Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-21 / 162. szám

2 ellenzék 19 38 Jul I un 2 1. Emlékezés 1936 júliusi éjszakájára, amikor megölték a spanyol monarchisták vezérét _így történt Calva Solelio monarchisía vezér meggyilkolása, amely beindította a már hét év óta folyó spanyol testvérharcot Két év távlatából Kétéves véres évforduló. Most volt kétévc annak, hogy a spanyol polgárhábo- ru kirobbant. Akkor — 1936 júliusában — senki nem sejtette a pusztulást és bor­zalmat, melyet a forradalom hozhat'. Senki nem gondolt arra, hogy a forradalom oly polgárháború előjátéka, mely a poklok mélységeinek szenvedésével sötéten ár­nyékolja be napjainkat. Egy meggondolatlan lépés, politikai gyilkosság elég volt arra, hogy a forradal­mat kirobbantsa. Húsz katonaruhába öltözött, állig felfegyverkezett férfi és egy fáradt, hazájáért aggódó fiatal politikus állnak szemben egymással. Húszán — egy ellen. Ez a julius Calva Sotello tragikus halálának borús évfordulója. Végzetes órák, végzetes égszaka 1936 julius 13-án éjjel 3 órakor kato­nai tehergépkocsi állt meg Calva Sotello monarchista vezér háza előtt, hol a „Spanyolország Újjászületése“ nevű par­lamenti csoport tagjai szoktak találkozni. A csendes utcában még sötét volt. A te­hergépkocsiról húsz rohamosztagos férfi szállt le egy kapitány vezetésével. Dön­getni kezdték a kaput puskatussal és teli torokkal! kiáltották'a megrémült portásnak. Az 1936 február 16-án tartott országos választások nem hozták meg a várt eny­hülést. A népfront 237 mandátumot ka­pott, ezzel szemben a . jobboldali partok 128, a középpártok pedig 32 mandátum­mal rendelkeztek. Április havában Alcala Zamora le kellett mondjon és elnöki szé­két Azananak, a népfront irányítójának adta át. * • : , . • Mi volt a népfront? i- 1; ' \ Baloldali csoport, melyben a kommu­nisták voltak túlsúlyban Moszkva irányí­tásával Hwfy ^ ţ - » :■ Moszkva már évekkel előbb elkészítet­te ai talajt,’ midőn a III. Internacionalé 1926.Ţevi kongresszusán kimondták Spa­nyolország forradalmasítását. Ettől kezd-, ve' a "fr Komintern r so ezer angol fontot küldött1 Spanyolországba, hol ( utcai, har^ cokra ^ kiképzett 300 ügynök , dolgozott, i Ugyanakkor • megfelelő számú orosz csa-f .palök*!álltak készenlétben, hogy a fórra-' ’dalom kirobbanásának pillanatában Spa-^ nyolországba induljanak, v- » - . 4 • .»«Végül" a népfront győzött a harcban s CeZa^és .'lAniroga { miniszterelnöknek első dolga volt, hogy megnyissa a börtönök ■kapuit: 2iezer szélsőbaloldali izgatót he­lyezett P szabadlábra, ezek között számos betörő,* rabló és útonálló is volt. A kisza­badult £ gonosztevők nyomban munká­hoz' láttak, megkezdték a templomok és kolostorok ? kifosztását és bosszút álltak biráikon. y* j 1 V 1936 julius 8-án — egyetlen napon — 15 bomba robbant egyedül Madridban és a zavar villámgyorsan terjedt Spanyol- ország területén *'■ í 1936 julius 10-én merényletekről Írnak a világlapok, ■ t 1936 julius 12-én a spanyol jobbolda­liak szálljak'' meg egy félórára a valenciai rádióállomást és bejelentik, hogy „ütött a leszámolás órája“. ■.*>/■ *, -1*#? A' helyzet azonban nem tiszta, jobbol­dali ‘'részről még kicsinyeskedések tapasz­talhatók,Imire Gil Robles jobboldali , ve­zér Párisba ^.utazik és a 43 éves Calva' Sotello'veszi vát a vezetést. »u- ^ Pénzügyminiszter volt Primo "de Rivera kormányában, kitűnő, engergikus szer­vező erő. Nem csoda, hogy a baloldal őt választja céltáblául. - ^ ^ 4 így érünk el 1936 julius 13. emlékezetes napjához.^** * ^ , BIZONYÁRA TÉVEDÉSRŐL' '■■'W\yAN SZÓ“, vő Calvo Sotello fáradtan fogadta a han­gos éjszakai látogatásokat. — Ki az? — kérdezte, mikor lármát hallott, f v ' \ — . Rohamosztagosok. - • —..Mit akarnak? __ — fA rendőrségre kísérjük". —kVan birói végzés. ‘ , — 'Nyissson ajtót, majd meglátja! Calvo Sotello ajtót nyitott, a katonák bevonultak s a kapitány az asztalra he­lyezte a töltött revolverét, — Törvény nevében nyisd ki a kaput! — Kik vagytok? Kit kerestek? — Calva Sotello képviselőt keressük. A kapu kinyílt s a rohamosztagosok a ‘lakásba hatoltak, hová a könnyű gép­fegyvereket is magúkkal vitték. A képviselő aludt. Nemrég tért haza egy bizalmas tanácskozásról, sok volt a gondja. Spanyolország belső helyzete már igen zavaros volt, a királyság 1931. évi — Tiz percen belül indulunk! — Látni akarom a birói végzést! — Ne beszéljen! öltözzön! Külön­ben ! . . . Calvo Sotello a telefon után nyúlt, jf — Beszélni akarok a miniszterelnökkel. -■ — Nem szabad! S kiütik a1 kagylót a kezéből. y Közben megjelenik a háziasszony. — Mit akarnak férjemtől? , — Mindjárt megtudja! & — Bizonyára tévedésről van szó — nyugtatja meg Calva Sotello feleségét. — A rendőrségre megyek és tisztázom a dolgot, r• ;• Délben a rendőrség hivatalos közle­ményt adott ki, mely, szerint a temető- ben megtalálták Calva Sotello holttestét. I Mi történt?.., ív A tehergépkocsin Sotello1 rosszat sejt­ve, védekezni próbáit és segítségért ki­áltott1, mire az egyik katona befogta szá­ját, egy másik pedig fejbe vágta1. Calva Sotello véresen, eszméletlenül esett ösz- sze, miközben a kocsi örült sebességgel tovaszáguldott. A temető kapujánál megálltak. '■? $ — Vegyétek ;le — parancsolta a ka­pitány. Sotellot leemelték összeverték és 42 Halálos ütéssel meggyilkolták, végül holttestét a kerítésen át a temetőbe dob­ták. A véreskezü rohamosztagosok aiz- tán teherkocsira ugráltak és visszatértek Madridba. í " EL VOLT DOBVA A KOCKA *A! gyilkosság, hire megrázta az egész világot s villámgyorsasággal terjedt el az országban. A jobboldaliaknak most már alapos okuk volt a baloldal rnegtá- maidására s al népfront idegesen várta a jobboldaliak bosszúját. A spanyol parlament elnöke megdöb­A következő nap mindenki', zavargás kirobbanását várta. Éjszaka1 senki nem hunyta te szemét, Gil Robles jobboldali vezér megérkezett Párisból és összeköt­tetésbe lépett a kormány tagjaival. Vi­dékről véres zavargásokról érkeztek je­lentések, sebesültekről és halottakról. A kormány a jobboldaliak és a szélsőbal- oldaliak párthelyiségeitJ bezáratja s ez a helyzetet még jobban súlyosbítja. Calva Sotello temetésén Goi'cho Echeo jobboldali politikus a koporsónál nyíl­tan bejelenti: ■ 1 — Nyugodj békében Calva Sotello! Halálodat megbosszul jultl — És a teme­tési gyülekezet egy emberként k'áUja: — Éljen Spanyolország! Meg ke'l men­teni bármily áron az országot. A temeiési gyülekezet a koporsó éltől bukása után hatalomra került kormány gyöngének bizonyult. A királyság tartot­ta össze a spanyol tartomáyokat, egyedül ez tudta megfékezni a regionalizmust. A bászkok hazájában és Navarrában éles politikai harc dúlt, mely aggodalomra adott okot. A bászkok 1934-ben elhagy­ták a parlamentet és kimondták az auto­nómiát. Ugyanilyen autonomista mozga­lom indult Kataloniában is, hol 1936 február havában a spanyol köztársasági szövetséges államot proklamáhak Madrid és külön Barcelona székhelyekkel és kü­lön kormányokkal. Asturiában szintén autonomista mozgalom indult. Ráadásul a pártok is szembe fordultak egymással és még jobban zavarták az amúgy is anar chikus állapotot. A monarchia eltűnésé­vel megszűnt a béke és szabadjára voltak eresztve a nap-nap után ismétlődő zavar­gások. Egymást érték a monarchikus ka­tonai és munkás-puccsok. Felöltözött és nyugodtan mondta: — Mehetünk. A tehergépkocsi elindult és az elfogott politikus felesége kétségbeesve látta az ab­lakból, hogy a gépkocsi nem a rendőrség épülete felé, de ellenkező irányban ro­bog. Felhívta a rendőrséget és közölte, hogy férjét letartóztatták. — Letartóztatták? — csodálkozott a szolgálatban levő rendőrtiszt. — Mi nem adtunk ilyen parancsot. Az asszony eszméletlenül esett össze a fájdalomtól s amikor magához térítették, fölhívta a vezetőpoiitikusok egész sorát, de senki sem tudott a dologról. ­benve jelentette be: — A helyzet oly súlyos, hogy a legkö­zelebb jövő eseményei is kiszámíthatat­lanok. Az ellenzék vezérei egymásután emel­ték fel tiltakozó szavukat s a bűnösök megbüntetését követelték a kormánytól. A népfront azonban nem akart! igaz­ságot szolgáltatni. Hiába jelentette ki Ra­mos miniszter, hogy „világosságot derí­tenek az ügyre“, hiába bizták meg a leg­felsőbb bíróság egyik tagját a vizsgálat1 lefolytatásával, egérutat nyertek a gyö• kosok. Kik voltak azok, akik a tragikusvégü politikust elhurcolták? - ■> ■ ■■■'-—i es-aw«; A kérdésre sohasem adtak választ, csu­pán annyi bizonyos, hogy a bűntény el­követésétől nem álltak távol a hatósá­gok. A lapoknak utasítást adtak, hogy ne közöljék a tragikusvégü pártvezér fény­képét és az ügyről ne írjanak. Gyilkos­ság gyanúja miatt 15 személyt letartóz­tattak s egymásután nyerték vissza sza­badságukat. A kocka el volt dobva. A kormány pe­dig minden eshetőségre készen, nyolc napra felfüggesztette a parlament mun­káját. üelése után tüntető menetté alakult. Ä rendőrség a tömegbe lő: két halott 4 se­besült, 150 letartóztatott. Ugyanakkor Se­villában két jobboldalit lőnek agyon nyílt utcán a baloldaliak. A terror ter­jedt, mindenütt összeütközésekről, me­rényletekről, kivégzésekről, letartóztatá­sokról beszélnek. Bosszú... Calva Sotello helyét Vallelano gróf foglalja el, aki bejelenti, hogy a jobbolda­liak nem vesznek részt többé a paria, ment munkájában. A Im-many ostrom- állapoLot, renJdel cl. esendőrség -»eszi kö­rül ai parlament1 épületét, óráról-órára nő az izgalom. A köztársasági elnök nyári szabadságát megszakítva, visszatér Mad­ridba, ai külfölddel való telefonösszeköt­tetés megszakad. 1936 julius 18-án komoly utcai har­col, lo vunk Madridban <"> a többi nagy városokban és estefelé Bayonne határ­széli városból az a hir érkezik, hogy for­radalom tört ki spanyol Marokkóban. A hir bombaként, hat, a kormány nem tar gadhat és fegyverekkel látja ej a lakos­ságot. Következő napon forradalom tör ki Cadixbam, Sevillában, Horgosban, Barce­lonában, — egyes e/redek fellázadnak. A marokkói forradalom leverésére küldött OLYAN EGYÉNNEK. AKINEK KÉLÜRÜLÉ- SE ELÉGTELEN S EZÉRT EMÉSZTÉSE MEG VAN ZAVARVA ÉS ÉJJEL NEM TUD ALUD­NI. ajánl-iro-, nébinv mpon ác korán reszel egy polior természetes „EER.ENC JÖZSL1“ kestrüvi- zer ánni. Kérdezze mcjţ orvosác. két hadihajó legénysége átpártol a jobb­oldaliakhoz és l'ranco tábornok veszi át a jobboldali csapatok vezetését. Fiaital, rendkívül erélyes katona, több­ször kitüntette magát a marokkói har­cokban. Jót ismerik nevét, a spanyol hadsereg vezérkarának főnőire volt. Ju- hús 18 án i'rOnco csapatai partra száll­nak Cadixban s megkezdik az előnyomu­lást Sevilla felé. A madridi kormány bejelenti lemondá­sát. Franco tábornok megüzeni, Jiogv a végsőkig folytatja a harcot. És elindul hosszú útjára a véres polgárháború. tsts.)----------- ii——ni ■ A vălenii nyári népegyelem A nagy, -világító törekvések évfordulójá­nak jegyébein a harmincadik ízben nyílt meg Vălenii de Munle-bam a nyári ti,épegye­tem. Akkor, cumikor még csak bátortalan kí­sérletek indultak meg a kultura cépszerüsi- tésére, N. Iorga professzor, királyi taná­csos, már teremtő munkába kezdet! Ma ezek a vălenii nyári kurzusok ellenállhatat­lan erővel «vonzzák magukhoz az ország minden részéből a román értelmiséget és az idegen vendegeket. N. Iorga professzor ez évi megnyitó be­szédét hatalmos lel ke te dós sei fogadták a je­lenlévők. A t N. Iorga“ nyári népegyetem el­ső clöad'álsuibtun a transilvania! templomok­ról és az „alapító tartományokéról irt ta­nulmány fog szerepelni. * A valonii nyári tanfolyamokat 1908 juliu? elsején nyitotta meg első ízben a tudós ro­mán professzor. Ezeket az előadásokat már akkor, o, kezdet-kezdetén meleg nemzeti ér­zés hatolta ált é? nagyban) hozzájárultok e nemzedék eszméinek megvilágításához, eme - Ivek később Nagy-Romániát megvalósítot­ták. N. Iorga professzor a nyári tanfolya­mok keretében az ő nagy tudásának válto­zatos és termékeny eszközeivel már akkor harcolt az összes románok egyesüléséért. őfelsége II. Károly király, akkor még trónörökös, 1912-ben. c háború előtt végig hallgatta ezeket az előadásokat, amelyeknek befejezése után őfensége tanára a következő szavakat intézte a trón tvárományosához: „Ma, amikor Fenséged átér fi a mi örö­münket és reménységünket, egy biztosabb bizonyítékát látjuk annak, hogy nemsokára ismét egy nép leszünk...“ . 1 . : ; jJ * •: £. .­A văleni! tudósnak ezek a profetikus sza­vai valóra váltak. Vedenii de Munte-ban megneélosodtak a szivek, a kunyhóktól a palotáig a nemzeti eszme megvalósít ásóra. Vălenii de M unite a román szellemiség bölcsőjét jelenti ma ... TV"*’ Eloltották a kigyult morenii petróleumkutat BUCUREŞTI, julius 20. Veszedelmes tűz ütött ki a „Steaua Ro­mana“ petróleumvállalat Morení-i tele­pén. A 43. számú kút éjjel kigyulladt. A kivonult tűzoltóság több órán át tartó megfeszített munka után eloltotta a lán­gokat. A tüzet a telepen lévő konyha ké­ményéből kipattanó szikra okozta. A kár jelentékeny. Az eljárás megindult. A francia Akadémia nagydijas regénye Pourlnlés: Csodálatos halászat. Athe­naeum kiadás. -153 lap, leve 178 lej. Föl­di Mihály: A miniszter, kve 119 lej, Stel­la Adorján: Én, Viola, 59 lej. Újak még: Erdei Ferenc: Parasztok, fve 165 lej. — Könyv-napi Ady összes kve 158 lej. Mó­ricz: Légy jó, fve 59 lej. LEPAGE-nál. Clüj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket. Nyeregbe kerül a népfront Bosszul... Megölik Sotellot

Next

/
Oldalképek
Tartalom