Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-12 / 130. szám

2 .ÎOBMBEE ellenzék 10 3 8 I uni un 12. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ VIITORUL: Románia egységes állam. Nagy többsége román, aki nenv/edekról" nemzedékre .i Dnyesztcr és 1 isza között foglalt helyet, hova a szomszédos, vagy távolabbi néptörzsektől leszakadt csopor­tok is beszivárogtak. Ezek a kisebbségek be kell illeszkedjenek állami életünk me­netébe. Centrifugális célzatú, vagy a ro­mán állam érdekeitől távol álló szervezet nem tűrhető meg. Ezzel szemben Roma­nia elismerte és elismeri a nemzetközi egyezményekből és az uralkodó nemzet tradicionális emberiességéből fakadó ösz- szes kisebbségi jogokat. A kormány le akarja szögezni ezeket a jogokat s kisebb­ségi kormánybiztosságot szervezett ugyan­akkor, melynek vezetését egy királyi ta­nácsosra bízza. Az egyes tárcákon belül készülő jelentések alapján program ké­szül, melyet nyomban alkalmaznak. A fősulyt kulturális és gazdasági problé­mákra helyezik, mert a többség; és ki­sebbségi nép jó megegyezése ezeknek a kérdéseknek elintézésétől függ elsősorban. Két fontos feltétele van az ilyenfajta el­rendezés sikerének: a román nemzet jo­gainak maradéktalan tisztelete és egyfor­ma elbánás minden kisebbség számára. A jogok és kötelességek pontos körülírásá­val úgy kell lehetőséget nyújtani fejlődé­sükre, hogy ez a román állam egységes jellegét ne sértse. Az előbbi alkotmány — mely az államot az egész rendelkezése alá helyezte — nem hasonlítható az uj alkotmányhoz, ez ugyanis pontosan le­szögezi a kötelességeket az állam és nem­zet fejlődése és biztonsága érdekében. Csupán annyi jogról lehet szó, amennyit az uj alkotmány enged számukra. VREMEA: A csehszlovák események ismertetése során fel kell hivjuk a köz­társaság területén lakó románokra is a figyelmet. Mindenekelőtt a maramuresi románokra gondolunk, kiket a magyarok itt találtak, akik egy tömegben maradtak s több, mint 150 ezer lelket számlálnak. A kárpátaljai kisoroszok viselete arra mutat, hogy ruthénekké és magyarokivá tették egyrészét ennek a románságnak. A maramuresi románok közül tehát sokan kerültek csehszlovák területre, Ung, Be- reg és Ugocsamegyékkel. Monfosa1 olasz statisztikus 53.516 lélekre, majd 80 ezerre teszi számukat, az 1921. évi hivatalos csehszolvák népszámlálási statisztika 14 ezer 828 lélekszámot, az 1930-i hivatalos kimutatás pedig 13.667 lélekszámot tün­tet fel. Általában 25 ezerre teszik a cseh­szlovákiai románság számát, akik csupán négy elemi iskolával s ezekben 26 osz­tállyal rendelkeznek. így 26 tanító mű­ködik a román elemi iskolákban, ezek közül azonban csupán 7 román. A köte­lező ruthén órák száma 4 hetenként. Az agrárreform áldásait a románok alig él­vezték, a mezőgazdasági helyzet javulá­sát sem érzik, mert hegyek között lak­nak. A kisebbségi kérdés elintézése során nem járna kedvezőtlen eredménnyel, ha közbenjárnánk Prágában. SEMNALUL: Mures, Ciuc, Treiscaune és Odorheiu-megyék elszékelyesitett vi­dékéről Írnak egyes lapok. Magyar sovi­nizmuson kívül nem lehet itt mást talál­ni. Nincs román szó, templom, iskola. Ezúttal Aiudról kell megemlékezni, hol a vasúti állomástól kezdve a város végéig nem lehet románt találni. Itt van a hires Bcthlen-kollégium, mely állandóan uj ve­zetőket szállít a magyar irrendentizmus- nak. Pedig Horia és Avram láncú itt szenvedtek, amit sohasem lehet elfeledni. Tenni kell valamit, hogy ez a város ro­mán legyen. Amit az elszékelyesitett vi­dékért teszünk, abba1 Aiudot is be kell kapcsolni. Hoznunk kell telepeseket, pa­pokat, tanítókat. Aiudot is a jövő román városai közé kell sorozni. Konyvnapí szenzációk: Ady összes versei, 544 lap, diszköíés, most 158 lej, később 251 lej; Móricz: Légy jó mindhalálig, most fűzve 59 lej, később 165; Illyés: Petőfi, 320 lap, most fűzve 125 lej, Puszták népe, most fűzve 92 lej, kötve 125 lej, később 119—158 lej; Körmendi: Budapesti kaland, most fűzve, 544 lap, 92 lej, majd 129 lej; Sár­közi: OkloLb kéve, 650 lap, most fűzve 92 lej, később 129 lej; Halász: Magyar világvándorok, most 72 lej; Peéry: Bam- buszfejü ernyő, most fűzve 95 lej, majd 145 lej, stb., stb. LEPAGE-nál Cluj. Pos­tán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket. A Loitö halála Krenner Miklós beszéde Dsida Jenő ravatalánál Ilyenkor óhatatlanul ügyésszé les# a gyászoló. Nem lehet a koporsóra, mely­ben 'ifjú vándor költözik át a: túlsó part­ra, Kínzó önvád s at lelkiösmeret ténye nélkül pillantani, különösen, ha ember, hó és kisebbségi magyar tragikuma kul- osolódik össze. A világhoz, és önmagunk­hoz szólunk. Lelkűnkben a magas ke* gyelem, az. örök emlékezés és az érdem- összegezés készülődéseit elnyomja az égető vád'. Hál ez a természet hires al­kotmánya, melyet örök bölcsesség álla­pított meg? Íme, hihetünk e többé ama szakaszában: a friss rügy kitolja a régi ri’ugyet? Ami most a transzúlván iroda­lomban történik, ennek fájdalmas cáfo'- lata. Az áfju rügyek sorban lefagynak ki­sebbségi életünk e szinte már égig nyúló fájáról1. Fiattal írónak lenni szinte a pusztulással való eljegyzés lesz. A fölséges zsákmányra tekintve nem támadhat rokonszenv még az életűidben és a kiéltben sem a természet végrehajtó közege, a halál iránt. Ez a nagy igazság és szabadalom? Harminc év elrablása szent orvosok és szent asszonyok hónap­szám hősi harca ellenére? Ámde önma­gunkra is kell vetnünk szégyenkezve, hogy megtanítottuk a világháború ször­nyűi igépezetével a munkájában úgyis tökéletes halált, hogyan pusztítsa; el meg­gondolás nélkül gyorsan és tömegesen a harmincéves és annál is fiatalabb élete­ket. A gonoszság e teljességét oktatvai, vi­szont mi nem tanultuk meg tőle a nagy magatartást és szilárdságot. Mi nem gya' koraijuk az emberi méltóság és ai kisebb­ségi belső egyensúly tiszteletét. Megbe- csülik-e az élő magyarok a harmincéves lángeszüeket? Vájjon megadtuk-e itt, ál­landó szorongottságban Dsida) Jenőnek, ami őt joggal és mindnyájunk javára megilletett volna? En, kisebbségi életünk lelkiösmeretének egyre ingerlékenyebb tani. En boldogan égetem el a lírikus heraklesi máglyáján. En boldog voltam a gondoláit és érzés elárulásai nélkül a külső forma nemes játékai között, üte­mek és rímek zenészeként. En szerettem ;1 természetet úgy, ahogy volt, zord tör­vényeivel is, mert csak igy értettem meg a virágot és tudtam bölcsen beszélni a kutyámmal. Valóban, Dsidai Jenő nem volt lázadó. Természetesen és bölcsen si­mult a közélet és irodalom önkéntelen menetébe. Tudomásul velite, hogy kény­szeredetten elismerték és túlságosan fél­reál 1 ilották. Néma büszkeséggel várt az ö idejének érkeztérc és most, mikor a ,,'Tükör c-lötl" ült, csodálatos gondölla- lokai cs immái megtisztult érzelmeket, a klasszikus eszmény csodálatosan szép vi­lágát kép\iselve, ugy látszott már-már itt az. meje. Léptei neszét hallotta. Talán künn, a nyugati világban, ahol Valery vey«Lésével a szám ti.-, óit Szellem uralmá­nak helyreállításán Luzgólkodnak, az édes és a rejtelmes ij lira finom és an­dalító zenéjével, de a 1:arcos eszmék igazságának s szabadságának bátor szol' gálatával, ott is méltó hely tárult elé. Egy lépés még és a tetőn lesz. Csodálatos bájjal, csipkésszerii vidámsággal addig szójátékokat üz, adomákat mesél egy- egv olcsó pohár melllelt. Aztán fiatal férj büszke rangjában feszeng. Es nem le­hetett lázadó, aki valójában a Nagycsii- törük költője, a középkori áhítat verseit szavalva és szintén járt a füstös költővel a> hármas másvilágon.. Hitt, mint az egyetemességet jelentő katolikum igazi atlétája. Az ilyen aligha zendül a korai bajái ellen. Aki össze tudta kötni az eget a földdel és ugy járt naponként Is­tenhez, mint a szívesen látott vendég'. Nem ad engedélyt, hogy ravatalánál mi­atta zsörtölődjünk. Bölcsen tudta, hogy nem az élét külső tartama, hanem a bel­Ma, szombaton a Royal Sláger­mozgóban szén­nromioi’ I Izgalmas, érdekfeszitő ka­landorfilm, amelyben hét gyilkosságot követnek el. FnczPranhíin Pof or T nrro bírálója, most ismét kénytelen vagyok megismételni a rémitő vádat, hogy ebben a borzasztó elesettségiinkben sem teszünk egyetlen érdemest sem a kellő időben, a kellő helyére. A tehetségek gazdag szülő­földjének neveznek bennünket, de tulaj­donkép csak a méltatlanok menedékhe­lye vagyunk. A műkedvelők és haszonle­sők özönlik el az állomásokat. Mekkora lehet már ez a pusztítás irodalmunk és művészetünk területén, annak csalhatat­lan bizonyítéka), hogy ez a kedves, kis, szelid Dsida Jenő már a halállal a szive* ben s a nagy megengesztelődés kezdetén, uolsó versével szenvedélyesen kifáradt a „sok ribanc“, a „gyémántnak árult hit­vány békasó“ ellen, aki miatt „könyv lep be lassan padlót és falat — s én hálha­tok a szabad ég alatt“. Viszont Dsida' úgyszólván semmit se kapott. Adva; volt az ifjú lángész, transzilván irodalmunk legnagyobb Ígérete, a Urai regény byrani magaslata felé szálló költő, a költői él­mény elárulása nélkül, a formamiivészet mestere, a nyelv- és rimzene varázslója, adva volt a talán legnagyobb kultúra hordozója ezen a területen, adva volt a mesteri műfordító, adva volt az uj kiasz- szioizmus és a szellem egyik legvitézebb lovagja s nem nyert el egyebet, mint egyetlen igazi kötet lehetőséget, egy pár szép irat munkatársi szerepét és egy na­pilap segédszerkesztői tisztet, sovány anyagi lehetőséget olcsó élet és szerény bohémségek művészetéhez. Annál több gondot és áldozatot a művészi gondos­ság közepette, annál több sajgó hiányt az életművész vidám kis fiúnak. Mennyi óda és dal szikadt el sok csodás versláb között, mennyi esszé maradt megiratlan és idegen költemény toknácsolatlan. E parázsló vádak jogosan ébreszthetik a lázadás tudatát. És mégsem. E ravatalról mintha sze­lid taglejbés láthatatlan eltiltana továb­biaktól. Mintha hallanék: Én sose vol­tam lázadó. É11 a nyugodt kis erények és az ártatlan kis gonoszságok embere vol­tam. Én harmóniákat kerestem és talál­ső élmény gazdagsága döntő és inkább harminc esztendő dúsgazdag történelme, mint a nyolcvan esztendő üressége! Még a lesti kínnal is végig szembenézett a láz paroxizmusában is tiszta öntudatban és vasakaratában: ,,a bölcsészet és a költé­szet ködvarázsa — seblázas szív hüs bo­rogatása“ volt. Ez a kicsi, törékeny em­ber, akinek beteg szive, mint a bomlott óramű zakatolt, az értelem hihetetlen bölcsességével tudott kikezdeni a halál gyors rendelkezéseivel; lépésről-lépésre nyugodott meg végzetében, mert hitt az élet igazi értékében, de még jobban hitt az örökkévalóságban. Betegsége egy ké­sői szakában, vasárnap délután ugy lel­tem, hogy a Mater Dolorosa kezét fogva, fennhangon olvasott imakönyvéből. Az ilyen perc az, amelyről azt mondjuk: megrendítő. Mikor megolvad a szív. Az egész végtelenség ránkhajlik s érezzük „a köd oszltopán rejlő istenséget“. Nu­men adest. Alei Istennel csak ösztönös ér­zésekkel és ziavaros gondolatokkal, pon­tos szavak nélkül tud csak beszélni, érzi az ily nagy szellem óriási1 fölényét és igazságát. Ilyen halandó és halott nem csalódhatik a hitében. Aki meg tudta éreznii, hogy mikor viszi „nagy üstökös- galamb“ postáját oda, ahol Kuncz Ala­dár s Kosztolányi vár: „este érkezem“ — az nem hibázhat egyik föltevésében) sem. Bizonyárai megtalálta) „a holtak fal- vát“, aholl több lesz, mint „alvó, kinek’ nincsen álma“ és több vár reá, mint ,,uj törvényű sors“. Az ő holtak falujában: „jobb, mimt ami jó... a tárt kapukhoz fényösvény viszen — s a végtelennek nincsen messzesége“. Joggal (ismételheti most meg odaiátról egy „kék házikó­ban“ ülvie, amit utolsó versében megzen- difcett: „ó, balga mind, ki halni fél, hi­szen — az anyatejnél édesebb e béke“, így nem irt még költő. Valóban boldog kell leigyen a szép halál énekese, aki föl­ismerte, hogy „élet, halál, egy a kettő... egy tó, melyen a reggel és azi este te­rem... s ha mit a balkezével visszavett Ö — a jobbkezéből ismét elnyerem“. immaama MINISTERUL EDUCATION II NAŢIONALE Unlwersaistea MegeSe Ferdinand #.“ din uj. Publică licitaţie cu termen scurt, ffentru darea în întreprindere a iuc- rări.or de complectare la clădirea Secţiei de boli pulmonare a Clinicei Medicale dela Universitatea din Cluj în valoare de lei 2,000.000. Licitaţia se va ţine în biroul Ad­ministraţiei Universităţii din Cluj in ziua de 27. Iunie a. c. ora 11 a. m. Concurenţii, pentru a fi admişi la licitaţie, vor depune odată cu oterta şi garanţia de 5% din valoarea de- vizuiui, care va fi consemnată la Casa de Depuneri şi Consemnaţiuni sau la Administraţia Financiară, prezentând în faţa Comisiei de Li- citaţ.i numai recipisa. Ofertanţii vor trebui să facă probă cu acte, că sunt cetăţeni români. Ofertele se vor înainta în trei exemplare (1 orig. şi 2 copii.) Devizul, caetul de sarcini şi con- diţiunile speciale, se pot vedea la Administraţia Universităţii din Cluj, în timpul orelor de serviciu. (9—13). No. 1797/1938. 1938, Iunie 1. Ugye rgy van, drága kis Dsida Jenő?’ Ugye te vagy a* boldog, az üdvözölt, az örökkévaló és mi vagyunk a nyomorul­tak, a senkik,akiknek tovább kell von­szolni az élet igáját, — ugy látszik — egyre céltalanabbal és egyre kevesebb lehetőséggel? Épp ezért ne hagyj el ben­nünket. Hosszú szellem-kezedbe akarunk fogódzani. Tedd, hogy el ne veszítsünk Téged és megtarthassunk, mikor porha­nyó csontjaink már sehol se lesznek, megtartson a világ. Most már föltétien hatalommaU segíthetsz, mint ahogy köl­tészeteddel itt segíteni akartál. A schilleri áldás csak felülről jöhet. És végűi is- helyre kell állítani a szellem uralmát, boldogabbá tenni a te humanizmusod célját, az embert és magj^arságod sze­gény néptömegét. Mi most már megnyug­szunk, lehajtjuk fejünket az élet és ha­lál, az Isten és másvilág előtt s nem tu­dunk 'egyebet tenni, mint megköszönjük neked, hogy itt1 voltál; hogy ilyen voltál, hogy közöttünk voltál, hogy érettünk voltál. Megbízóink, az Ujságirószervezet és a Pen Club nevében, akik a törvényért, a szellemért, az emberiségért, a szerete* tért) próbálkozunk, elbúcsúzom tőled drá­gái jó kisfiúnk, nagy barátunk, édes örömünk, magas büszkeségünk, félbe­maradt reménységünk. A nagy viszontlá­tásig. Isten veled! ' * RÓMÁBAN A NÁSZUTASOK KEDVELT SZÁLLODÁJA: a Hotel lmperiall-Touring, Via Vittorio Veneto 24. Elsőrendű szálloda. Autóbusz minden vonatnál. Elégtelen osztályzatért öngyilkosságot követett el. Sighetről jelentik: Szász Ti­bor VII. gimnázista, Szász Ferenc sig- heti vendéglős fia két revolverlövéssel megölte magát. Öngyilkosságát azért követte el, mert négy tantárgyból elégte len osztályzatot kapott s igy osztályt kellett volna Ismételnie. Búcsúlevelében önmagát vádolja hanyagságáért, végül bocsánatot kér szüleitől a bánatért, ame­lyet okozott. Halálos élei Bontempelli irta, kötve 119 lej. Az Ath. Regénytár előbbi kötetei: Maugham: Színház (regény); Green: Leviathan; Sinclair Lewis: Tékozló szülők, kötet je 119 lej, kötve LEPAGE nál, Cluj. Postán utánvéttel. — Kérjen jegyzéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom