elhatározták, hogy a „Bucureştii Hónap“ példájára, megrendezik minden város „hónapját“. Ez év júliusának utolsó napjain nyílik meg a „Galaţii Hónap.“ A város vezetői, a Kereskedelmi Kamara részvételével egész sor kiállítást rendeztek meg: ipari, festőmüvészeti, román szövőipari kiállítást és a dunai város más sajátosságainak kiállítását. Galati kikötőjének jelentősége az ország kereskedelmében eléggé ismert. Hasonlóképpen tudott a multbani szerepe is, melyet az ország gabona és faipari exportjának fejlesztésében játszott. Ez a város azonban nemcsak kereskedelmi jelentőségű, a Duna deltájához és torkolatához való közelsége révén nagyon látogatott turisztikai központ is. A vidéki városok fejlesztésének ügye a jelenlegi kormány munkarendjében tervbevett jövőbeni megvalósítások jelentős fejezete. A cél felé megtették az első lépést, mikor a belügyminisztériumban külön igazgatóságot létesítettek valamennyi vidéki központ korszerű csatornázásának és villannyal való világításának közvetlen ellenőrzésére. Másrészt az uj közigazgatási renform révén, mely megszünteti az eddigi centralizációt, a tartományok és városok uj, ígéretteljes életritmust nyernek. Teiles Dizoayíaiaaság a hcnténsjseprcsi sza&ályrea&le! härlll CLUJ, július 21. A legfőbb közigazgatási bíróság — mint közöltük — julius 8-án tárgyalta le a Cluj város tanácsa álltai készített és a belügyminiszter álal jóváhagyott kéményseprési szabályrendelet ellen beadott felebbezéseket. A szabályrendelet ellpn a cluji kéményseprőmesterek és a háztulajdonosok szövetsége adott be fe- lebbezést. Habár a tárgyalás óta már hosszabb idő telt el, a város lakossága még nincs tisztában 'azzal, hogy a nevezetes bucureştii tárgyaláson voltaképen mi! is történt a szabályrendelettel. Helyben hagyta-e a legfőbb közigazgatási biróság a szabályrendeletet1, vagy megváltoztatta-e annak rendelkezését. Napokon át hiába ostromoltuk kérdésekkel! dr. Metes Pétert, a kéményseprőmesterek ügyvédjét, Pop Dionisiu városi főügyészt és dr. Trombitás ügyvédet, a háztulajdonosok képviselőjét, határozott választ egyik sem tudott adni, mert a határozat kihirdetésénél nem voltak jelen és bucureştii ügy- ü helyettesük még nem értesítette őket X azs eredményről. \ v A llegelső pozitiv Írásbelii értesítést dr. Pop Dionisiu városi főügyés® adta. Bucureştii helyettese megküldöWe a köz- igazg'atási tábla határozatának rendelkező részét, mert az indokolás még nem készült! e/lL Az értesítés szerint a legfőbb közigaz. gatásü biróság ■-*, ** e a szabályrendelet első szakaszát módosította, a óO-ik szakaszt pedig hatályon kívül helyezte. Eredetileg az első paragrafus úgy szólt, hogy: „Cluj város területén a kémények tisztogatását kizárólagos joggal a városi hatóság gyakorolja, különleges szervezett szolgálata által.“ Ennek a mondatnak két szavát módosította a közigazgatási (tábla, amennyiben a, „kizárólagos joggal“ szót „kötelez<ő{‘ szóval helyettesi- tette. Ez azonban mit sem változtat a lényegen, mert akár kizárólagos joggal gyakorolja a kéményseprést, akár kötelező a város polgáraira, hogy kéménjeiket a városi kéményseprő üzemmel végeztesse el1, a községi kéményseprő üzem működését semmiben sem érintette. Megsemmisütette a közigazgatási tábla a szabályrendelet 40-ik szakaszát, amely igy szól: ,,A kéményseprőknek adott összes működési engedélyek és kinevezések jelen szabályrendelet életbeléptetésével' semmisnek tekintendő.“ Ez a szakasz azt jelenti, hogy a kéményseprő- mesterek iparengedélyét szabálytalanul semmisiteüite meg a szabályrendelet és hogy iparukat továbbra is gyakorolhatják. A legfőbb közigazgatási biróság eme határozatának a kéményseprők szempontjából azonban nincs semmi gyakorlati jelentősége. Ha a város területén a kéményseprőipar gyakorlását a város kötelezően gyakorolhatja, úgy hiába hagyták meg ipar engedély ükét, ha nincs működési területük és hia nincs hol gyakorolják iparukat. oj&y A közigazgatási tábla határozatát, ahogy azt írásban k'-ké-he$;'!k, megfeleb- bezik a háztulajdonosok cs a kémény- seprömesterek, de megfelebbezi a városi tanács is. A háztulajdonosok fellebbezésének az lesz az indoka, hogy a kéményseprőd i jak ait csak a teljesített munka után utólag lehet beszedni. A kémény- seprőm>ejsterek azért, merit, — * vélemé■■■111 a JW1"» n\ (ii, izei Int a legfőbb közig íz táblának m in volt joga a szabályrendeleten módosításokat eszközölni, azt egészben kcLU-tt volna helyben hagyja, vagy elutasítsa. A városi tanács viszont« azért fogja nieglelebbezni, inéit a kéményseprők iparjogának megvonását, megsemmisítette. A kéményseprő szabályrendelet körül tehát tovább áll a harc és a végső .szót a scmniilőszék fogja kimondani. A kéményseprő szabályrendelet jóváhagyása után a város kéményseprő üzeme az. összes háztulajdonosoknak kiküldötte az illetékek kiréjvásáról szóiéi érte- .sitést és a fizetési felhívást. Tekintettel azonban arra, bogy ezeken az értesítéseken nincs megjelölve, hogy a feliinletelt összeget milyen alapon vetették ki, a kivetés ellen több háztulajdonos készül fe- lebbezni. MA 40 ÉVE 1898 julius 21-én a magyar közélet mély sajnálkozással veszi tudomásul két kiváló magyar politikus: Bethlen András gróf volt földművelésügyi miniszter és Grois Gusztáv dr. ny. egyet, tanár, városunk egyik orsz. képviselőjének végzetes betegségéről szóló híreket. Vörös László dr. kereskedelmi államtitkár lemond, mert a helyiérdekű vasutak részvénytársaságának efi nöke lett. Helyére Schmidt József dr., 0 szabadalmi hivatal elnöke kerül. Nayy érdeklődéssel figyelik a vám-ankét beszédeit. Egyre több hang szólal meg a-j önálló vámterület érdekében (Smialovszky Valér kormánypárti képviselő). Ma Deif Jenő, a kassai kér. és iparkamara titkára, Bedö Albert v. földművelési államtitkár, Mant- hidello Gyula dr. egyet, tanár, Rubinek Gyula és Be mát h István az OMGE részéről, Bacher Emil a malomigazga- tők, Hatvani Deutsch József a cukor- gyárosok részéröl szólalt föl. Magyar Gábor, a Kegyes-rend uj tartományi feje, most fogtól ja el hivatalát; Szeged intézményei melegén búcsúztatják. A Margit harmadik ágát a szigetre most már kiépítik: a költségek egyik felét a kincstár, másik felét József királyi herceg fedezi. A világtörténelem 1is jelentkezik: az amerikai— spanyol háború folyik. Az USA részéről megszállt Cubo-sziget élelmiszerrel való ellátása megkezdődött; a másik arcvonalon a Filippi-szigelek ostroma egyre hevesebb lett: Manilla felettébb nehéz munkát követel. A Zola-por l. fölvonása lezajlott, mialatt a törvényszék Labort védőnek a hadügy minisztériumi panama ellen beadott indítványával foglalkozott, Dervulede képviselő a tárgyalóteremben Zola-ellenes botrányokat rendezett. Minthogy a törvényszék a tárgyalás lefolytatását határozta el. a vádlottak és védők eltávozlak; Zolát és Perreuxt 1 év: börtönre és 3000 frank pénzbüntetésre ítélték. Zola külföldre utazott, hogy késleltesse az ügy befejezését. Miche- letnlek, a francia forradalom nagy történetírójának eenlenníáriuműt hatalmasan ünnepelték a párisi Pantheon• ban, a köztársasági elnök és az egész kormány jelenlétében; a nagy beszé- det Bourgeris közoktatásügyi miniszter mondotta. Országrészünk belsejében jelentékeny áradások vannak. 'Aradon óriási méretű az izgalom Kri- vány János, a nagy szerepet játszó árvaszéki pénztáros 300 ezer koronányi sikkasztása és szökése miatt. Csiky Viktor dr. és Werner Rezső dr., egyetemünk jogkari tanárai nyugalomba vonulnak. Barabás Ábel, az Ellenzék tárcájában már a IV. cikket írja nj színtársulatunkról. Novelli, a legnagyobb olasz drámai szinész legközelebb Magyarországra jön bécsi szereplése után Berlin és Szentpétervár előtt. Lapunk ékelődik a budapesti ióvágó- hidon: a vendéglősök ezután lóesté- Igeket fognak hirdetni, melynek fogásai mind a kél frissen vágott omnibusz pejkanca húsából készülnek; ilyen ételek szerepelnek majd az étlapokon: Turf-fricando, Tokió-rostélyos, Cotelette, a ló Kincsem (a két utóbbi nevet a leghíresebb magyar versenylovak viselték), iolAíny (nehéz lovassá-, gi), tahjigás pörkölt, konflis gulyás. I
