Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-13 / 155. szám
1938 i ul Iu s 13. ellenzék MEZOGAZDASAG Negyvennyolc óra héi észszerűen berendezett miníagazJaságban TARGU-MURES, Julius 9-, A mezőn és a lankán már jóideje aranysárga kalászaién ger hullámzik lustán és fáradtan a júliusi fényzuhatagban s itt-ott népes is a határ. A rekkenőség olykor merev mozdulatlanságából tompa zaj, egy-egy elhaló kiáltás kelti figyelmét a napmelegtől szomjas, fáradt vándornak: a közeli dombok mögött valahol serényen igyekvő gépek furakodnak az aranysárga tenger mélyén kinemelégülő mohósággal előre. Nyomukban megdől a kalász és szorgosan tevékeny munkáskezek ölelik csomóba a zizegő, életadó magvak súlyától hajlottfejü buzakalászokat. A nyár derekán vagyunk, a gazdaember most kéri számon a természettől verejtekhullato törődéséit, két, a föld szeretetében, dédeígetésében kérgessé keményük kezemunkájának bérét. És a természet nem fukar. A gépek ontják a kalászt s a kévék kaitonás rendben maradnak el a telhetetlen igyekezető gép nyomát taposó munkások mögött. Aratás . . . A két gépkocsi fáradhatatlan buzgalom mai nyeli a kilométereket és nehéz, szűr ke porral t#lti el a júliusi reggel tiszta levegőjét. A motorzugás felriadt madarse- reget rebbent szét az utszéli dió és alma= fákról. A Mezőség felé Egymásután sorakoznak mögénk a falvak apró házai. A falvakon és községeken túl messziről sárgálló búzatáblákat fürdet a reggeli fiatal napsugár. A két kocsi 18—18 utasa — valamennyien mezőgazdák — érdeklődve vizsgálgatja az ebelmaradozó szántóföldeket. A Muresaregyei Földműves Szövetség kétnapos tanulmány- utján Anghi Balázs igazgató vezetésével résztvevő mezőgazdák soraiban látjuk többek között dr. Jeney István és Jeney József culpiui birtokosokat, Keresztes Dénes sabedi unitárius lelkészt, K. Nagy S. sabedi és Zongor Gy. sincai gazdakör! elnököket. A madarasi, paneti, lucai, ban- di, tg.-muresi, illeni gazdaköröket sorrendben ifjú. Palkó Gy., Zajzon Gy., Ka- kasi G., Szabó D., Geszith B., Tollas J. és társaik képviselik. Resztvettek még ai túrán Kacsó Lajos birtokos, Csernátoni F.. iernuteni, Schmidt F. reghini, Raduly J. curteni, id. Raduly, J. chinari, Bojtár S. cibai, Iszííay L. satubnoui birtokosok és gazdálkodók, később csatlakozik a csoporthoz Limbăsan tg.-muresi őrnagy is. Band határában messziről feltűnik To- ganel Stefan mintegy 500 holdnyi jól berendezett, külterjes gazdasága. Rövid pihenő utánra tanulmányút résztvevői folytatják útjukat. Sötétzöld kukorica és búzatáblák váltakoznak egymással A két gépkocsi már a grebenisi volt Teleki Sámuebféle birtok bejáró fasorában halad. A 150 höldnyi egykori belsőség most Maior G. Victor volt prefektus gazdasága, amely a minta- gazdálkodás minden kívánalmát betölti. Kitűnő, kövér földben szépen fejlődött a 20 holdnyi területen géppel vetett lófogu tengeri, a zászlós zab másfél holdat fed. A 28 holdnyi buza Bánkuti 118-as, amely az elmúlt évben 15—16 mázsás átlagot hozott. Az idén a termésnek 4—5 száza- lékia semmisült meg a hetekkel ezelőtti viharos, cjégesős időjárássá1!, amely a buza jórészét dedöntötte, de sarlóval mégis jól aratható. A vihar a gyümölcstermésben okozott jelentősebb kárt. A búzatábla' aljában, a kastély baloldalán, 37 országos méretű-kaptár, melynek lakóit megfelelő nagyságú területen vetett facélia látja cl. A német szója termelése 3 hold területen 2 éve folyik. A cukorrépa 18 holdat takar. Az állatállományt jókarban tartott, gondozott 40 fehér ökör és szimmentáli marha, 200 juh és számos ló alkotja. A mintaszerűen kezelt trágyatelep bőven ellátja a termőföldeket a szükséges mennyiséggel. Erdőgazdálkodás 20 holdon folyik. A zaui tó mellett A hőség már kibírhatatlan. A kékesszürke mezőségi égről izzó kévékben zuhan alá a napsugár s a forróságot csak a gépkor.îi nyitott ablakán beáramló levegő enyhíti. A dombbld21 akit szabályos négy- szögű vetéstáblák tarkasága díszíti, melyek között elszórtan nagy ki térj e d ésü liláim fehérlő mákkertek keltik az utas figyelmét. Aztán egy útszakaszon eltűnnek í vetéscáblák. Meredek domboldalak kö- zöts búgva kapaszkodik a hegynek a motor. A dombcCdal töretlen, jobbról, mély*» az ut alatt magányos gémes kút mellett 3ţ4r§ iwlya, jNéhány kdöméteu után Zau határában leáll gépünk, báró Atzél Ede birtokán vagyunk. A tanulmányút résztvevőit a birtok határán népes csoport fogadja: Atzél báró és intézője Csomós Jenő, továbbá Kendeffy Lajos vezetésével a menesul de câmpiei gazdakör, Márk Samu és Deák Bazil uradalmi intézők és Pünkösti Lajos ref. lelkész. Atzél Ede gazdaságát a szakszerű és racionális földművelés jellemzi. Minden talpa1! attnyi területnek maradéktalan kihasználása és feljavitása elsőrendű cél. Hozzáértő kezeléssel lehetővé válik egy harminc év óta idegen kezelésben levő földet, melyet mindeddig hasznavehetetlennek és értéktelennek nyilvánítottak, egy év alatt annyira feljavítani, hogy abban a legszebb tengeri teremjen. Minden év újabb és újabb terméktelennek tudott területet „hódit meg“ a gazdaságnak.^ Az állatállomány szaporodása egyenes arányban áll a termő földterületek növekedésével. A minden adott lehetőség kihaszná- lására-törekvés eredménye a nagykiterje- désíi zaui tónak háltenyészetre való berendezése is, ami lényeges jövedelmi forrás. Külön említésre érdemes az állatállomány, a gondosan tenyésztett szarvasmarhafajták és lóállom'ány. A zaui gazdaságban szociális szempontok is figyelemre méltók. A cselédség nyugdijkérdése mindennapi gondját képezik a földbirtokosnak. A sarntasi gázkattak között Az Atzél-gazdaságban elköltött ebéd után a tanulmányút résztvevői Teaca felé vezető útjukban látogatást tettek a sar- masi gázkutaknál. Zaun csatlakozott a kirándulócsoporthoz Szász Ferenc EGE felügyelő, akinek felkérésére Sarmason Se- cean Zaharie mérnök megmutatta a gáz- kutakat, ismertette a modern kútfúrási eljárásokat és élvezetett az alig 14X8 méter kiterjedésű iszapfürdőhöz, amely ma még kezdetleges állapotban van, de amelynek gyógyhatása számos rheuma és más hüléses megbetegedésben szenvedőnek adta vissza egészségét. Este 10 óra tájban érkezett a csoport Teaca községbe, ahol az ottani gazdakör vacsorán látta vendégül és éjjeli szállásról gondoskodott. Az érkezőket Adorjáni református lelkész, gazdaköri elnök, Achs- mann Adolf „Hangya“-szövetkezeti igazgató, Gloss Oszkár r. kát. lelkész, Müller Ervin teacal és Dósa Endre idai nagybirtokosok fogadták és adták tanujelét vendégszeretetüknek. A voivodeni „gazdattiász M Teaca községből másnap a reggeli órákban indul el a kirándulócsoport. Az ut természeti szépségei: havasi tájakhoz hasonló hegyvidék, festői szépségű völgyek, fenyőerdők vonják magukra az utas figyelmét. Tanulmányutunk legközelebbi állomása Voivodeni, amely a legtöbb és legértékesebb tapasztalatot adta a résztvevőknek. A három Vaivodeni gazdaság: Wermescher Ernő 120 holdas, Bőd Sándor 70 holdas és id. Palkó Gyula 400 holdas gazdasága a környéken egyedül állanak mintaszerüségükben "Wermescher Ernő sertéstenyészete ; és tejgazdasága a legracionálisabb alapokon nyugszik. Nagy feltűnést keltett a Ste- fani-rendszerü disznófiaZtatója, amely a legmodernebb elvek figyelembevételével készült. Ez évben kísérelte meg juhtenyé- szetében a karakul és racka keresztezését, amelynek bőre tudvalévőén darabonként 1000 lejt ér. A bárányokat a borértékesítés szempontjából egynapos korukban vágják le. Négy darab fajtiszta karakulkosa 40,000 lejbe került. Bőd Sándor hetven holdas mintagazdaságában praktikus szempontokat érvényesít. Búzája Bánkuti 1205—118-as, vetésforgója .rendes norfolki négyes. Répát és lucernát forgón kívül termel. Tehenészete alapját a tejtermelés képezi. 10—12 tehene átlagosan xoo liter tejet ad a bor- jutejen kívül. Nagy érdeklődésre tartott számot tejhütő kamrája, amelynél forróvizet használ fel. Id. Palkó Gyula gazdasága nagyfokú gazdasági tudásra és hozzáértő vezetésre vall. Említést érdemel parcellázási módszere: 30 holdas tábláit még külön is elosztja három holdas darabokra úgy a j munka, mint a termésellenőrzés szem- i pontjából. Hetes vetésforgót használ két- ! szeri trágyázással. A forgó sorrendje: j bükköny, buza, kukorica, árpa, lóhere, zab. A hetes vetésforgó termelésének gerince. Trágyát kap buza előtt a zabosbükköny és — különös figyelmet érdemlő sajátossága gazdaságának — lóhere után a buza, ami bizonyítja, hogy főterményének, a búzának kavicsos, se* kély-féltalaju földjén még lóhere után is szüksége van trágyára. Bükköny után nem, de lóhere után szuperfoszfátot is ad a buza alá. Vetésre Székács és Odvasl búzát használ. Az idei hozam mitnegy 13— 14 mázsára tehető. A vetést rendes időben, szeptember 15 táján kezdi, aratáshoz fűkaszáló gépet használ, melyet aratókészülékkel szerel fel. Szójavetése duplasoros, 10—10, 50—50 cm.-es távolságban. Szép termést igér. Kukoricáját 98 cm.-es négyzetekben veti és három szálat hagynak meg egy tőben. Kapálást módszere is teljesen egyéni és a munkamegtakarítás jellemzi. Mig rendes körülmények között egy kapánál egy vetőt és egy kapatartót alkalmaznak, Palkó kukoricakapálásnál egy vezetőt és egy vonórudra akasztott két kapa mellett két embert, szójakapá- lásnál egy vezetőt és egy vonórudra akasztott háromkapa mellett három embert foglalkoztat. Az előbbi esetben igy 4 ember helyett hármat, az utóbbi esetben pedig hat helyett csak négyet foglalkoztat. Parcellázási módszerén kivül említést érdemel föld-vizszintező eljárása, az ugy- nevezet nivellátor segítségével a gödröket betölti és csak azután kezd 3 szántáshoz. Barázdái egyenesek, akárcsak ha vonalzóval húzták volnia/. Az állattenyésztés terén a gazdaság valóságos sziget az egyre ritkuló transzil- vániai magyar-fajta tenyésztésében. Állat- állomány i alkalmas arra., hogy kutforrá- sa legyen az afkíirt által is tervbevett oly- irányu akciónak, ameîy a kiveszőiéiben levő magyarfajták fenntartását és széles ködökben való tenyésztését célozza. Az sttolsd éIlonná $ Voivodeniben a tanulmányút résztvevőit Bőd Sándor vendégelte meg, majd Palkó Gyula többteritékes ebédet adott. Fogadásukra megjelent Márk Károly v>" KÁRTÉKONY legyek halála a FLIT FUT mindig dig j zetésével a iernuteni és Kocsis István tanító ügyvezető elnök vezetésével a voivodeni gazdakör. A tanulmányút utolsó állomása gróf Teleki MíLály dr., iernuteni gazdasága, ahol a gornesti gazdakör számos képviselője is megjelent. A iernuteni gazdaság egyik sajátossága a Siegcr- zab, rnely más környékbeli gazdaságokban ismeretlen. Itt került először vetésre a mezőgazdasági kamara által 1935-ben kiosztotti 17-es Csanádi-buza, amely most is nagyszerű termést igér, de hasonló szép eredmény várható az Odvosi 241-essel folytatott kísérlet nyomán is. Az állatállományt a tisztavérüség jellemzi. Ellentétben a Bőd Sándor gazdaságában tapasztaltakkal, a szarvasmarha tenyésztésénél a külem az irányadó és csak másodrendű célként szerepel a tejtej» melés, az okszerű tenyész kiválasztásnál azonban mindkét szempontra figyelemmel vannak. A lótenyésztésnél a belga- irányt képviseli a gazdaság; elsőrendű feladat a hidegvérű igásló kitenyésztése. A tcnycszkiválasztásná! általában a konfor- mitás elve irányadó. A gazdaság megtekintése után dr. Teleki Mihály gróf a kirándulócsoportnak kérésükre elmondotta a Teleki-kastély történetét, majd uzsonnán látta vendégül a tanulmányút résztvevőit, akik a késő esti órákban érkeztek vissza Targu-Mu- resre. A tanulmányút folyamán alkalmunk volt több kisgazdával beszélgetni és e beszélgetések összegezéseként megállapíthatjuk, hogy kisgazdáink egyre fokozódó bizalommal tekintenek az EGE felé, amely országos érdeket szolgál akkor, amikor a kisgazdatársadalom érdekeit tartja szem előtt és hogy ebben az értékes munkában nagy segitségére van a hézagpótló gazdasági folyóirat, a „Gazda“ és a Muresme- gyei Földműves Szövetség. A tanulmányút befejeztével kérdést intéztünk Szász Ferenc EGE-feliigyelőhöz a kirándulással kapcsolatban: — örvendetes a gazdasági nivó általános emelkedése — mondotta Szász Ferenc — amiről a kiránduláson résztvett kisgazdáktól kapott gazdasági életet érintő feleletekből is meggyőződtünk. Erre az örömre jogosít a gazdasági termelés terén remélhető szép eredmények és a látott gyönyöriiszép és értékes állatállomány. Örömmel állapíthattuk meg azt is, hogy az EGE munkája az egész kirándulás során lépten-nyomon jelentkezett, első sorban a szép termést ígérő nemesitett vetőmagvakban, de a különféle irányban beindított vállalkozások nyomán is, mint amilyen többek között az állattenyésztés szintjének emelése érdekében inditott fajállat-akció. Zsibói Béla, Csők alaposon indokolt esetben ad az ügyészség házassági diszpenzációt. Óra- dearól jelentik: Az ügyészség hivatalos közleményt ruiott ki a házassági dlszpen- zációk kiadásáról. A rendelkezés szerint azoknak, akiit sürgősen akarnak házasságot köfni, csak ala-posan megindokolt esetben ad diszpenzáoüót ar. ügyészség. Felfordulj az ökrös szekér a folyóban. DicíoOTrmuarfmibőT Jetemfciik: Bemer Mihály 19 éves bogttenoi legény ökrös szekerével behajtott a Tanraiiva-folyó'bwi, hol n viz árja a* smeknret felrfönfUtotta. A fialta,1 legény yfflama- tok ailnít ni vizbe fnfct. romos renfieleíför^éng 1938 junii'us 16-án jotesvit meg t !\ír»nitorul Oficiai-baini „A sarikaxtabeh c.> az ápiairosok gyaikori&sGról szőlő módosító rendéWitörvény'*. E fontos törvény teljes romiéin szövege, pontos magyar fordiitása. szalkstaesrii tnEgyOTázatokkiiJ ellátva könvvaikikbami 20 lejént kapható a/ ELLENZÉK ,KÖNYVOSZTALYAüAN, díj. Piaţa Urnirii. Vidékre 25 L péiw p*’«'*; bédiyeg beküldése elleniében k&VLüfX,
