Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-15 / 157. szám

ELLENZÉK 19 3 H /ul I UM I S' w—mm—mmMummr, izu A Ncwyork Times szerint így történt Drámai cikk Csak egy hafszálon, aio meg Anglia hidegvérén amili, hogy a hűvös tavaszi estén nem borult lángba ismét Európa A Ncwyork Times rendkívül érdekes adutokat közöl május 20., 21. és 22. wi/t- jitinak sorsdöntő eseményeiről, mikor csuk eyy lépés választotta el Európát az uj háborútól. Hogyun akadályozták meg u háború IdMörését? Mi történt a kulisszák mögött2 Kinek befolyására maradt el it határokon összeverd csapatok előny ormi- i(isa2 --- kérdés-kérdésre halmozódik, mindenki a: igazát, a tülköt, a közbelépé­sek, diplomásai üzenetek, jegyzékváltások pontos szövegét szeretné ismerni, hogy a nagyjelentőségű események legmélyére hatolhasson. 4 „Neiuyork Times“ cikke a történelem izgalmas fejezetét viláufjju meg s en­nek érdekességét növeli, hogy magunk is benne éltünk az eseményekben, mikor a lapok beszámolóit, izgalmas táviratait olvastuk. Munkában az •ft • • 1938 május 20. Nagy zajjal repülőgép s/áll le ni croydőni légi kikötőben. .íz ..!nteligencc Service“ egyik ügynöke ug­rik ki a gépből s a várakozó gépkocsihoz siet, mely tovább röpíti Londonba. A kö­zépkorú férfi fáradt, alig van erő benne, szinte reszket óriási feladatának súlya i alatt. Néhány perc jnulva beérkezik hi­vatalába, hol főnöke várja. Az ablak nyitva van. Halotti csendben indul meg a beszélgetés,’ mitha temető­ben volnának. A csönd és béke fátyla bo­rul Londonra. Anglia békésen pihen, csak a szembenálló két férfi tudja, bogy a láthatáron veszélyek tornyosulnak. Fü­lükben ott dübörög az uj háború lármája, mely szívverésüket fokozza. Egyszerre mukába kezd az „Inteli- gence Service“ telefonja. A külügyminisz­tériumot s a többi minisztériumot hívják. Öt percen belül illetékes helyen mindent tudnak s ettől kezdve a kormány egyet­len tagjának sincs nyugta. London és Pa­ris állandó telefonösszeköttetést tartanak, mely most már csak akkor szűnik meg, ha a béke bitztositva van. Prága, Berlin. Róma egymásután kapcsolódnak a tár­gyalásokba s Neville Henderson berlini angol nagykövet a nevezetes pénteki nap délutánján megjelent a német külügymi­nisztériumban. Ribbentropp nincs Berlinben s Hender­son nagykövet Weisecker báró meghatal­mazott minisztertől kér felvilágosítást: — miit jelentenek a cseh határ mentén esz­közölt német csapat mozdulatok? A nyu­godt hangnemben folyó beszélgetés során szóba kerül a háború lehetősége is, de mindkétten megőrzik nyugalmukat, mint­ha szürke diplomáciai kérdésről tárgyal­nának. Alnémet meghatalmazott miniszter min­dent cáfol: — Egyszerű gyakorlatozásról van szó, nem történtek „abnormális“ csa- pat f elvonulások. — Jelenteni fogom őfelsége kormá­nyának — hangsúlyozza- Henderson —, hogy nem történtek nagyobb csapatössze vonások és ilyesmire nem gondolnak. S a két diplomata szívélyesen búcsú­zik egymástól. SZOMBAT REGGEL 3 ÓRAKOR - A Bérűimből érkező jelentés, ha nem is győzte meg Londont, de bizonyos mér­tékben megnyugtatta. Szükség volt ai köz­vélemény megnyugtatására, nehogy jóvá sem »ehető cselekményekre ragadtassák magukat. Chamberlain ezért szokásos hétvégi vakációra indult, Halifax Oxford­ban maradt és . számos vezétőpolitikus Lcedsbe utsizo.tt, hogy Paul Reymand francia miniszter előadását meghallgas­sa.Vansitt?/a és a külügyminisztérium főtisztvicCi'9í azonban nem mozdultak ki IíivataHcmjól. Tudták, hogy a szombati napnak, szokás szerint, nagy jelentősége van a német nemzeti-szocialista vezérkar mukájában. KÉT MOTORKERÉKPÁROS NEM ÁLL MEG A szombati napban valóban nem csa­lódtak. Reggel 3 óra körül ugyanis várat­lan 'incidens történt a némel-cseh hatá­ron, hol — amint tudjuk — két szudeta- német motorkerékpáros át akart robogni és felszólítás dacára sem állottak meg, hogy igazolják magukat. A csehszlovák határőr félre ugrott, vállához emelte fegy­verét és lőtt... és a két utas vértócsában Intelligence Service néhány lépésre a hevert <t- országidon német hutárt ól. Egy pillanatra úgy látszott, hogy ezzel eldőlt a béke sorsai és uj óriás háború­nak nyi't meg kapuja, a hirt azonban sikerült titokban tartani ai reggeli órákig, midőn Henderson ismét látogatást lett a német külügyminisztériumban. Észre kellett vennie, hogy a látogatás körülményei már megváltoztak. Ribben­tropp várta, ah*! hűvösebben közölte, hogy ff hier vezérkancellár bármily csapatmo:- <1 ulatot elrendelhet Németország terüle­tén, nem tartozik ezért idegen kormány­nak számadással. — Jelenteni fogom ezt őfelsége kor­mánynak — hangsúlyozta Henderson s a két diplomata bűvösen elbúcsúzott egymástól. „MOZGÓSÍTÁS...“ Néhány óra múlva Vansittart London­ban Henderson berlini távirati jelentését olvasta, melyben háború és béke, mil­liók sorsáról volt szó a valóságban. .4 táv­irat szövege kemény volt. Henderson — a „Newyork Times“ értesülése szerint -— rámutatott arra, hogy Anglia nem hát­rálhat meg, mert ez egyet jelentene tekin­télyének összeomlásával Európában. Nem mánál tehát más hátra, ntint: mozgó­sítás. Az egyébként németbarátnak ismert Henderson szava mély benyomást keltett Londonban. Nem sokkal jelentésének kézhezvétele után — folytait ja a Newyork Times — igen előkelő ur kopogtatott az „Inted- gence Service“ ajtaján. Arcáról le tudták olvasni származását és azt. hogy milyen ügyben jár, — nevét a Newyork Times elhallgatja). Német volt. - * * Átadta névjegyét és nyomban bebocsá* tották. A „Newyork Times“ csupán any* nyit közöl, hogy igen befolyásos szemé­lyiség vöd, aki azt akarta kijelenteni, hogy Németország nincs felkészülve a háborúra és elég lenne egy határozott lé­pés: — mozgósítás — arra, hogy a hábo­rút megakadályozza. Ugyanakkor meg­győző szavakkal bizonyította, hogy nem szabad elszalasztani a- kedvező alkalmat. A titokzatos férfi sokat kivánt, többek között kiha lgatást kért Chamberlain mi­niszterelnöktől. aki azonban nem fogad­ta. mivel nem tudta hivatalos megbízá­sát igazolni. Erre Halifax külügyminisz­terhez fordult, kivel hosszasan tárgyalt. Halifax aztán telefonon jelenléte a tár­gyalás eredményéi Chamberlain minisz­terei nőknek.- A titokzatos férfiről a „Newyork Ti­mes“ csupán annyit mond, hogy a feb­ruári eseményekig sógora volt a Reichs­wehr legfelsőbb parancsnokának. Nem lép vissza Franciaország Köbben hírek érkeztek arról, hogy Csehszlovákia mozgósított. Nem három, de hat kontingensről volt szó. Csehország határán két hadsereg állt szemben egy­mással a benton.állásokban, villámgyors intézkedésre volt tehát szükség, hogy a háború veszélyét elhárítsák. Francios Poncet, berlini francia nagy­követ parancsot kapott, hogy újabb lépé­seket tegyen a német külügyminiszéri- umban s néhány perc múlva Ribbentropp előtt állotít. A francia nagykövet halkan beszélt, szavai nem árulták el izgalmát. Mikor közölte, hogy Franciaország kény­telen mozgósítani, ha nem vonnák vissza nyomban a német csapatokat a csehszlo­vák határról. Ribbentropp meg akárt-a győzni s a Newyork Times szerint han­goztatta: — nem érti, miért avatkozik Franciaország Csehszlovákia ügyébe, mi­dőn zavartalanul élhetne a Rajna túlsó partján. Franciaország egyébként sem te­het semmit Hi11 er vezérkancellárral szem­ben, mert — írja a Newyork Times — amig megtörténik a francia mozgósítás, addig leverik a cseheket és mire a francia csapatok a Rajnához érnek, nagy német erőt találnak a határon. Csehszlovákia már nem lesz, miért tehát milliók szenve­dését a letűnt országért feláldozni? Ribbentropp a francia nagykövetet nem tudta meggyőzni. A kocka el volt vetve, Franciaország már nem változtat­hatott adott szaván. Egyébként is késő OLCSÓ KÉNYELMES KELLEMES • tt lliazzék 2 és 4 Síéire sziláidéi vonalokkal Olaszországba!!! I Julius 30—tói aug. 16-ig, aug. 13—30-ig. | 1 1 A julius 30-i indulásnál 2 hetes meghossabbitás lehetséges!!! Részvételi dijak 2 hétre: A) Abbázia, vagy Laurana — — —- — — —---------- 6.3501— lejtől kezdve. B) Venezia—Lido — — — — — — — — —■ — 9.700'— lejtől kezdve. C) Roma—Riccione — — — — — —----------- 9.650'— lejtől kezdve. D) Sanremo — — — — — — — — —---------- 9.360*— lejtől kezdve Fenti részvételi dijban bennfoglaltatnak: román határtól kezdve, vissza román határig vasúti jegyek, a választott nyaralási helyen kifogástalan iakás és teljes ellátás, román útlevélre szükséges összes vízumok, összes borravalók, adók, gyógy- és zenedijak, hordárdijak, stb. — A romániai viszonylat rendezője: Dacia Menetjegyiroda Oradea. Cluji jelentkezőhely: ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA, Piaţa Unirii. (Telefon 11—99.) — Kérje azonnal a szenzációsan olcsó utazási akció részletes, 7 oldalas ingyenes tájékoztatóját!!! lett volna. A francia országutakon már tehergépkocsikon vitték erőltetett menet­ben a határ felé a katonákat. A motori­zált csapatok a Rajna felé száguldottak. Tankok, ágyuk, harci szekerek robogtak az éjszakában. A francia nagykövet után I lender .on követ tett ismét látogatást a német kid ügyminisztériumban. Ribbentropp ismét .1 „mozgósítás“ szót hallja, ami annyit je­lent, hogy Anglia határozott. Henderson, a „Newyork Times“ sze­rint, háborúról beszélt; — Tagadhatatlanul erős a német had­sereg — mondotta. — De nem csalódik-e ismét erejében? Tudni fog-e ismét négy esztendőn át ellenállni? Nélkülöz-e a nép? A „Newyork Times“ szerint ilyen kér­déseket tett fel Ribbentroppnak. SORSDÖNTŐ PERCEK A prágai kormány sajnálkozását fe­jezi ki Berlinben a határon történt inci­dens miatt, Henderson pedig felszólítja a német fővárosban tartózkodó angolokat, hogy családtagjaikat küldjék vissza An­gliába. Röviddel ezután az angol követ­ség bejáratánál ál! a berlini angol kolónia. Menetleveleket állítanak ki, az utca meg­telik izgalommal. Sietnek. Meglepetést hozhat minden perc, minden óra. Henderson nagykövet — folytatja a „Newyork Times“ — este 10 órakor kü- lönvonatot kér a német kormánytól az angol alattvalók számára s a kérelem nem téveszti el hatását. Anglia nem áll meg félúton. VÁRNI . . . Egész éjjel a határ mentén mindkét részről folyik a katonai előkészület lázas munkája. Egyformán: a csehszlovák—né­meti és francia—német határon. Megtelik élettel a Maginot-vonal. Berchtesgadenben is megszakítás nélkül folynak a tanács­kozások. — Várni ... — ez a határozat. A német vezérkar — irja a „Newyork Times“ — igy találja helyesnek, jónak. (st.) MA 48 ÉVE 1890 julius 14-én Budapest fáklyásmene­tet rendez Baross Gábor közlekedésügyi miniszter tiszteletére, ö világhírűvé lett zónc-dijszobá• első évfordulóján. Ugyaii- akkor Szófiáiban kétszer rálő egy diák- leány Sztambulov bulgár miniszterelnök­re, beszélnek Ferdinand bulgár fejedelem bukásáról; mindez a guruló rubel müve. Párisban súlyos büntetést mértek az orosz nihilistákra, kik Svájcból szöktek át. Bis­marck és 11. Vilmos császár közt elmér­gesedik c viszály; a bukott vaskanceltár az elpártolt sajtót gyávának minősiti és élesein bírálja meg c császár hebehurgya politikáját. Legjobban az fáj, hogy elvitat­ja Vilmostól a munkásvédő nemzetközi ér­tekezlet gondolatát és a sajátjának mond­ja:. Országrészünk sikerrel szerepel a bécsi mezőgazdasági és ipari kiállításon; küld- nősen a bistritai gyűjtemény, a borok és ásványvizek, a Lázár dr.-féle vadászati rísz, amelyet Bánffy Dezső báró és Csali- ner Gottfried rendezett, arattak elismerést, Tót-Aradacon meteor hullott egy paraszt- udvarba; lord Palmerston, aki Écsáa va­dászik, megvette 200 fontért, hogy 3o. da- rabnak iktassa be gyűjteményébe. Ara­don erősen készülnek az országos kiállí­tás megnyitására és okt. (f-án a vértanú- szobor leleplez-ésére. Az e napon elteme­tett Pejacsevich Miklós gr. budapesti had­testparancsnok helyére kinevezik Lobko- vitz Rudolf herceget, a városunkban állo­másozó és népszerű hadosztály parancsno­ki. Teleky Samu gr. újabb afrikai uta­zásra készül. Id. Imre Sándor dr. egyete­mi tanár nyugdijbavonul-ásávai megürese­dett irodalmi tanszéket a napokban töltik be; S'échy Károlyt és Bodnár Zsigmondoi emlegetik. A „Kaiser XVHhekm IV.“ német gőzhajó utasai gyűjtőlencsével az éjféli háp sugarainál gyújtottak szivarra Trom- söbe érkezésük alkalmából, nagy hochozds közben. Egy Bignon nevű francia ur bor- gyűjteményét árverezték el Pártéban; leg­értékesebbek voltók az 1845-ös palackok. ,,Akkor jó bar termeti és nagy üstököl volt az égen“ — jegyezte föl a boldogult. Az első palackokat Rotschiid vette meg 120 fre-ért, az utolsókért azonban AumaU hercegnek 203 fre-ot kellett leszúrni. PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON1 ico drb fehér zíurszalvéfca Lei is.—, so drb, nagv Ljiku fehér cuLkos szalvéta La 12.—, $(, drb. nagyalakú rózsasz:n cakkos szalvéta Ltt 14.—. vendéglőknek, cuk-ászdáknak soo drb. fe hér negyedes szalvéta í 3 25.—, ugyanez iooc drb Lei 45.—. Mintás z;urszalvée£k 100 drb. Lei 29— Kapható az ELLENZÉK KDNYVOSZ- TÁLYÁBAN, Cluj. Piac* Unirii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom