Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-20 / 161. szám

Ara 3 lej SücfkísZcSíég és kiadóhivatal: Cluj* Caii ca. Modior 4, Telefon: 11—09. Nyomda^ Ser. I. G Duoj No, 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P, Unirii 9 Telefon 11-99 as9(KaamonM*maEJEB6&BU2EsmuBBKasBaABiSaHaHttaeraaae L1X ÉVFOLYAM, 16 1. SZÁM ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS iJFeieSős szerkesztő és igazgató: DR. GROÎS LÁSZLÓ i ^TA’.iiü 1111111 imiü I int S/JiRDA Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T. Törvényczóki hjsiiromozLsi szám: 39. (Dos. S3<5/ 1938. Trib. Cluj.) Elóf-zctési árak: havonra 7o, negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 lej. «SKEszsasansa ■BessssaOMsaKaEza»*»®»^ rrr?53 CLUJ, 1938 JULIUS 20. «BJEXKCS2 PM MEGHALT MARIA KIRÁLYNÉ A középületek ormaira gyászlobogó került és gyászt öltöttek a szivek. Meghalj Mária anyakirálynő. Az egész ország megdöbbenve áll a nagy ki­rályné ravatalánál, mert a fájdalmas veszteség terhét cipelve tudja azt, hogy azt a lelket vesztette ej benne, aki örömben és szenvedésben min­dig osztozott vele. Mária királyné az ország Uralkodójának édesanyja. Történelmi szerepet teljesített hazájának legnagyobb megpróbáltatásokkal tele éveiben s felséges férje, a boldog emlékezetű I. Ferdinand király olda­lán Ő volt az, aki reménységet öntött nemzetének lelkében. Nagy és ne­mes lélek volt a királyasszony, nagy idők nagyrahivatott és sokoldalú te­hetséggel megáldott kimagasló történeti szereplője. Az utóbbi hónapokban betegeskedett. Idegenben ápolták huzamosan. A királyné nagy lelke meg­érezte a közeledő véget. Hazavágyctt a szeretett földre, amelynek egész életét és fényes szellemét szentelte, itt akart örökre megpihenni. „Őfelsége Mária királyné megszűnt élni tt őfelsége Mária anyakirályné, az ország nagyasszonya, hétfőn délután 5 óra 38 perckor halt meg. A halál­hír rádió, telefon és táviró utján percek alatt futott végig az ország­ban és megdöbbentette a népek mil­lióit. A királyi ház minisztere 8t. szá­mú közleményében az alábbiakat adta hírül a tragikus halálhírt: „Őfelsége Mária királyné 1938 jú­lius iS*án 17.38 perckor a Pelisor- kastélyban megszűnt élni. A felséges beteg halálos ágyánál jelen voltak: Őfelsége a király, Elisabetha királyi hercegnő, Őfensége Mihai alba-iuliai nagyvajda. A teremben jelen voltak Őszentsége Miron, Románia pátriár­kája, miniszterelnök, Stormer dr., Hortolomei dr., Lascar dr. és Iliescu dr. egyetemi orvosítanárok.“ i MÁRIA KIRÁLYNÉ UTOLSÓ " NAPJA. Őfelsége Mária királyné Cemau- tiból vasárnap érkezett Palid tábor­nok, dr. Stürmer és dr. Hortolomei egyetemi tanárok kíséretében Sin.a- iába. Az állomáson az anyakirá'ynét őfelsége II. Károly király, Mihai trónörökös és Elisabeüa királyi hercegnő fogadták. Az anyakirályné a dresdai Lahman-Szaraatóriumban állott kezelés alatt és onnan tért visz- sza az országba. Az utón rosszul lett, amiért is Cernautiban félnapi pihe­nőt tartött. Siniauaban a PeEsor.kas- t'lyba szállítjíIák az anyakirálynét, Junek állapota rosszabbod >ft vásár- nap éjszaka folyamán, hétfőn pedig válságossá vált. Hétfőn délelőtt 11 órakor orvosaji jelentése szerint, a fellépett vérveszteség következtében Őfelsége <3 királyné állapota rosszab­bodott. Érverése 120 volt, légzése pedig 28. percenként. A kora dél- utiánii órákban kiadott jelentés sze­rint Őfelsége Mária királyné állapo­ta órárókórárn rosszabbodott és a vérzés erősbödött. Az érverés kevés nyomással 140 volt, a légzés pedig Oti percenként. .Az orvosok jelentése alapján mim <hn iA'Anjuúban várni lehetett a ka­tasztrófát. őfelsége, Mária királyné felvette a halotti szentségeket és déC- után 17 óra 38 perckor megbékélve lelkében, megtért őseihez.. Amikor őfelsége Mária királyné örökre lehunyta szemeit, a Pelisor- kastély ormára kitűzték a fekete lo­bogót és megszólalt a lélekharang panaszos hangjával, tudtul adván, hogy egy nemes, nagy lélek szállt vissza a teremtőhöz. Miron Cristea pátriárka körtáv­iratot intézett az ország összes lel­kész! hivatalához és a következőket közölte azokkal: Dicsőséges királynőnk, Maria, el­hunyt az Urban hétfőn, julius i8-án délután 5 és 6 óra között*. A teme­tésig mindennap ebben az időben szólaltassák meg a templomok összes harangjait és engesztelő istentisztele- teketí tartsanak őfelsége Maria ki­rályné lelkiüdvéért. A királyné utolsó órái BUCUREŞTI, julius 19. 'Közel 6 óra hosszat vergődött a királyné nagy lelke a halál közelében és csodálatos önuralomról adott tanúbizonysá­got ezidő alatt. Kedvenc virágaival telt szobában anyai szeretettel átha­tott tekintete szüntelenül könnyes szemű fián és szerettein csüngött. Megérkezett Miron Cristea pátriár­ka-miniszterelnök is, aki a királyné haláláig betegágya mellett maradt. A halál beálltakor letérdeltek a király­né előtt Őfelsége Károly király, Er­zsébet hercegnő Őfensége, valamint az Ország első lelkésze és a kormány feje. De a fájdalomtól meghajolt ki­rálya mellett az egész ország. Mária királyné életrajza őfelsége Mániia anyakirályné 1875 október 29-én született. Édesapja az Edinbourg) herceg voll', kinek lánya, mint az angol királyi ház sarja, Nagybritánnia és Írország herceg­nője címet viselte. Viktória angol királynőnek volt az unokája és uno­katestvére a tragikus körülmények között elhunyt II. Miklós orosz cár­nak. 1892 decemberében férjhez ment Hohenzollern Ferdinand her­ceghez, akiből I. Carol király halála után I. Ferdinand néven Románia dicsőséglesen uralkodó királya lett. Házasságából származott őfelsége Ü. Károly királyunk, Elisabeta kirá­lyi hercegnő, Őfelsége Mária jugo­szláv anyakirályné, Miklós királyi herceg és Ileana királyi hercegnő, ki Habsburg Antal főherceghez ment férjhez, , , ÍRÓI MŰKÖDÉSE Mánia királyné nemcsak jótékony­ság terén tűnt ki, hanem mint az írók és művészek patrónusa is. Öma- ga is rendkívül tehetséges iró volt és .számos kötete gyönyörködtette a szépért lelkesedőket. Mária királyné akkor kezdett Bírni, mikor trónra ke­rült. Eüső könyve „Álomlátó“ (Visă­torul de vise) elmet viselte, majd egymásután jdéntek mjeg könyvei: ,,Az élet lilioma/4 (Crinull Vieth“), amely román meséket tartalmazott, majd lélektani regényeket irt, ezek közül ismertebb müvei: Koronás királyné (Regiima Încoronata), ID- derim oimü szimVuabot irt. »zután (Minol-tv), „Egy jeriv története'„Az én országom“, „Gondolától! és elkép­zelések a háborúból44 cimü könyvek következtek, utoljára megjelent mü­ve a. gyönyörű gyermekmeséket tar­talmazó „Szivemből a szivükhöz44 cimü kötet volt. A KORMÁNY RÉSZVÉTTÁV- IRATA őfelsége Mária anyakirályné el- hunytának szomorú alkalmából a kormány az alábbi táviratot küldőt, te őfelsége II. Károly királynak: Mély fájdalommal állunk a kopor­só előtt, melyben Felséges király­nénk fekszik és osztozunk Felséged fájdalmában. \ AZ ORSZÁG GYÁSZBAN Gailíimescu belügyminiszter távira­tilag utasította a megyei prefektuso­kat, hogy a megrendítő gyászhírt hozzák a lakosság tudomására. A falvakban a községházán és az isko­lák falain hirdetményeket kell ki. ragiasztani, amelykeben a gyászhirt ismertetik. A középületeket fel kell disziteni az ország címerét viselő gyászfátyolba vont lobogókat. A te­metés és az azt követő országos gyász még ezután megállapítandó napjain tilos a zene és minden látvá­nyosság. 1 A külföld is megrendülve vette tu­domásul őfelsége Mária anyakirályné váratlan halálát és a nagy távirati irodák hoss:ZU közleményekben mél­tatják dicsőségteljes élete jriozzana­, A kormány nemzeti gyászt rendelt el BUCUREŞTI. A hatóságok hiva­tali működése julius 21-től, csütör­töktől, julius 23-ig, szombattal ,be-- zárólag szünetel. A kormány pedig a nagy királyné halála miatt a temetés napjáig nem­zeti gyászt rendelt el. A temetési szertartás sorrendje ^BUCUREŞTI, julius 19. A királyi ház minisztériuma a következő köz­leményt adta: A legmagasabb rendel­kezések értelmében Őfelsége Mária’ anyakirályné temetési szertartását a következő rendben határozták meg:„ Ma délelőtt 11 órakor a királyné' földi maradványait a Peles-kastéiybanl ravatalozzák fel. A polgárok 19 óráig; vonulhatnak él a királyi ravatal előtt; Csütörtökön a királyné hiilt tete­meit Bucurestibe szállítják, ahol a cotrocenii palotába ravatalozzák fel és itt julius 24-ig vonulhat el a la­kosság a ravatal előtt. A cotrocenii palotából a halottas menet a királyi udvarra, onnan pedig Curtea de Ar* gesbe vonul, ahol julius 24-én örök nyugalomra helyezik Mária királyné földi maradványait. Az udvar gyásza BUCUREŞTI, julius '19. A nagyi gyászeset miatt a királyi udvarban' hathónapos gyászt rendeltek, amely­ből három hónapot mély gyászban töltenek el. Amint a szomorú hir Bucurestibe' megérkezett, a királyi palotára kitűz­ték a gyászlobogót s a lakosság kö­zött, mely annyira szerette királyné­ját, viiámcsapásként terjedt el a le­sújtó hir. A diplomáciai kar részvéte BUCUREŞTI, július 19- Mihelyt * királyné halálát hivatalosan is hitül adták, Petrescu-Comnen külügymi­niszter értesítette a lesújtó gyászról Andreo Cassulo apostoli nunciust, bucureştii diplomáciai kar dékánját. Cassulo nuncius nemsokára kihallga­tást kért a külügyminisztertől, akT előtt a diplomáciai kar nevében a nagy veszteség feletti mély tészvété- nek adott kifejezést. A halál híre Belgrádiban BELGRÁD, julius 19. Mária ki­rályné halálának hire vi 11 ám gyorsa­sággal terjedt el a jugoszláv főváros­ban és az egész országban. Jugoszlá­via lakossága, amely mély tisztelettel és hódolattal szerette Mária jugoszláv anyakirályné édesanyját, a legna­gyobb fájdalommal értesült a tragi­kus végről. A jugoszláv állami és tár­sadalmi élet előkelőségei táviratilag, telefonon és a román követségen való személyes megjelenésükkel adtak ki­fejezést mély részvétüknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom