Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-02 / 146. szám

* COTEEmr-i J1,.imiin— ELLENZÉK wMwamm Beszéd a Constantái nyaraláshoz... Egy ötszázlelkes református gyülekezet figyeli a nyaralókat. Kötelességek a tengerparton... v * CONSTANTA, Julius i. A Constantái állomás forgalma napról- napra nagyobb. A nyár melege az ors/ág minden részéből, sőt még külföldről is idecsibit embereket a tenger partjára. A város, mint az elmúlt esztendőben, most Ismét átvedlik fürdővárossá s benne az emberek fürdőhangulatban nyüzsögnek az utcákon, szállodákban, vagy éppen magánházak körül is. Több mint három hónapja készülődtek a constantaiak a für­dővendégek fogadására. A szállodákban Az állomásnál Kinn vagyok az állomásnál és figyelem az érkezőket. Azt figyelem, hogy Tsözöt- tük mennyi a magyar. Örömmel tapasz­talom, hogy sok. Talán minden negyedik, vagy minden nyolcadik ember magyarul beszél. Tisztes öreg urak, fiatal leányok, gavallérok, gyermekek érkeznek és igy van ez valószinüleg minden vonat érke­zésekor. Állok a tömegben és szeretném mindeniknek megragadni a kezét, hogy azt mondjam: Isten hozott kedves vendé­günk, jöjj hozzánk, nézd meg a mi éle­tünket, hiszen testvéreid vagyunk akik itt élünk ebben a városban télen-nyáron. De egyik sem vesz észre, egyik sem olvassa ki a szememből, hogy szeretem őket, hogy milyen nagyon szeretnék minde- nikkel beszélni, vagy legalább kezet szo­rítani. Tovatűnnek a siető emberáradat­tal és engem a vonatfütty ébreszt fel a valóságra: egyedül vagyok ismét s ha kedvem van hozzá, várhatom a követke­ző vonatot.., r. . ^ÍV -T'"5 ' PANASZOK szobákat festettek, poloskákat irtottak, lószőrpárnákat javítottak; vendéglősök nagy áralakításokat végeztek, hogy min­den maibb, divatosabb legyen; a/ üzletek uj cégtáblákat raktak fel és a kirakatok fénye, pompája valóságos ünnepi lormá- ba öltöztette az utcákot. Az érkezőké ez mind. Úgy tekintjük a1 fürdővendégeket, mintha mindannyiunknak amerikai nagy­bácsija jönne velük, hiszen pénzt hoznak nekünk s uj élet, jobb élet támadhat a nyomukban.., ,✓ ~ w — - ­szer annyi lélek imádkozik Istenhez nr Constantái kis 'ümaházban, hanem még a letelepedőit atyafiakat is elcsábítja a szórakozás és az életöröm keresés szelle­me, melyet a fürdővendégek hoznak vá­rosunkba, mint ragályos betegséget. í' FÜRDÖVENDÉGEK KÜTE­LESSÉGÉ Minden református fürdővendég Isten és ember előtti kötelessége lenne e kis gyüllekezeti pártolása. A vasárnapi isten­tiszteleteken egész nyáron át üdülőket kellene, hogy lássunk, akik jelenlétükkel Ls biztatnának minket. Ez a becsületes református és maigyar kötelesség ma, amikor igazán annyira egymás segítsé­gére vagyunk utalva. Ml lenne, ha a/ a többszáz für előző testvér egytől egyig meggondolná a dolgot és minidenik ezer lej adománnyal jelentkezne a mész rak­tár feletti bérelt imaházban, a Scarlat Várnav-utca 25-ös szánni palotájának az emeletén?! Akik nyaralni jönnek a Fekete tenger mellé, könnyűszerrel áldoz­hatnának ennyit. Ok is jól.' járnának, mi i.s. Adományaikból már p jövő nyárra is készen lehelne egy református fürdő­tek*]) Constantán, csinosan berendezett szobákkal, közös étkezővel és itt ottho­nosan, testvérek közölt erezhetnék ma­gukat a Fekete-tenger partjára) jövő nya­ralók. A fürdötelvp mellé i mali ázat épít­hetnénk és igy egyszerre megszűnne a sok panasz, amivel telesrrjuk a világot és ami miatt egyetDem léleknek sem eshet jól a tengerparti üdülés. Nem hiszem annyira elfásul fiiak és közömbösnek a magyar sziveket, bogy panaszunk csak annyit érjen, mint kiál­tó szó a pusztában. Ma kell, hogy tudja, érezze mindenki árvaságunkat és a test­vériség szükségességét. A Fekete-tenger partján ötszáz református magyar él, azayi nem is él, hanem vergődik testvéri és gyülekezeté élete fenntartásáért. Imád­kozni szeretnének Istenhez és megszen­telt életet akarnak élni, de Kihez templom ladl és papot keli1 fenntartaná, ök any? nyira szegények, hogy éppen emiatt ván­doroltak a koldusbottal éppen a Fekete­tenger partjáig. Vájjon nem kellene segí­teni ezt a maroknyi gyülekezetei imád­sághoz és testvéri élethez! ebben az isten­telen és testvérieken világiban? JÓL1 es­het-e a tengerparti üdülés, ha panaszai­kat beleordi.ják még a süket fülekbe is? Hisszük, hogy Isten és ember elleni bűn­nek mLnősiCi mindenki, ha a tengerpar­ton üdülök közömbösen elfordulnak tőlük. Süay István. Elgondolom magamban: Istenem, ma van julrus elseje és újra fizetni kell havi kétezer lej lakbért az im'aházért és papi lakásért. A hívek nem bírják már a terheket, hiszen ezen a nyáron is rosz- szul megy a munka, gyönge ai kereset és így. miből1 is tartsanak fenn papot, mi­kor még most nyáron is alig élnek egyik napról a másikra és mindennap előttük áll az eljövendő tél kétségbeejtő szegény­sége és sivárságai? Három esztendeje ver­gődünk igy testvéri életünk fenntartá­sáért; három hoszu esztendő volt az, melynek minden egyes napját ki kellett líarcoiíni. És addig küz köd tünk, addig imádkoztunk, hogy ime még ma is meg­van, a Constantái református gyüleke­zeti, ftestvéri éÜet. De mi lesz holnap? Istenem, ká' tudná ezt megmondani? HABZSOLÁS A SZÓRAKO ZÁSOKBAN... „ íme megérkeztek már a fürdővendé- gek, éppenvm£ni az elmúlt nyáron. Pén­zes emberek, magasrangu tisztviselők, kereskedők, gyártulajdonosok. A szóra­kozások és életörömök egész sora vár rá­juk. £l Mamaia-i fürdő s a körülötte épitiit szállodák egészen európai jellegű fényűzést és pompát kínálnak számukra. Constantán minden éjjel hangos a város a tömérdek vendéglő és táncos mulató lármájától. Aki idejön, megszédül a sok életöröm kínálatától és mindenekéL való­sággal betölt az élethabzsolás szelleme. Az emberek itt szinte féDreismerhetetle* nül átváltoznak. Az otthon filléreit ku- pcTgató uzsorás pazarlóvá válik, a tudo­mányokba elmerült tudós tanár egyszer­re kocsmahössé szeretne átalakulni, a jó- zanéletü berúg, a megfontolt szerencse- játékkal próbálkozik, a buskomor táncra perdül, stb., stb..,., szóvá! habzsolja itt az életörömöket mindenki <a maga mód­ja szerint. Az csak természetes, hogy életörömök habzsolása közben nem ér­nek rá törődni az Istennel és lelkiéletük­kel1. így történik, hogy nyáron nem tiz­Dollárcápák 'A Nobel-díjas Sinclair Lewis legújabb' könyve, 271 lap. fűzve 132 lej, kötve 158 lej. Az iró megelőző könyvei Panthe- oounál: Pillék, 125 lej, Szegény lány, kötve 63 lej, Babbitt, fűzve 66 lej, kötve 92 lej, Dodswortih (512 lap), fűzve 99 lej, kötve 125 Lej LEPAGE-nál Cluj. — Postán utánvéttel. — Kérjen Pantheon- ujd. jegyzéket Lepagetól. ­C. II/. Scott,a hives repülő London-Bucmreşii-London korrepüíésre készül A román lipair oz utolsó l 7. '»Alton olyan nagyot kábult. hogy a> jövő a Jégtől jesebb lé­mé ny re jogosít. Újaid) -iparágakat honosítot­tak meg és az utolsó évek gyláirtm árnyai mi- n őség Leg igen magas sz a>vonailon /á(Uo link. A petróleumipajr, Romániának legrégibb ős legfontosabb -iparága, meglepő rihmusban jnt Londonban s kipróbálták és a szakértők teimitju/rtás n;é’ikiiil kiválónak iiumősitettek. C. W. Scoli mßlatkozala C. W. Sajti, n li rés 'ie|>ü'ö, aki a Locution — Ausztrália rokodot áltliiilol'ln tjei, a „Noul LubolU-ról u következőkép nyilatkozott: ,Akindig az volt a véleményem, hogy Ro* fejlődött. Mégis mindeddig nem sikerült ezen iparágnak olyan kiváló minőségű olajat gyártania, amelyet teljes bizalommal hasz­nálhatnak azok, ak-k motorjük tökéletes ola­jozásánál törekszenek. > Ma- megváltozott a helyzet. Az Unirea tár­saság, amely a petróleum! par terén óriási eredményeket ért el, ipiia-cra hozott uj olaj-at r,,Noul L-uboái“ néven; amely teljesen egyem- ra-ngu az idegek gyártmány okkal, minden le- kűtetbem. ' - ; *.|>..| ! i : A lahor-atóié'iuni kisír eletek’, valamint Petre Cristea (praktikus kísérletei behizoiny tolták ez-t a kiváló minőséget. Ami azonban f gye- lemire méltó, az az a tény, hogy ezt az ola­máln'la a petróleum termelő államok élén ha­lad. Mégsem Jöttem!, hogy Romániia olyan kiváló ola jait raflinól, mint n „Noul Luboié“. .Analizáltam a laboratóriumok jelentéseit a „NouiL Luboil“-t illetőleg, használtam moto­romban' és kijelenthetem, hogy mánősége 'tel­jesen kielégített. Egy ke azon olajoknak, amelyek nemcsak az automobilok motorjait, hanem a repülő­gépek motorjait i.s> tökéletesen kielégítik. u Elhatároztam, hogy London—Bucureşti— London körrepiilési rekordot k seregek meg és csakis „Noul LuboüU-t fogok haszináluui. Charles W. Scott s. k.“ Ez a nyilatkozat amelyet hires versenyre- ; — ■ .........Ilim 1 t—CTBMfc—m plilő ás u - < k© * I r<* I»** 1 <k felt- i< !<• i a :i j *<»- wan ismerő h/UikciiiIxrl- lel!, világos.ti in mutatja Mzóbaji forgó Ív IHiány értéin l. De nme Heti, hogy ni gcm'üjük < gy ©t>-íiii kiváló olajnak -a, leclin Ua-i j< ). utó-.égét nini ■amilyen a „Nőid J.uWil“, még egy körül­ményre keLl riuniitaInunk: Romániában ed­dig Mik <legen olajai árultak, moha or.szá- guark, aniiiit uz-t C. \\r. Scott ós mondja, egyke a legelső ]>elró-lciiinlei íiiolö országok- urak. a „Noul l.ubod“ miriöség<- seg tségünk- "<■ Jesz, hogy ţ, jüvölx:ii ne kellj<xi külföldT« küldenünk pénzt cjyan termókokit-rt, uinelyt*. kel itthon gyárthatunk. SZAMOS NŐI BAJNÁL gyjkran igen nagy megkönnyebbülést szerez reggé, éhgyomorra egy felpohárny termesz«es „FERENC JÓZSEF“ ke- serüvíz -[zaliaL. ))ogy a. béek gyorsan fclhigtfj és ak:dálycabnul kiürirt fljzonkívíll pe­dig az emé-zitőszervck működésé^ lényegesen elő mocjditjn. Kérdezze meg -orvosát. Hevesi Piroska és Kovács Kató bucsuhangversenye a katolikus gimnáziumban A trópusi hőség el éné é, zsúfolásig meg­telt terem b zony.tolta azt a nagy ezerelete!, I onii a távozó Hevesi Piroskát az itteni kö- zöniséghez fűzi. Az emberek már belépésekor áradó ta-ps-val, a szeretet ivói!ósággal végig* érhele-Uen jeleivel árasztollLk el. Valósíigos várágendiöt kapott tisztelőilő.! ez n komo'y, nagy muzsikus, aknek bucsuhangversenye meghaló ünnepléssé fokozódott, ajhogy egy­másután odta elő számaiit, Jx*ge!őször Beetltiovem ojp 81 Szonátáját ad. 1a elő a. búcsúzó miüvíeisznő, azzal a mélysé­ges átér zéssel, komolysággal és erővel, ami a Beethoven-szellemet átfogó és megértő ki­váló ptituncisülk között is egy-k legelső helyet b ztositja számává. Ezuátr Chopin két gyö­nyörű darabját adta elő frenetikus sikerre'. A műsor má.sodik mészében a nagyszerű zongoraművésznő, MLrceo Popz, a kiváló ro­mán zeneszerző kéz náthán levő népi táncait adta ©Lő 'teljes megértéssel. Popa érdekes, -szí­nes, eredeti muzs kus-egyéniség, akinek muci­kéit mindig szívesen hallgatja' és élvezi a zoneértő közönség. Uszt Mephi-ft o-vaVert volt a programszerimt' utolsó szám, omei vi í csillogó bravúrnál adott elő Hevesi Pirsakat akit ráadása és mnden száma után vihar© somi üiruepelt a közönség. A tmcs/ukoncert második szereplője n fiatal Kovács Kötő, ak veJ tudvalevőleg együtt lila zik külföldre Heves! Ph^oska. A művésznő biztonsága; fölénye, feketeruhás komoly alak jj mellett ez a iéhé:ruhást, édesaccu kislúnv valahogy o!yarmak hatott, m’nt egy most felröppenő, szárnyalt (próbálgató madár. Rendkívül f atal s Igy hangja ás egy fiatal és 'érző) énekesnőé. Ideális mikrofon és ban- gostilmhuing, mcgdöb])o:i'tő üveghangjaival, magarssága szekd csillogásában. Még srkat fog tanulni Kovács Kató, .sokat fejlődn'1 s m büszkék leszünk, hogy innen indult világgá. Első szúniLbarr. a Szöktetés a szerályban áriá­jában még félénken írebben-t ez a z Istenad t i liánig, a,z első koncert lázában é-s- remegé-é- Ixai. De Bellini Casta Diva árújában mái magánai talált s a dal egész romam-t kus szép­ségét létnvényesBitetle. Verdi 'és T lm mos egy- egy átniájánúí már a közöns-ég csodálatált vív­ta ki elképesztően magas hangjá val s könv nyedségével. Román dalaival, Debussy éter • kus dalával. Drigo,. Marchest s Perez szer­zeményeivel inű-gy sikert aratott s tőle is rá- adŐLSt 'követelt -:i közönség. Sok «virág, sok taps, .meleg -szeretet -uditotta őt is ubndk. A ibucsubamgvcrseny egy uj fia'lu.1 tehetsé­get aratott — s azt ás> érezte a- közönr-iég, hogy miit veszít Hevesi Piroskáinál, oki o-uy- n-yi felejtbe-k-tlcn. konccrl-esillcl ajánld ék ozln meg ezt a várost. (—j 1938 lull un 2. hogy a Margitszigeti Színpadon augusztiá végén rendkívül érdekes bemutatót tartani.!:. Szinrekerül Ujházy György Anpádházi Szöul Margit cimü ünnepi szabadtéri játéka A darab címszerepét Bajor Gizi alakítja; hogy Húsz ka Jenő. a neves operett kom­ponista, hosszú idő után uj darabot zenési- tett meg. Erzsébet királyné a darab címe s a jövő szezonban kerül színre Budajieslen; hogy neyyvenlagu magyar müvészcsnpoit indul külföldi tuntéra. Népművészeti produk­ciókat mutatnak be c társulat tagjai a kül­földi városokban; , hogy az aradi Nyári Színkör szombaton, nyit a Júlia című operettel, Krérner Marid játszma a primadonnaszerepet; hogy Van de Velde, n hires holland nő­gyógyász évtizedes kutatásait felhasználva, hangos film készült. Az eredeti szerelmi élet a házasságban dm helyett n filmbizottság a Tökéletes házasság mellett döntött; '■* hogy Solti György, a fiatal pesti karmester Oslóban fogja vezetni a Figaro házassági; hogy Rede Gabriellát a jövő szezonra. 1~ estére, Olaszországba szerződtették.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom